Nógrád. 1981. március (37. évfolyam. 51-76. szám)

1981-03-31 / 76. szám

Közlekedés- ' biztonság és a Magyar Autóklub A M*gy»r Autóklub) mely alap- ■xabilyában rögzített elvek ize- rlnt, a maginautóaok és motor- kerékpárosok társadalmi szerve­zete, támogat minden olyan te­vékenységet, ami a biztonságos és balesetmentes közlekedést szol­gálja. Ez a gondolat megfogal­mazást nyert a klub öt évre szóló fejlesztési Irányelveinek 'ársadal- mi-polltikat célkitűzéseiben. Az irányelvekben foglaltak teljesíté­sét ■ a közgyűlés évente egyszer, az Ügyvezető elnökség folyamato­san ellenőrzi és értékeli. Az előzőekben meghatározott kö­retek között a klub szinte minden terűidét átszövi a műszaki tevé­kenység, oktatás és továbbképzés, valamint a sajtó- és propaganda­munka formájában végzett közle­kedésbiztonsági tevékenység. A műszaki szolgáltatások közül legismertebb az országutakon, ma már 80 támaszponton szolgálatot teljesítő „sárga angyalok” tevé­kenysége. A hálózat továbbfej­lesztés alatt áll és Szentendrén már megépült az első feúett se­gélyhely. Ez tulajdonképpen egy mini műszaki állomás, mely di­agnosztikai műszerrel és fétty- szóró-beállitóval is rendelkezik. Tagságunk körében legnépszerűbb műszaki szolgáltatásokat, az or­szág több mint busz helységében létrehozott műszaki állomások há­lózata biztosítja. Az itt folyó te­vékenység igen széles körű, a ke- rckcentirozástól a legmodernebb műszerekkel végzett motardlag- noszttkálg terjed. Tagságunk éven­te két alkalommal díjtalanul ve­heti igénybe a fényszóró-beállí­tást. A salgótarjáni szervezet rendel­kezik a legmodernebb műszerek­kel felszerelt hat gcpkocsiallásos műszaki állomással, ahol a klub­tagságnak magas szintű diagnosz­tikai és bcállilószolgáltatást vé­gez. Igen népszerű a műszaki ál­lomáson 1980. évben oeindított ■zemélygépkocsik hatósági Idő­szakos műszaki vizsgáztatása. Szervezetünk rendelkezik egy •cgótykocsival is, mely hét vége­ken a 21. sz. úton a Cserhál csárdánál teljesít szolgálatot és működik. Területünkön bárhová kihívható segítségnyújtásra. A közlekedésbiztonság műszaki fel­tételeinek további javítását szol­gálják az évente meghirdetett nyílt műszaki napok, amikor a klubon kívüliek számára is biz­tosítunk díjtalan szolgáltatást. A Magyar Autóklub vezető szer­vei nagy gondot fordítanak az ok­tatás és továbbképzés végzésére. Az országban igen sok szervezet foglalkozik személygépkocSíveze- tő-képzéssel. A salgótarjáni szer­vezet az oktatás megkezdését kel­lő Jelentkező esetén 1981-ben ter­vezi. A továbbképzésben több kezdeményezés történt: KRESZ- tanfolyamok szervezése, aranyke- rélt-mozgalom beindítása útján. Átfogó megoldás eddig még nem alakult ki a már jogosítvánnyal rendelkezők továbbképzésére. A közlekedésbiztonságban vég­zett klubtevékenység harmadik te­rülete a sajtó- és propagandamun­ka, melynek gerincét a klub köz­ponti lapja az „Autósélet" képezi. A ma már közel háromszázezer példányban megjelenő havilap minden száma foglalkozik a bale­set-megelőzés és a közlekedésbiz­tonság feladataival. A Magyar Autóklub minden szintjén szoros kapcsolatot tart a KBT megfelelő szerveivel és hal­latja véleményét minden, az au­tózási érintő kérdésben. Az előzőekben felsorolt tevé­kenység és szolgáltatás mindegyi­ke a klubtagság rendelkezésére áll és egyúttal az autósok népes táborának balesetmentes közleke­dését szolgálja. Tordai György, a MÁK salgótarjáni szervczelzflick elnöke Az új Büntető Törvénykönyv A közlekedési bűncselekményekről VI. A közlekedési balesetek igen gyakori eredménye / a személyi sérülés. Természetes emberi tulajdonság, hogy a bajba jutott embertársunkon segítsünk. Gyakran tapasztal­juk viszont azt az emberte­lenséget. amely a baleset ál­dozatának helyszínen hagyá* sában nyilvánul meg, jólehet a közúti közlekedésben részt vevő járművek vezetőit a KEESZ-szabályai is kötelezik a segítségnyújtásra. Kézen­fekvő hát, hogy büntetőjogi büntetések kilátásba helyezé­sével is késztetni kell az em­bereket a baleset következ­ményeinek enyhítésére, a bal­eseti sérült segítségnyújtás­ban való részesítésére. Ezt a feladatot tölti be a Büntető Törvénykönyv 172. paragrafusában megfogalma­zott „segítségnyújtás elmu­lasztása” elnevezésű bűncse­lekmény tényállása. A tör­vényhely (1) bekezdése sze­rint: „Aki nem nyújt tőle el­várható segítséget sérült, vagy olyan személynek, akinek az élete, vagy testi épsége köz­vetlen veszélyben van, vétsé­get követ el és két évig ter­jedő szabadságvesztéssel bün­tetendő.” m A tövény alkotója ezt a kötelezettséget nem csak a baleset okozójára, hanem mindazok részére előírja, akik a balesetet, illetve a sérülést észlelik. Így büntethető lehet a jármű utasa, feltéve, hogy a gépkocsit annak vezetője megállította, továbbá a bal­esetet észlelő gyalogos, vagy a helyszínen elhaladó és a kö­rülményeket észlelő járműve­zető is. Ismerve most már azoknak a körét, akik e bűncselek­mény elkövetői lehetnek, is­merkedjünk meg az idézett törvényszöveg helyes értel­mezésével. A közúti közleke­dés területén a segítségnyúj­tás kötelezettsége abban az esetben vethető fel, ha vala­ki észlelte a balesetet és a balesetnek van sérültje, aki egyben segítségre is szorul. A baleset észlelése nélkül is fennáll a kötelezettség ha például a jármű vezetője az úton sérült személyt talál. A baleset láttán minden esetben abból a feltevésből kell kiindulni, hogy ott va­laki megsérült. E feltevésnek az eloszlatása érdekében meg­kell győződni arról, hogy va­lóban van-e sérült. A legtöbb esetben ez egyszerű, mert a vérzés, a végtagok rendelle­nes állapota, a mozgásképte­lenség, vagy az ájult állapot egyértelművé teszik a feltett kérdésre adandó választ. En­nél nehezebb a helyzet, ha a járművel elütött gyalogos rögtön lábra áll és szubjek­tív panaszok hiányában — eséleg felháborodottan el is utasítja a jószándékú segítsé­get. Ilyén esetben az cselek­szik helyesen, aki mintegy 12—50 percig figyeli a sértett magatartását. A belső, fedett sérülések (belső vérzés stb.) külső jelei ugyanis, gyakran később válnak a külső szem­lélő számára is láthatóvá, a sérültnél pedig késlekedhet a fájdalomérzet. Sokkal nehe­zebb a sérülés megállapítása, ha az elütött személy alko­holtól befolyásolt. Ilyenkor legcélszerűbb a helyszínre or­vost vinni, vagy a sérültet or­voshoz szállítani. Megszűnik a segítségnyúj­tás kötelezettsége, ha a bal­eset áldozatánál már beállt a halál. Ennek megállapítása szintén az egészségügyi szer­vek feladata, kivéve azokat, az eseteket (a fej a testtől teljesen elvált, a test ketté­metszett állapotban van stb.), amikor a laikus számára is nyilvánvaló a halál beálta. Megszűnik a segítségnyújtá­si kötelezettség akkor is, ha már más megfelelő segítséget nyújtott. Ennek megtörténté­ről viszont megnyugtató mó­don kell meggyőződni. Vajon mit kell tenni abban az esetben, Jia a sérült a segítségnyújtást nem kívánja igénybe venni, és azt el is utasítja? Ha a 'sérülés nyilvánvaló­an jelentéktelen, erőszakkal nem lehet a sérültet orvos­hoz, avagy kórházba szállíta­ni. A súlyosabb sérülések lát­tán azonban a kötelezettség a sértetti elutasítás ellenére is megmarad. Ez utóbbi eset­ben tehát célszerű a mentő- vagy az orvos kihívása. A törvény „a tőle elvárha­tó” segítségnyújtás teljesíté­sét követeli meg. Mindenki olyan módon és mértékben köteles a segítségnyújtásra, ahogyan az személyére és helyzetére tekintettel tőle megkívánható. Az orvostól, a szakképzett egészségügyi dol­gozótól természetesen lénye­gesen több várható el, mint a gyógyításban, illetve az el­sősegélynyújtásban páratlan­tól. A gépkocsival rendelkező a segítségnyújtást illetően kedvezőbb helyzetben van, mint a gyalogos. Külön jogszabály alapján például a szolgálatot teljesí­tő tűzoltó, a rendőr, munka­köréből eredően, még saját testi épsége és élete kockáz­tatásával is köteles a segít­ségnyújtásra. Mások viszont ezt a kockázatot nem kötele­sek Vállalni, viszont a közvet­len életveszélyben levőt sa­ját jelentéktelen sérülés el­szenvedése árán is kötelesek a veszélyből kimenteni. Nem köteles tevőleges segítség- nyújtásra az, akit — netán éppen az okozott baleset foly­tán — elháríthatatlan mérté­kű. és életét veszélyeztető tá­madás ér. Viszont, ha ebből a veszélyből már kikerült, azonnal köteles intézkedni, orvosnak, vagy mentőnek a baleset helyére küldése és a rendőrség értesítése iránt. A nem megfelelő módon, vagy csak részben történt se­gítségnyújtás nem tekinthető — egyéb feltételek íennálta esetén — „tőle elvárható" segítségnyújtásnak. Ekként megállapítható lesz a bűnös­sége annak, aki a gépkocsi­jával elütött sérültet annak közeli lakására viszi, ott le­teszi, maga pedig gépkocsijá­val továbbhajt. A leírtakból következik, hogy a büntetlenséget csak az élvezheti, aki önként és tőle elvárható segítséget nyújt. Természetes viszont, hogy a balesetet okozó jármű vezető­jével szemben a törvény sú­lyosabb büntetéseket helyez kilátásba, és így a rájuk ki­szabható büntetés felső hatá­ra három évig, ha pedig a sérült élete a segítségnyújtás esetén megmenthető lett vol­na, de éppen ennek ' hiányá­ban halt meg, 5 évig terjed­hető szabadságvesztés szabha­tó ki. Tapasztalati tény, hogy ezt a bűncselekményt azok a jár­művezetők követik el, akik alkoholtól befolyásolt állapot­ban vesznek részt a közúti forgalomban, ott balesetet okoznak és a felelősségre vo­nástól való félelmükben nem utolsósorban az ittasság bizonyításának meghiúsítása céljából — áldozatukat a helyszínen hagyják. A segítségnyújtás elmulasz­tása embertelen, megveten­dő, s egyben felháborító ma­gatartás. Az ilyen tett elkö­vetőjének szembe kell néznie a társadalom erkölcsi rosszal­lásával, és vállalnia kell a súlyos büntetőjogi következ­ményeket i?. MKBT Jogi • szakbizottsága (Folytatjuk) HORVATH JÓZSEFET, a Nógrád megyei Tanács gépko­csivezetőjét,. 1943-ban szerzett jogosítványt 1971 óta dolgo­zik a megyei tanács állomá­nyában. Jó munkája eredmé­nyeként eddig két esetben kapott Kiváló dolgozó jelvényt és egy esetben Elnöki dicsé­retet. A Tanács kiváló dolgo­zója kitüntetés tulajdonosa. Munkáját szorgalmasan látja el, aktív tevékenységet fejt ki a balesetmentes közleke­désben is. MOLNÁR ALFRÉDET, a Nógrád megyei Tanács gép­kocsivezetőjét. 1956-ban sze­rezte meg a gépjárművezetői jogosítványt. 1961-ben került a Nógrád megyei Tanács Végre­hajtó Bizottságához. Szorgal- más, segítőkész munkája elis«' méréséként 1972-ben a megyei tanács elnöke Elnöki dicséret- ben részesítette, majd 1978- ban Kiváló dolgozó kitüntet tést kapott. Eddig 750 ezer ki­lométert vezetett balesetmen­tesen. KRCSMAR1K LÁSZLÓT, az MHSZ Nógrád megyei gép­járművezető-képző iskola ok­tatóját. 1968-ban szerezte meg a hivatásos gépjárművezetői jogosítványt és 1972 óta oktat­ja a sorkatonai szolgálatra ' váró gépkocsivezető-jelölteket és készíti fel őket személy- és tehergépkocsi gyakorlati vizs­gáira. Eddig 300 ezer kilomé­tert oktatott balesetmentesen. Jó 'munkájáért az MHSZ Kiváló munkáért bronz és ezüst fokozat kitüntetést ka­pott. Munkásőri tevékenysé­géért is több elismerésben ré­szesült, mint például a Szol­gálati érdemérem 10 éves fo­kozat. Mint tanács- és párt­vezetőségi tag is jó munkát végez., A balesetmentes közlekedés­re nevelésben is igen jó mun­kát végez. Megrójuk JUHASZ SÁNDOR mátra- verebélyi lakost, aki az OS 67—15 forgalmi rendszámú motorkerékpárral Salgótarján belterületén a megengedett 50 km/óra sebességet 40 km/ óra sebességgel fúllépte. A szabálysértési hatóság 2500 forint pénzbírsággal büntette és vezetői engedélyét hathó­napi időtartamra visszavonta. HANDÓ SÁNDOR mátra- szelei lakost, aki az OL 67— 70 forgalmi rendszámú mo­torkerékpárral Salgótarján belterületén a megenge lett 50 km/óra sebesség helyett 70 km/óra sebességgel közleke­dett. A szabálysértési hatóság 1400 forint pénzbírsággal bün­tette és a 'motorkerékpár ve­zetésétől négyhónapi időtar­tamra eltiltotta. ANGYAL BÁLINT ludány- halászi lakost, aki xa tulajdo­nát képező PS 05—43 forgal­mi rendszámú személygépko­csival Endrefalva belterületén a 40 km/óra sebességet kor­látozó jelzőtáblát figyelmen kívül hagyva 61 km/óra se­bességgel közlekedett. A sza­bálysértési hatóság 1600 fo­rint pénzbírsággal büntette és a személygépkocsi vezetésétől háromhónapi időtartamra el­tiltotta. FEHÉR GABOR legéndi la­kost, aki az SD 81—14 forgal­mi rendszámú tehergépkocsi­val Alsópetény belterületén úgy vett részt a közúti for­galomban. hogy közvetlenül vezetés előtt 2 dl bort fo­gyasztott. A szabálysértési ha­tóság 3000 forint pénzbírság­gal büntette és vezetői enge­délyét háromhónapi időtar­tamra visszavonta. FRAJT PÄ1 nagybátonyi la­kost, aki Nagybátony belte­rületén segédmotoros-kerék­párral úgy vett részt a közúti forgalomban, hogy vezetés előtt 15 perccel 1 dl bort el­fogyasztott. A szabálysértési hatóság 1600 forint pénzbír­sággal büntette és gépjármű- vezetői engedélyét háromhó­napi időtartamra visszavonta. Az oldalt összeállította: Somogyvári László A KRESZ-totó I. fordulójá- badulás tér 1/a.. dr. Váraljai nak értékelése után a telita- Béla, Mátranovák, Dózsa Gy. láim-is szelvények közül sor- u. 37., Kovács József. Őrhalom, solás útján az alábbiak nyer- Rákóczi u. 148, ifj. Deák Kál- ték az MKBT 200—200 forin- bnanné Ecseg, Jókai köz. 11. tos vásárlási' utalványát: Du- a Magyar Autóklub 100— dók János Szécsény, Felsza- 100 forintos vásárlási utal­KRESZ-totó forduló 7. Megforduláskor a többi jármű forgalmát rövid ideig sem szabad akadályozni. ványát Szép Józsefné Salgó­tarján, Surgár u. 35. és Pá­dár Ágoston Szuha, Kossuth u. 15. sz. ^latti lakosok nyerték. Az első forduló helyes meg­fejtése: igaz, igaz, hamis, ha­mis, hamis, igaz, hamis, igaz, hamis, hamis, hamis, hamis, igaz, plusz 1 hamis. A beküldést kérjük a meg­jelenéstől számított tíz na­pon belül megoldaná. 4. A „Várakozni tilos” jel zőtábla hatálya alá eső út. szakaszon csak 5 percig ra­kodhat folyamatosan. 5. A kijelölt gyalogos-át­kelőhely előtt 5 m-en belül ti­los megállni. 6 Vasúti átjáróban a segéd- motoros kerékpáros a kerék­párost megelőzheti. 8. Autópályán április 3-án, 14 órakor a 2 tonnás teher­gépkocsi nem közlekedhet. 9. Kórház előtt a várakozás megengedett. 10. Kétlencsés fényjelző ké­szülék villogó , sárga fénye után folyamatos piros fény következik. 11. Az úttest szélén várako­zó járműsor mellett a ki- és beszállás idejére rövid ideig megállhat. 12. Tehergépkocsin a rako­mány előre legfeljebb a te­hergépkocsi elejéig nyúlhat. 13. A fékezés alatt megtelt út akkor a legrövidebb, ha az összes fékezett kerekek csúsz­nak. Plusz 1. Ebben a forgalmi helyzetben elsőbbséget kell adm a trolibusz részére. II. FORDULÓ 1. Az úttest mindkét olda­lának összefüggően beépített része lakott területnek minő­sül. 2. 3500 kg összsúlyú 'teher­gépkocsit „B” jármű-kategóriá­ra érvényesített jogosítvány­nyal szabad vezetni. 3. Egyirányú forgalmú úton tilos balra lekanyarodni. KRESZ TOTO MEGFEJTÖL Állítás ■;, iittWBP. ftftBWliWRtlííIiltlWftlIlflWtflI KttlWfKtlI lllítlftttl Itttf IGAZ: 4 12 3 TíjTF Li ö s íi/.il1;;!!;;;.;. /; (oW M-XSSséi«W ....L_ÍL, WAM/S * i ........... l_ LL AJL

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents