Nógrád. 1981. március (37. évfolyam. 51-76. szám)
1981-03-17 / 64. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! NOCRÁD AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZ OTTS AGA-ES A MEGYEI TANÁCS VAPJA XXXVII. ÉVF., 64. SZÁM ARA: 1,40 FORINT »981. MÁRCIUS 17., KEDD Népünk egyetért a szocializmus céljával Befejezte munkáját a Hazafias Népfront VII. kongresszusa / Vasárnap az építők székházában folytatta munkáját a Hazafias Népfront VII. kongresszusának ezerszáz küldötte és meghívottja. Az elnökségben helyet foglalt Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke, valamint politikai, állami és társadalmi életünk több más vezető képviselője. A beszámoló és az előterjesztések fölötti vitában elsőként Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke kapott szót. Többek között a népfront és a tanácsok együttműködésének tapasztalatait, s a gyümölcsöző kapcsolat eredményeit elemezte. Lakatos László gépkezelő, a Borsod-Abaúj- Zemplén megyében élő cigánylakosság életkörülményeiről szólt. Gosztonyi János, a Magyarok Világszövetségének főtitkára a világban élő magyarsággal való kapcsolattartásról beszélt. Ifjabb Fazekas Lajos, a népművészet ifjú mestere, az esztétikai nevelés, a közízlés, valamint népi kultúránk értékmegőrzésének fontosságát hangsúlyozta. Szokolay Sándor Kossuth-dí- jas zeneszerző, a zenei műveltség fejlesztéséről, dr. Bartha Tibor, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke az egyházak és az állam együttműködéséről beszélt. Jónás Zoltán, az MSZMP Ráckevei járási. Bizottságának első titkára a Budapest környéki nagyközségek gyarapodásáról, Such János, a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének főtitkára pedig az országban élő nemzetiségiek helyzetéről, jogainak érvényesüléséről adott számot.Mészáros Imre, a Hazafias Népfront Vas megyei Bizottságának titkára a törvénytervezetek társadalmi vitájának fontosságát, Siklósi Norbert, a Lapkiadó Vállalat igazgatója a népfrontmozgalom munkastílusának fejlesztését, Horváth Béláné Heves megyei kereskedelmi dolgozó pedig a kereskedelmi ellátás fejlesztését hangsúlyozta többek között felszólalásában. Eljutni a dolgozó emberekhez A nógrádi küldött felszólalása Szót kapott a tanácskozáson dr. Borszéki Erzsébet gyermekgyógyász főorvos, a Hazafias Népfront Balassagyarmati városi Bizottságának elnöke is. Arról szólt: a korszerű egészségügyi ellátás nem csak a beteg meggyógyítását tűzi ki céljául, hanem mind nagyobb gondot fordít a betegségek megelőzésére. A szakmai munka mellett tehát mind nagyobb szükségét látjuk annak, — mondotta, — hogy környezetünk egészségügyi kultúráját magasabb szintre emeljük. Ezt csak úgy érhetjük el, ha mi, orvosok is mind nagyobb számban részt veszünk a közéletben, nem alkotunk — munkánkat fetisizálva — elszigetelt réteget. Ezután részletesen szólt Balassagyarmat fejlődéséről, gyarapodásáról. Űj lakótelepek létesültek, a korábbi szántóföldek, mocsaras, lápos területek helyén. A rohamosan fejlődő iparral rendelkező település iskolákkal, óvodákkal, bölcsődékkel gazdagodott. A kisvárosi stílusjegyek meghagyása mellett újjáépült, korszerűsödött a város. Jelentős változások mentek végbe az egészségügyben is az elmúlt években. A kórház a rekonstrukció befejezése után, az egészségügyi intézményekkel csaknem százezer ember egészségére vigyáz, korszerű körülmények között gyógyulnak a betegek. Végezetül arról szólt, hogy a város rohamos fejlődése megköveteli az emberek szemléletének, életmódjának változását, a szocialista életmód kiteljesedését. Hangsúlyozta, hogy a Hazafias Népfrontnak fontos szerepe van abban, hogy a balassagyarmati emberek: fiatalok, középkorúak, nyugdíjasok, kétkezi munkások, tisztségviselők, értelmiségiek, nők és férfiak, legyenek marxisták vagy hívők, mindannyian megértsék, elfogadják és cselekvőén támogassák a várospolitikai célkitűzéseket. A népfrontmozgalom azáltal teljesedik ki, ha mind több réteghez eljut az értelmes, hívó szó, s e célkitűzések így valóban a mozgalmi munka eszközeivel valósulnak meg. Szólt a fiatal értelmiségiek fokozottabb bevonásáról a közéleti munkába. Befejezésül elmondotta, hogy társadalmunk minden tagjának érdeke: a meglevő népi, nemzeti egység cselekvési egység is legyen, a VI. ötéves terv célkitűzései sorra megvalósuljanak. Kifejezte reményét, mint ahogy a XII. párt- kongresszus irányt adó elvei, úgy a VII. népírontkongresz- szus által elfogadott állásfoglalás megvalósítására törekszik majd a megye valameny- nyi népfrontbizottsága, a helyi sajátosságok alapján kidolgozott konkrét tennivalók valóra váltásával. Ezután Kanyar József, a népfront kaposvári bizottságának elnöke szóit, majd Pes- ta László, a magyar Vöröskereszt budapesti szervezetének elnöke, a Vöröskereszt nevében köszöntötte a kongresz- szust. Az elfogadott munkarend szerint ezzel a beszámoló és az előterjesztések fölötti vita befejeződött. A még felszólalni kívánó küldöttek — hagyományosan — lehetőséget kaptak, hogy gondolataikat írásban fejtsék ki, amelyet csatolnak a kongresszus jegyzőkönyvéhez. Majd Kovács Béla, a szerkesztő bizottság elnöke tett jelentést a kongresszus állásfoglalás-tervezetével, valamint a három témabizottság vitaanyagaival kapcsolatban beérkezett javaslatokról, észrevételekről. Ezek — mint mondotta — nem indítványoztak lényeges változtatást a dokumentumokban. Tartalmában és szellemében erősítették, megszövegezésükben pedig pontosították az előterjesztéseket. Valamennyi hasznos indítványt figyelembe vettek a kongresszus megfogalmazásakor. Jobban igazodni a feladatok megoldásához Sarlós István összefoglalója A kétnapos kongresszusi vitát Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára foglalta össze. Visszaidézte az elhangzott beszámoló zárógondolatát, amely szerint a küldötteket az egyetértés hozta el a ’ kongresszusra. A megállapítás igazságát a felszólalások is tükrözték, még azok'a vélemények is, amelyek a közéletben kétségtelenül fellelhető visszásságokat körvonalazták. Ezek az ellentmondások ismertek, tudottak, s feloldásukért együttesen kell cselekedni. A mozgalom főtitkára Kádár .Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának felszólalásából merítve hangsúlyozta: a népfront harmadvirágzását éli. Ez a párt elismerő szava, a népfront tevékenységéről. Olyan korszakban élűn)», amelyben a mozgalom működési lehetőségei bővültek, s újabb területek nyílnak meg a cselekvés előtt. Ez úgy válik lehetővé, hogy a magyar társadalom a szocializmus alapjainak lerakása után új politikai, gazdasági és kulturális feladatokat vállalhat. Nem tudtuk volna eredményeinket elérni a Magyar Szocialista Munkáspárt politikájának elfogadása és követése nélkül, ezért e politika szellemében kell a jövőben a jó szót eljuttatni azokhoz, akikhez eddig még nem jutott el. A kongresszus 37 felszólalását summázva Sarlós István leszögezte: a vita olyan képet adott a társadalomról, amely jelzi, miben vagyunk szilárdak és erősek, miben vagyunk gyengék, hol és min kell javítani. A távlat biztató, s már önmagában az is erőt ad, hogy a párt szervezi és irányítja népünk munkáját, támogatja a Hazafias Népfront tevékenységét. Az MSZMP számára a népfrontmozgalom erősítése nem taktikai lépés, hanem — még hosszú-hosszú ideig — stratégiai feladat. Vidékről és Budapestről, üzemekből és termelőszövetkezetekből, tudományos intézményekből érkezett küldöttek egyaránt kifejtették, hogy egyetértenek a szocializmus céljával, s támogatják építő munkánkat. Űj szerelőszalagot helyeztek üzembe a Budapesti Rádiótechnikai Gyár salgótarjáni gyáregységében. A Bakony—BOSCH típusú szalagon napi ötven rádiótelefon szerelhető össze, —bábel-felv.— Vb-ülés Salgótar/ánban Elképzelések a Gorkij-városrészen A salgótarjáni Gorkij-lakó- területre 1974-ben készült részletes rendezési terv, majd beépítési tervek születtek, amelyek az alapfokú intézmény- ellátást, parkolók, zöldterületek, játszóterek szükségességét kevésbé vették figyelembe. Az ÉSZAKTERV kapott megbízást a lakóterület részletes rendezési tervének felülvizsgálatára, s a tervezett, valamint meglevő 3400 lakás intézményekkel való ellátásának kidolgozására. A Hősök útja és a Makarenko utca által határolt, negyvenhat hektárnyi terület többnyire beépített, s a tervezők feladata az volt, hogy a kialakult adottságokat figyelembe véve a városrész egységes megjelenését biztosítsák. Egyebek között felülvizsgálták a közlekedés helyzetét, a közművek fejlesztésének lehetőségeit, az energiaellátást is. Az elképzelések a lakóépületek létesítése mellett kiterjedtek a közösségi létesítményekre, a pihenést szolgáló zöldövezetre, sportpályákra. A tervezők jó munkáját bizonyítja, hogy a városi tanács végrehajtó bizottsága Tiétfői ülésén elfogadta a Gorkij-vá- rosrész részletes rendezési tervének módosított változatát. A testület ezt követően a városgazdálkodási üzem idei tervét tárgyalta. Az előirányzat szerint a vállalat 1981-ben több mint 68 millió forint értékű munkát végez, amelynek zöme tanácsi megrendelés — kommunális jellegű szolgáltatás, építés-szerelés. A végrehajtó bizottság a tóstrandi terület rendezésére is tervet fo-' gadott el, majd jelentést hallgatott meg az 1980. évi l'a- káselosztási terv teljesítéséről és az idei elképzeléseiről. Gondjaink nem a szocializmusból fakadnak, s megoldásukhoz van erőnk, van megfelelő programunk. A népfront — ahogy az egyik küldött hangoztatta — nemcsak van, hanem cselekszik is. A cselekvés erőt, meggyőződést, hitet is jelent a jobbításra. Hitet, amely nemcsak a vallásos ember sajátja. A kommunista is hívő, mert hisz az emberben, hisz a szocialista jövőben, hisz az emberiség békéjében, hisz az egész világ boldogulásában. A hit a szocialista meggyőződésnek is alapvető feltétele, amely ’ nélkül kommunistának, népfrontosnak lenni, aként cselekedni nem lehet. A vitában reflektorfénybe került család, házasság szerepéről szólva a főtitkár az együttélés emberi teljességének fontosságára hívta fel a figyelmet. A kérdéseket összképében, s ugyanakkor árnyalataiban kell vizsgálni, óvakodva az elhamarkodott általánosításoktól. A fiatalokról sokszor elhangzó kedvezőtlen véleményekkel vitába szállva (Folytatás a 2. oldalon.) Mennyiségben kevesebbet árbevételben többet Nő a gazdaságos termékek részaránya A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben már az év elejétől azon szorgoskodnak, hogy 1981-ben 215—220 millió forint nyereséget tudjanak elérni. Ezt akkor teljesítik, ha az árbevételt az elmúlt évhez viszonyítva azonos jövedelmezőségi feltételek mellett mintegy 5 százalékkal tudják növelni. S ma már nem tartják ellentmondásosnak, hogy az elmúlt 24 esztendő alatt ezúttal első ízben fordul elő, hogy tízezer tonnával kevesebb mennyiséget terveznek az elmúlt évinél. A gazdálkodásnak ezek a tényszámai már eleve arra engednek következetetni, hogy gazdaságosabb termékek előállítására kell törekedni, ha a termelés mennyiségének csökkentése mellett az árbevételt növelni akarják. Különösen szükség van erre, ha figyelembe veszik, hogy az energiaárak és a szállítási költségek növekedése a térmelési költségeket a múlt évinél másfél, két százalékkal növeli. Az elmúlt év már meggyőzően bizonyította a kohászati üzemeknél, hogy a gazdálkodás tényezőinek kedvező alakításával sikeresebbé válhat a munka. Ezek között tartják számon a gazdaságos termékek részarányának növelését, új gyártmányok előállítását. A szerszámkészítő gyárrészleg dolgozói szorosabbra fűzték kapcsolataikat a termelőüzemekkel és a gyár kereskedelmi szakembereivel. Jelenlegi ismeretek szerint a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben ez évben mintegy 60 új termék előállításának a feltételeit kell megteremteni, belföldi partnerek és export- megrendelők részére. Egyedül a kovácsológyárban 37 új termék előállításához kell biztosítani szerszámokat az első fél év folyamán. Cte a szerszámkészítés során nagy gondot fordítanak a ráfordítási költségek csökkentésére, illetve a szerszámok élettartamának további javítására. Ha ugyanis egy elkészített szerszámmal nagyobb szériát tudnak a megkívánt jó minőségben előállítani, akkor ezzel jelentősen növelni lehet a vállalati gazdálkodás hatékonyságát. A tudatos törekvések következtében a szerszámkészítőknél fegyelemezettebbé, szervezettebbé vált a munka és kedvezően javulnak az egyéni teljesítmények. Nagy része van ebben a határozott vezetésnek, s annak a következetességnek, amellyel felléptek a fegyelmezetlenkedők- kel szemben. A szerszámkészítő gyárrészlegnél dolgozó kilenc szocialista brigád sok ötlettel és találékonysággal segíti az újszerű feladatok sikeres megvalósítását. Azon munkálkodnak, hogy a huzalműnél sikerrel valósuljon meg az első negyedév folyamán a hidrodinamikus átállás, miközben a csőredukálás zavartalan szerszámellátását is biztosítják. A hengerműnél felelősséget éreznek a folyamatos üzem feltételeinek elősegítésére. Az átépítésre kerülő berendezésekhez a távtartók és körkések határidős legyártását szorgalmazzák. A vezetők emellett a rendelkezésükre álló anyagi lehetőségeket minőségfejlesztő ösztönzésre akarják felhasználni. A kohászati üzemek minden gazdálkodó egységére elmondható, hogy munkájukat a vállalati önállóság további erősítésének szellemében végzik. Az iparirányításban bekövetkezett változások minden eddiginél nagyobb felelősségre sarkallja mind a termelő-, mind a kisegítő üzemek, mind pedig az irányító osztályok dolgozóit
