Nógrád. 1981. március (37. évfolyam. 51-76. szám)
1981-03-15 / 63. szám
Mohácsi Regős Ferenc Bartók az egész világé BARTÓK nemcsak a magyaroké. Igényt tart művészetére az egész világ. Születésének századik évfordulóján világszerte megemlékeznek róla Kiállítások, hangversenyek, ünnepségek, színházi produkciók, kórusfesztiválok rendezésével tisztelegnek Európában, Afrikában és a tengerentúl is Bartók emlékének. Sok rendzvényre magyar előadóművészeket, karmestereket, zenekarokat is meghívtak. A Magyar Állami Operaház, a Pécsi Balett, a Bartók vonósnégyes, a debreceni Kodály kórus, a győri leány kar, a Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekara, az Éder vonósnégyes, a Tátrai-vonósnégyes, a Kodály vonósnégyes, az Állami Hangversenyzenekar, az Állami Bábszínház lép fel számos országban. Hangversenyezik Kocsis Zoltán, Ligeti András, Fischer Annie, Rohmann Imre, Kiss Gyula, Fellegi Ádám, Kovács Dénes, Ránki Dezső. Neves karmesterek, mint Fe- rencsik János, Lehel György, Kórodi András, Erdélyi Miklós, Fischer Iván, Fischer Ádám —."'hogy csak néhány rangos nevet említsünk. A világ számos országában bemutatják azokat a Bartók- kiállításokat, amelyeket Magyarországon állítottak ösz- sze, s fotókkal, kéziratokkal, levelekkel, színpadképekkel, könyvekkel tették színessé. Kiállítás nyílik Bulgáriában, Csehszlovákiában, Jugoszláviában, Kubában, Lengyelországban, az NDK-ban, Romániában, a Szovjetunióban, az NSZK-ban, az Amerikai Egyesült Államokban, Finnországban, Svédországban, Norvégiában, • Dániában, Hollandiában, Belgiumban, Japánban, Ausztriában, Svájcban, Olaszországban, Spanyolországban, Ausztráliában és Kanadában. A prágai, a szófiai, a berlini, a varsói Magyar Intézetben hangversenyek lesznek, előadások hangzanak el Bartókról. Pozsonyban megkoszorúzzák Bartek lakóházát, a romániai Nagyszent- miklósön Bartók Béla szülőházát és a Moszkvai Zene- akadémia előcsarnokában Bartók-szobrot avatnak. A Vajdasági Bartók Kultúr- egyesület és a Horvátországi Magyarok Szövetsége Bartók- kiállítást rendez. A SZÓFIAI Zenei Hetek, a Prágai Tavasz, az Enescu Fesztivál Bartók-művek megszólaltatásával, magyar vendégművészek szerepeltetésével adózik a nagy zeneszerzőnek. Moszkvában, a Nagyszínházban bemutatják Bartók két színpadi művét, A fából faragott királyfit és A kékszakállú herceg várát. Az NDK-ban tudományos konferenciát • rendeznek áprilisban Bartók Béla születésének 100. évfordulója alkalmából. A Krakkói Zeneművészeti Főiskolán tudományos ülésszakot és emlékkoncertet rendeznek. Az NSZK-beli Duisburg város szervezésében Észak-Raj- na—Vesztfália több városában tartanak Bartók-fesztl- válokat, szimpozionokat, ze* nepedagógiai rendezvényeket.. Amerikában a texasi egyetem harminc koncert keretében Bartók összes műveinek előadását tervezi. Hasonló hangversenyeket rendez a michigani egyetem is. és Detroitban márciusban Bartók-fesztivál lesz, ahová ugyancsak meghívnak magyar előadókat. Finnországban, a Bartók- ün népségek szervezésére emlékbizottság alakult. Mi'kó András és Seregi László tanítja be A kékszakállú herceg vára és A csodálatos mandarin című Bartók-mű- veket Helsinkiben. A svéd Királyi Zeneakadémián előadássorozatot tartanak, a nor- végiai Bergenben konferenciát, s Bartók-művek bemutatását tervezik a bergeni fesztiválon. A Belga—Magyar Baráti Társaság decemberben tartja Bartók-estjét. A bécsi Collegium Hungaricum is’ hangversennyel adózott Bartók emlékének, csakúgy, mint a Római Magyar Akadémia. Mexikóban a Cerventino- fesztiválon a Magyar Állami Operaház Bartók három színpadi művével ' lép fel, s ugyanitt szerepel a Bartók vonósnégyes is. ARGENTINA, Panama, Egyiptom. Ausztrália, Kuba, Kanada és csaknem minden európai ország megemlékezik az évfordulóról olyan hangversenyekkel, színházi előadásokkal, amelyekre magyar művészeket is meghívtak. ál Kire hasonlítanak az emberek? Egy mester egyszer szín- E szavak miatt a bíróság — Mondjátok, ó bírák, miaranyból csinált egy szobrot, még szigorúbban büntette ért nem állítjátok bíróság elé Egy grammot sem tartott meg meg a mestert. Nemsokára az igazi tolvajokat? magának a nyersanyagból, azonban maguknak a vád- mégis azzal vádolták, hogy lóknak nyílt jó alkalmuk ar- lopott és átadták őt a bíró- ra, hogy ellopják a szobrot és ők éltek is ezzel az alkalommal, azután az értékes zsákságnak. — Tudom, hogy miért váA bírák nem válaszoltak, és ezért az emberek folytatták tovább: — Azért, mert most már ti is hasonlóak vagytok azokhoz, doltak engem hamisan — mányt elosztották maguk kö- akiket nem mertek elítélni... mondta vádlóinak a mester a bíróságon. — Hát akkor mondd meg <— követelték a vádlók. — Azért nem hisztek nekem és azért gondoljátok azt, hogy én loptam az aranyból, mert a helyemben közületek mindegyik szemrebbenés nélkül ezt tette volna! — mondta nekik a mester, hogy védje magát. zott. Ekkor a nép, amely előtt semmi nem marad titokban, megkérdezte a bíráktól: Azóta így van: amilyenek a bírák, olyanok az emberek is. Ilrlsto Pelitev Az Egyesült Nemzetek kul- mét, hogy az afrikai orszá- Az európai és amerikai ál- turális, nevelésügyi és tudó- gok határai általában ellen- lamok közötti forgalomra az mányos szervezete, az ÜNES- őrizhetetlenek. Mivel az egy- UNESCO egy 1970-es konven- CO riadót fújt: harcot kell kori gyarmatosítók önkénye- cióját kell alkalmazni. Ez indítani az afrikai népek kul- sen húzták meg a határvona- a nemzetközi megállapodás turális örökségének a foszto- lakat, a mesterséges határ előírta, hogy a jelentős kul- gatása ellen, s általában is mindkét oldalán ugyanaz a turális értéket képviselő művéget kell vetni a nemzetek törzs él. A tettenért csempész tárgyak számára „útlevelet” kulturális értékeivel való mindig azzal védekezhet, hogy kell kiállítani. Ezeknek az oküzérkedésnek. a darab nem a határ túlsó Hiányoknak a segítségével Sajnos, a műkincseknek ki- oldaláról származik. Ilyen kö- könnyen megállapítható, hogy alakult egy illegális világpia- rülmények között törvényeket vajon törvényesen hagyta-e el ca: gazdag gyűjtők mesés ősz- tucatszámra hozhatnak, de a egy műtárgy azt az országot, szegeket fizetnek egy-egy rit- határok ellenőrizhetetlensége ahol készítették. Eddig 43 or- kaságért, még akkor is, ha a miatt ezek nem vezetnek ered- szág csatlakozott a konvenció- műkincs esetleg lopott. Nem- ményre. Célravezetőbb lehet hoz, csak az a baj, hogy ép- régiben állapította meg a mű- a műkereskedelem ellenőrző- pen a legtöbb műtárgyat im- zeumok nemzetközi tanácsa, se; de talán legsokatígérőbb: nem nézve hogy az afrikai műtárgyak ér- az afrikai tömegek felvilágo- P°rtáló tőkésországok téke ugrásszerűen emelkedik, sítása művészeti és kulturá- ismerték el magukra Nehezíti a műkincsek védel- lis kincseik értékéről. kötelezőnek az előírásokat. Csak tiszta forrásból" — Székely népdal, Bartók Cantatá Profanájának bevezető motívuma Volt egy öreg apó. Volt néki, volt néki Kilenc szép szál fia. Nem nevelte őket Semmi mesterségre, Csak erdőket járni, Csak vadat vadászni. És addig-addig Vadászgattak, addig: Szarvassá változtak Ott a nagy erdőben. És az ő szarvuk Ajtón be nem térhet, Csak betér az völgyekbe; A karcsú testük Gúnyában nem járhat, Csak járhat az lombok közt; A lábuk nem lép Tűzhely hamujába, Csak a puh« avarba; A szájuk többé Nem iszik pohárból, Csak tiszta forrásból. A z óra csörög neki Is. Ha nem is olyan korán, mint másnak, de csörög. Épp’ olyan nehezére esik kikászálódnia a meleg takaró alól, mint mindenkinek, akit vekker ébreszt. Ha szerencséje van, korábOnagy Zoltán; Reggel Eridanusban titokban, csészék, szőnyegre sodort kis- kanál, dögöljek meg, ha nem leszek remete! Rohanás, hatszor belepróbálja a kulcsot a zárba, nem megy, fordítva, apa, okoskodik a nagyfiú, már emeli kezét, hogy nyakon- vágja, eszed legyen, pajtás, főnöke meg morog, mondja halkan magának, kiban feleszmél, mert könnyebb ka új költségvetést csinál- nyitja fülét, ne egyszerre a rettenetes kolompolás első’ tak, egyre jobban belebuzdul- robbanjon bele a kolomp, köz- Tehát az asszony rohan, csap- nyitja az ajtót, belül ott a pillanatait úgy elviselni, hogy va a takarékosság új és még ben álma utolsó képére figyel, kod, kapkod, nem találja ezt, felesége kulcsa, az úristene már érzi a körötte moccanó újabb lehetőségeinek kibon- két stósz egymás mellett, két nem találja azt. szobát, kölyköket, asszonyát, tásába. Innen is egy forint, szürkés, darabos stósz, mind Szeme még nincs nyitva, hiá- onnan is egy forint, a vasár- forintokból. Harminckettő a kettő. Jajj, Uram! Lenyomja a prüccentőt. Késő, már mindenki* ébren van, ba is lenne, tél van, télen napi leveshez csak negyven meg fél hatkor minek a nyi- deka hús, számold ki, ez ki- tott szem? lencvep forint havonta, a ká. Előfordul, mint mással is, véhoz egyharmad zaccot ke- mintha rugó lökné ki az ágy- vernek, mert nem is a coffein kisebbik fia ordít, apa, mehe- ból, úgy kel, mintha szüzek itt a lényeg, csak a megszo- tek a te ágyatokba? Jöhetsz várnák fehér orgonával, át- kás, és a helyi járatra várva gombóc! Kel, s mert a másik tetsző ancugban. Ilyenkor már nem gyújt rá, mert ez is csak kölyök is mozog, beengedi det! nincs idő hosszabb ká- Neki kilenc perce van. Meg- romkodásra, a két fickó balrázza a nagyobbik fiát, erre lag a kapu félé, a kicsi ordít, a kicsi végre vetkőzni kezd, ijedtében. Mikorra a nagyra rácsatolja a hózentrágert, a kicsi éppen levetette éjszakai gönceit. A nagy a pulóvert, kabátot, sapkát, sálat egyedül felveszi, a kicsire pedig ő húvalamiért megint megbúbolta a bátyó, nem kiált rájuk, még felébreszti az egész házat, a háziakat, akik csak nyolc után bújnak ki a takaró alól. Egyszerre érnek a kapuhoz, kezével letörli a kicsi arcáról a előre lenyomja az óra prüc- megszokás, és egyébként is: őket, és betakarja a meleg san a ruhadarabokat. Közben zogatja simán és villámgyor- könnyeket, mondtam neked, centőjét, meg se nyekkenjen, egészségtelen üres bendőbe a paplannal. Nem vigyázva már törülközőt kanyarít a konyhai nikotin... És mint az este ki- hangra, bekészít a kávéfőzőlámpa búrájára, ne világít- derült, egymás mellett akar- be. maga .is farrrlerba bújik, vizet önt a lavórba, meglocsolgatja a két kölyök arcát, hideg, a son az emeletes ágyon alvó nak megöregedni, a látszathá- Leülnek, megisszák. Még kicsi ordít, seggére ver, durgyerekek szemébe, halkan borúk ellenére, takarékosan, mindketten szétszedi a kávéfőzőt, kiveri erejükkel, egészségükkel böl- Mindketten hálóköntösben, pihentek, arcuk ván megtörli - arcát, nincs idő kislánykodásra, kiáltja, a belőle a maradékot, halkan csen gazdálkodva, hogy ta- sima, nem néztek tévét, nem nagyfiú oldalazva magának tesz-vesz, megkeni vajjal a pasztalataikat unokáik is hasz- kenyeret, nem feledkezve meg nosíthassák. És mert az alaz első szeletről, amely a szomszéd hízójáé. A kölykök- nek egyébként sem lenne szíve adni. Persze, nem a disznókról van itt szó, csak a szeletke kenyérről. Előfordul, mint mással Is, asszonya háromszor szól, orra alá nyomja a forró kávét, kedveskedő mosollyal elnézi morgását, ne adja Isten, még a káromkodását is. Az is előfordul, hogy azt mondja asz- szonyának, nem viszem a bérletből sajátjukba akarnak költözni, ha lesz, mert onnan senki ki nem rakhatja, ámbár volt példa ennek az ellenkezőjére is. Igaz. De így, vagy úgy, ha egy forintra másik kerül, az már kettő, és ha nem issza meg ebéd után az üveg sörét, amely kocsmai áron nyolc, kettőt még főleg nem iszik meg, mert az meg tizenhat forint, és ez testvérek között is majdnem ötcennyúltak egymáshoz, minek annyiszor. Gyorsan vetkőzni, fickók! kiált a fickókra, akik ütik-rúgják egymást a paplan alatt.' Nem vetkőznek. Ne mondjam még egyszer! Nem törli, apa, megint nem mosunk fogat, dehogynem, csak esté gyerekek. Már rajtuk a kabát, gyorsan száraz kefével megdörzsöli a cipőket, hadd hogy ne hagyd magad, mi vagy te, kislány? Nagynak nem nyom oda, nincs idő semmire. Rohannak a megállóhoz. Mások is rohannak, maguk után nyúzva bebugyolált gyerekeiket, némelyiknek csukva a szeme. A mikor látja, még nem világít fönt a kanyarban, zsebébe nyúl, kikapar egy cigarettát, rágyújt Megköhögteti, köp ragyogjanak, ránéz a két fic- egy keményet. Apa, ne köpmondja, maga kezével vetkőz- kora, akik azt se tudják, hogy ködj! mondja nagyfia. Oké, tis oszlop, két ilyenforma ősz kölyköket óvodába, alszom, al- lop pedig a duplája... szom és alszom. Ha ezt mond- Erre gondolva ébred. Ezzel ja reggel, akkor már hetek álmodott, sietve, mert az óra sik négy és fél percet. Ha így óta túlórázik, vagy fél éjsza- neki is csörög. Szép lassan történik, akkor nem marad teti őket. Asszonya már kapkod, elkávézták az időt, kettőt harap a kenyérből, kortyint hozzá a hideg teából, már rohannia is kell, tegnap is egy perccel korábban jött a busz, és» elment az orra előtt, hat percet várnia kellett, így pedig amikor megérkezik a szomszéd faluba, vagy végigrohanja az utat, vagy kéjárjanak apjuk kedvébe, egyik bukfenc, mondja. ’ A követke- a sapkát, másik a sálat tartja ző szívás, a következő köhö- kezében, ő is magára kapja a gés után nem köp. kabátot, hol az istenbe van a sálam! A cigaretta éppen kitart a busz érkezéséig. Századiknak Nyomás, fiúk! Még egyszer gyűri be magát, könyékkel Szétnéz, a szoba, mint a csatatér, a konyha még rosz- szabb, pizsamák, törülközők, megrágott kenyerek, kávéshelyet csinál, ne tiporják ösz- sze fiait. Világítanak a lámpák, szól a csengő, kezdődik a nap. NÖGRÁD — 1981. március 15., vasárnap 9 UNESCO-riadó rajzai Műkincsek védelmében
