Nógrád. 1981. március (37. évfolyam. 51-76. szám)
1981-03-15 / 63. szám
Oda szüleien közéjük... űrű gondjaiba merülve derék munkát végzett a mekért felelős iskola igazga- indult hazafelé. Így, szemináriumban. Derült tója. Ennek a gondja alatt délután elnéptelenedik lett a tekintete, amikor hajlott meg háta, de ahogyan az iskola, a napközisek maradnak csupán neki, pedig otthon folytatódik a munkája. Szokta mondani: az a bizonyos ráadás, a pártmunka. Hol derűre, hol borúra kavargóit az időjárás, ami megviseli fájdalmas lábait. Ezért in Kovács Gusztávra nézett. — Bizony, nagyon jó volna .. . apja mondta mindig, az emberekért, tett fáradtság leg édesebb terhe az igaz embernek. Pék Tibor az iskola mellett ráadásként pártoktató. Azt szokta mondani, hogy ha egyszer valaki belekóstol a felnőtt ember oktatásával ;áA zóta is számtalanszor megfordult már a gondolatában, hogy érdemes volt-e a fáradságért? ____JR______ ________|___Ipl k ább az autóbuszjáratot vá- Édesapjánál, az öreg majoros- ró forró vízbe, azt már többé lasztotta. De a kocsinak az belinél köt ki ilyenkor a gon- nem nélkülözheti, ajtajában állt meg, mert la- dolata. Azt mondaná, ha csak _ Az apám után ez a nép kása egymegállónyira az isko- egy szikra jót is juttattál az érlelte meg'ezt bennem látói. Amikor leszám szemé- emberek agyába, már akkor is Éveken át tanított a pánszel, amitől ősz- megérte Milyen szívósan ma-» oktató szeminánumon, miköz- a szemoldoket. gyarazott az öreg cseled is a b iA is tanult nnlitikai Gyérül a haja, azt nemigen többieknek. Pergette nekik a monyokat. Aztán,P miní fényképes vetítést a szovjet előadó járta a falvákat) hogy be vágott a szébbhúzta zavarja a fuvallat. Embernyi léptekkel indult a háza felé, amikor Kovács Gusztáv eléje lépett. Jó ismerősként nézett eléje tette a tanítóképzői biföldről. Amikor a hat közül a késő estébe nyúló foglalkoTibor fia Pápáról megtérve zásokon tanítson. Halk rá. A hangjából is kicsengett az. — Igazgató elvtárs, mikor jön újból? . . . Váratlan érte a kérdés, kutatnia kellett a gondolatában, hogy emlékezzék. De Kovács segített neki, mert rákezdte, hogy milyen jó is volt az a foglalkozás akkor délután. Eszébe villant, hogy Tőzsér zonyítványát, azt mondta neki: — Indulj fiam, és tanítsd az embereket. Szépre, meg jóra, ez új világ hasznára . . . Ide, a hegyek közé sodródott a Kisalföld pereméről. Neki, a cselédivadéknak nem jutott ott pártfogoltja. Inddlt aztán, ahová befogadták, a palócföldre. Pedig, de riasztJáfiosné, az egyik pártoktató gatták: a sötét Nógrádba, ahol megbetegedett, és üzent neki, hogy tegyen valamit, mert képtelen megtartani az aznapi szemináriumot, ö illetékes ebben, mert a községi pártbizott- végrehajtó bizottságának hirtelen villan a késpenge? Oda, ahol fogadnak, volt a válasza. Cetedre, onnan Tót- váljanak kristályosán igazzá, újfalu-pusztára vezetett az úlhangja az oktatónak, de határozott. Nem a leírt anyagot olvassa fel, hanem beszél meggyőzően, magára vonva hallgatóinak figyelmét Aztán utat enged a gondolatoknak, ha vihart kavarnak is azok. Amióta a végrehajtó bizottságban a körzet pártoktatását irányítja. mindig arra óktatja az előadókat. — Induljanak szabadon, szabadjára a gondolatok, hogy aztán ebben a tisztító vitában tagjaként irányítja a pártoktatást Kazáron. De honnan vegyen előadót? Maga ment a szemináriumot levezetni. Két dolog is ösztönözte erre: egyik, hogy legalább személyesen is meggyőződik hogyan haladtak ,a tanulással. Itt az év vége, számot kell adnia erről a járáson is. De attól a gondolattól, hogy odaállhat az emberek elé, akár régen, agv szál A znap is, amikor hazafelé ment a hol derűre, hol borúra forduló tavaszt váró délutánban, az iskola gondjait már maga mögött hagyta, de indult a másik hiNők aránya a munkában A legújabb statisztikai adatok szerint az egész világon naponta 560 millió nő indul munkába, ami az összes munkaképes korú ember mintegy 40 %-át jelenti. Ebben a számban még nincsenek is benne azok a nők, akik egyéni parasztgazdaságukban otthon végzik a napi munkát. ja. Szédülve nézett az út széléről a mélybe, mégis azokra a napokra emlékszik, igazán meleg szívvel. Kovács Palira, aki nyers hangon, de bizalmat gerjesztőn mondta. — No, tanító, hát akkor ta- vatására, a pártmunkára. Lá- nítsd a népet . . . togatni készült a falusi szeOtt, a tanyán találkozott mináriumba. Erre készülni először az életben szépre, jó- otthon a hely. tanult, akár ő ra szomjazó tekintetekkel. Az- lenne az előadó. Ilyenkor fel- tán a hála jeléül kapott bőg- élénkül a tekintete, megköny- re tej felejthetetlen ízével, ami nyebbül a teste, mert hiába, végleg ide, a hegyek közé kö- neki az a felejthetetlenül leg- papírral a kezében, láthatja tötte a fiatal Pék Tibor tani- szebb élmény, amikor ott állaz érdeklődéstől rószegeződött tót. Innen indult, és Mátra- hat az érdeklődő tekintetek tekinteteket, felmelegedett a szelén keresztül jutott el Ka- tüzében. vére. Talán egy árnyalatnyit zárra, ahol háromszáz gyér- Bobál Gyula színesebb lett az arca is. Ko- ,vács Guszti jogosan magának .tulajdonítva a fordulatot, erélyesen mondta: — Jó volna még egy olyan eszmecsere! Mintha visszafordult volna vele az idő, ott érezte magát az emberek előtt. Még emlékezett, , gondosan áttanulmányozta a tananyagot, ahogyan megszokta azt az évek során. Amikor rövidre fogva mondanivalóját, elhallgatott, szabadjára indult a hallgatók sza- y.a. Ött pergett a foglalkozás helyszínén a lengyelek sorsa. Aztán a bányászok hozták oda gondjaikat. Nem maradtak adósak ismereteikből a tsz- beiiek sem. Megfordult az agyában: áa, Pék Tibor, itt a munka eredménye. Jó szívvel nyugtázta hangtalan, hogy bizony, Tőzsér Jánosné A lelkesedésnek azonban vannak fokozatai. FOKOZATOK A településeken az öröm- fásánál, járda- és útépítése- kákát jól előkészítik, gondos- nek nincsenek fokozatai. ken, játszóterek kialakításánál, kodnak a feltételekről, idejéÉgyaránt hiányt pótol egy gödröket ástak, majd évek ben látnak a szervezéshez. Az új óvodai csoport, vagy a kor- múltán lombot adó csemeték- 'egy hónap alatt a megyében szerű ABC-áruház. Orvende- nek. Az egy főre jutó társa- harmincmillió forint új érték tes. hogy Nógrád megye vá- dalmi munka értéke helyen- született rosai és falvai az elmúlt évek- ként változó. Tavaly a rétsá- ben számtalan olyan dologgal giak, romhányiak, nagybár- gyarapodtak, amelynek nyo- kányiak, mihálygergeiek, s mán a településeken élők ar- Nőtincsen, Nagyorosziban, A községek rangsorában alig cára a megelégedettség voná- Nemtiben meghaladták az akad változás az utolsó he- sai rajzolódtak. Becsülik is ezer forintot, az egv főre jutó Iveken. Nógrádkövesden, a szemük láttára emelkedett megyei átlag 685 forint, ami- Varsányban, Szandán, Szirá- létesítményeket, s talán leg- vei sikerült megközelíteni az kon, Cserhátsurányba’n el- inkább azokat, amelyek meg- országosat. Elsősorban azokon enyészően csekély a társadal- valósításában kezük munkája a helyeken dicséretes a telje- mi munka értéke, pedig minis benne van. Ha számba ven- sítmény, ahol a társadalmi den bizonnyal ezeken a'he- nénk, mi minden készült el a munka egész évben tervszerű- iyeken is akadnak olyan meg- közelmúltban a lakosság köz- en zajlott, középpontjába a oldásra' véró problémáit, arne- reműködésével, hosszú lenne a legégetőbb feladatokat állí- lyekre nehezen futja költséglista. Annak bizonyítéka ez, tótták, a tanácstagi beszámo- vetésből, fejlesztési' alapból, hogy az állampolgárok egyre lókon, falugyűléseken és Máshol a kampányra mutató inkább magukénak tekintik egyéb fórumokon felvetődött jelekkel találkozni. Az év el- környezetüket, s nemcsak közérdekű, javaslatok megva- ső felében kevesebbet törődé- szükségét érzik az ellátás lósitására 'mozgósították az nek a társadalmi munkáakci- egyes területein megmutatkozó erőket. Elismerés illeti a szer- ókkal, s aztán a fél évtől kez- hiányosságok kiküszöbölésé- vezésből oroszlánrészt vállaló dődik’ a hajrá A koordinálás nek, hanem szabad idejükből tanácstagokat, a társadalmi fogyatékosságaival szintén ta- áldozva, cselekvőén igyekez- és tömegszervezetek aktivilá- láikozni, a nyilvántartás is na- nek részt vállalni a gondok sát, akik egy-egy célkitűzés gyobb rendszerességet és pon- orvoslásából. ' valóra váltásának valódi mo- tosságot kíván, s akadnak bőtorjai voltak. ven tartalékok, például a szellemi foglalkozásúak munkaköri sajátosságuknak megfelelő igénybevételénél. A társadalmi munkákban élen járók elismeréséről egyre inkább gondoskodnak városokban, falvakban, a munka- versenyben legjobban szereplő települések, körzetek nem cseA Nógrád megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága a na- Az elmúlt öt esztendőben a pókban tárgyalta a település- társadalmi munka értéke difejlesztc társadalmi munka- nainikusan növekedett megyeverseny ötesztendős tapaszta- szerte. Közrejátszott ebben, iatait, összegezte a tavalyi hogy a tanácsok túlnyomó réeredményeket. A testület tag- sze már az éves tervek összejai méltán szólhattak elisme- állítása során szárpolt e leherően a megyében élők telje- tőséggel, gyümölcsözőek volsítményéről, amelynek értéke tak a helyi kezdeményezések, 1980-ban, a kongresszusi és mint például az „Egy nap kély összeggel egészíthetik ki felszabadulási munkaverseny Szécsényért”, vagy a „35 ezer fejlesztési alapúkat soron kíkeretében elérte a 164 millió munkanapot Salgótarjánért” vüli feladatok valóra váltásáforintot. Ennél is beszédesebb, akciók. Az üzemek, szociális- boz Ezek az ösztönzők bizohogy 1976—80. között a nóg- ta brigádok változatlan patró- „vára úi-jhh nusai egy-egy óvodának, iskolának, s a járási hivatalok is a korábbinál több segítséget nyújtottak a községeknek. A tavaly szeptember közepétől október közepéig meghirdetett társadalmi munkahónap a legjobb bizonyíték rá: hogy 1976—80. között a nóg rádiak önkéntes munkája 455 millió forint, azaz, a helyi tanácsok fejlesztési alapját, költségvetését ennyivel „toldották meg”. A társadalmi munkák jelentősége aligha kívánkozik méltatásra azok előtt, akik ott voltak gyermekintézmények mindenki nyára újabb lendületet jelentenek. Szükség is van rá, hogy a következő „fokozatba” kapcsoljanak a nógrádi települések érdekében! A Helyi tanácsokon már túlnyomórészt elkészítették a társadalmi munkák első féléves terveit, a megyei szervek tavaszi tisztahaszna származik sági és lomtalanítási akciót bővítésénél, nyári karbantar- belőle, ha a társadalmi mun„Te azt hiszed, hogy minden fiatal anyagias, hajhász- sza a pénzt, és azt hiszed, hogy az a jó munkahely, ahol vastag a boríték, sokat lehet keresni. No jó, tudom, a pénz is fontos, de legalább ennyire meghatározó a munNem mindig a forint számít... — Mindenki jár valamilyen tanfolyamra*'— veti közbe Fekete László — van hegesztő-lakatos továbbképzés, technikusi minősítő vizsga. Az új gépek konstrukciójának megismeréséhez, kezeléséhez új ismereteket kell szekahelyi közérzet, az összetar- az értetlenséget, tovább foly- helyzetét, szó esett jogokról reznünk. tó kollektíva, amely mind, tatja: — Tudom, most az. a és kötelességekről. Na és a demokrácia, a fiamind tartozéka a kedvvel kérdés következne, miért nem — Aztán, amikor bemen- tatók beleszólása a gyár dolvégzett munkának.” (Ellesett dolgozunk akkor a szakmánk- tünk a munkahelyünkre és gaiba? mondatok egy fehérasztal ban? Hát ennek is megvan csupa fiatalt láttunk, még Majoros Tibor, a gyári melletti beszélgetésen.) Valóban így lenne hát? az oka. Amikor az általános jobb kedvre derültünk. Az KISZ-bizottság szervező tit- iskola befejezése után pályát átlagéletkor nálunk 28—30 kára eddig néma szemlélője kellett választanunk, itt Ba- év, generációs problémáink v°tt csupán a beszélgetésnek. £ lassagyarmaton nem sok le- így hát nincsenek. Az idő- 9. is a tmlí ifjúsági brigádhetőség adódott a válogatás- sebb mesterektől, a műveze- ial3an dolgozott, amíg az iro- Kavarog a füst az aprócs- ra. így kerültünk mezőgazda- tőnktől pedig csak tanulni dába nem került. S ő is a ka szobában, megfeszül a sági területre. Aztán pedig, lehet. Ifjúsági brigádunk ősz- mezőgazdasági gépszerelői csend a falak között. Ök hár- az érettségi táján azon me- szetartó gárda, jó hangulat- szakmáját „hagyta cserben” a man, a műhelyből, egyelőre ditáltunk, megállnánk-e a he- ban telnek napjaink, s dől- kábelgyár kedvéért, ízlelgetik a kérdést, gondola- lyünket valamelyik termelő- gozni is szeretünk. — A gazdasági fórumokon tokát gyűjtenek, rendézget- szövetkezetben? Tudnánk-e — A fizetés? Je-cn vannak a KISZ képvinek. őszinteséget kérek tő-' alkalmazkodni a nem könnyű — Nem túl sok, 2700 fo- selői is, egyenrangú partnerlük,, nyílt beszédet. körülményekhez? S még mi- rint. De hát valamit, valami- ként. Javaslatainkat, ötleteínNem véletlen, hogy ide előtt a gyakorlatban mindezt ért. Tudjuk, hogy a mezőgaz- két rugalmasan kezelik, ave- jöttem, hiszen a balassagyar- kipróbáltuk volna, egykori daságban jobban megfizetné- zetők érdeklődnek a fiatalok mati kábelgyárat csak _ úgy haverjaink, volt iskolatársa- nek, mégis maradunk. Mert gondjai iránt. Sokat segíte- emlegetik; a fiatalok gyára, ink elcsábítottak ide, a ká- mindennél tqbbet ér az együ- npk a lakásvásárlásnál, az Szóval a munkahelyi köz- belgyárba. _ vé tartozás érzése munkában, érzet... György János egyetértőén kikapcsolódásban. — Mindhárman a tmk- bólogat; Valóban igy volt. Írásos dokumentumok ta- ban dolgozunk, lakatosok va- Annyi szépet és jót mondtak núskodnak arról, hogy a gyünk. Egyidőben kerültünk a kollektíváról, a jó munka- tmk ifjúsági brigádjának szobában, árad a szó a fiata ide, együtt jártunk iskolába társi kapcsolatokról, hogy tagjai szabad idejüket is gya- lókból. Jólesik hallgatni őket. is. Az eredeti szakmánk me- gondultuk, nekivágunk. Már korta együtt töltik. Voltak Mert arról győznek meg. zőgazdasági gépszerelő. Szak- a fogadtatás is kedvező volt. színházban, szánkótúrán, hor- hogy valóban nem mindig a középiskolát végeztünk — tö- A gyár vezetői, KISZ-titkára gászversenyen. A 1.50 tagú forint számít... ri meg a csendet Fábián Pé- tájékoztattak a lehetőségek- KISZ-szervezeten belül ' is tér, s amikor arcomon látja ről, ismertették a fiatalok megállják a helyüket. — ria — ifjúsági alapból gyakran ka punk pénzt kirándulásra, klubrendezvényekre. Kavarog a füst az aprócska hirdettek, újabb helyi kezdeményezések felhívásai fogalmazódnak meg. Az önként végzett munka környezetünk alakításának lényeges tényezője. Nem véletlen, hogy a tanácsok, a Haza-, fias Népfront bizottságai megkülönböztetett módon kezelik, s szorgalmazzák szélesítését. Lehetőség bőven kínálkozik rá, hogy azok az állampolgárok, akik továbbra is tenni szeretnének településükért, feladathoz jussanak. Várható, hogy azokban a falvakban is gondosabban és nagyobb erőkkel vágnak neki az idei, a hatodik ötéves terv időszakára kibontakozó elképzelések megvalósítása segítésének, ahol még a társadalmi munkák egy főre jutó megyei átlagától messze elmaradtak. Mindannyiunk, de elsősorban saját érdekükben. Mert igaz, az örömnek nincsenek fokozatai, hiszen minden megoldott probléma enyhet jelent, legyen bármilyen csekély jelentőségű, a hozzáállásnak, az aktivitásnak azonban vannak lépcsői. S lehet-e önzetlenebb megnyilvánulás, a kisebb-na- gyobb közösséghez tartozást jobban kifejező dolog, mint ott kínálni a segítő kezeket, ahol a legtöbbéi, nyújthatják? A nógrádi településeken nagy szükség van ezekre a kezekre. M. Szabó Gyula-> *:• ♦:« ♦> ♦> ♦> ♦> «> ♦> ♦> ♦> ♦> •> •> •> •> ♦> •> *i* *i* ♦> *i* *z* «> •> *i- ♦> ♦> •> •> ♦!*♦!* •> ♦> *1* ♦> ♦> ♦> •> ♦> ♦>♦!» ♦> •> •> ♦> ♦> •> ♦> »> •:> *: ............................... .................................. •'_____■ A.--.'' f ./, w t*m. Az idén tovább épül Salgótarján. Fejlesztésére több mint kétszázmilliót költenek, s nem, kevés a lakosság, a munkahelyi kollektívák várost gyarapító társadalmi munkájának értéke sem
