Nógrád. 1981. április (37. évfolyam. 77-100. szám)

1981-04-18 / 91. szám

/ gyári környezetben Propagandisták Tananyag KÉRDEZEM ZSIDAI Imrét, hogy mióta propagandista? Szemmel láthatóan zavarban van — Nem is tudom... Talán tíz esztendeje — mondja té­tován. — Gépipari techniku­mot végeztem és egy eszten­dőt a bányánál töltöttem. Ez­után .. jöttem Zagyvapálfalvá- ra, a bányagépgyárba. A KISZ-ben kaptam feladatot, vezetőségi tagnak, később tit­kárnak választottak. Amikor párttag is lettem, megbíztak, hogy szóljak a munkástársa­imnak társadalmi életünkről... Huszadik esztendeje dolgo­zik Zagyvapálfalván. lakatos­nak jött és a szerszámszer­kesztésen folytatta. Gyűjtöget­te a műszaki ismereteket, s érdekelte minden olyan gya­korlati megoldás, ami egysze­rűbbé, könnyebbé teszi a munkát a műhelyekben. Tár­saival jól együtt dolgozott, meg sem fordult a fejében, hogy más munka után nézzen. Ugyancsak meglepődött, ami­kor szóltak neki: rábíznák a gyár személyzeti osztályának vezetését. — Még csak azt sem mond­hatom, hogy az én esetem egyedülálló volt, s ennyiben rendkívüli — mondja Zsidai Imre. — A mi igazgatónk mindig is bízott a fiatal, te­hetséges, igyekvő szakmunká­sokban, szakemberekben. Gyakorta mondja ma is: be­dobjuk a mélyvízbe, aztán tanuljon csak meg úszni. Ter­mészetesen segítünk neki, ne­hogy belevesszen... Zsidai Imrét — mindennek ellenére — kezdettől fogva nyomasztotta a felelősség, amit magára vett. Részt ven­ni a gyári dolgozókat érintő, minden lényeges döntés elő­készítésében. egyengetni a fiatal tehetségek útját, s ar­ra ösztönözni a tapasztalt szakembereket, hogy segítse­nek ebben a gyári vezetők­nek, mi tagadás, soha nem volt egyszerű. Sok-sok isme­retet tételezett, eleven kap­csolatot az emberekkel és higgadt ítélkezést. Sok min-1 dent másképpen csinál, mint kezdetben, mégis azt mohdja, van még mit tanulnia — S EBBEN csak segít, hogy esztendők óta a párt propagandistája vagyok — magyarázza, az érvekkel sem fukarkodva. — A pártvezető­ség, az alapszervezetek javas­latai alapján alakította ki a tömegpropaganda szerkeze­tét, a propagandisták körét. Közéjük tartozom én is. A társadalmi és állami életünk kérdéseivel foglalkozó tan­folyamot vezetem. A gyárunk nem nagy, jóformán mindenki ismer mindenkit. Látjuk, ki hogyan dolgozik... Így aztán a tanfolyamokon többnyire őszintén szólunk egymással az ország, a világ dolgairól, a gyári kérdésekről... Minden foglalkozás arról győz meg, nem ülhetek le közéjük ké­születlenül... A csoportban huszonnégyen- huszonöten vannak. Jönnek szakmunkások a műhelyekből, műszakiak, adminisztratív dol­gozók. A legélénkebb beszél­getések, viták rpindig cikkor alakulnak ki, amikor a tan­anyagot megkísérlik a gyári környezetbe helyezni. — A munkások helyzetéről, a munkahelyi demokráciá­ról, a szakszervezeti bizalmi­ak jogairól és kötelességéről szinte mindenki elmondta a véleményét — emlékszik visz- sza Zsidai Imre. — S jó volt hallani az embereket, hogy nem csak a szemlélet, a gya­korlat is sokat változott ná­lunk... Kényes témát, a bér­rendezést hozták példának. A gazdasági vezetők nem dön­töttek csak azután, hogy meg­hallgatták a bizalmiak véle­ményét is. Vagy ott volt a nők tár­sadalmi helyzetének elemzé­se. A nőpolitikái határozat végrehajtásának gyári tapasz­talataival együtt beszélték meg annak idején. A gyár jellegéből adódik, hogy hat­száz dolgozójából százharminc- száznegyven a nő. Adminiszt­ratív munkát végez a többség, de daruval is dolgoznak lá­nyok, asszonyok. Az egyen­jogúság a mindennapi mun­kában, az erkölcsi és anyagi elismerésben, nem kis vitát váltott ki. Többen is szóvá tették az egyenlő munkáért, egyenlő bér elvének gyakorla­ti alkalmazását. Azóta a jo­gos panaszokat jórészt rendez­ték. ÉN ÜGY gondolom, hogy nemcsak mi, propagandisták segítünk a hallgatóknak az új ismeretekkel, információk­kal. Mi is kapunk tőlük egy sereg hasznos tanácsot, hogy mit, hogyan csináljunk job­ban — gondolkodik el Zsidai Imre. — így aztán a propa­gandamunkával is úgy va­gyok, mint a KISZ-szel vol­tam annak idején. Csinálom, ameddig szükség van rám. Majd szólnak, ha már nem kellek, ha más áll a helyem­re... De most még dolgozom. Tagja vagyok a pártvezető­ségnek és a propagandamun­ka irányítása, ellenőrzése a megbízatásom... V. G. Biztató eredmények — javuló kapcsolat A gabona- és ipari növények termelési rendszere Nógrádban Nagyobb lendülettel A LíuÁiti1-« önmagában nem elég, kívánság nem vezet el a c<y. hoz, így hát úgynevezett „doppingszerekre” is szükség van. Ez pedig a nagyobb lendüle­tet kiváltó, arra ösztönző vagy a már meg­levőt fokozó feltételrendszer. Nem fokozato­san, nem körülményesen, ímmel-ámmal kell biztosítani, hanem úgy, ahogy a mindenkori követelmények megkövetelik. Ahol az előbbiek szellemében gondoskod­tak a sikert kikovácsoló, termelési feltétel- rendszer folyamatosságáról, ott jóleső ér­zéssel tekintenek a mostani, nehezebb körül­mények között zajló tervciklus első, megha­tározott évének, első három hónapjára. Ide sorolhatja magát, a tények alapján a Magyar Kábel Művek balassagyarmati gyá­ra, a salgótarjáni öblösüveggyár, a salgótar­jáni bányagépgyár, a VEGYÉPSZER salgó­tarjáni gyára, több, rétsági járásban talál­ható üzem. A VEGYÉPSZER salgótarjáni gyáregységét kivéve mindenütt a tavalyinál nagyobb célokat, nehezebb, sokrétűbb fel­adatokat tűztek maguk elé és oldottak meg, mind a termelés ütemének növelésében, mind a minőségi követelmény betartásában és a gazdálkodás gazdaságosságának növelé­sében. A nagyobb lendület igényéből fakadó mun­kakedv, az értékalkotó együttműködés, a jó értelmű egymásra utaltság helyes felismeré­séből és alkotó alkalmazásából táplálkozik. A jól, eredményesen tevékenykedő üzemekben, gyárakban a vezetők segítettek annak a munkalégkörnek a kialakulásában, meggyö­kereztetésében, amelyben a dolgozóknak leg­fontosabb feladatuk a „kiadott” program gazdaságos, jó minőségben történő végrehaj­tása. Az említett üzemekben a kiszállított ter­mékek minősége megfelelt a követelmények­nek. Igen elenyésző azoknak az észrevéte­leknek a száma, amelyek csupán beárnyé­kolják a minőség javításában elért kedvezőbb pozíciókat. A termelés folyamatosságának következe­tes biztosítása fokozta a munkásokban a bizakodás érzését. Azt, hogy nem kell fékez­nie önmagát, mert holnap, halnapután és azután is lesz elegendő munka. Ennek elle­nére akadt és akad ma is olyan termelési egység, ahol egy, vagy több nap a munkások egy részében jogosan ágaskodik a megvála­szolásra váró kérdés: ha gyorsan végzünk, mi lesz a következő feladatunk, vagy lesz-e elég tennivalónk. Szerencsére az év eleji döccenők után csak­nem mindenütt lekötötték a gyárak, üze­mek kapacitását. Olyan eladható termékekkel, amelyek esetenként több, máskor valamivel szerényebb nyereséget biztosítanak. A szer­ződésben vállaltak teljesítéséig azonban még igen sok a tennivaló. Ezek között említhet­jük az anyagbiztosítást. A Magyar Kábel Művek balassagyarmati gyárának gondot okozott, hogy a December 4. Drótművek nem vállalkozóit a korábbinál nagyobb mennyiségű acélhuzal szállítására. A VEGYÉPSZER salgótarjáni gyáregységé­ben anyaghiány miatt felcserélték az eredeti programot. A salgótarjáni öblösüveggyárban a külföldi vevők kis szériát igénylő megren­delései miatt gyakran kellett átállni az egyik termék gyártásáról a másikra, ami kisebb- nagyobb termelést megrövidítő, minőséget át­menetileg rontó időveszteségekkel jár. Nehezítette a nagyobb arányú kibontako­zást a szocialista országokkal kötendő hosz- szabb távú egyezmények aláírásának elhúzó­dása, az abban foglaltak időarányos teljesí­tése. Nem árulunk el titkot, ha állítjuk, hogy az említett gondok a jövőben sem oldódnak meg máról holnapra, vagy esetleg ugrássze­rűen nem csökkennek, figyelembe véve a vi­lággazdaságban zajló eseményeket. Rossz ügyét szolgálnánk, ha elhallgatnánk, hogy az • előbbiekkel ellentétben jótékonyan hatott a munkások, a termelést irányítók munkakedvére, igyekezetére az, hogy sok he­lyütt az idei bérfejlesztés differenciált szét­osztásával nem vártak, hanem a nagyobb követelményekhez kötve már az év elején odaadták az arra érdemeseknek; akik eddig is a legtöbbet tették a hatékonyabb gazdál­kodásért, a termékek minőségének javításáért, akik hajlandók voltak az új’ termékek beve­zetésével járó gondok megoldására, az új technológiák bevezetésére, akik néhány fo­rint reményében nem hagyták ott a számukra sokat jelentő kollektívát. Kedvezően hatottak a munkások és veze­tők munkakedvére és szorgalmára azok a jól látható, kitapintható, érzékelhető távlatok, elképzelések, amelyek a nehezebb helyzetben is jellemzik országunkat. A létbiztonságból táplálkozó jó politikai közérzet is újabb tet­tekre ösztönözte mindazokat, akik reálisan ítélik meg helyzetünket, akik a mindennapok eredményeit, valóságát, szembesítik a világ­ban zajló nagy társadalmi jelenségekkel: a kapitalista országokat jellemző munkanélkü­liséggel, annak növekedésével, az ebből táp­lálkozó megrázkódtatásokkal, káros tenden­ciákkal. A meglevő lendület következetes és fo­kozatos továbbfejlesztéséhez. táplálásához feltétlenül szükség van a bevezetőben, majd azt követően említett „doppingszerek” töké­letes alkalmazására; a folyamatos termelés összes feltételeinek javítására. A tartós siker, a célratörő, megalapozot­tabb, szélesebb látókörű üzletpolitikát, még céltudatosabb gyártmányfejlesztést, nagyobb vállalkozó és kezdeményező kedvet követel a fejlesztési célok, elképzelések kialakításá­ban is. De szükség van a mindenkori reális követelmények kialakítására, ezt követően annak számon kérésére, továbbá annak a szemléletnek és gyakorlatnak a terjesztésé­re, amely az ésszerű gazdálkodást minden­kinek; dolgozónak és vezetőnek egyaránt napi feladatává teszi. ’ _ járható út nincs számunkra. A I » u5 hatékonysággal és gazdaságosság­gal párosuló lendületesebb munkát kikény­szerítik mindannyiunkból a szigorúbbá váló külgazdasági követelmények, a saját ma­gunk fejlődésének igénye, az elért eredmé­nyek megtartása, a legfontosabb közös tár­sadalmi cél; a népgazdaság egyensúlyi hely­zetének javítása. — venesz — Palotáson tartotta részköz­gyűlését a GITR, a Nógrád negyében legnagyobb terület­tel érdekelt, államilag elis­mert szántóföldi növényter­mesztési termelési rendszer. A megyében mintegy 25 ezer hektár területen • koordinál­ja a szántóföldi növényter­mesztést, biztosítja a biológiai, látteret, az eszközellátást és i megfelelő színvonalú szak- tanácsadást. Bozsik Zoltán rendszerigaz­gató értékelte az elmúlt év ígyüttműködésének eredmé­nyeit és számot adott a ter­melési rendszer 10 megyében 530 ezer hektáron végzett munkájáról. A Nógrád megyei alközpont is partnergazdaságainak köl- :sönös tevékenységét Gombos ^n1 al alközpontvezető érté- celte. Kritikusan és önkriti- cusan elemezte az 1980-as év munkáját anélkül, hogy külön «emelte volna a..nak a je- :entőségét: a megyében az 1977. évi 50 hektárral szem­ben 1980-ban 2560 hektáron ;ermesztettek a partnergazda­ságok napraforgót. Ebből a :ontos olajnövényből mintegy 12 millió forint árbevételt ér­iek el, nyereségesen. Beszámolójában eredmény­cél értékelte a partnergaz- iaságok 4.47 tonnás őszi búza ;ermésátlagát. Kiemelkedő, 5,7 tonna hek- áronkénti őszi búza átlagter­mést értek el a szurdokpüs­pöki Béke Termelőszövetke- '.etben. A kállóiak jó munká­ját dicséri az 5 tonnás őszi húza és tavaszi árpából 500 hektáron elért, ugyancsak 5 tonnás átlagtermés. Őszi ká­posztarepcéből. a megyében termelt1 másik fotnos olajos magtermő növényből a rend­szer gazdaságai 1800 tonnát értékesítettek. A karancssági Egyesült Erő Termelőszövet­kezetben 150 hektáron ter­mesztett 2,5 tonnás őszi ká­posztarepce termésátlaga is az együttműködés eredmé­nyeit mutatja. A partnergazdaságok kép­viselői hozzászólásaikban mél­tatták az eddigi eredménye­ket, felhívták a figyelmet a hiányosságokra, kérték a ter­melési tendszer szolgáltatá­sainak kiszélesítését és ha­tékonyabbá válását. Varga Lajos, a kállói gaz­daság elnöke nagyra értékel­te a termelési rendszer közre­működését a megfelelő esz­közellátásban. Kifejezte a megyei partnergazdaságok igényét a szántás nélküli ta­lajművelés eszközeinek rend­szer által történt biztosításá­ra és elterjesztésére. Hangoz tatta, hogy az eddigi eredmé­nyek a jó fajtaporlitikának, a megfelelő biológiai értékű ve­tőmagnak, a rendszer és a ter­melőgazdaságok közötti élő kapcsolatnak köszönhető. Vankó Ernő, a palotási Má­jus 1. Termelőszövetkezet ter­melési elnökhelyettese szor­galmazta a GITR és a terme­lőszövetkezet együttműködé­sét egy olyan közös tárolótér kialakítására, ' amelyben más megyei partnergazdaságok is el tudják helyezni olajmagter­mésük egy részét. Felvetette a termelési rendszer dolgozói érdekeltségének fokozását a partnergazdaságok eredmé­nyeiben. ' Kurali Béla, a TESZÖV tit­kárhelyettese a nógrádi ter­melők és a megyei szervek véleményét összegezve mond­hatta : a gabona és ipari növé­nyek termelési rendszere bi­zonyította létfontosságát Nóg­rád megyében is. Sürgette a lejtős területek hasznosítása speciális techno­lógiájának kidolgozását és eszközellátását. Támogatta a GITR törekvését, hogy ága­zattársítással a szántóföldi takarmánytermesztést is tá­mogassa a jövőben. Kérte a tendszer közreműködését ab­ban. hogy f palotási térség­hez hasonlóan a megye más cukorrépa-termelő gazdaságai is lehetőséget kapjanak nagy teljesítményű cukorrépa-be- í takarító gépek beszerzésére, a répatermő terület növelése ér­dekében. Szorgalmazta a rend­szer közgazdasági és üzemgaz­dasági tevékenységének foko­zását, különös tekintettel a hozam- és költségarányok op­timalizálására. Az elért ered­mények arra kötelezik a GITR-t, hogy szaktanácsadói és szolgáltatási színvonalának további emelésével járuljon hozzá a megye mezőgazdasá­gának fejlődéséhez. Szabó Endre Pásztói kistermelők Önálló ágazatban Huszonöt szakcsoport Pásztói nagyközségi kö- segítő és háztáji gazdaságok hízómarhát vásárolt fel és to­zös Tanács Végrehajtó Bizott- tevékenységét. Legutóbb ates- sága időről időre napirendre tület tagjai arról kaphattak tűzi a területen található ki­tájékoztatást, hogy a pásztói mezőgazdasági kistermelők ta­valy jeleskedtek az állatte­nyésztésben, jelenleg több mint két és fél ezer állattar­tó gazdaságot tartanak nyil­ván. Néhány sajátos ágazat­ban — mint a vágónyúlterme- lés és a méhészet — ugrás­szerű a fejlődés. Az elmúlt esztendőben 116 ezer vágó* nyúlat értékesítettek. S bár 1980-ban az időjárás nem mindig fogadta kegyeibe a zöldségtermesztőket, a felvá­sárolt áru mennyisége így is duplája a korábbinak, amely a3 v|ak<?fá? Pri' Ä ‘ír n^ltenyésztő,’ moreUatasan. A becslések sze- munkás-kertszövetkezet rmt Paszton a fólia alatti te­rület már eléri a négy és fél ezer négyzetmétert. A tanács a maga módján igyekszik támogatni a kis­termelőket. Engedélyeket ad­tak például a nem hasznosí­tott gyepek térítésmentes tartós használatTszeíződcst A A,hel^.tei- végrehajtó bizottság az idén vábbított a feldolgozó üzemek­be. Az állami gazdaság is egy­re inkább bekapcsolódik a háztáji gazdaságok termelésé­nek segítésébe. Tavaly meg­közelítőleg háromezer sertést biztosítottak tenyésztésre, saz ehhez szükséges takarmányt, hízótápot. A termelést segítő anyag- és eszközellátásban a pásztói ÁFÉSZ tölti be a legjelentő­sebb szerepet. Az elmúlt év­ben egyebek között vetőma­got, műtrágyát, növényvédő' szert, palántát, naposbarom­fit juttatott a kisgazdaságok­nak, s gyámkodása alatt négy zöldségtermesztő, 8 mé­két tag­jai tevékenykednek. A tanács a nagyüzemileg nem hasznosítható, tanácsi kezelésben levő földek tartós használatbavételével is segít, az elmúlt évben 57 személlyel kötött a szakigazgatasi szerv melőszövetkezet és állami gazdaság a takarmányszük­fontos feladatnak tartja a nagyközségben a háztáji tér­ségietek kielégítéséhez járul melés szervezésében, támoga­hozzá, a téesz a burgonyater- tásában érdekelt mesztoknek földet, szaporító- együttműködésének anyagot adott. Minden bi­zonnyal megéri, hiszen a kö­zös gazdaság háztályi ágazata tavalyi árbevételi terve 8,6 szervek javítá­sát, a parlagterületek haszno­sítását, a mezőgazdasági szak­bolt árukínálatának szélesíté­sét, az állat- és növényegész­Az ide! oszendőben 12g millió forint árbevételt terveznek a Nógrád megyei Nyomdaipari Vállalatnál. Ez a mennyi­ség közel 10 százalékkal több mint tavaly volt. Képünk a vállalat salgótarjáni telepén készült, ahol ügyviteli nyom­tatványokból ebben az évben 380 tonnát gyártanak. Harai Károly és Kosár József gépmester munka közben. . — bábel-felv. — mi,uí° í°rint v°tt a teljesítés ségügyi előírások betartását, mértéké meghaladta a 12,5 ■ • ................... ­m illiót, Az ágazat 850 kister­melővel tart kapcsolatot, s a kistermelőktől tavaly csaknem 1800 sertést, több mint 200 mértéke meghaladta a 12,5 a kisgazdaságok fejlesztése ér­dekében adható hitelakciók népszerűsítését, s a folyama­tos szakmai tanácsadást. Sz. Gy. NÖGRAő — 1981. április 18.( szombat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents