Nógrád. 1981. március (37. évfolyam. 51-76. szám)
1981-03-10 / 58. szám
KÉPERNYŐ ELŐTT Mesterek filmjei Márkás nevek szerepeltek — egyébként már mind megszokottabb — a televízió elmúlt heti filmes programjában. Például: a szovjet Szergej Ge- raszimov, a francia Michel De vilié, az olasz Luigi Za'mpa, az amerikai Billy Wilder, a magyar—angol Korda Sándor rendezők, no és a színészek: Pjotr Glebov, Jelena Bisztric- kaja, Marina Vlady, Ugo Tog- nazzi, Bemard Blier, Jack Lemmon, Shirley MacLaine. Horst Tappert. Ezek a kitűnő mesteremberek ugyanakkor kitűnő művészek is, a velük való találkozás a legtöbbször élmény. Geraszimov Csendes Donja — a közel negyedszázados távlatból is — megrázó filmalkotás, szövetét még nem kezdte ki az idő. Nem tartom lehetetlennek, hogy a műsorszerkesztőket éppen ez a gondolat, felismerés vezette a szokatlan tettre. a mozifilm tévésorozatosítására. Hogy döntésük értelmes volt, nap mint nap tapasztalom; javako- rabeli asszonyok —, akiknek hajdani élményük volt a film, akik at televízió műsorával vajmi keveset törődnek — úgy igyekeznek idejüket beosztani, hogy kedd estére ne maradjon más, csak a tévézés. De elismerő szavakat hallottam már középiskolásoktól is. Nyilván, tudom, a közönségtetszés nem esztétikai mérce, gyakran nem fedik egymást, az adott esetben azonban szerencsésen találkoznak. Luigi Zampa vidám-keserű, tragikus filmje, a Becsületbeli ügy, a maga tizenhat évével, sem fiatal már. De — ne feledjük, a film csaknem olyan 'gyorsan romló áru, mint az újság — még mindig nézhető. A tarthatatlan szárd hagyományokat — a vérbosszú intézményét — finom, találó humorral leplezi le a rendező. Nekünk, mai nézőknek és más nemzetiségűeknek, szinte hihetetlen az, amit látunk. S megint csak utazáskor elkapott vélekedésre hivatkozom: két férfiú sehogyan sem tudta megérteni a főhős, Efislo cselekedetét, aki a faluközösség nyomására végez látszólag hűtlen feleségével. A beszélgetők mindenáron azt szerették volna, ha Efisio a testvéreket és a többi bámészkodót veszi tűz alá, s mivel ezt nem tette, nem is tartották jónak a filmet. Kinék van igaza? A nézőknek, vagy a rendezőnek? Előttem nem kétséges, hogy a rendezőnek, hiszen ő a valóságról készített filmet, az alapján teremtett egy újabb, belső, fiimi valóságot, amely —, ha az alkotók komolyan veszik »munkájukat — nem végződhet másképpen a látottaknál. Efisiónak kötelessége megölni az asszonyt, mert ebben a közösségben ez a törvény. ez az erkölcsös, ezzel bizonyítja férj és férfi voltát, igazi szárdságát. Teh'át a vágyaink hiába mások; a valóság konokabb minden emberi érzelemnél, akaratnál. A filmrendezői sorozatok jelenlegi futamában Billy Wilder» és Korda Sándor filmjei láthatók. A túrkevei fiú hosz- szú utat tett meg, amíg az alföldi sárból eljutott Londonba, s gz angol filmgyártás e|yik megteremtője, klasszikusa lett, a fennséges „sír” cím birtokosa. A mesterember cím a felsoroltak közfll talán rá illik a legjobban. Egy hete sugározták a VIII. Henrik magánéletét, vasárnap a Rembrandtot — ezekből is kiolvasható, Korda kedveli a kosztümös témákat, a mozgalmasságot, a pletykákat, intrikákat, vagyis mindazokat az elemeket és eszközöket, amelyekkel hatást lehet elérni, végső soron közönségérdeklődést, sikert, pénzt Az idősebb „mesterhez”, Kordához többé-kevésbé hasonló utat járt be az osztrák származású Billy Wilder. Azonosság életükben: újságírói kezdés, bécsi, berlini, hollywoodi tartózkodás, külföldi származás. Korda a múlt század utolsó évtizedének, Wilder századunk első tizedének szülötte, ízlésükben mégis sok a rokonvo- nás. A könnyedség, a hatás- elemek. az érzelmek figyelmes adagolása mindkettőjük tulajdonsága. Wilder azonban — nem véletlenül fiatalabb 13 évvel — messzebb jut, a tényszerűséget alapvetőként kezeli, realista szemléletmódja olyan „kemény” film elkészítésére is képessé teszi, mint a Legénylakás. A sorozat válogatói egyébként ügyesen dolgoztak. már most, két film után megállapíthatjuk: egy sokoldalú filmrendezővel ismertettek meg. A vád tanúja — sokadszori megtekintés ellenére is — mesteri krimi, az Irma, te édes pe^ig az egyik legjobb filmmusical. És még hátravan —, ahogy a korábbi kínálatra emlékszem — a keserű ízű Legénylakás, a kacagtató Sógorom, a zugügyvéd. Több hetes távoliét után régi, kedvelt ismerőssel találkozhattunk vasárnap este: Derrick felügyelővel. Neki örültünk, de Az ismeretlen tényezővel sehogyan sem sikerült összemelegednünk. Kár, hogy Helmuth Ashley rendező nem. tanult Billy Wildertől, a néha ugyan elviselhető Herbert Reinecker forgatókönyv- író pedig nem Agatha Christie. Akkor talán nem unatkoz- tuk volna végig a vetítés egy óráját, ami végtelenül hosszúnak tűnt. Mert egy tízperces film anyagát nem lehet hatszorosra dúsítani. (sulyok) A szegedi panteonban ' 'Amikor a száz évvel eze- ján a két világháború között szép Ferenczy István Virág lőtti, pontosabban az 1379. épültek föl Rerrich Béla tér- Benedek-portréja. Stróbl Ala- évi nagy árvíz elpusztította vei szerint a Kolozsvárról át- jós keze nyomát a Lotz Ká- Szegedet, a megmenekedett települt egyetemnek és a csa- rolyról, a Ziczhy Miháiyról, a városlakók megfogadták, hogy nádi püspökségnek az árká- Ferenczy Istvánról Vagy a a hajdani várhoz csatlakozó dós épületei. Ezek a temp- Deák Ferencről készült ka- szigeten épült egykori Palánk lommal együtt egységes, jó rakteres portrék őrzik. Igaz területén emelkedő Dömötör- hangulatú együttest alkotnak, történelmi portré Bethlen Gá- templom helyén új, nagyobb Az árkádok alatt alakult boré és Báthori Istváné is. templomot emelnek hálaadá- ki a város sajátos látnivaló- Történelmünk és főleg mű- sul. Évtizedekig tartó viták ja, a szegedi panteon, azaz a velődéstörténetünk sok nagy- után a század elején pályá- Nemzeti Emlékcsarnok. Stróbl sága elevenedik meg itt el- zatot írt ki a város tanácsa, s Alajos (1856—1926) szobrász- gondolkoztatóan, erőteljesen, pár év múlva határozatot ho- művésznek a kezdeményezé-^ ez többet ad, mintha íela- zott az öreg templom lebon- sében, illetve hagyatékában datszerűen teljesített enciklo- tására. Majd fölkérték a bu-4 gyökerezik. Ugyanis a temp- pédiát kapnánk, teljesebb davári Mátyás-templom és a lom körüli új épületegyüttes „névsort” és — érthetően — Halászbástya építészét, Schu- tervpályázatán ínár számítás- kevesebb élményt, lek Frigyest, hogy tervezze ba kellett venni e hagyaté- Ha Szegeden járunk, ke meg az új, nagy Fogadalmi kot. Stróbl műveihez más ressük fel ezt a panteont az templomot. művészek szobrai és dombor- árkádok alatt! Arany kapu a nyelvhez A felsőpetényi óvodában szeptember óta szlovák nyelven is tartanak foglalkozásokat a kicsiknek. A nemzetiségi községben régi igényt elégítenek ki az anyanyelvi oktatással, mindezzel a hagyományokat is őrzik. Nemrégiben ebben a gyermekintézményben találkoztak a balassagyarmati és a rétsági járás nemzetiségi óvónői, módszertani segítséget kapva otthoni munkájukhoz. A napi rendszeres, játékos foglalkozások eredménye már az eltelt rövid idő alatt is érezhető, hiszen a gyerekek ' sok szlovák versikét, mondókat ismertek meg Bulcjsza Éva óvónőtől. A délutáni pihenés előtt is — képünkön — a „Zlatá brána” (magyarul Aranykapu) összegyűjtött meséiből hallgatnak. — kép: kulcsár — ; művei csatlakoztak, így pél- A KÖBARÁNY VAROSA dául Ferenczy Istváné, Medgyessy Ferencé, Izsó Miklósé, 1913-ban megkezdődött a Huszár Rudolfé, Borsos Mfk- bontás után az építés is. Az lósé, Ohmann Béláé, Vígh Ta- első világháború okozta szü- másé, Szigeti Miklósé, Schaár net után, 1923-ban folytató- Erzsébeté, Mészáros Dezsőé, a dott a munka, 1930-ban szén- szegedi Tápai Antalé, telték fel a dómot. A régebbi templomból csak egy an- MEGELEVENEDŐ MÚLT nál is régebbi torony maradt meg. Ez a Dömötör-torony ott Ne sajnáljunk néhány órát áll ma is a dóm előtt, s ez e történelemidéző plasztikák- a legrégibb építészeti emléke tói! Szegeden vagyunk, s így Szegednek. A középkori ro- természetes, hogy megjelenik mán stílus és az azt felváltó előttünk István király jó tá- gótika átmenete táján épül- masza, Csanád vezér, vitézei- hetett a jegyei szerint. Nem vei. Emlékezetes marad Má- az eredeti toronyból való az tyás király lovon ülő, rusz- ajtó, amelyet a restaurálás- tikus figurája, IV. Bélának az kor építettek, s amely fölé összefogást példázó kompozí- befalazták a város címerében ciója, Hunyadi Jánosnak és is szereplő motívum régesré- Ozorai Pipónak erőt sugárzó gi emlékét, a kőbárányt, alakja. Az utóbbi a már em- amely egykor feltehetően a lített Ohmann Béla műve, s szegedi vár templomához az ő munkáinak sajátos jeltartozott. A toronyban pedig leget ad, hogy alakjait figyel- Aba Novák Vilmos történél- met keltő, beszédes szobrá- mi freskói láthatók, többek szati-építészeti elemekkel között István királynak, még komponálta. Temesvári Pel- • mint hercegnek a megkeresz- bárt egykori templomi farag- telésével. ványokkal körülvett késő középkori ajtóból prédikál fe- NEMZETI EMLÉKCSARNOK lénk. Körösi Csorna Sándor keleti motívumokkal díszített A Dömötör-toronyhoz a szarkofágban fekszik a törté- Dóm téri játékok kulisszái nelem és a messzi földek táv- kapcsolódtak, s a tér, amely latát érzékeltető rácsokkal el- köré ugyancsak pályázat alap- zárva tőlünk. Klasszikusan 4 ’ NÓGRÁD - 1981. március 10-, kedd N. F. Meseíró-pályázat * gyermekeknek A Nógrád megyei Tanács művelődési osztálya, a magyar nyelvű szovjet lapok olvasószolgálata és a salgótarjáni ifjúsági-művelődési ház meseíró-páiyázatot hirdet általános iskolás gyermekek számára. A pályázóknak a Szovjetunió, illetve a Lányok, asszonyok című folyóirat, márciusi, áprilisi, májusi, júniusi számaiban megjelenő mesefigurákat kell kivágniuk, összegyűjteniük, és — tetszés szerint csoportosítva azokat — új mesét írniuk! A kivágott képeket a mesék illusztrálására használhatják fel a gyerekek. Egy tanuló több mesével is pályázhat, és természetesen nem kötelező valamennyi mesefigurát beépíteni az új mesékbe. A pályamunkákat 1981. június 30-ig kell beküldeni a salgótarjáni ifjúsági-művelődési ház (3ido Salgótarján, Gorkij út L) címére. Az eredményhirdetésre és az ünnepélyes díjkiosztásra szeptemberben kerül sor, vidám gyermekműsor keretében. A díjazott pályázók értékes jutalomban részesülnejt;. Az első helyezett egy házi bábszínházát, a második a Lányok, asszonyok júniusi számában megjelenő mesefigurák bábjait, a harmadik „A farkas, a nyuszi és a macska” című népszerű mese bábfiguráit I kapja — egyéb ajándékok melI lett. Épül a klubkönyvtár Legenden folyik a klub- Fejlesztési célokra tavaly könyvtár felújítása, az isko- kétmillió-hatszázezer forint Iában dolgoznak a mesterek, körül fordítottak, az idén hogy a napközi szeptemberre erre valamivel kevesebbet elkészüljön, Nógrádsápon az terveztek. Az alsópetényi Alkotmány, a Mező Imre ut- klubkönyvtár építése egymil- cákban és a Gombás közben lió forintot emészt fel, Nézsán, a társadalmi munkások se- közel félmillióért megvásá- rényen végzik a karbantartá- rolják a TÖVÁLL egykori te- si munkálatokat — egyszóval lephelyét, Nógrádsápon házzajlik az élet a maga meg- helyeket alakítanak ki. A szokott módján a Nézsai kő- megyei tanácstól 300 ezer zös községi Tanácshoz tartó- forintot kapott a közös ta- zó településeken. nács, hogy Keszegen rendezA tanácstagok legutóbb épp zék a Sinkár-patak medrét, a fenntartási és fejlesztési ugyanennyi pénz jut a le- költségek sorsa felől döntőt- géndi klubkönyvtár és az tek. Azt jól tudták, hogy lát- egykori, tanácsépület felújítá- ványos, nagy beruházások az . idén nem lesznek, mert szűkösek a pénzforrások, ezért Majd 600 ezret költenek az méginkább számítanak a köz- utak, hidak fenntartására, ségek lakóinak önként fel- karbantartására. A tanácsta- ajánlott munkájára, mint ko- csoport javaslata alapján rábban. Tavaly az öt telepü- ennek az összegnek a jelenlés lakói kétmillió-kétszáz tSs részét az aisópetényi ezer, forint értékű társadalmi ^rany János utca korszerűsí- munkát mondhattak maguké ‘ésére szánják nak. Az idén ennél hétszázezerrel- többet terveztek a ta- * Szociális gondozásra 1 mil- nács tagjai. Különös figyel- ió 113 ézer forint, házi szómét szentelnek majd a ■ kör- ciális gondozásra 120 ezer nyezetvédelemnek, itt lesi forint jut az idén, ez lénye- tennivalója az intézmények- gesen több mint az elmúlt nek is. . , esztendőben. Helyzetjelentés: átállás előtt Művelődés a szakszervezetekben Mint ismeretes, a szakszervezetek, valamint az üzemek, vállalatok művelődési intézményeinek irányítása 1982. január 1-től a szakszervezeti központi vezetősége kezébe kerül. A szakszervezeti, (üzemi, vállalati) művelődési intézmények működésére szolgáló központi kulturális alapot — kiegészítve a központi vezetőségek tagdíjköltségvetéséből nyújtandó támogatással — a jövőben az ágazati-ipari szak- szervezetek osztják fel művelődési intézményeik között. Az idei esztendő tehát az „átállásra való felkészülés” éve, s noha a módszertani, ellenőrzési feladatok egy része továbbra is a szakszervezetek megyei tanácsainak kulturális, agitációs és propagandaosztályaira hárul, ez minőségileg más feladatokat jelent. Az átállást előkészítendő, a Szakszervezetek Nógrád megyei Tanácsa összeállított egy vázlatos felmérést a szakszervezeti művelődési házak tevékenységéről, mely segítséget nyújthat az elkövetkezendő feladatok meghatározásához. Nógrád megyében jelenleg összesen tizenegy szakszervezeti fenntartású művelődési intézmény működik, közülük hét művelődési ház, a többi klubkönyvtár. A szakszervezeti művelődési házak, jelentős szerepet töltenek be nemcsak az üzem, de a település, sőt a megye kulturális életében is. Elsődleges feladatuk természetesen továbbra is a munkahelyi művelődés segítése. Az utóbbi időben sokat javult a szocialista brigádok művelődési tevékenységéhez, kulturális vállalásaihoz nyújtott tál mogatás. Az éves művelődési tervek általában szervesen kapcsolódnak a vállalati művelődési bizottságok munkaterveihez. / Az intézmények segítséget nyújtanak az iskolai jellegű felnőttoktatáshoz, a dolgozók általános — politikai és szakmai — műveltségének állami' fejlesztéséhez. A felmérés kimutatja, hogy a legáltalánosabban alkalmazott művelődési formák az ismeretterjesztői előadások, munkásakadémiák és különféle tanfolyamok. Ebben különösen a salgótarjáni Kohász Művelődési Központ és az öblösüvegyár „Kossuth” •Művelődési Háza végez kiemelkedő munkát. Fontos^ feladatuknak tekintik a művelődési intézmények a spontán szerveződő közössé- 8ek — klubok, szakkörök, öntevékeny művészeti csoportok — szakmai, módszertani támogatását, tevékenységük színvonalának emelését.' A szakszervezeti művelődési házak megyénkben összesen 43 „kiscsoportot” működtetnek ez mintegy 1100 dolgozó ren szeres szabadidős-elfoglalt: gát jelenti. Gondot okoz i szont a természettudományi műszaki jellegű szakkörök létrehozása. A salgótarjáni Bányász Művelődési Házat, illetve a kazári intézményt kivéve, valamennyiben működik ifjúsági klub és szocialista brigádok, vagy brigádvezetők klubja. Általános jelenség, hogy az utóbbi időben az úgynevezett „nagyrendezvények” száma csökkent, s a tartalmi munka a kötetlenebb szabadidős-tevékenységek arányába tolódott el. A művészeti nevelés legfőbb formái a kiállítások és a művész-közönség találkozók. A jövő célkitűzései között a művelődési házak nyitottabbá tétele szerepel, s ennek jegyében az üzemekkel, iskolákkal kötött együttműködési szerződések bővítésére is sor kerül. Az elmúlt évben több szak- szervezeti művelődési intézményben javultak a működési feltételek. így nagyszabású felújítási munkálatok folytak a . salgótarjáni Kohász Művelődési Központban, a „Kossuth” Művelődési Házban, valamint a Ganz-MÁVAG mátranováki gyáregységének kultúrottho- nában1 és a balassagyarmati vasutas klubkönyvtárban. Ez év második felében várható a salgótarjáni Bányász Művelődési Ház teljes felújításának befejezése.
