Nógrád. 1981. március (37. évfolyam. 51-76. szám)
1981-03-18 / 65. szám
Francia választási kampány Mitterrand • a jobboldal felé közeledik r Baracs Dénes, az MTI tudósítója jelenti: Francois Mitterrand, a Francia Szocialista Párt elnökjelöltje hétfő esti televízióinterjújában gyakorlatilag kizárta azt az eshetőséget, hogy megválasztása esetén kommunista miniszterek kerüljenek kormányába. Mitterrand, aki Giscard d’Estaing jelöltségének bejelentése óta először nyilatkozott a televízióban, a munka- nélküliség csökkentésére irányuló gazdasági programot terjesztett elő, ugyanakkor jelezte, hogy személye körül széles nemzeti tömörülést kíván kialakítani, tehát nem csupán a baloldal jelöltje kíván lenni. A szocialista vezető kijelentette: az, hogy kivel fog kormányozni, attól függ. milyen parlamenti többség alakul ki — elnökké választása után ugyanis feloszlatná a nemzetgyűlést és új parlamenti választást írna ki. Addig — mondotta a továbbiakban a szocialista politikus —, amíg a kommunista vezetők „nem változtatják meg magatartásukat” formai és tartalmi téren egyaránt, „nem volna sem ésszerű, sem helyes Felipe González, a Spanyol Szocialista Munkáspárt főtitkára hétfő esti sajtóértekezletén megerősítette azokat az értesüléseket, amelyek szerint a spanyol szélsőjobboldal képviselői a múlt év novemberében kapcsolatba léptek Reagan megválasztott elnök környezetével.' Ennek során amerikai részről közölték: „nem támogatnának egy török mintájú államcsínyt, de nem is szegülnének vele határozottan szembe, ha sikerrel járna.” A szocialista politikus ismét bírálta Alexander Haig amerikai külügyminiszternek a puccs estéjén elhangzott kijelentését, amely — mint mondotta — „egyáltalán nem volt kedvező a spanyol demokratikus intézményekre nézve és antidemokratikus megoldás támogatásának útját egyengetarra gondolni, hogy kommunista miniszterek legyenek” a kormányban. Mitterrand azzal vádolta a kommunistákat, hogy „távol maradnak az uniótól” és azt hangsúlyozta, hogy a külpolitika területén, az afganisztáni és a lengyel helyzet megítélésében is ösz- szeegyeztethetetlen a két párt álláspontja. A politikus ugyanakkor Jacques Chirachoz, a tömörülés a köztársaságért (RPR) jobboldali nagyburzsoá párt vezetőjéhez hasonlóan azzal vádolta az államfőt, hogy külpolitikája gyengeségről tesz tanúbizonyságot a Szovjetunióval szemben. Szemére vetette a Leonyid Brezs- nyevvel való varsói találkozót és az amerikai külpolitikának például Latin-Amerikában tett engedményekét... A L’Humanité keddi számában René Andrieu főszerkesztő megállapítja: Mitterrand megnyilatkozása ködös volt az elnökjelölt programját, de világos egy pontot illetően: kormányában nem lesznek kommunista miniszterek. Ebben az esetben viszont másutt kell minisztereket keresnie — természetesen a jobboldalon. Mivel Franciaországban egyetlen te”. Haig külügyminiszter február 23-án este „spanyolok belügyének” minősítette Tejelő alezredes puccskísérletét. Felipe González kijelentette, hogy mindez persze nem befolyásolja a spanyol—amerikai szerződés megújítását, de ennek során figyelembe kell venni, hogy a spanyol fél ezúttal már a szuverén népet képviseli. Megismételte pártja Spanyolországnak a NATO-ba való belépését ellenző álláspontját és hozzáfűzte: könnyelműség lenne azt állítani, hogy a NATO-ba való belépéssel el lehet kerülni a puccstörekvéseket. „Ez tiszteletlenség fegyveres erőinkkel szemben és egyben képmutatás, amint azt Görögország és Törökország esete mutatja. .. (MTI) párt sem remélheti, hogy egyedül többségre tegyen szert, el kell fogadni egy koalíciót. Ha nem akar összefogni a kommunistákkal, elkerülhetetlen arra ítéli magát, hogy a jobboldallal kormányozzon. A szocialista jelölt ezt választotta, minden más ebből következik. A Le Quotidien de Paris főszerkesztője, Philippe Tes- son kommentárjában hasonló következtetésre jut: Mitterrand — írja — nem tud válaszolni arra a két kérdésre, hogy milyen többségre támaszkodva kormányoz majd, és hogy milyen politikát kíván szembeszögezni a gazdasági válsággal. Kedden Giscard d’Estaing elnök — államfői minőségében — szóvivője útján, Fran- cois-Poncet külügyminiszter pedig a Quai d’Orsay által közzétett nyilatkozatban élesen elítélte Francois Mitterrand hétfői külpolitikai vonatkozású kijelentéseit és azok hangnemét. Az államfő és a külügyminiszter egyaránt az „indigne” jelzőt használta, amelyet méltatlannak, becstelennek lehet fordítani. Fran- cois-Poncet szerint Mitterrand [.nyelvezete „Franciaországot ért inzultus” és a szocialista jelölt meghamisította a tényeket, mintegy karikatúrát rajzolt a nemzetközi realitásokról, a vitát elfogadhatatlan szintre alacsonyította le. Khomeini ajatollah hétfőn este elhangzott rádió- és televíziós beszédében megerősítette Baniszadr államfőt tisztségeiben és ezzel — legalább átmenetileg — ismét „egyensúlyi helyzetbe” hozta a belső harcot vívó iráni politikai erőket, r«., „ Mint Ismeretes, Khomeini hétfőn „audiencián” fogadta az ország vezetőit, köztük Baniszadr államfőt és Radzsai miniszterelnököt, a két fő ellenlábast. Khomeini döntésének tétje tulajdonképpen Baniszadr elnök helyzete volt, akit mint államfőt és a fegyveres erők főparancsnokát számos támadás ért az elmúlt hónapokban a vallási erők részéről. A parázsló vita akkor izzott fel ismét, amikor március 5-én összecsapásokra került sor a teheráni egyetemen Baniszadr részvételével tartott nagygyűlésen. Rakowski sajtóértekezlete A Jaruzelski-kormány tevékenységének első hónapjáról adott jellemzést Mieczyslaw Rakowski miniszterelnök-helyettes, aki a szokásos heti kormánysaévivői sajtóértekezlet keretében találkozott a lengyel sajtó képviselőivel. A miniszterelnök nevében megköszönte, hogy a társadalom jóindulatúan és rokon- szenvvel fogadta az új kormányt. A továbbiakban ismertette azokat a tényezőket, amelyek meghatározzák a kormány munkájának légkörét és beszélt a megoldásra váró problémákról is. Mint mondotta, az elmúlt harminc-egynéhány nap alatt a kormány mindenekelőtt arra törekedett, hogy gyorsított ütemben tegye meg a szükséges társadalmi és gazdasági jellegű intézkedéseket. További lényeges cél volt a konfliktusok rendezése, mégpedig a társadalommal folytatott tárgyszerű, őszinte párbeszéd alapján. Intenzívebbé váltak a kapcsolatok az ösz- szes szervezetekkel, így a szakszervezetekkel is. Az ország nemzetközi tevékenységében is nagyobb aktvitás tapasztalható, amihez nagy mértékben 'hozzájárultak azok az enyhülést célzó kezdeményezések, amelyeket Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, szovjet államfő tett a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXVI. kongresz- szusán. Mindent összevéve, növekedett a lengyel társadalomnak az a reménye, hogy megkezdődik a stabilizálódás időszaka — mondotta Rakowski. Khomeini követelte, hogy az ország politikai életében mindenki teljesítse saját feladatát és ne avatkozzon a másik dolgába. Az ajatollah elrendelte, hogy alakítsanak háromtagú bizottságot, amelyben az egyik részvevő őt magát, a másik Baniszadr államfőt, a harmadik pedig — mint a Pars hír- ügynökség írta — „a másik felet” képviseli majd. E bizottság feladata lesz elsősorban, hogy egyeztesse a képviselt felek álláspontját, és ellenőrizze a rádió, a tv és a sajtó munkáját, valamint gondoskodjék arról, hogy senki ne sérthesse meg az ország politikusait. Ugyanakkor jelezte, hogy jobbnak látná, ha az érdekelt vezetők az Irakkal folytatott háború végéig nem mondanának nyilvános beszédeket, és ezzel elkerülnék, hogy támadási felületeket nyújtsanak. (MTI) KGST-tervegyeztetés Bakuban megtartották a ciős intézkedések tervének KGST tervezési együttműkö- egyeztetése az élenjáró ta- dési bizottságának 25. ülését, pasztalatok cseréjének bőví- Az ülés résztvevői megvitat- tését és a tudományos, a mű- va több gyakorlati fontosságú szaki és a népgazdaság-irányí- kérdést, hangsúlyozták, hogy tási vívmányok gyümölcsö- az 1981—1985-ös időszakra ző felhasználását fogja előszóló és a többoldalú integrá- segíteni. (MTI) González bírálja Haig-et Irán „Egyensúlyi helyzet ?" ■ ' / Párbeszéd a gazdasági kapcsolatok fejlesztéséről (Folytatás az 1. ólairól) Beszerzéseinket természetesen az exporttal kitermelt devizabevételhez kell szabnunk. Ez azonban semmiesetre sem jelenthet valamilyen gazdasági befeléfordulást. Ezért külföldi üzleti partnereinknek változatlanul komoly lehetőségeik lesznek arra, hogy jó üzleteket köthessenek velünk, elsősorban azokon a területeken, amelyek népgazdasági tervünkben elsőséget élveznek mindenekelőtt a központi fejlesztési programok Végrehajtása nyomán fejlődő ágazatokban. Előnyben részesítjük azokat bz ajánlatokat, amelyek olyan kooperációs lehetőségeket is nyújtanak a technológia és a know-how átadása mellett, amelyek az ország konvertibilis devizaegyensúlyának javítását szolgálják. Ilyen kooperációs lehetőségekre elsősorban a szerszámgépiparban, a járműiparban, az elektronikában, az orvosi technikában, a mezőgazdasági gépgyártásban, a kábelgyártásban, a vákuumtechnikai iparban, a gyógyszer- és növény- védőszer-gyártásban, az élelmiszeriparban kínálkozik lehetőség, vagyis azokon a területeken. ahol termékeink elérik a világpiaci színvonalat és ezért dinamikusan fejleszthetők. A miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta, hogy a külföldi vállalatoknak jobban kellene élniök a vegyes tulajdonban levő termelővállalatok magyarországi alapításának lehetőségeivel. Ezután arról szólt, hogy Magyarországnak jelentős érdekei fűződnek mind a Kelettel, mind a Nyugattal folytatott gazdasági együttműködéshez. A KGST-országokkal kiépített, a gazdasági integráció felé haladó együttműködésünk meghatározó jelentőségű, akár energia- vagy alapanyagellátásunkat, akár beruházásaink gépellátását, akár eladási piacainkat vesszük alapul. Erre az integrációra támaszkodva tudjuk növelni a nem szocialista világgal kiépített gazdasági kapcsolataink hatékonyságát is. A magyar népgazdaságban távlatilag is fontos szerep jut a KGST-n kívüli országokból származó nyersanyagok, félkész termékek, gépalkatrészek és korszerű berendezések folyamatos és gazdaságos importjának. Az a tény, hogy ä termékszerkezetet a világpiachoz rugalmasan alkalmazkodó módon igyekszünk átalakítani, növeli igényünket korszerű technológiák beszerzése, hatékony termelési kooperációk kialakítása iránt. Az előadó rámutatott, hogy a nemzetközi kereskedelem és gazdasági együttműködés mesterséges akadályoktól mentes fejlesztésének hívei vagyunk. Magyarország ezért lett tagja 1973-ban a GATT- nak. Hazánk a kölcsönösség alapján minden országgal kész az együttműködés vám- és egyéb akadályainak leépítésére. Ellene vagyunk a protekcionizmusnak és ebben a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara tevékenysége számunkra komoly segítség. Törekvésünk, hogy Magyar- ország és a nem szocialista országok gazdasági kapcsolataiban maradéktalanul érvényre jussanak a kölcsönös előnyök. Éz az egyetlen elv, amelyre tisztességes és hosszú távon is fenntartható, fejleszthető üzleti kapcsolatok épülhetnek. Ezért erőfeszítéseket teszünk annak érdekében, hogy partnereink hagyjanak fel az ex- portálásí és importálási feltételeinket mesterségesen rontó. hátrányos megkülönböztetések alkalmazásával, akár nyílt, akár burkolt formában jelentkeznek is azok. Magyarország a tőkésvilágpiacon, szocialista társadalmigazdasági berendezkedésének alapjait megőrizve, a tőkésvilágpiac játékszabályai szerint versenyez, ezt számos nemzetközi egyezményben és szervezetben, valamint kétoldalú megállapodásban kodifikált helyzetünk, jogaink és kötelezettségeink biztosítják. A számunkra hátrányos megkülönböztetések megszüntetését nem adományként kezeljük. Ahhoz ragaszkodunk, hogy partnereink tartsák magukat a vállalt kötelezettségekhez. Külgazdasági politikánkban nem érvényesül semmiféle adminisztratív megkötés, kizárólag a versenyképesség dönti el, hogy honnan vásárolunk és kizárólag az üzlet hatékonysága dönti el, hogy hova adunk el. Végül arról szólt, hogy minden vállalati vagy országos gazdaságfejlesztési programnak lételeme a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése, vagyis a konstruktív világpolitikai légkör. Meggyőződését fejezte ki, hogy a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara a jövőben is jótékony hatást gyakorol a nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlesztésére és a kapcsolatokat fékező akadályok feloldására. A nap folyamán megvitatták Magyarország és a Nyugat közötti kereskedelem fejlesztésének lehetőségeit, az áruforgalom növelésének egyes akadályozó tényezőit, feloldásuk módjait. A tanácskozás szerdán folytatódik. 2 NÖGRÁD — 1981. március 18., szerda Hollandia — tulipán nélkül (I.) Közös és eltérő vonások Amszterdam szép házait szíve sen megcsodálják a külföldiek Hollandiát általában tulipánjairól és szélmalmairól, hazánkat a „csikós-gulyás- puszta-paprikás” reklámokról ismerik fel az idegenek. Nem vitatom: mindegyikben van valóságelem. És van álromantika. Mindegyik a külföldinek, az idegennek szól — hol exportcikk, hol idegenforgalmi nevezetesség vagy inkább vonzerő formájában. Amikor hollandiai élménytáramat rendezgetem magamban, szeretném mellőzni ezeket a „jellemző vonásokat”. Hollandia szép és vonzó or- .szág, népének élete gondolkodásra késztet. Nem egyszerűen az ismeretlenre csodálkozás öröme-rögződött bennem; érdemes figyelni erre az országra, amely — gyökerében más társadalmi berendezkedése, lakóinak a mieinktől idegen világnézeti felfogása ellenére, — azt hiszem, sok mindenben közeláll hozzánk. Köztudomású, hogy Hollandia területe Magyarországénak egyharmada, lakóinak száma viszont tizennégymillió, tehát meghaladja hazánk lé- lekszámát. A mezőgazdaság mindkét országban jelentős,’ jegyzik a világranglistán, s hogy folytassam a sort: mindkét ország sokat szenvedett a történelem folyamán. Gondolom: némiképp furcsa, hogy egy szocialista országból érkező embert a munka becsülete ragadja meg először, itt, ahol a lakosság 8 százaléka munka nélküli, és ahol a gazdasági élet meghatározója á profit. Mégis így van: egy igazán gazdag kapitalista országba érkeztem, ahol eredendően becsülete és tisztessége van a munkának. Szorgalmas nép a holland, tehetséges és fegyelmezett. Azt mondják: semmiféle munka nem szégyen, az utcaseprőé sem, hiszen jól megfizetik. Aki teheti, dolgozik. Így, ahogyan mondom: aki teheti. A nők többsége ugyan otthon van, s amikor különböző pártállású parlamenti képviselőkkel volt alkalmam találkozni, elmondták: 1978-ban 220 ezer munkanélküli volt az országban. Az elmúlt öt évben 150 ezerrel akarta csökkenteni a kormány az állást keresők számát, ezzel szemben az 120 ezerrel nőtt. A gondok sokasodnak, feszültséget teremtenek az országban. Azt bizonygatták különböző körökben, hogy a dolgozó emberek készséggel vállalnak részt (túlfokozott adók — 30—70 százalék! — lerovása árán is) a munkanélküliek eltartásából. Nem is kételkedtem, tgy legalább van munkahelyük. Végtére is a munkanélküliség Hollandiában nem elsősorban megélhetési kérdés (első évben fizetésük 80, a másodikban és harmadikban 70 százalékát kapják segélyként), • hanem társadalmi, pszichikai állapit. A „senkinek sincs rám szüksége” lélekölő és életmódot kifacsaró közérzet gyakran zülléshez, kábítószer- fogyasztáshoz, kilátástalan- sághoz, a társadalom periféri- jára jutáshoz vezet. Hollandia politikai értelemben is sokszínű ország. Lakói, átélik, élvezik, egyúttal „szenvedik” a polgári demokrácia több mint három évszázados módszerét — gyakor- . latát. Elég annyit mondani, hogy csaknem százhúsz párt tevékenykedik az országban, de közülük, csák három a számottevő: a kereszténydemokrata, a liberális és a szociáldemokrata párt. Ez utóbbi, a munkapárt, igen nagy erőfeszítéseket tesz, és nem is hiába, azért, hogy a májusi választások eredményeként szerephez jusson a parlamentben. A máris megkezdődött választási harcok közepette a kormány igyekszik reformokat, újításokat hozni. És lám, Beatrix, a leköszönt Julianna királynő utódja is arra gondol: ideje volna Hágába, Hollandia hivatalos és hivatalnok-fővárosába költözni, hogy lagalább az események közelében éljen. Ámbár, ki tudja. Ügy tűnik: a királyi háznak nem túl sok szerepe van a politikai harcokban. Sok helyen, ügyet sem vetnek ■ rá. d Mondják: kell, hogy legyen valamiféle látszólagos tekintély az országban. És közben fokozódik a társadalmi feszültség, sokasodnak a gondok. .. Jávori Béla (Következik: 2. A lakásfoglalók) Mauritánia és Marokkó szakítása \ Mauritánia Iszlám Köztársaság kedden megszakította a diplomáciai kapcsolatot a szomszédos Marokkóval, azt állítva, hogy Rabat szervezte és irányította a hétfői, elvetélt puccskísérletet Mauritániában. A nemzeti megújulás katonai bizottságának rendkívüli ülése után — amelyen a diplomáciai kapcsolatok megszakítását elhatározták — Mohamed Khouna Ould Hai- dala alezredes, a bizottság elnöke, állam- és kormányfő a nouakchotti rádiónak a szenegáli Dakardban lehallgatott adásában azzal vádolta II. Hasszán kormányzatát, hogy marokkói katonák is részt vettek a meghiúsított puccskísérletben. „Az akciót vezető két exalezredesen kívül az elnöki palota ellen támadók marokkói katonák voltait” — mondotta rádióbeszédében Ha- idala. Ahmedou Ould Sidi Henena kulturális és tájékoztatási miniszter a rádióban az államcsínykísérletről beszámolva elmondotta, hogy a puccsistákat Marokkóban képezték ki, és az volt a tervük, hogy ha sikerül elfoglalniok az elnöki palotát, akkor a rádióüzenetben a marokkói légierő beavatkozását kérik. Rabatban a kormány szóvivője tagadta, hogy Marokkónak köze lett volna a puccskísérlethez és a mauritániai állításokat „felelőtlen vádaskodásnak nevezte”.
