Nógrád. 1981. március (37. évfolyam. 51-76. szám)

1981-03-24 / 70. szám

Lehetőség van

Mellékesek-e a melléküzemek? (I.)

Miért van szükség rájuk?

Nem azért van szükség a melléküzemi tevékenység fejlesztésére a Nógrádi Szénbányáknál, hogy ellensúlyozza a széntermelésnél jelentkező több száz milliós veszteséget. Erre ugyanis képtelen, de nem is ilyen céllal hozták létre. Hát akkor miért van rájuk szükség?

Egyrészt azért, hogy jól kiegészítsék az alaptevékenységből fakadó rájuk háruló követelményeket, másrészt olyan munkákat végezzenek, amire szüksége van a népgazdaságnak, előnyös a vállalatnak, minden tekintetben meglevő igényeket elégít ki, s ily módon járul hozzá a vállalat általános fejlődéséhez.

ALACSONY TECHNIKAI SZÍNVONAL

Egy azonban biztos: elért eredményükkel önmaguk bizonyították be, hogy szükség van rájuk, fejlődőképesek, s az adott környezetben eredményességük is kimagasló.

Jórészt az előbbi gondolatok jegyében keresett választ a megyei pártbizottság mellett működő gazdaságpolitikai és szövetkezeti munkabizottság, az alábbi kérdésekre: Mi a jelenlegi helyzet, mi foglalkoztatja a melléküzemekben dolgozó vezetőket és dolgozókat, milyenek a lehetőségek és mit ígérnek az elképzelések.

Részben azonos, részben bizonyos területeken eltérő a melléküzemek arculata. Másként valósul meg az értékteremtő munka a termelőüzemekben — gépüzem, építési üzem, faipari részleg — és megint másként a kutató- és földmérő, valamint a tervező- iroda tevékenységében.

Mivel a technikai színvonalnak nem csak a jelen, hanem a jövő feladatai meghatározásában is döntő szerepe van. ezért e területen nem mindegy, hogy meddig jutottak mivel biztatnak a távlatok

Sajnos, a gépüzemben az állóeszköz-állomány színvonala alacsony, nem gondoskodnak az egyre jobban elavuló berendezések pótlásáról. A berendezések túlnyomó része korszerűtlen, összértékük a termelési értékhez viszonyítva igen minimális. A nullára leírt eszközállomány meghaladja az ötven százalékot! Az építőüzem technológiai felkészültsége inkább a mélyépítési és egyszerűbb építési technológiákra teszi alkalmassá az itt dolgozókat. De erre ad lehetőséget a meglevő géppark is. Itt is alacsony szintű az állóeszköz-állomány, aminek kedvezőtlen hatása jelentkezik az alacsony termelékenységben.

A faipari részleg annyiban tér el az előzőktől, hogy a bruttó eszközállománya kedvezőbb, de a gépek jó része itt is elavult, korszerűtlen. A nullára leírt gépek száma ötvfen százalék körül van.

Az előbbieknél jobb helyzetben van a kutatóüzem és a földmérő iroda. A tervező- iroda is jó műszaki színvonallal rendelkezik.

MIÉRT ÍGY ÉS NEM MÁSKÉNT?

Mivel magyarázható a jelenlegi technikai, technológiai színvonal alacsony foka?

Először: a vállalat anyagi helyzeténél fogva nem sokat áldozhatott a melléküzemek technikai, technológiai fejlesztésére. Másodszor: ezek a termelő-, gazdálkodó egységek a szellemi és anyagi erőforrásokból a működésükhöz szükséges hányadot nem kapták meg, tekintettel arra, hogy a vállalat vezetősége az alaptevékenységre összpontosítja a lehetőségeit. Harmadszor: hiányos az idesereglett műszaki apparátus, alig foglalkoznak technológiai fejlesztéssel. Negyedszer: alacsony a gépesítettség és a mechanizáltság foka.

Az előzőek miatt a munka termelékenysége több helyen elmarad a hasonló megyei üzemekhez képest, ugyanakkor jelentős arányt képvisel a minimális igényeket kielégítő kézi munka aránya. A gépüzemhez hasonló megyei gyárak közül a bányagépgyár csaknem kétszer annyit termel, mint a gépüzem.

MI HOZTA A NYERESÉGET?

Az említett körülmények között 1979-ben csaknem 350 millió forint árbevételt értek el a melléküzemek, nyerésé1 gük pedig megközelítette az ötvenmillió forintot. Ez csaknem 14,5 százalékos árbevételarányos jövedelmezőség, meghaladja az ipari, építőipari jövedelmezőség átlagos szintjét. Innen származik a vállalati árbevétel 53 százaléka és a teljes nyeresége. Mindezt a vállalati létszám 32 százalékával teremtették elő.

A jó eredményt elsősorban a konjukturális lehetőségek okos kihasználásával biztosították. Ezek után pedig következnek azok az egymásba fonódó kérdőjelek, amikre a jövőben válaszolni kell.

A gazdasági bizottság szerint nem valószínűsíthető, hogy a jelenlegi termelési szerkezet, a meglevő technikai, műszaki felkészültség, valamint a mostani termékösszetétel a jövőben is hasonló eredményeket hoz.

Hát akkor milyen irányba forduljon a fejlődés szekere?

(Folytatjuk)

(venesz)

A SECUREX *81

munkavédelmi kiállítás

nemzetközi

A budapesti nemzetközi vásár- központban április 7-től 12-ig másik három szakkiállítással egyidejűleg első alkalommal rendezi meg Magyarországon a HUNGEX- PO a SECUREX ’81 elnevezésű nemzetközi munkavédelmi kiállítást. A kiállítás társrendezője a SZOT Munkavédelmi Tudományos Kutató intézete.

A kiállítást 1747 négyzetméteres területen rendezik a nemzetközi vásárközpont F pavilonjában. A kiállítás mindennap reggel 9 órától 18 óráig tart nyitva. A SECUREX ’81-en Magyarországon kívül hét külország és Nyugat- Berlin összesen 72 kiállítója mutatja be exponátumait. Magyarországot 39 gyártó, fejlesztő és forgalmazó cég képviseli.

Valamennyi külföldi kiállító a legmodernebb és leghatékonyabb

termékei kiállítására, bemutatáaá. ra törekszik. Érdemes felhívni a figyelmet a csehszlovák Merkúria export-import munkavédelmi eszközeire és ruháira, a nyugatnémet Fridrich Lubiens GmbH-}-CO gáz- védő öltözeteire és légzőberendezéseire, vagy a francia Baltex- Mapa védőkesztyűire, illetve a Komet S. A. biztonsági köteleire, vagy a Beauverger et Fits S. A. védőálarcaira, védősisakjaira.

A 39 magyar kiállító közül külön figyelmet érdemelnek a SZOT Munkavédelmi Kutató Intézet által bemutatott kutatási, fejlesztési, gyártási és szolgáltatási eredmények, a munkavédelmi minősítés és szabályozás rendszerei, oktatási és propagandakiadványok segédeszközök, tanulmányok a Puskás Tivadar Műszer- és Gépipari Szövetkezet El—621-es érintésvédelmi készüléke, erőgépek kezelőinek védelmére, vagy a Munkaruházati Kereskedelmi Vállalat műanyag íejvédő, olajálló ruha, munkaköpeny, téli védőruha, savvédő ruha, lángálló védőruha bemutatója.

Minden bizonnyal érdeklődésre tartanak számot a Szentlőrinc és Vidéke ÁFÉSZ védőruhaüzemének speciális védőkesztyűi, kopásálló, mérettartó speciális védőruhái és -sapkái. De figyelmet érdemelnek a Bátaszéki Fémipari Szövetkezet húsipari védőberendezései, vagy a Fővárosi Finom- mechanikai Vállalat FK—2-es típusú kézi feszültségmérő és fázis- kereső készüléke. Egyszóval mind a szakemberek, mind a látogatók jogos érdeklődésére tartanak számot a kiállítás termékei.

Gondolat, vagy amit akartok

A salgótarjáni síküveggyár két alapgyártmány: a húzott és az edzett üveg előállításával foglalkozik. Az ezekből készült termékfajták „nagy- fogyasztója” az építő- és a járműipar. A síküveg-felhasználás, a piac további bővítése indokolttá teszi a gyárnak a szélesebb termékskála, a nagyobb választék kialakítását. Az új termékfajták tervezéséhez viszont az üveg különböző alkalmazhatóságának felismerésére van szükség. Természetesen úgy, hogy a felhasználó változó igényeit is kielégítse és a gazdaságos sorozatgyártás követelményeinek is megfeleljen.

— Van-e lehetőség mindezek megvalósítására? Hogyan érvényesülhet az ipari formatervezés a gyártmány- fejlesztésben? — érdeklődtünk Szatmári Bélától, a síküveggyár iparművészétől.

— A feladat az, hogy elébe menjünk a kívánalmaknak, a várható igényeknek. Az új üvegtermékek tehát egyszerre szolgálják a célszerűséget és az esztétikai megjelenést.

— Miként kapcsolódik ösz- sze a műszaki és az iparművészi munka?

— Ennek érdekében a síküveg-feldolgozó gyáregység gyártmányfejlesztési csoportjában a műszaki szakemberek mellett helyet kapott a tervező iparművész is. Az együttműködéssel tehát adottak az elképzelések kollektív kialakításának lehetőségei. A közös munkában úgy vélem, sikerült feltérképezni a síküveg-felhasználás újabb területeit. A külföldi kiadványok, a magyar építészeti tervezés és technológiák tanulmányozása révén termékcsaládok tervei bontakoztak ki, amelyek kivitelezése a síküveggyár új berendezésein megvalósíthatók és egyben ezek kapacitásának hatékonyabb kihasználását biztosítják. A terméktervezés tehát párhuzamosan fut a gyártás módijának, technológiájának kialakításával. Az új termékvariánsok között olyanok is találhatók, melyekhez kiegészítő szerelvények kapcsolódnak és más-más ipari üzemek készíthetik. A leendő partnerekkel ezeket az elképzeléseket még a prototípusok előállítása előtt kell egyeztetnünk.

— Milyen termékcsaládok kialakítására gondoltak?

— A tervek három csoportra oszthatók és főleg az üveg építészeti felhasználására irányulnak, messzemenően figyelembe véve a sorozatgyártás, az automatizálás igényeit. Elsősorban a ragasztott és a zománcüvegek, valamint ezek kombinációira készültek terv- javaslatok. A tervek másik

A legeredményesebben dolgozó szocialista brigádok egyike a salgótarjáni síküveggyár Zagyva III. vágóüzemében a Szorgalom nevet viselő munkakollektíva. Kürti János vezetésével — összesen tizenhatan — az elmúlt esztendőben egymillió négyzetméter üveget vágtak méretre, s e termékek zöme külföldi megrendelőkhöz került.

— kulcsár —

része a meglevő technológiákhoz igazodik, míg a harmadik csoportja a hulladék, úgynevezett leeső üveg fel- használására irányul.

— A termékcsaiádok közül elsőként emelem ki, mivel már elterjedőben van, a színes, edzett zománcüveg falburkolatot, amely esztétikailag előnyös, jól használható az épületek külső és belső burkolására. Bár mechanikai felerősítésének módja, költségessége fékezi felhasználását, de a DÉLÉP házgyárában, a panelelemeken végzett ragasztási kísérletek már

■ közel hetvenszázalékos eredményességgel valósultak meg. A speciális ragasztóhabarcs kidolgozása jelentős .lenne. A panelos épületeknél megszüntetné a szürke betonfelületet, ezáltal nagy mennyiségű gyártást tenne lehetővé.

— A hőszigetelésre alkalmas ragasztott, vagy zománc- üveg-szerkezet lenne a másik nagy termékcsalád. A könnyűszerkezetes építési technológiák elterjedése kínálja a megvalósítást. Ezek olyan kész, úgy is mondhatnám: „üvegszendvicsek” lennének, amelyek egyszerre oldanák meg a fémszerkezetű épületek külső és belső burkolását, ugyanakkor biztosítanák a hőszigetelést is. Előnyössé tenné alkalmazhatóságát az is, hogy jelentősen csökkenthetné az épület szerelési időtartamot és egyben esztétikus külső-belső megjelenést kölcsönözne. Tömeges elterjedését tenné lehetővé a telefonfülkék hangulatos formájú, ragasztott-hajlított üveg ' kivitelezése. Ez. a termék biztosítaná azt a jogos igényt, hogy a városképben esztétikussá váljanak az úgynevezett utcabútorok. Gyártása igen gazdaságos lenne, mivel az Ikarus buszok hajlított-ragasztott üvegeihez hasonló az előállítása. A keret nélküli ragasztott üveg bejárati ajtók (különböző színű variációban), valamint keretbe helyezhető kivitelben további választékra nyújtanának lehetőséget. Végül a hulladék- (leeső) üveg felhasználásánál kisméretű termékek gyártására gondoltunk: lámpatestek, neoncsőtakarők, bútorüvegek, ajtótolólapok..,

Szatmári Béla a felsorolt termékterveket rajzokon mutatta be. Valóban ötletesek, újszerűek, némelyik mielőbbi gyártása is elképzelhető. Érdemes tehát a prototípusok elkészítésével foglalkozni, a szerelvényalkatrészt szállító partnereket felkeresni, a piaci igényeket felébreszteni.

Vendel Lajos

Uidonságok a képzésben

• Hogyan politizálnak a fiatalok?

Nógrád megyében az elmúlt ifjúságmozgalmi évben mintegy 15 ezer fiatal vett részt a különféle politikai képzéseken, közülük megközelítőleg ezren KISZ-en kívüliek. És még egy adat: a vezetőképzés „fellegvárában”, a salgóbányai KISZ-iskolán egy-egy esztendőben csaknem kétezer fiatal tölt el rövidebb-hosszabb időt, ezalatt mozgalmi ismereteit, felkészültségét gyarapítja. Persze, a kérdés az, mi van a számok mögött, hogyan for- málja-alakítja ez a képzés áz ifjúság eszmei-politikai arculatát? — ezt tudakoltuk Miklós Lászlótól, a Lovász József KISZ-vezetőképző iskola igazgatójától.

— Egyszerűsítve a kérdést: mi érdekli ma a fiatalokat, ha politikáról esik szó?

— Ügy módosítanám, púről esik szó ezeken a politikai vitakörökön, foglalkozásokon, hiszen a számunkra kialakult kép csak ezt tükrözheti. Nos, az időszerű gazdaságpolitikai témáktól kezdve, a valláson át a cigánykérdésig, szinte minden területet érintenek a tematikák. Az első/ helyen a gazdaságot és az életszínvonal-politikát feldolgozó témákat említem, de gyakran beszélnek az életmódváltásról, a szerelemről, a házasságról, a pályakezdésről, hogy csak néhányról szóljak. Ugyanakkor

a kívántnál kevesebbet van napirenden az ifjúság társadalmi szerepe, a KlSZ-íela- datok, az ifjúsági mozgalom belső élete.

— Van kötelező téma is?

— Nincs! Az ifjúsági vitakörökön, ezek a legnépszerűbbek, a résztvevők, illetve a propagandisták döntik el, hogy mikor, milyen témáról beszéljenek. Természetesen adunk ajánlatot, de arra kérjük a vitakörvezetőket, hogy mindig a helyi igénydkhez igazodjanak. Legtöbbször ez így is történik, gondunk inkább az, hogy nem eléggé rugalmasak, amit néha a helyzetek bonyolultsága is okozhat, ám éppen a politikai köröknek az egyik feladata, hogy a frissen felvetődő kérdésekre, problémákra , kíséreljen választ adni. S ez a politikai képzés egészére értendő, vagyis mindig szeretnénk haladni a korral, a változó igényekkel, s ezt a jövőben gördülékenyebbé, az információs csatornáinkat tisztábbá tenni. Harmadik hónapja működik a klubunk a salgótarjáni ifjúsági-művelődési házban,

ahol alkalmanként összegyűlnek propagandistáink, s elismert előadóktól kapnak tájékoztatást időszerű kérdésekről. Március végén, mintegy két és fél száz résztvevővel az első megyei propagandistatalálkozót rendezzük meg, gazdag programmal. S még egy újdonság, meghirdetjük a kiváló ifjúsági vitakör pályázatot, így az eddigi gyakorlattal szemben nem csak a propagandistákat jutalmazzuk majd az eredményes mun. káért, hanem a legjobb közösségeket is.

— Csaknem 700 propagandista végzi ezt a munkát, több mint a fele pártmegbízatásként látja el. Hogyan minősítik munkájukat, ele- gendőek-e vagy kevesen vannak?

— Nincsenek mennyiségi gondjaink. Sőt, a legtöbben hosszú évek óta kiválóan dolgoznak. nevelik a fiatalokat Jóllehet, a, követelmények magasak, mert nem csak felkészültnek kell lenniük, hanem érteniük és beszélniük is kell a fiatalok nyelvén! Ez már néhol kicsit nehezebben

megy. Másik gondunk: az ismeretek átadása, a tájékoztatás mellett a fiatalok magatartására, hétköznapjaikra is nagyobb hatással kell lennünk, mert igazából csak ekkor beszélhetünk „képzésről”, nevelésről. Rengeteg múlik a vitakör vezetőjén, van akinek a foglalkozásán több órán át szívesen ott vannak és vitatkoznak a fiatalok, de sajnos még az sem ritka, ahol az előadás után elmarad a vita.

— A különféle tanfolyamokon, továbbképzéseken az elmélyültebb munkára több a mód. Említettük, hogy évenként megközelítőleg kétezer fiatalt készítenek fel a salgóbányai KISZ-iskolán, ám az alaposság ellenére, például az alapszervezeti titkárok mégis gyakran cserélődnek. Hogyan ítélik meg ezt az iskolán?

— Igaz, hogy az iskolában eZek a fiatalok nagyon sok muníciót kapnak mozgalmi munkájukhoz, de az is igaz, hogy fluktuációjuk aránya a csökkenő tendencia, ellenére még mindig magas. Mi az oka? Véleményem szerint

gyakran olyankor Is titkárváltásra kerül sor, amikor azt különösebb dolog nem indokolja, aztán gyakorta tiv relmetlenek velük szemben, nem tudják kivárni, amíg az iskolán szerzett elméleti ismereteit a valóságban kamatoztatják! Egyébként a jövőben módosul a titkárképzés is, így például a tapasztalt KISZ-tagoknak nem kell újra #s újra részt venniük a szokásos, de számukra már nem sok újat adó éves felkészítőkön. Viszont a kezdő titkárok, akiknek az útbaigazításra, az ismeretszerzésre nagy szükségük van, az első évben két héten át találkoznak majd ezeken a tanfolyamokon.

— Fórumokon gyakran hallani, hogy az iskola nagyszerű eszköztára nem eléggé kihasznált, a politikai képzésekhez, rendezvényekhez kevésszer veszik igénybe a különféle technikai eszközöket, filmvetítőket, szemléltető ábrákat, magnókat...

— Mostanában már gyakrabban keresnek meg bennünket ilyen igényekkel, de nekünk is kell ezeket a lehetőségeket népszerűsítenünk, ismertetnünk. Vannak törekvéseink az iskola népszerűsítéséért, így például minden hétfőn úgynevezett nyitott napot tartunk. A megye üzemeinek, intézményeinek

KISZ-szervezetei látogatnak el hozzánk ezeken a napokon, s megismerkednek a politikai képzés „fegyvertárával”, áz iskola munkájával.

— Végezetül: hogyan készülnek a propagandisták a közelgő kongresszusra?

— Már hópapokkal ezelőtt intézkedési tervben rögzitet- .tük főbb tennivalóinkat, amelyek átölelik az előkészületektől a majdani kongresszusi határozat feldolgozásáig terjedő feladatainkat. Ügy érzem, hogy propagandistáink szívvel-lélekkel azon igyekeznek, hogy a kongresszusi számvetés valósághű legyen, s az itt megfogalmazódó teendők az ifjúság politikai nevelését, szemléletének, erkölcsi arculatának kedvező kialakítását segítse — mondotta befejezésül Miklós László.

T. L.

NÓGRÁD - 1981. március 24., kedd