Nógrád. 1981. március (37. évfolyam. 51-76. szám)
1981-03-06 / 55. szám
Tököl. 1981 iiiféSt tizenéves«!« Hat évtized a munkásmozgalomban „Nemcsak tisztelni, ismerni is kell a múltat!" Hazánkban jelenleg tizenki- lencezren töltik ► szabadság- vesztésüket a büntetésvégrehajtás különböző intézeteiben, Tökölön például azok, akik 14—18 éves korukban követtek el bűncselekményt. A fiatal bűnözők száma a hetvenes évek elején, a galerik elterjedésekor volt a legnagyobb. A büntetésüket jelenleg töltő fiatalkorúak átlag- életkora 17—18 év, bűnlajstromukon azonban gyilkosság, emberölési kísérlet, hatóság el- ' leni erőszak, rablás, garázdaság, erőszakos nemi közösülés egyaránt fellelhető. Tetteik 65—70 százaléka erőszakos (vagyon ellen elkövetett) cselekmény ! Az intézet Több méter magas dróthálóval, betonkerítéssel, őrtornyokkal és rácsos kapukkal szegett terület Tököl határában. Komor külseje csak sejteti, a bejárat fölött feketéi- lő felirat — Fiatalkorúak börtöne és fogháza — pedig el is árulja rendeltetését. Belső útjain időnként sötét egyenruhában, rendezett sorokban egyszerre lépdelve vonulnak végig a rabok. A fogházra ítéltek átlagosan 12—14, a börtönre ítéltek 12— 24 hónapot töltenek el itt. Szabadságvesztésük ideje egyhangúan ismétlődő, feszes napirend szerint telik. Kéthetenként vagy havonta beszélőre mehetnek; ilyenkor lesütött szemmel kerülik hozzátartozóik kérdő pillantását. Az intézet nem ad „priuszt”, sót, azok, akik idekerülésük előtt 25—30 munkahelyet vándoroltak végig egy-két év alatt, Tököl rácsai mögött munkakedvre, szaktudásra tehetnek szert. A munkára- nevelés műhelyei közé számít a nyomdai részlegen és a betonüzemen kívül a Csepel Autógyár is, ahol a büntetésüket töltő tököli fiatalok havi keresetük rriehé szakmunkásbizonyítványt szerezhetnek. Hegesztőtanfolyam, kötelező általános iskola, kultúr- és sportfoglalkozások — a börtönélet humánus és hasznos velejárói egyúttal a társadalomba való visszatérés előkészítésének fontos eszközei is. A parancsnok Személyi igazolványának bejegyzése szerint az Igazságügyi Minisztérium dolgozója. Ö azonban „smasszernek” vallja magát, mert a büntetésvégrehajtásban eltöltött két évtized megtanította arra, hogy legjobb nevén nevezni a dolgokat Kardos Gyula ezredes munkájának igazi sikere — furcsa paradoxon — az lenne, ha munkanélkülivé válna. Ettől azonban, vélekedik, nem kell tartania, mert bár a közbiztonság általában jó, törvényszegők, bűnözők mindig akadnak. — Fiatalkorúakkal azért szeretek foglalkozni, mert az ő esetükben több remény van arra, hogy szabadulásuk után jó útra térnek. Am a legtöbb bajunk éppen az utógondozással van. Hiába adjuk mi visz- sza az elítélteket szakmával, a kezükben, pallérozottabban és erősebb jellemmel a társadalomnak, ha megint ugyanabba a környezetbe kerülnek vissza. Tudni kell, hogy az itt ülő fiatalok 90 százalékának a családja súlyosan alkoholista, 43 százalékuknál pedig nem a gyerek az első „sittes”... A három éve megjelent utógondozási törvény a bíróság kezébe tette a pártfogói felügyelet dolgát. A gyámhatóság a tanácsokhoz tartozik, az ifjúságvédelmisek a rendőrségen dolgoznak. Együttműködés? A kiszabadultak sorsáról alig tudunk meg valamit, hacsak visszaesőként be nem számolnak róla... Becsléseink szerint az elítélt tizenévesek 40 százaléka a felnőttkor küszöbét átlépve* is folytatja korábbi életmódját, hat százalékuk pedig még a 21. év betöltése előtt visszakerül a fiatalkorúak intézetébe. Az elítélték Megbánást tanúsító, vagy éppen dacos tekintetek, derékba tört életutak. 40 százalékukat a nagyvárosi élet „termeli ki”, további jelentős há- • nyaduk Szabolcs-Szatmárból és Zalából kerül rács mögé. Műveltségi szintjükre, elképesztő tájékozatlanságukra jellemző, hogy levélíráskor a nagybetű, tisztálkodáskor a fogkefe, evéskor a villa ismeretlen számukra... Száznegyvenöt centi magas, 14 éves gyereket kérdezett meg egyszer a nevelőtisztje: „Hát te miért kerültél ide?” A tökmáglegényke rezzenéstelen arccal válaszolt: „Kinyírtam a nagy fatert...” Né- hányan közüiük azt sem tudják, milyen társadalmi rendben élnek. Rézműves József a sógorával verekedett össze — emberölési kíséletért négy év börtönt kapott A 18 éves Nagy Gyula lopáson vesztett rajta Hajdúhadházon, léta- vértesi társára 'ugyanezért szabtak ki szabadságvesztést Tettük felelevenítésekor nem működik élesen az emlékezetük, annál inkább tudják szabadulásuk időpontját. — Harmincnégy hónapot ültem le eddig — számolja Rézműves —, de két és fél hónap múlva szabadulok, mert aki jó magaviseletét tasúsít. annak elengedik a büntetés egy részét, minden évből három hónapot. A nevelőtiszt Szekér Károly fiatal hadnagy, a BM tiszthelyettes-iskolája után népművelés—pedagógia szakon szerzett diplomát. Pszichológusokkal, pedagógusokkal közösen végzik a legnehezebb makarenkói feladatot. — Nyolcezer kötetes könyvtárunk van, igyekszünk odaszoktatni az elítélteket. Értelmi szintjükkel magyarázható, hogy elsősorban mesekönyveket, ifjúsági regényeket kölcsönöznek, de néhányan ugyanazokat a munkákat viszik ki, mint a kinti fiatalok. Hogy elolvassák-e? 40 százalékuk igen. Más meg csak nehezéknek használja a könyvet: az otthonról kapott leveleket simítja vele... X A szobafelelős elítélt vi- gyázzt vezényel, indulni készülünk éppen a 10 fős zárkából, amikor valami visszarántja a tekintetem. Az emeleti ágy aljára illesztett cipőtartóban lábbeli helyett könyvet tart benne, az egyik tizenéves. Szemmagasságban épp a vaskos Dosztojevszkij-kötet címe: Bűn és bűnhődés. Nagy János KAZÄR utcáit végigteríti a frissen hullott hó, az óvatosan kacsázó autóbusz farát riszálva/ áll meg a Kossuth utca közepe táján, innen hárompercnyi járásra lakik az idős veterán» a falubeliek által csak úgy említett: „Gyuri bácsi”. Ha legeket kellene sorolni. akadna bőven ilyen 'Sándor György hetvenöt esztendő:; életútjában. 1906, március 6-án ugyanazon a helyen, ahol ma lakik — látta meg a napvilágot, egy, talán mondani sem kell, kazári szegény' bányászcsalád gyermekeként. Tízen voltak testvérek, így érthető» ha már cseperedő kölyökként libapásztorkodott, csordákat őrzött, s még jóformán gyermekkorban ment a bányába dolgozni. Hetente hatvan órát „húzott le” a föld alatt, az embertelen körülmények között, s szinte a betevő falatért. Most» amikor ezeket az időket idézi a jó egészségnek örvendő és ízes palócsággal megszólaló ’ Gyuri bácsi, nyoma sincs a szenvedéseknek, a hét és fél évtizednek. J~ Egészen közel a munkás- mozgalomhoz, a kommunistákhoz 1928-ban kerültem — eleveníti föl a történteket — Ogy kora ősszel, nagy titokban a kazári erdő egyik rejtett tisztásán jöttünk össze, vagy 15—16-an, s a. Tőzsér Kis Jóska János nevű kommunista tartott egy előadást, s ennek hatására döntöttünk többen úgy, hogy belépünk a kommunista sejtbe... Ettől kezdve mind a mai napig tart az elkötelezettsége, pedig különösen a harmincas-negyvenes években nehéz idők jártak azon a környéken. Többen külföldre menekültek, vagy elfordultak a mozgalomtól. Akadtak, akik csak átmenetileg szüneteltették munkájukat, ám jó néhányan — ha szűk mozgástérben is — tovább próbálkoztak kisebb-nagyobb akciókkal. — Gyakran csak egy-egy üzenetet kaptam — említi Sándor György —, hogy a tanácsház mögötti bokorban találom a röpcédulákat, vegyem magamhoz, és osszam szét... Volt közöttünk egy nagyon eszes ember, a Kovács Paja István. Fölbíztatta a fiatalokat, hogy hangoskodjanak. mulatozzanak, csalják ide a csendőröket, mi addig a falu másik részén ragasztottuk a feliratokat, szétosztottuk a röpiratokat. LAPOZZUNK egy nagyot az „életkönyvben” egészen a felÁrfolyamváltozások, módosítások a Pénzügyminisztérium és zókat is »érinti az intékedés: a magyar Nemzeti Bank vasárnapi közleménye a konvertibilis elszámolású valutákkal kapcsolatos árfolyamváltozásokról és ezzel összefüggő né-‘ hány intézkedésről adott hírt. — A legfontosabb tudnivalók, változások? — Március 1-től emelkedett valamennyi konvertibilis elszámolású valuta nem ke- serkedelmi forintárfolyama — közölte Hajdú Gyprgyné, az MNB főosztályvezető-helyettese. — Az emelkedés —mint a közölt táblázatból is látható — valutánként eltérő mértékű, 11—18 százalék között mozog. Az eltérés abból származik, hogy a bank — 1980. január 1. óta folytatott gyakorlatának megfelelően — e hónapban is átvezette az árfolyamokon azokat a változásokat. amelyek a pénzpiacokat az utóbbi hetekben jellemezték: a dollár jelentős erősödését, s az európai konvertibilis valuták gyengülését. — Miként érinti az“lntézke- dés a magyar állampolgárokat? — Több forintot kapnak valutáinkért a külföldön dől,go/•' .írv-flT ke‘yv‘|‘>oníU. ver dó’ ererdft művészek, s azok. akik külföldről nyugdíjat, rokoni támogatást, szerzői jog- díjat stb. kapnak konvertibilis devizában. A külföldre utaúgy tűnik, az árfolyamok emelése forintban többletkiadást jelent, ha azonban figyelembe vesszük, hogy a többletvalutára és a gépkocsival utazók üzemanyagköltségeihez eddig 40 százalék illetéket kellett fizetni és ez a magasabb illeték megszűnik (egységesen minden utazási valutavásárlásra 10 százalék lesz), úgy az lényegében kiegyenlíti az árfolyamok emelését. — Változnak-e a valutavásárlási lehetőségek? — Az árfolyamok emelése eleve szükségessé tette a va- lutavásariási forintkeretek emelését. Tekintettel a nyugati országokban továbbra is magas inflációra, némileg növeltük a vásárolható valutaösszegeket is. Így pl. 257 ezer líra helyett 289 ezret, 3838 schilling helyett 4282, 542' NSZK márka helyett 602 márkát. 1252 francia frank helyett 1408 frankot vásárolhatnak a turistalevéllel utazók, s ezzel az eddigi 6700 Ft-os valutavásárlási keretük 8500 Ft-ra növekszik. A benzinárak folyamatos emelkedése szükségessé tette az üzemanyagköltség céljára vásárolható fizetőeszközök • keretének emelését; pl. a Spanyolországba személygépkocsival utazók 11 ezer Ft-ért (az utasok személyenként 3000 Ft-ért), az Olaszországba utazók 5700, illetve 1500 Ft-ért vásárolhatnak valutát. Arányosan emelkedett az a forintkeretösszeg is, amelyet a vasúton utazók menetjegyvásárlására fordíthatnak (pl. Nagy-Brítannia 12 000, Olaszország 5800.) — Mit jelent mindez egy „turista”-családnak? — Vegyünk egy olyan példát, amely eléggé általánosnak tekinthető. Ha egy házaspár egy 14 éven aluli gyermekkel gépkocsival Olaszországba utazik, úgy eddig ösz- szesen 745 ezer lírát vásárolhatott, s erre 25 ezer forintot kellett fizetnie. Március 1-től, 874 ezer lírát vásárolhatnak, ami 29 ezer forintba kerül. Ez mind forintkiadásokban, mind valutaösszegben 17 százalékos növekedést jelent, vagyis egy-egy líra ugyanany- nyi forintba kerül átlagosan, mint korábban. Ha vasúton teszik meg ezt- az utat, úgy ez kb. 3 százalékkal több kiadást jelent. Közelebbi vagy távolabbi orszá- ’ .gokba utazóknál, „erősebb” vagy „gyengébb” valutát vásárlóknál az egy kocsiban ülő .személyek számától függően, kisebb eltérések is adódhat- nak, többletköltség azonban csak minimális mértékben jelentkezhet. — Társasutazók, látogatók? — Az utazási irodáknak jogában áll ugyan az árfolyam- emelkedéseket az utasokra hárítani, de mivel kalkulációi! az úgynevezett szabadáras körbe tartoznak, nyilvánvalóan mérlegelik majd, hogy éljenek-e ezzel a lehetőséggel. Költőpénz céljára a tár3» sasutazások résztvevői több valutát vásárolhatnak, mint eddig; az első 3 napra félpanziós ellátás e*tén 1200, teljes panziónál 900 Ft összegű valutát vehetnek, további időre pedig naponként 300, illetve 200 Ft a keret. Ez egy 5 napos útnál 60, illetve 43 dollárnyi összeget jelent. A látogató-útlevéllel utazók az eddigi 1000 Ft. helyett 1300 Ft-ért vásárolhatnak valutát, ami pl. 81 márka helyett 92 márkát, 1210 jugoszláv dinár helyett 1354 dinár. — Egyéb változás? — A pénzügyminiszter ugyancsak március 1-i hatályú rendelete ezentúl nem tesz különbséget az engedély nélkül birtokban tartható és kivihető rubelelszámolású, Illetve konvertibilis valuták forintösszege között, vagyis konvertibilis valutából — az eddigi 200 Ft helyett személyenként 400 Ft-nak megfelelő valuta vihető ki, külön engedély nélkül külföldre, ami pl. a március 1-i árfolyamon 202 schillingnek, 28 NSZK márkának, vagy 13 dollárnak felel meg. T. P. Nem kereskedelmi (turista) középárfolyam változása Valuta: febr. 28-lg márc, 1-től Ft-ban 1 angol font 60,26 67,09 francia frank 5,3; 6,03 1 NSZK márka 12,3.5 14,07 1 000 olasz líra 26,00 29,37 1 osztrák schilling 1,74 1,98 1 USA dollár 25,00 29,57 szabadulásig, majd a széncsatákig. 1945 januárjában kezdődött a pártszervezés a faluban, s 1947-től Sándor György a több mint hétszáz fős szervezet titkára volt. — Nem könnyű örökséget vettem át — jegyzi meg né* mi keserűséggel —. hiszen az előző titkár és néhány embere visszaélt helyzetével, élelmet, ruhaneműt vettek el a rászorulók elől, s ezzel alaposan csorbították a párt tekintélyét. Ezt kellett helyreállítanunk, ami» azt hiszem sikerült is. A széncsaták? Külön ' fejezetet érdemelnének. Tudvalevő, hogy nagyon kellett a fekete arany, s ennek ösztönzésére ruhát, élelmet kaptunk. Volt olyan időszak, amikor rendszeresen 25—28 mázsa szenet raktunk ki műszakonként... Az ötvenes évek közepén, betegsége miatt följött a fölei mélyéből, s felvigyázói munkakörben dolgozott» 1961. márciusában ment nyugdíjba. Persze, csupán „névlegesen”, hiszen az ÁFÉSZ-nél igazgatósági tagként, a helyi nyug- díjas-alapszervezetnél csoportbizalmiként tevékenykedett egészen az elmúlt esztendőig. És most? A felesége szól közbe: — Nagyon szereti a focit! Minden mérkőzésen kint van, meg aztán olvasgat, ismerősökkel beszélget. Ma már kevesen tudják a kazári futballrajongók közül» hogy 1922-ben az első bőrlabdát Gyuri bácsi hozta be a faluba. Egy falusi mulatság pénzéből spórolták meg az árát, s így az akkori cafatokra rugdalt rongylabdát már eldobhatták. Dél felé jár az idő, odakint már vastagon áll a hó. Látom az öregen, menne havat seperni, mert ugye, ha nagyon összegyűlik, nem könnyű utat törni benne. Még azért megkérdem: — Gyuri bácsi! A mai fiatalok, véleménye szerint mennyire tisztelik és Ismerik a múltat» az itteni kommunisták régi harcait, fáradozásait? Kicsit töpreng, apró szemöldökét összébb húzza, látni nem azon morfondírozik, hogy mondja-e vagy sem, hanem azon. miként fejezze ki magát. — Azt hiszem a tisztelettel nincs baj — feleli —, azonban az ismeretekkel, az akkori valós helyzet megítélésével már jócskán vannak gondok. Nem tudom, mi az oka ennek, de jóval többet és reálisabban kellene látniuk azokat a történelmi időket, amelyeknek mi még élő tanúi vagyunk. REMÉLHETŐEN, még sokáig — ezt már csak magamban fűztem hozzá. Gyuri bácsi mozgalmi ténykedését több kitüntetés is elismerte, a többi között 1971-ben a Szocialista Hazáért Érdemrendet is megkapta. A mai generáció, és különösen az ifjúság talán akkor fejezi ki a legnagyobb elismerését, ha jól megismeri és ezáltal tiszteli múltunk eseményeit, annak szereplőit. S ez tisztes születésnapi „ajándék” Tanka László Az elmúlt esztendőben öt évre szóló kooperációs szerződést kötött különféle jelzőlámpák és kapcsolók gyártására az NSZK-beli Krönert-Elektro céggel az Írószer Szövetkezet salgótarjáni üzeme. A kooperációs szerződés keretében tavaly jelzőlámpából 720 ezer, míg kapcsolóból 1,2 millió darab készült. A képen Szandai Bertalanná, a Nógrádi Sándor Szocialista Brigád vezetője kombinált, jelzőlámpákkal ellátott kapcsolót szerel. Folklóratlasz Az Arkady Kiadó nemrégK ben érdekes kiadvánnyal lepte meg az olvasókat. A szép kiállítású könyv egyedülálló a maga nemében, és sok újat mond mind a szakembereknek, mind a népművészet szerelmeseinek. Címe: „A lengyel népművészet és folklór atlasza”. Szerzői kiváló lengyel folkloristák. Köztük is elsőnek említendő Marian Pokropek, a kiváló néprajztudós, a varsói egyetem tudományos munkatársa, aki már több könyvvel jelentkezett. A mű katalógusa 2500 helységet tartalmaz, népművészek egész sorát mutatja be, 4000 részletes címszava a néprajz számos területét öleli 'fel. továbbá 400 fotó- és 16 térképmelléklete van. Újdonsága, hogy Marian Pokropek a könyv előszavában az olvasókhoz fordul, kérve, ha a megjelentekkel kapcsolatban megjegyzésük, kiegészítésük lenne, mielőbb küldjék be a kiadóhoz, hogy az atlasz tervezett második kiadása még teljesebb képet adjon ezekről a kérdésekről, Erre — szerinte — annál is inkább szükség van, mert a most közreadott mű húsz év kutatómunkáját foglalja magába, tehát könnyen lehet, hogy a legújabb eredményeket nem közli kimerítően. NÓGRÁD - 1981. március 6., péntek 5