Nógrád. 1981. április (37. évfolyam. 77-100. szám)

1981-04-02 / 78. szám

Hires magyarok a nagyvilágban „A repülőtéri pénztárnál egy indiai maharadzsa és egy afrikai király. Á maharadzsa jegyet kér, erre megszólal a király: »Hát maga is Debre- cenbül gyütt?«”. Ilyen és hasonló viccek szá­lai bizonyítják, hogy „min­denki magyar”. Még ha le­számítjuk a túlzásokat, akkor is meg kell állapítanunk, hogy esetben betanított sok igazság rejlik a tréfák- végezniük. Sokszor ban. Hiszen a XX. század év­tizedeiben szerte a világon, valóban sok országban . tele­pedtek le magyarok. KIVÁNDORLÁSI HULLÁM A tömeges kivándorlás a műit század végén indult meg. Azelőtt is voltak kisebb-na- gyobb kivándorlási hullámok cséplőgépet vásárolhatnak vagy bérelhetnek. Űtra keltek vagy kétmillióan. Hazatért a fele, de volt, aki másodszor is kiment. Késerves sors várt rájuk: az USA északkeleti iparvidékének bányáiban, ne­hézipari üzemeiben kellett — szakértelem, nyelvtudás hí­ján — segédmunkát, jobb munkát sztrájkok letörésére használták fel őket. A szakszervezetek vé­delme nem terjedt ki rájuk; így saját betegsegélyező egy­leteket alapítottak, hogy lega­lább a betegeken, fokkanta- kon segíteni tudjanak. S gyűj­tögették a pénzt, hogy egy­szer majd hazatérhessenek. n Szcnt-Györgyi Albert előadást tart a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében. EMIGRÁLÓ TÜDŐSÖK Az első világháború kitöré­sekor a monarchia szűk lá­tókörű vezetői kegyetlen fel­tételt szabtak: aki egy bizo­nyos határidőre nem tér ha­za, azt hazaárulómak tekintik és halállal büntetik. A világ­égés éveiben százezrek reked­ek kint; A világháborút kő- szenteltek külföldre. Ám most veto évtized mar egy megvál- már nem Németország, ha- tozott Európát es Amerikát nem Nyugat-Európa és Ame- hozott. Az átmeneti gazdasá- rjka volt a cél. Néhány igen konszolidációt gazdasági neves tudós a II. világháborút válság követte. A legtöbb ten- követő években távozott Ma- gérentuli ország lezárta hatá- gyarországról. A legjelentő- rait s évi néhány száz főre Sebb. legtekintélyesebb közü- korlatozta a bevándorlást. lük Szent-Györgyi Albert, No- A harmincas évek tomboló bel-díjas biokémikus, a C-vi- munkanélküliséget hoztak tamin felfedezője. Magyarországon is. Az alkal­Kedvvel olvasnak a nők és a fiatalok A pásztói járás könyvtárhálózatának tapasztalataiból A pásztói járás könyvtárhá­lózatának V. ötéves tervi fej­lődéséről, változásairól a kö­zelmúltban készített összeg­zést Szőllősi Miklós, nagyköz­ségi-járási könyvtárigazgató, s jelentését az -irányító szer­vek testületéi megvitatták. Az ötéves értékelés' alapkoncep­ciója, hogy ellentmondásosan fejlődött a terület könyvtár- hálózata, arányaiban azonban a pozitív tények a meghatá­rozóak. Jelentős mértékben növel­ték például a palotási, a kál­iói, a hasznosi könyvtárak alapterületét, s felújítások ré­vén ugyancsak tágasabb lett a könyvtár Ecsegen és Ko-' zárdon. Palotáson az új mű­velődési ház elkészültével kör- zetesítették a könyvtárat is, s Kálión szintén körzeti intéz­ményként működik. Szirákon gyermekrészleget hoztak lét­tudták javítani valamelyest a vízvezeték beszerelésével. Az intézmények költségve­tése általában megfelelő; a kívánalmak szerint növeke­dett a járási székhelyen, Pa­lotáson, Kálión, á szükségle­tek alatt maradt viszont Job­bágyiban, Szurdokpüspöki­be«, Taron és Alsótoldon. Pásztón az egy lakosra jutó könyv-, és folyóirat-beszerzési összeg 10 forint 60 fillér, a községekben 9 forint — átla­gosan. Igen szerény beszer­zési kerettel rendelkezett Job­bágyi, Szurdokpüspöki és Tar. Az V. ötéves tervben a já­rás könyvtárai jelentős mér­tékben gyarapodtak. Főként az utóbbi két évben. Tavaly 766-féle folyóiratot fizettek elő, s 58 ezer kötettel gazda­godtak. A beszerzések követ­keztében mindenütt javult az re. Felújították a könyvtárat állomány_ összetétele, számot- JMátraszőlősön Mátrakerekz- tévőén a székhelytelepülésen, tesen, Héhalomban és Csé- Palotáson, Szirákon, Bujákon és KAPCSOLAT A HAZÁVAL A külföldön élő tekintélyes mi hólapátolók között diplo­mások, mérnökök, jogászok, orvosok harcoltak a betevő falatért. Néhányan — a sze- ^ rencsésebbek és tehetségesek tudósok és művészek legna­bejutottak egy-egy nemet- gy0bb része igen jó kapcsola­orszagn angliai egyetem falai toj tar<; fenn szülőhazájával, köze Szamos nagy tekintélyű, Többen. közülük a Tudomá­Rartnk RiHárni «7 , T,x ,q.., rn.ai tudós kezdte pályáját ta- nyos Akadémia dísztagjai. Bartók Béláról ez a kép 1943- narsegedkent valamelyik kul- cLnt-fivni-svi A1 hortet a «7». b“ N'” «“"• •»*«< Két angol vezető közgáz- avatta. A hírneves muzsikus- — például a Kossuth-féle J^dor Miklós es nernzecjék: Doráti Antal, Sol­ti György, a nemrég elhunyt emigráció —, de ezek nem pord Balogh Tamas is szín- UJU1Wl „ v.....,.,, nevezhetők tömegesnek. Né- , v~;e maradt Anglia- Ernster Dezső, vagy a fiata­hány tucat, esetleg néhány aan- “gyikuk mestere, a mo- ;aöbak közül Vázsonyi Bá- szó. A Íern közgazdaságtan apostola, lint starker János, Franki azonban ^eynes ,volt’ a masikuk ne- Péter rendszeresen szerepel­indultak fny hónapos ösztöndíjai tek és szerepelnek a magyar uta^tt ki és eletet Cambnd- közönség előtt, rádió- és ge-ben töltötte. A híres ma- hanglemezfelvételek őrzik száz emberről volt múlt század végétől százezrek, milliók útnak. Miért? A kiegyezést követően „ . . a gyár fizikusgeneráció is kül- művéTzétüket monarchia magyar részé is a íöldi laboratóriumokban, ku- muveszetuket kapitalista^te-jiodes^ utjara le- tatóintézetekben kezdte kar- S ha már muzsikusokról pett. Kisebb-nagyobb vallala- rierjét. így Neumann János, a esett szó, végezetül ne feled- tok alakultak meg. Elvben le- „számítógép atyja”. Az ő uni- kezzünk meg a legnagyobb- hetove vált a magyar pa- verzális tehetségéről legendák ról: Bartók Béláról, Most raszt_ szamára is, hogy föld- szóltak: forradalmasította a ünnepeltük születésének szá- hoz jusson — am ehhez hi- számelméletet, a matematikát, zadik évfordulóját. Ö is a anyzott a megfelelő kezdőto- és megalkotta a számítógép fasizmus elől emigrált Ame- ke. Országhatárokon _ belül első működő modelljét. Egyik rikába. Nem érhette . meg, semmifele mod nem kmalko- kollégája azt mondta róla: „A hogy hazatérjen. Sírja New Z°t “e“szerzesere Maradt tudós általában azt talál fel, Yorkban van. Emlékét, mű- a külföldi. amit egyáltalán tud — Neu- vészetét mégis itthon őrizzük A múlt század végén ügy- mann azt, amit akar”. De igazán, nökök lepték - el az országot, nyomában ott voltak a töb- Jó keresetet ígérve, Ameriká- biek: Szilárd Leó, Wigner Je- ba csábították az embereket, nő, valamint Teller Ede, „a S a szép ígéretek nyomán hidrogénbomba atyja”. A tömegek indultak el, hogy né- magyarországi antiszemita hány év keserves robotjával hullámok az első numerus megszerezzék azt a pénzt, clausus törvények további, amelyből — újra hazatérvén zsidó származású magyar tu- — itthon kis birtokot, házat, dósokat és művészeket kény­esén. Korszerű berendezése­ket kapott a palotási, káliéi intézmény, részben az ecse- gi. Sajnálatosnak tartják a szakemberek, hogy a pásztói, Taron. Az intézményvezetők érezhetően nagyobb gondot fordítottak az alapvető kézi­könyvek, segédkönyvek meg­vásárlására. S ha már a nagyközségi-járási könyvtá- könyvtárak gyarapodásánál rat nem sikerült az előző tartunk, érdemes megjegyez- tervidőszakban bővíteni, csu- nünk. hogy örvendetesen nőtt V. ötéves terv elején, mindössze négy falusi telepü­lésen dolgozott főfoglalkozá­sú könyvtáros, a tervidőszak végén pedig kilencben. A „tartozik” rovatba kerül viszont, hogy a nemzetiségi községnek számító Vanyarcon az olvasási kultúra fejleszté­se érdekében nem sikerült függetlenített könytárost mun­kába állítani, és a járási könyvtárnak is három szak­alkalmazottal kevesebbje van az előírtnál. A könyvek szál­lítására autó nem áll rendel­kezésre. Mindezek a jelen­legi tervidőszak megoldandó feladatai. További fontos ten­nivaló a járásban’ a központi ellátás megszervezése, vala­mint az iskolai és a közmű­velődési könyvtárak integrá­ciójának megvalósítása. A könyvtárhasználatban jó eredmények születtek. A köz­ponti könyvtár túlteljesítette tervét, s .2513 beiratkozott ol­vasóval dicsekedhet. Ez Pász­tó lakosságának 21,5 százalé­ka, lényegesen jobb arány a megyeinél és országosnál. A könyvtári szolgáltatásokat fő­ként a gyerekek (77 %), a nők (60 °/0) és a KlSZ-es fiatalok (35 %) veszik igénybe, ők azok, akik a legnagyobb kedv­pán a működés körülményeit a könyvtárosok száma is. Az vei olvasnak. s. 1. Bizakodás Mátraverebélyben r Újjászerveződött a cigányegyüttes A hetvenes évek első felé- a személyiség fejlődéséhez, sóg számára további művelő­ben hírnevet vívott ki magá- Célja, hogy ápolja a cigány dési alkalmakat teremtenek nak a mátraverebélyi cigány- népcsoport tánchagyománya- az esztendő második felében, együttes, melynek férfi-, nő- it, megismertesse vele az ér- Négy vetítésből álló, temati- és gyermektagjai rendszeresen deklődőket, bemutatásával él- kus filmsorozatot terveznek a felléptek a jelentősebb járási ményt szerezzen. A táncok Nógrád megyei Moziüzemi betanítását a korábbi és a je- Vállalattal közösen — példá­ul a Koportos, a Cséplő Gyu­ri című magyar filmeket mu­tatják be —, s egy ízben kö­zönség-művész találkozót szerveznek. A helyi igények alapján ősszel megalakítják a cigány színjátszó együttest, mely szintén a hagyomány- ápolásban ‘venne részt, vala­mint Lakatos Menyhért írása­inak megismertetésében. S a távlati elképzelés szerint a két amatőr csoport legaktí­vabb tagjaiból szervezik meg a cigányklubot. Mátraverebély kulturális életében érezhető a pezsdülés. érthető hát a bizalom és a bizakodás. (ok) és megyei társadalmi, politi­kai rendezvényeken, művésze­ti találkozókon, versenyeken. Az együttes — vezetőjének távozása miatt — néhány év­vel ezelőtt szűnt meg, s több­szöri nekirugaszkodás, hosz- szas erőfeszítések után febru­ár végén alakult újjá. A feb­ruár 22-i alakuló összejöve­telre harmincnégyen jöttek el, többségükben családtagok, fér­jek feleségükkel. gyermeke­ikkel. A heti próbákra rend­szeresen 15—20 ember jár. Az újjászerveződött együt- produkciót, tes fontos szerepet tölt be a Részt vettek jelentős cigány lakosságot számláló község kulturális életében: aktív művelődési le­hetőséget teremt, hozzájárul lenlegi együttes egyik tagja, Rácz Tivadar vállalta magá­ra. A cigányegyüttes tagjai a művelődési ház vezetője, Gás­pár István kezdeményezésére a tánc mellett egyéb művelő­dési tevékenységet is folytat­nak. Megalakulásuk rövid ideje alatt közösen megnéz­ték a Mit csinálnak a cigány- gyerekek? és a Faluszéli há­zak című filmet. valamint Salgótarjánban egy új magyar kemerovói vendégszereplésre készülő salgótarjáni Nógrád tánc- együttes próbáján is. A közművelő tervei szerint Sós Péter János a művészeti ízlés, magatartás, a mátraverebélyi cigány lakos­Diákmunka — felnőtt teljesítmény A napokban a salgótarjáni Stromfeld Aurél Gépészeti és Gépgyártástechnológiai Szak- középiskolában a hagyomá­nyos Stromfeld-napok ide­jén és még néhány napig láthatták az iskolában meg­forduló szülők és dolgozó hallgatók, ml mindent csi­nálnak szakmai gyakorlatu­kon az intézmény diákjai. A különböző alkatrészek precíz, jó kimunkálása, a szakmai fogások elsajátítása és a vál­lalt feladatok, a bérmunka több mint egy évtizede össze­kapcsolódik a Stromfeldben. Ennek többszörös a haszna: a tanulók közvetlenül ismer­kedhetnek meg az iparszerű termeléssel, a kezük alól ki­bocsátott termékek minősé­géért felelősségtudatot érez­nek, a gyakorlathoz kellő anyagot a műhely ily módon megkapja, és végül, de, ahogy mondani szokták, nem utolsó­sorban mindenki jól jár. Anyagilag hasznot hoz a bér­munka — idén körülbelül 850 ezer forintra számítanak — és a meabízók számára is elő­nyös. Megyén belül szinte minden vállalattal volt már munkakapcsolatuk, készítet­tek egyedi darabokat és ki­sebb szériákat — csupa olyan munkát, melyet nagyobb gép­gyár nem tudna vállalni. Vi­szont enélkül értékes gépeket, berendezést kellene leállíta­ni. Legfőbb partnereik a me­zőgazdasági termelőszövet­kezetek. Megyén kívül egé­szen távoli helyekre is dol­goztak már és készítenek mos­tanában is megrendelésre da­rabokat: példáuj. Tatabányá­ra, Bolyba, Érdre, Solymár­ra, Pécs melletti szövetkeze­teknek. Az idei bevétel több célt is szolgál., Mintegy 400 ezer fo­rintot a tanműhely fejleszté­sére fordítanak, 160 ezer fo­rintot kap az iskola KISZ- szervezete közösségi célokra, 240 ezer forint az állami be­vétel és egy kisebb összeg premizálásra is marad. Ez a bérmunka természete­sen nem egyedüli formája a diákok gyakorlati oktatásá­nak; például a műhely fel­szereltségét is javítják a ta­nulók. Mindenesetre e£ a te­vékenység hasznában túlmu­tat az anyagiakon: felnőtt tel­jesítményre szoktatja a diáko­kat. (g. k. ni.) NÓGRÁD - 1981. április í, csütörtök felnőttre. Az utóbbi különdíját a megyei művelődési osztály ni verseny helyett háromfős csapatok mérik össze ismereteiket, a vetélkedő csak mate matikában igazán tantárgyi (jellemző, hogy ez külön is folyik), sokakat megmozgató, nem csak a „kiválasztottaké”. Ne verseny, hanem közösségi játék, az életkornak megfelelő szellemi mérlegelés, ^ megyej muveiuuesi uaílaiy valódi szemle legyen a tudományos technikai uttoroszem|e, az általános iskolások szel- munkat^rsa> Hantos Sándorné lemi erőpróbája - ezt a célt tűzték ki néhány évvel ezelőtt. Ami a következmény: egyé- nyerte — ami beszédes bízó­■ . i. _ I it I £. tS _ i^l. _ Á.II, • «- >vi n ilai ei uatollrorirí fcnlf m fltP" nyítéka annak, hogy az álta­lában jó eredmények mellett, élményeket is hozott a másfél nap. És az országos versenyen el­ért eredménytől függetlenül fűszerezve telt el a másfél hetőséget biztosító kérdésekre: §zép jutalmakat is: az első nap. Az írásbelin és szóbelin teniszezés a holdon — hogyan helyet elérő csapatok külföldi külön zsűri volt, így még job- oldható meg? A társadalom- utazást, a másodikok kéthetes ban biztosították a reális dön- kutató úttörők sem unatkoz- zánkái táborozást, a harmadi- tést. tak — jól összeállított feladat- kok salgóbányai táborozási Az összegzésnél kategórián- sort kellett megoldani, ami- beutalást kaptak. A 4—5—6. ként elmondták, milyen maxi- ben hasznosítható volt a csa- helyen végzők a kunhegyes! mális pontszám elérésére volt patmunka, mert zenei, rajz- és szaktáborban fejleszthetik tu­Nógrád megyében egy ér­dekes kettősségről hallottunk többektől: sok iskolában a há­zi-, csapatszintű verseny alap­vetően egyéni volt, a kétnapos megyei döntő pedig igazi szemle, sok játékkal. Alakul­tak úgy csapatok, hogy a három első helyezettet tették egy csoportba. Korábban nem dolgoztak együtt. Így elsik­kadt a közös készülés értéke, mesterséges szelekció érvé­nyesült — a naplóban gyüle­kező ötösök alapján is ki le-, hetne így jelölni a csapatot. Ezzel nem a jó tanulók, a ki­emelkedő képességűek ellen szólunk, csak a szemle komp­lex jellege érdekében, hiszen az új szisztéma többet vár a „versenyzőktől” a réginél: le­leményességet, ügyességet is. A kétnapos megyei szemle sok tapasztalatot hozott, a részt vevő gyerekeknek ezernyi élményt. A salgótarjániak is Szemlélődés — szemle után lehetőség. 10—20 százalékkal nehezebb volt a feladat-össze­állítás a pedagógusok szerint —, de jobban igazodott az életkori sajátosságokhoz, az új tantervi követelményekhez a korábbiaknál. Az első helye­zett csapatok képviselik me­kifejezőkészségre egyaránt szükség volt a tudás mellett. Egy kis fejlődés mutatko­zott az orosz és szlovák nyelv barátainak beszédkészségében a korábbi évekhez képest, de elégedettek nem lehetünk... dósukat. Mindenki kapott könyvajándékot. lítették, hogy volt egy-két gyénket az országos döntőben ______________ _ van esély a jó szereplés- olyan csapat, amelyben csak pizsamával, váltóruhával ér- re- mivel magas pontszámokat ’egy gyerek „húzott”, a másik keztek,: a 211-es ISZI kollégiu- szedtek össze. kettő a háromfős látszámot ma fogadta őket. Így minden A úttörő-technikusoknál biztosította. Ám a többséget a programban együtt lehettek, az utóbbi évek legjobb, leg- jó felkészítés, a leleményesség, És ebben nem szűkölködtek, érdekesebb munkadarabját ké- ügyesség jellemezte, ami a valóban kiléptek az iskolapa- szítették el: egy széliránymu- küldő iskola szaktanárainak dók mögül. Volt üzemlátoga- tatót, elektronikus kijelzővel, közös munkáját dicséri. ' A Mindenki végzett a feladat­tal és élvezettel, örömmel csi­nálták. A természetkutatók komplex jellegű témával fog­„ _______ lalkoztak, az űrhajózáshoz szemle résztvevői szavaztak a — nyugodt, kiegyensúlyozott kapcsolódva. Csak egy példa legizgulósabb, a legnótásabb légkörben, számos élménnyel pz érdekes, több választási le- társukra, p legszimpatikusabb Ez az új forma nem min­denkinek tetszik: sokan úgy vélik, az egyéni tanulmányi verseny jobban kiugratja a tehetségeket, jobban mutatja Negatív tendenciaként em- azj jS( mit tesz egyik és má­tás, intézmények életével is­merkedtek, sok játéklehetősé­get találtak az ifjúsági-műve­lődési házban. Nem kellett az egész versengést „lezavarni gyerekek véleményére, tapasz­talataira kíváncsiak voltak a. rendezők: a kitett tábla meg is telt az észrevételekkel, a sik iskola a jó képességűekért. Az elért eredmények a régi szisztéma idején az iskolák minősítésénél nagy súllyal es­tek latba. Ma nem lehet ezt elmondani — a szemle csupán (?) arról ad képet, mennyire nyitott az iskola, milyen el­képzeléseik vannak a tehetség- gondozásról, tudnak-e a szakta­nárok „team-munkát” végez­ni a diákok jó csoportszerep­lése érdekében. Ám ez nem elhanyagolható szempont! G. Kiss Magdolna

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents