Nógrád. 1981. március (37. évfolyam. 51-76. szám)

1981-03-19 / 66. szám

Május 1. Termelőszövetkezet ...................................— Nézsa ■ akadnak tennivalók például a tejhozam növelésében, az ehhez szükséges takarmány­termelésben, de hát oldottak már meg a Május 1-ben ennél nehezebb feladatokat is. Miközben a nagyüzem, a termelőszövetkezet szépen gyarapodik, nem feledkezik meg a háztáji gazdaságokról sem. Az itt adódó feladatok­ra külön szakember felügyel. Tavaly 37 hízómarha, 252 hí­zósertés. 200 ezer liter tej és hét vagon bogyós gyümölcs ke­rült ki a háztájiból, amit a nagyobb „testvér”, a szövet­kezet vásárolt föl. Alsópetény- ben kívánnak hamarosan na­gyobb területen málnát tele­píteni, hogy az ottaniakat is kis részt vállaltak a szocialis­ta brigádok tagjai, akik min­denütt élenjártak. A jobb, a hatékonyabb gazdálkodás ér­dekében számítanak a szövet­kezet vezetői a tagok újítá­saira, javaslataira. Ezért is hozták létre az újítási bizott­ságot, amelynek feladata az ötletek gyors kivizsgálása és ha arra érdemes, mihama­rabb a termelés szolgálatába állítása. Húsz éve az egy-két holdban gondolkodó gazdálkodók tu­dománya vitte a szövetkezetét előre, ma már megközelíti a húszat az egyetemet, főiskolát végzett agrárszakemberek száma. A középiskolát végzet­tek és a szakmunkások együtt másfél százan vannak. Szelle­Az elmúlt esztendő két okból is fontos forduló volt a nézsaiak életében. Vissza­tekintettek a múltba a szö­vetkezet tagjai. A februári közgyűlésen ösz- szegezték az ötödik ötéves terv alatt lemért változáso­kat — ez volt az egyik for­dulópont. A másik: épp húsz éve annak, hogy a Május 1. a jelenlegi földterület nagyság­rendjével gazdálkodik. Sokat hallottuk már, hogy néhány esztendő a történelem­ben csupán pillanat. Egy kis közösség életében húsz év ma­ga a történelem. Kezdjük hát onnan. Mekkorát változott az egykori, sokat gürcölő kisgaz­dák gondolkodása? Hány em­ber élete, munkája alakult, formálódott a két évtized alatt? Ki tartja számon, ki tartaná számon, hogy hány olyan emberből lett a közös­ségért dolgozó, a „közösért” lelkesedő szövetkezeti tag, aki még a hatvanas évek elején is fejcsóválva szemlélgette a belépési nyilatkozatot aláíró­kat? Mert közülük is majd mind ott van ma már a Má­jus 1. tagjai sorában, hisz* az idő mindent bebizonyított. Aki akkoriban nem tudott — talán nem is akart — a sa­ját birtokának határain túl tekinteni, az most nemigen tudja másként elképzelni az életet, mint együtt. Az egykori alapítók közül is kevesen emlékeznek már a tizedmunkaegységekre, az ugyanis 8 és fél millió forint nyereséget mondhattak magu­kénak, amit bizony álmodni sem mertek húsz esztendeje, de még talán öt éve sem. Ha kemény munkával sike­resen fejlődtek a húsz év alatt, méginkább elmondható mindez az ötödik ötéves terv­A műanyagüzemben különböző híradástechnikai eszközök csomagolóanyaga készül. A legjelentősebb Ipari üzem — a könyvkötészet — tavaly 14 millió forint árbevételt teljesített. Ebben az esztendőben nyolc-tíz millió forintos termelést várnak a fafeldolgozó üzemtől. értük járó fillérekre, az egye­sülések körüli huzavonákra. — Rögös út volt — vallják a szövetkezetbeliek —, de nagy léptekkel haladtunk elő­re. Vállaltuk a sok nehézség­gel járó újat, mert tudtuk, hogy csak jobb lehet. Nekik volt igazuk! Húsz éve a közös földeken az egy parasztembernyi tudás segített megtermelni a gabo­nát, a takarmányt, fölnevel­ni, eltartani a jószágokat. Ele­inte innen is szöktek a fia­talok, elvétve akadt csak nagyüzemi mezőgazdálkodást tanult szakember. De aztán fordult az idő kereke, mind gyakrabban nyomták le a ki­lincset az elnök ajtaján a fia­tal agrár szakemberek, mun­kát keresve. A szövetkezet örömmel fogadta őket, akinek tudott, még lakást is adott. (Csak úgy zárójelben jegy­zem meg, hogy nemrég ké­szült el négy modern szolgá­lati lakás és az építőbrigád idei feladatai között szerepel másik négy megépítése!) Elröpült a két évtized. De nem nyomtalanul. És nyomot korántsem csak az idősebbek homlokán hagyott. öt esztendővel ezelőtt a Má­jus 1, Termelőszövetkezet évi összes árbevétele 66 millió forint körül járt, ezzel szem­ben tavaly — tehát 1980-ban — több mint 111 millió forint került a közös kasszába. Ez az első alkalom, hogy a „bű­vös” százmilliót meghaladták. Hol vannak már á fillérek? A tavalyi sikeres esztendőben időszakról — amit az előző számok is bizonyítottak. A földekről eltűntek a kis teljesítményű, kínnal pöfögő traktorocskák, helyüket hatal­mas erőgépek vették át. A szükségjuhhodályokat és szarvasmarhapajtákat korsze­rű, nagyüzemi módszerekre valló istállók váltották föl. Régen nem vitatkoznak már azon, hogy kell-e a gépesí­tés a termelőszövetkezetnek. legíelfejbb azon folyik némi szópárbaj, hogy vajon melyik nagyerejű „gépszolga”-család- ból is vásároljanak? Tavaly 8 millió forintot < költöttek ilyen célra, ez évben még en­nél is nagyobbat gondoltak és körülbelül 11 millióért rendelnek különféle masiná­kat. Az utóbbi években Nézsára is bekopogott a nagyvilág, főként a világgazdaságban bekövetkezett változások for­májában. A hét-nyolc évvel ezelőtt bekövetkezett árrob­banás kedvezőtlenül hatott az élelmiszer-termelésre. Vál­toztatniuk kellett tehát az ed­dig bevált módszereken, gyor­san és rugalmasan alkalmaz-, kodtak a megváltozott hely­zethez. Világosan érezhető a tendencia: csak azt szabad termelni, ami gazdaságos, ami jövedelmező. Mi szükséges ehhez? — kérdezték önmaguk-/ tói a nézsaiak. Természetesen a helyi adottságok mind jobb kihasználása! — adták meg rá a legjobb választ. Hogyan is mondta Holma Miklós, a termelőszövetkezet elnöke a közgyűlésen? — Ismeretes, hogy szövet­kezetünk gyenge termőhelyi' adottságú, ahol az ország szá­mára legszükségesebb növény­féleségek több munkával, többletráfordítással termelhe- tők meg. A legtöbb esetben a hozamok viszont alacsonyab­bak, így e növényféleségek eredményessége ingadozó, so­rolta a tagoknak. Ezért hajtották végre már korábban a termékszerkezet­váltást. Addig cukorrépával foglalkoztak, de ez a haszon- növény nem hozta, amit vár­tak tőle. így tavaly például már nem is vetettek belőle egyetlen hektárt sem, helyet­te viszont az igénytelenebb, a klímához jobban alkalmaz­kodó napraforgót vettették a földbe. Meghálálta, hiszen hektáronként 16 mázsánál többet takarítottak be belőle és a piacon is jó pénzt adtak a terményért. S ha az országos átlagtól el is marad, de a körülmények­hez képest szépen termett a búza, a tavaszi árpa és a rep­ce. Régi hagyománya van a környéken a málnatermesz­tésnek, a tavalyi hozam több volt hektáronként a 38 mázsá­nál. Minek köszönhetők a gaz­daság életében kiemelkedő eredmények? Az elnök sze­rint: — A sikeres növénytermesz­tési év természetesen részben köszönhető csupán a kedvező időjárásnak, hiszen lehet akármilyen kiváló idő, ha a dolgozók nem tartják be a technológiai fegyelmet! E tekintetben nagyot léptünk előre és most már nem is lép­hetünk hátra! Bjzonyára. így lesz, mert az idén is ugyanakkora árbevé­telt várnak a növénytermesz­téstől, mint tavaly, a sikeres esztendőben. A termelőszövetkezet is­tállóiban ezerháromszáz szarvasmarha kérődzik a jó minőségű takarmányon. A juhhodályokban 1800 birkát Munkalehetőséget teremtett a környékbeli lányoknak éa asszonyoknak a könyvkötészet. jobban bevonják a gazdaság vérkeringésébe. Nagy gondot fordítottak ed­dig is, ezután sem lesz más­képp, a kiegészítő tevékeny­ségre. öt évvel ezelőtt 14 mil­lióval részesedett ez a „csa­pat” az összes árbevételből, pár év alatt megduplázták. Ennek felét — egyedül any- nyit, mint öt éve az egész ága­zat — a könyvkötészet hozta Kiválóan dolgoztak a mű­anyagüzem dolgozói, ők egy­millióval túlszárnyalták ter­vüket. ök egyébként jelentős változásokat terveznek. Már ml tőkében — úgy tűnik — tehát nincs hiány. S mint a jó bankár, ezt a tőkét kellő­képpen kamatoztatták. A nemrég tartott közgyűlé­sen, a tagság előtt nyújtotta át az elnök a szövetkezet har­minc tagjának a Kiváló dol­gozó kitüntetést. Köztük Ku- csera Andrásné növényter­mesztőnek, Drenkó László traktoros-gépkocsivezetőnek, Balázs Árpádné állattenyész­tőnek, Grenács Istvánnénak, a könyvkötészeti üzemből, Kle- nyánszki Tibornak, aki a tartanak, közülük több mint ezerszáz az anyajuh. Az ál­lattenyésztés 31 millió forintot tett a közös kalapba. Miből? Leadtak 2 millió liter tejet, piacra vittek 23 vagon hús! és értékesítettek 50 mázsa gyapjút. Csak összehasdnlításul: 1975-ben mindössze 917 ezer liter tejet fejtek, tavaly 1 millió 100 ezerrel többet. És még valami. A tehenek 1400 literrel adnak többet, mint Az egykori pajtákat fölváltotta a korszerű tehenészeti te- akkor. Ez nem csekélység! lep. Nos, az kétségtelen, hogy áll az új üzemcsarnok, új gé­peket vásárolnak és az elkö­vetkezendő két évben a ter­melést az eddigi két és félsze­resére, 25 millió forintra kí­vánják fejleszteni. Rövid ideje parkettagyár­tással is foglalkoznak. Ide új parkettagyártó gépsor kerül, a szárító gyorsítja a fafeldol­gozást — egyszóval élénkül a tempó. Ezek hát dióhéjban az ered­mények és a tervek Nézsán, a Május 1. Termelőszövetkezet­ben Az eddigi sikerekben neue műanyagüzemben brigádveze­tő. Mellettük még sokan vé­gezték becsülettel, tisztesség­gel a rájuk bízott munkát. Ma már — bizton mondhatjuk —, magukénak érzik Nézsán a kö­zöst a Május 1. Termelőszö­vetkezet tagjai. Jövőre új és nagyobb fel­adatok várnak rájuk. Az ed­digi eredmények bizonyítják, hogy sikerrel megoldják azo­kat is. *X)

Next

/
Thumbnails
Contents