Nógrád. 1981. február (37. évfolyam. 27-50. szám)

1981-02-14 / 38. szám

Hódít a fantasztikus MARLENE (lV.) Maurice és a végrendelet Tizenhatezer kötet könyv pedig tudományos-fantasz- dalmi estek, író-olvasó talál- közül válogathatnak az olva- tikus irodalom iránt keltette kozók, a vetélkedők csak sók a palotási körzeti könyv- fel az érdeklődést, ötvenféle tárban, ahonnan a héhalmi, folyóirat, kétszáznál is több szarvasgedei, kisbágyoni la- lemez várja a szabadpolcos kosokat is ellátják olvasniva- könyvtár tágas helyiségében a lóval. A szépirodalmi művek helyieket és környékbelieket, mellett keresettek a különbö- gyerekek hallgathatnak mesé- ző szakkönyvek, a művelődési két a híradástechnikai beren- központ csillagászati szakköre dezések segítségével. Az iro­tovább fokozzák a látogatott­ságot, a könyvek iránti sze- retetet. Kiss Csaba, Teréki Anna, Szabó Lajos — képün­kön — és a többiek nem csak kölcsönzői, hanem a rendez­vények aktív látogatói közé tartoznak. — kulcsár — Népfőiskolák A népfőiskolák állami Intéz- nál a hallgatók véleményét, ké- 1959 óta például több mint menyek. Készét- képezik az egy- rését szívesen meghallgatják. 200 000 felnőtt — akinek korábban séges közoktatási rendszernek. Az oktatás költségeit az állam nem volt módjában iskoláit be- Kapujuk nyitva áll minden ál- viseli, ezeknek csupán töredék fejezni — szerezte meg bizonyit- lampolgár előtt, akármilyen kor- részét fizetik a népfőiskolások, ványát a népfőiskola kereteben csoporthoz, vagy hivatáshoz tar- legtöbbjüknél azonban a tandíjat működő tízosztályos politechnikai tozzanak. is a munkahelyük fedezi. iskola esti tanfolyamán. Mások Az előadók jól képzett szakem- — fiatal szakmunkások — a fő- A Német Demokratikus Kőztár- berek: tanárok, mérnökök, jogá- iskolai, egyetemi felvételhez sztik- saságban 1946-ban alapították az szók, orvosok, művészek, tudó- séges érettségit tették le a nép­első népfőiskolákat. Azóta tízmii- sok. Az előadásokat főleg a dél- főiskolai tanfolyamokon. Ismét lióan gyarapították tudásukat az utáni és esti órákban tartják a mások — majd félmilliónyian — ország 220 ilyen intézményében, közép, és szakiskolák tantér- új szakmát sajátítottak el, vagy A hallgatók 53 százaléka nő, 45 meiben. Van azonban olyan épü- magasabb fokozatot értek el vá- százaléka 25 éven aluli fiatal. A let is, amely egész napon át le- lasztott hivatásukban. Sokan a munka mellett, szabad idejükben hetőséget biztosit a népfőiskolái népfőiskolái program 39-féle elő­tanulni szándékozóknak sokféle oktatásra. lehetőséget kínálnak a népfőisko- e korszerű képzési forma egy- lák. Legtöbben a nyelvoktatás aránt szolgál a meglevő ismere- iránt érdeklődnek. Az egyéb tek bővítésére, vagy újabb elsajá- tárgyak tantervének összeállitásá- títására. adás-sorozata közül válogattak, hogy bővítsék ismereteiket az őket körülvevő, mindig változö világról. A fényképek egyike a nevető Maurice Chevalier-t ábrázolja, híres szal­makalapjában: nagy barátainak egyike néhány életrajzá­ban „fiatalkori sze­relme”. Óvatosnak kell lennünk': A mi vampunk a férfiak­kal mindig „ször­nyen” jó barátság­ban volt, de intim viszonyban alig. „Amikor Maurice Chevalier 1972-ben meghalt, a Madame nagyon kétségbe­esett” — ' meséli Odette. — Nem is tudott elmenni a te­metésére, ahol az egész sajtó őt figyel­te volna; félt, hogy nem tud úrrá lenni a könnyein... ” Chevalier? Jean Gabin nem sokkal nagyobb szerelem volt Marlene .Diet­rich életében? Odette naplójából Marlenet idézi: „Be­szélt nekem az éne­kesről, akit négy héttel halála előtt mutatott be egy lá­togatása alkalmá­val; Felix Paquet kí­séretében jött, aki a barátja és az imp­resszáriója volt. El­mesélte, hogy Che­valier bolondult érte, hogy elvált mi­atta a feleségétől, Vallée-tól, aki nem volt szim patikus neki... ” Tehát a negyvenes évek­beli Hollywoodról van szó. Marlene már 1931-ben meg­ismerte Maurice Chevalier-t, első párizsi látogatása al­kalmával. Marlene Dietrich, a film új sztárja és Maurice Chevalier, Párizs kedvence: ragyogó pár, két csillag, akik együtt megduplázzák egymás fényét. Szerelem volt? Vagy mindketten a másik dicsősé­gét szerették? Nem sokkal ezután, ha Hol­lywoodban volt, Marlene el­menekült türannusától, Josef von Sternbergtől és elment Maurice Chevalier-val a ra­gyogó Night clubba, a Co­conut Groveba táncolni. Ezt a Paramount is szívesen lát­ta, akinél mindketten szer­ződéses viszonyban voltak; a filmtársaság és a rendező kö­zött ellentétek voltak, ami­kor meg akarta akadályozni, hogy nyilvánosságra hozzák a híres párról készült fény­képeket. Maurice Chevalier és Marlene Yvonne Hallgassuk bizalmasának, Odette-nek a szavaiból Mar­lenet: „Nem akartam elválni Chevalier miatt” — .mondta, végig házasságban maradt a berlini felvételvezetővel, Ru­dolf Sieberttel, bár az 1930 óta másik asszonnyal él együtt. „Maurice tudatta velem, hogy ismét szabad — milyen csalódott volt, amikor maka­csul mindig nemet mond­tam. .. Utána találkoztam Jean fiatalkori barátjáért. Több­így keletkeznek a legen­dák. „Telt az idő és madame Dietrich még mindig nem tudta, hogy Maurice Cheva­lier ügyvédje felnyitotta-e az utolsó akaratát tartal­mazó borítékot... Mtegkért engem, hogy diszkréten ve­gyem fel a kapcsolatot az el­hunyt kertészével... Es ez­után végre közzétették a nagy énekes utolsó akaratát — Madame Dietrich nem kapott semmit!” Ebben az időben Marlené-, nek nem ment valami jól anyagilag. Költséges és fá­rasztó föld körüli turnéinak a sikereiből élt. Egy abból a sok millióból, amit Maurice Chevalier hátrahagyott, na­gyon jót tett volna neki. Az igényei ennek ellenére maga­sak voltak. Komikus, de az igazságot Odette Miron sem ismerhet­te, bár akkor már tíz éve élt együtt Marlene Dietrich- heí. Az igazság az, hogy a háború után Maurice Che- valier-nek vége volt Fran­ciaországban, annyira, hogy egy francia sem akart kezet fogni vele, nem akartak egy dalt sem hallani tőle, mert a háború alatt fellépett Német­országban és a német kato­náknak énekelt. Marlenét úgy ünnepelték a franciák, mint egy nemzeti szentet, amikor a háború vé­gén amerikai egyenruhában bevonult a Champs-EIyséen, és Ernest Hamingway-vel egy nyár alatt kiürítették a „Ritz” borospincéjét. „Könnyes volt a szemem — mesélte egyszer —, amikor az embertömegben meglát­tam Maurice Chevalier-t, mi­alatt én autogramot ad­tam, félénk, riadt, összetört ember volt!” 1945-től 1948-ig többször kiállt érte, nagyvonalú ki­jelentéseket tett, hogy tűz­be merné tenni a kezét a Gabinnel, és Chevalier végre megértette, hogy mást sze­retek, ezután jó barátok vol­tunk. .. ” Gabin 1941-ben érkezett Hollywoodba, katona volt, nagyon nehezen menekült meg a németektől. Marlene szá­mára megszemélyesítette mindazt, amit Párizsban sze­retett. Partikat adott a szá­mára, körülvette, segítette a szőr lehetett hallani: „Hogyan köszönjem meg neked, Mar­lene? Gondolni fogok rád a végrendeletemben!” Egyszer hirtelen azt mond­ta: „Ma vacsorát adunk, madame Miron! Kit hívunk meg? Mit főzzünk?” Mielőtt egyre merevebb lett; havonta egyszer, vagy két­szer vacsorát adott a barátai­nak, de legfeljebb hat sze­karrierjét, főzött rá, kodott felette. 1941. anyás- mélynek, soha többnek. decem­Remarques, Hamingway, Nemzeti mártírunk, Batthyány Lajos emlékezete Egy halálraítélt fogoly a kivégzésé előtti éjszakán a si­ralomházban pokrócba burko­lózva egy becsempészett pa­pírvágó tőrrel súlyos sebet ej­tett nyakán, mellén és csuk­lóján, hogy a szégyennek ér­zett akasztófát elkerülje. Köz­ben egy szisszenéssel sem árulta el magát őrei előtt, akik csak reggel vették észre a tör­ténteket, amikor áldozatuk a vérveszteségtől már elalélt. lágít, és amelyet róla Bat- szükségesnek, sem megvalósít­thyány térnek neveztek el. Az 1806-ban nagymúltú, ud­varhű családban született fő­nemes kül- és belföldi élmé­nyei hatására vált a liberális és nemzeti eszmék hívévé. 1839-től a reformországgyűlé­seken a főrendi ellenzék vezé­re, az ország gazdasági fej­hatónak nem vélte, hogy a márciusi forradalmi vívmá­berg osztrák miniszterelnök személyes utasítására. A főbb vádpontok megalapozatlansá­nyok után a közeli jövőben ga, a pörben elkövetett számos további jelentős változások történjenek Magyarország bel­ső politikai és társadalmi vi­szonyaiban. A bécsi udvari törvénytelenség és magának a bíróságnak a magatartása (a gyöngén indokolt ítélethez ala­posan megindokolt kegyelmi körök azonban nyári itáliai előterjesztést mellékelt) alap­sikereik után megkezdték a lesztését szolgáló iparegyesü- Magyarországnak tett „enged­let elnöke, Kossuth támogató­ja és harcostársa volt. 1848. Másnap este így a bitó helyett"' március 17-én István főher­golyók oltották ki életét. A klasszikus görög és római tör­ténetíróknál olvashatunk ilyen hősökről, s az is az an- nalesekbe kívánkozik, hogy amikor ugyanezt a férfit nem sokkal elfogatása után katonái cég nádor királyi beleegyezés­sel őt nevezte ki az első ör­mények” visszavonását, ami­hez Jellasics horvát seregével adtak nagyobb nyorrfatékot. Batthyány kész volt tárgyalni bárkivel, de a belső önállóság szággyűlésnek felelős magyar alapfeltételeihez ragaszkodott. minisztérium elnökévé. Kor­mányfőként az V. Ferdinánd által jóváhagyott áprilisi tör­vények alapján igyekezett Ma­kísérettel egy falun (Jánoshá- gyarország minél teljesebb ön­zán) keresztülhaladva a nép kaszára»kapára kapva ki akar­ta szabadítani, ő lecsöndesítet- te a tömeget, mert nem akar­ta, hogy később őmiatta sza­kadjon a falu népére — volt jobbágyaira — a megtorlás. Ez a nemes jellemű hős németúj­vári gróf Batthyány Lajos, Magyarország első felelős mi­niszterelnöke volt, aki párat­lan justizmordnak — törvény­telenségnek — esett áldozatul 1849. október 6-án, az aradi Vértanúk kivégzésének napján, a pesti Neugebäude, egy ha­talmas kaszárnya falánál, ahol ma az örökmécses lángja vi­állóságát biztosítani, a Habs- burg-dinasztia mint alkotmá­,A törvény és a királyi eskü volt zsinórmértékem; sem jobbra, sem balra nem hagy­tam magamat elragadtatni” — írta búcsúlevelében. Amíg a legalitás talaján ez lehetséges volt, vállalta az elleníorradal­nyos uralkodóház iránti hűség mi támadással szembeni el- megtartásával. Azt remélte, lenállás szervezését is. A szep- hogy rövidesen létrejön az tember 28-i nyílt szakítás után osztrák tartományokat is ma- lemondott, de továbbra is a gába foglaló egységes Német- szembenállók közötti ország, s így Magyarország zésen munkálkodott, válik a Habsburg-monarchia súlypontjává. Abban is bízott, hogy az európai államok el fogják fogadni a törvényes keretek között lezajlott ma­gyarországi politikai változá­sokat, diplomáciai és keres­kiegye­A magyar fővárosba való bevonulás után Windischgrätz, az osztrák fővezér, elfogatta a magyar országgyűlés megbízá­sából tárgyalási ajánlattal je­lentkező magyar államférfit. Rövidesen hadbíróság elé ál- kedelmi kapcsolatba lépnek lították a magyar király mi- Magyarországgal, ennek érdé- niszterelnökeként folytatott te­kében követeket is . küldött több országba. Végül sem NŐGRAD - 1981. február 14., szombat vékenységéért. majd a világo­si fegyverletétel után a fel­ségárulás vádjában bűnösnek találva, halálra ítélték — minden jel szerint Schwarzen­ján teljes joggal állapította meg 1932-ben e „főbenjáró pör”-ről megjelent munkájá­ban neves történetírónk, Ká­rolyi Árpád, hogy az elretten­tő céllal és föltehetőleg rész­ben bosszúból hozott ítélet „premeditált (előre megfon­tolt) politikai gyilkosság” volt. A nemzet és^ a dinasztia iránti hűségben egyaránt állhatatos Batthyány Lajos kivégzése vi­lágszerte felháborodást és un­dort keltett, még Ausztria egységének olyan hívei is el­ítélték az ítéletet, mint az orosz cár. Az első magyar miniszter- elnök rendkívül nehéz idők­ben kiválóan állta meg helyét az ország élén. Részben hely­zetéből, részben a szélsőségek közötti méltányos kompro­misszumra törekvő alkatából fakadt, hogy sem akkor, sem a magyar alkotmányosság 1367-i helyreállítása után sem tekintette őt igazán magáénak egyetlen politikai tábor sem. Ma azonban, születésének 175. évfordulóján, méltán adózunk tisztelettel e nagy magyar ál­lamférfi jellemének és csele­kedeteinek. Jeszenszky Géza b.er 27."tn’ aniikor 40. szüle- chevalier, Noel Coward, Coc- tesnapjat ünnepelte, bizal- téau, és Josef von Sternberg, másán bevallotta a baratai- Jean Gabin halála utánmin- nak, hogy Jean Gabin élete (jenki más, aki ilyen férfi­szerelme. Tíz éven keresztül tartott — mindkét részről megsza­kításokkal. Erre is még visz- sza térünk. „Ami Maurice Chevalier-t illeti — mondja madame Odette — meg volt győződ­ve arról, hogy megemlékezik akkal barátkozott, csigaház­ba vonulj és azt mondja a külvilágnak: A ti világotok nenT az enyém! Marlene Dietrich fáradha­tatlanul új, fiatalabb bará­tokat keresett. Talán azért, mert a négy unokáján ke­resztül, akik az ő költségén tanultak, megismerkedett az róla a végrendeletében. A te- új generáció problémáival. metés után mindig visszatért a Madame erre a témára. Vé­gül is bevallotta neki, hogy szenvedélyesen szereti, nem igaz?” Az egyikbe még szerelmes is lett, már jóval hatvan- fe­lett. (Folyt, köv.) Február 14. Szombat ZZ.Z0: A lopakodó hold. (Amerikai film) I

Next

/
Thumbnails
Contents