Nógrád. 1981. február (37. évfolyam. 27-50. szám)
1981-02-11 / 35. szám
Hely családi házalnak Elfogadták a telekgazdálkodási Művelődési házak az üzemek mellett programot Salgótarjánban az utóbbi esztendőkben megnövekedett a családi házak iránti igény, az építési kedv. Ezt a városi tanács a hatodik ötéves tervben fokozottabban támogatja, s elsősorban a beépítésre alkalmas, többnyire közművesített házhelyekről gondoskodik. A városi tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén elfogadták a középtávú telekgazdálkodási programot. Így a megyeszékhelyen a következő esztendőkben hagyományos családi házaknak 426, korszerű csoportos családi házaknak 333 telket alakítanak ki. Ügyelve arra, hogy az építeni szándékozók igényeit lehetőleg választékban is maradéktalanul kielégítsék. A műszaki osztály részletesen kimunkálta: a telkek kialakítása,' közművesítése 14,3 millió forintba kerül, s a tartóshasználatba-vételi díjak megállapítása során ezt is figyelembe vették. A tanács végrehajtó bizottsága a tartóshasználatba-vételi díjakat differenciáltan állapította meg. Figyelembe véve a telkek tényleges értékét, amelyek túlnyomórészt a köz- művesítettség fokától függenek, valamint a városszerkezetben elfoglalt helytől. Az a törekvés, hogy hasonló fekvésű, közművesítettségű házhelyek díja azonos legyen, továbbá, hogy a telekkialakítás és közművesítettség költségei megtérüljenek. A VI. ötéves tervben kialakításra kerülő telkek közmű- vesítettségi foka lényegesen különbözik a korábbiaktól, a A végrehajtó bizottság minőségi különbség a díjak- iránydíjként a következőket ban is megmutatkozik. fogadta el: József-telep 400 forint/négyszögöl Baross Gábor utca 200 99 őrhely út 200 99 Szondi út 200 » Rózsafa út 200 n Sugár út 400 n Kálmán Imre út 250 M Nagymező ÉK-i 250 99 Nagymező DNY-i 250 *9 Gorkij-telep 400 9» Szécsényi út 200 99 Virágos út 250 9» Petik-láza 200 99 Pintér-telep 250 99 Károlyakna 400 99 Erkel út 400 99 Pécskő út 550 99 Beszterce-lakótelep 450 99 A tartóshasználatba-vételi díj csökkentésére a vállalatok által szervezett lakásépítési formák esetén — társasház, korszerű csoportosház — van lehetőség, s ha a vállalatok a nál 30 százalékkal csökkenti a tartóshasználatba-vételi díjat. A telekigények kielégítésekor elsősorban azok jönnek közvetítés költségeit teljesen, számításba, akik tanácsi bérvagy részben átvállalják, en- és tanácsi, illetve lakásszövetnek mértékében a használat- kezeti és OTP-lakást ajánla- bavétel díja is mérséklődik, nak fel újraelosztásra, majd a A díjak megállapítása során Salgótarjánban élő és dolgozó a tanács végrehajtó bizottsá- családok, akik nem rendelga a szociális körülményeket is figyelembe veszi. Így például, ha a család egy főre jutó jövedelme 1500 forint alatt van a hagyományos családi ház számára igényelt telek keznek lakással és jogos lakásigénylők, a további sorrend: a lakással rendelkezők, akik azt nem ajánlják fel újraelosztásra, a Salgótarjánban dolgozó, de nem itt lakó díját 20, egyedi, többszintes, családok, s a megyeszékhelyen korszerű családi házas forrná- letelepedni kívánó családok. Á választás felelőssége, avagy hogyan válasszunk okosan A MŰVELŐDÉS és a termelés összefüggése, kölcsönhatása vitathatatlan, s ennek felismerése mind szélesebb körben általános. A régi munkáltatók is jól tudták ezt, s nem véletlenül építettek gyáraik mellé kulturális, szórakoztatási célzattal kultúrhá- zakat, melyeket korukban jobbára kaszinónak hívtak. Salgótarján szakszervezeti fenntartású üzemi művelődési házait a múltból örökölte, s azok tevékenységét a munkáshatalom szervezte újjá, korszerűsítette, fejlesztette. A közeli években újították fel sok százezer forintos költséggel a Salgótarjáni Kohászati Üzemek művelődési központját, a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár Ady Endre Művelődési Otthonát, az öblösüveggyár Kossuth Művelődési Házát; az utóbbiban a felújítás még a minap is folyt. Hogyan látják el termelést, gazdaságot segítő közművelődési feladatukat az üzemi kul- túrházak? Milyen szempontok dominálnak tevékenységükben, milyen tartalmú, színvonalú munkavégzésük? A Kohász Művelődési Központban régi ember visszatértét üdvözölhetjük. Kovács József, aki 15 évig vezette az intézményt, mint a társadalmi vezetőség elnöke, Bolyós Lászlóné igazgató betegsége miatti távollétében vállalkozott a helyettesítésre. Nyilván örömmel tette mindezt, hiszen ő valóban ismerős, hazai területre érkezett, s megértő, tettre kész munkatársakra talált. — A művelődési központban a korábbi években jól bevált a munka és művelődés hónapjának gyakorlata — mondja Kovács József. — A gyárrészlegek szocialista brigádjai védnökséget vállalnak a művelődési rendezvények szervezése, lebonyolítása fölött, mert a magukénak érzik. Egy-egy program összeállításában rendszerint az ő akaratuk a döntő. A jelenleg folyó hónap eseményeiből véve a példát, így volt, illetve lesz író-olvasó találkozó, operett- és nótaest, több ismeret- terjesztő előadás. Természetesen a programokban megtalálható a társadalmi, gyári követelmény is. Ezt szintén példával illusztrálva, ilyen lesz például a fiatal műszakiak és a gyári vezetők találkozója, a kovácsoló és öntödei gyárrészleg, — amelynek hónapjáról van szó — dolgozóinak kerekasztal-beszélgeté- se. Nem csoda tehát, ha népszerűek a sorozatok; már most tudjuk, hogy a következő munka és művelődés hónapot a hengerműben és az üzemfenntartó gyárrészlegben szervezzük meg. — Itt régóta kiterjedt, átgondolt ismeretterjesztés is folyik... — Ezekkel ma sincs gondunk. Sőt a múlt évben az intézmény szabadegyetemet szervezett, két tagozatban, közgazdasági témakörökben, a gyár, a város legfelkészültebb szakembereinek közreműködésével. Fontos szerepet játszik a termelési feladatok megismertetésében, a mozgósításban • a szocialista brigádvezetők klubja, vagy az ifjúsági klubban néhány találkozó, előadás. Alapvető törekvésünk, hogy bevált formáinkat tegyük tartalmasabbá, hatékonyabbá. SALGÓTARJÁN, de talán a megye egyik legrégibb aktív népművelője Vratni József, a Kossuth Művelődési Ház igazgatója. Az intézmény elmúlt évekbeni átalakítása, korszerűsítése jelentősen javított a működés feltételein, s hozzájárult a formák és módszerek gazdagításához, az eredményesebb munkavégzéshez. — Munkánk alapját a gyár VI. ötéves terve, az új köz- gazdasági szabályzók figyelembevétele jelenti. Munkásakadémiai előadásainkon gyakran szerepelnek olyan témák, amelyek az emberek tisztábban látását célozzák a fentebbi témakörökben. Nem hanyagoljuk el a középszintű műszaki értelmiség, a művezetők ismereteinek bővítését sem. Két éve, a MTESZ-szel közösen egyhetes tanfolyamokat szervezünk. Decemberben például a munka- és üzem- szervezés, a vezetéssel kapcsolatos kérdések álltak a középpontban. — Hallottunk egy új klub, a műszaki klub megalakulásáról is. — Február első hetében volt az alakuló összejövetel. A klubbizottság rendszeres programot dolgoz ki, s remélhetőleg népszerű közéleti fórummá válik hamarosan a klub. Egyébként hetente egyszer tanácsadóórát is tartunk az újítóknak, s a termelés szempontjából talán ez sem lesz haszontalan. Az Ady Endre Művelődési Háznak különleges feladata van: a január elején önállósult gyár, a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár életével, termelésével kapcsolatos ismereteket kell az egész kollektíva előtt megismertetni. Természetesen nem várható el az Illés Pál igazgató vezette intézménytől, hogy önállóan végezze mindezt, csupán azt, hogy tevékenyen és hatékonyan segítsen a vezetésnek ebben a munkában. Az önállóság nagyobb felelősséggel jár — ezt kell megértetni minden emberrel. — TIT-alapszervezetünk kitűnően működik, jól együtt dolgozunk — mondja Illés Pál. — Legfőbb gazdasági feladat a minőség és hatékonyság követelményeinek való eléfffpfpl ÜGY LÁTJUK, az üzemek közművelődési intézményei a jelenlegi gazdasági helyzetben értik, jól látják feladatukat, s ötletesen igyekeznek elvégezni azokat. (ok) Hogy ki milyen szakmát, élethivatást választ magának, eldönteni, nem könnyű dolog. A pályaismeret mellé alapos önismeret is szükséges, amely lehetővé teszi, hogy a gyerek, aki mindössze 13—14 éves, a képességeinek és érdeklődésének, ugyanakkor a társadalom igényeinek, szükségleteinek is megfelelő hivatást válasszon. Hogyan választanak két kisiskola gyerekei? Hogyan segítik helyes választásukat tanáraik? Baglyasalján és a Csizmadia úton tudakozódtunk. — 225 tanulónk van, ebből körülbelül hetvenen a hétközi diákotthon lakói — mondja Básti Béláné, a baglyasaljai általános iskola helyettes vezetője, pályaválasztási felelős. — A gyerekek 98 százaléka munkásszülők gyermeke. — Ezek a gyerekek milyen szakmát választanak? — A legváltozatosabbakat. Idén ketten péknek is jelentkeztek. Ez úgy történt, hogy a pékségtől megkerestek bennünket, segítsünk, mert kevés a pék. Elmentünk a gyerekekkel, ők maguk sütöttek, úgyhogy akadt, aki kedvet is kapott a szakmához. — Általában, hogyan javasolnak? — Sokféle módon. A kicsikkel rendszerint csak beszélgetünk, először a szüleik munkájáról, aztán más szakmákról. A felsőseket viszont már tudatosan irányítjuk. Nem csupán beszélünk a szakmákról, hanem minél többet igyekszünk a valóságban is megmutatni nekik. Gyárlátogatásokat szervezünk, szakembereket hívunk előadások tartására. Ezek általában hatásosak. — Előfordult már, hogy valakit lebeszéltek választásáról? — Mostanában egy fiút. Szakácsnak jelentkezett, .de nem azért, mert különösebb hajlandóságot érzett iránta, hanem azért, mert az egyik barátja is az A szülei, és mi is tudjuk, hogy igazi érdeklődése más, igen jó feje van; a gépipari szakközépiskolát javasoltuk neki. A pályaválasztás — köztudott — felelősségteljes. Egy ember, az iskolai felelőse alig csinálhatja — természetesen jól, a többség megelégedésére. A pályairányítás igazi csapatmunkát igényel. Nem csak Baglyasalján vallják ezt, hanem pár kilométerrel odébb, a Csizmadia úton is. Batki Barnáné igazgató- helyettes nemrégiben kapta meg a pályaválasztási felelős megbízatást. Nándori Ferenc- né igazgatónak és Juhász Pál- né matematika—fizika szakos tanárnak, osztályfőnöknek bőséges tapasztalata van; ők részt vettek abban az országos kísérletben, amely a pálya- választást segítő osztályfőnöki tevékenységet vizsgálta. Itt körülbelül ugyanannyi gyerek tanul, mint Baglyasalján, 90—92 százalékban fizikai dolgozók gyerekei. — A döntő többség szakmunkás lesz, csak egy elenyésző rész, családi körülményei miatt, választja a segédmunkát, — mondja Nándori Fe- rencné. — Az a célunk, hogy mindenki a megfelelő helyre jusson, szabad útja legyen a tehetségnek. Egy időben például a mi diákunk volt a Bo-. lyai Gimnázium egyik büszkesége. — A pályaválasztási kísérlet milyen tapasztalatokkal járt? — A felső tagozat négy évében kísértük figyelemmel a gyerekeket. így időben és jobban megismertük őket, családjukat, helyzetüket, képességeiket, szándékukat. Többen fizikai munkát végeztek, tehát személyes tapasztalást szereztek a szakmáról. Mindenképpen biztosabb, megbízhatóbb lett így a választásuk. — Az a módszerem — meséli Juhász Pálné, az egykori kísérleti osztály főnöke —, hogy már ötödikben megkérdezem a gyerekeket szándékukról, és jelzem észrevételeimet. Közben, lehet alakítani az elképzelést a képesség szerint. Nyolcadikra rendszerint megfelelő kép alakul ki a pályáról mindenkinek. Mostani nyolcadikosaim közül, úgy ítéltem meg, 27-en jól választottak, ketten nem, vagyis nem reális célt tűztek maguk elé. — A realitás egyéni és társadalmi szempontból egyaránt fontos — mondja Nándori Ferencé. — Ezért kísérjük tanulóink teljesítményét, érdeklődését, magatartását folyamatosan figyelemmel, s ügyelünk arra, hogy nyolcadikig az országot bejárják és minél több emberrel, életpályával ismerkedjenek meg. — Tavaly jól hasznosítottuk az úttörőmozgalom lehetőségeit is — mondja Juhász- né. — De, hogy még eredményesebb legyen a pályairányítás, pályaválasztás, ahhoz az kell, hogy a szülőket az eddiginél még jobban bekapcsoljuk. Az üzemek is több munkalehetőséget biztosíthatnának a gyerekeknek — mint régen. A tapasztalatok, javaslatok tanulságosak. A munka tudatos, felelős, átgondolt. Persze a tanárnők is tudják: még javítható. Hiszen pályaválasztási tevékenységüket négyes osztályzatúra értékelik. Ezért az őszinteségért mi adjuk meg nekik az ötöst. (su) Hagyományos országos képzőművészeti seregszemlére készül a megyeszékhely. A tavaszi tárlatot — sorrendben a tizenegyediket — április 3- án, felszabadulásunk évfordulójóra nyitják meg, s egészen május 17-ig tartják nyitva a Nógrádi Sándorról elnevezett múzeumban. — Először rendezik meg az új múzeumban a Tavaszi tárlatot. Ezenkívül milyen új vonásaira figyelhetünk még fel a seregszemlének? — A múzeumbeli rendezéshez még hozzátenném — kezdi a válaszadást Krunák Emese, a Nógrádi Sándor Múzeum művészettörténésze —, hogy az alkotások így területileg is nagyobb helyet kapnak. Két teremben lesznek elhelyezve. A fenti időszaki kiállítóteremben a festményék, és a kisplasztikák, a lenti galériában a grafikák láthatók. Űjat jelent továbbá a tavaszi tárlatok történetében, hogy az idei új évtizedet kezd, s ipar- művészeti alkotásokat nem mutatunk be. Két okból sem. Egyrészt, mert az iparművészet a képzőművészettől éltéfll Üzemi mecénások rő szemléletű műfaj, másrészt, mert a megye iparművészei számban és szakmai színvonalban mára olyan mértékű fejlődést értek el, hogy számukra külön tárlat szervezése vált indokolttá. Ez a bemutatkozásuk egyébként már megtörtént, s további szereplésük szervezését a József Attila Megyei Művelődési Központ vállalta magára. Hagyomány, hogy egy-egy művész nagyobb teret, önálló lehetőséget kap a tárlaton a bemutatkozásra. Idén a tavalyi Tavaszi tárlat nagydíjasa, a Munkácsy-díjas Borbás Tibor szobrászművész alkotásai szerepelnek kamarakiállításon. — A képzőművészeti alkotások tavaszi seregszemléje kezdetben területi kiállítás volt, az észak-magyarországi művészek számára nyújtott bemutatkozási lehetőséget. Ma nincs ilyen megkötés... » — Négy évvel ezelőtt került a tárlat megrendezése a múzeum kezébe, azóta országos begyűjtési körrel rendelkezik. Ennek több oka van. Főként az, hogy a képzőművészet iránt a megyében folyamatos érdeklődés mutatkozik meg, az emberek igénylik a kiállításokat, kifejlett a szépérzékük. Ha országosan jegyzett alkotók műveit láthatják, lehetőségük teremtődik arra, hogy ezekkel összevetve elhelyezzék a képben a helyi alkotókat, azok alkotásait. A tárlat évente ad alkalmat a képzőművészeti áttekintésre, s ez művelődéspolitikai jelentőséggel bír. Nem akarok ha- zabeszélni, de a salgótarjáni tavaszi tárlat az országban egyike a legrangosabb képzőművészeti bemutatóknak. Továbbá az sem mellékes, hogy jövőre nálunk lesz az országos rajzbiennálé, s ezt e tárlattal is szeretnénk jól előkészíteni. — Kik vehetnek részt a tárlaton? — A képzőművészek meghívást kaptak, s a beérkezett több száz darabból álló anyagot országos zsűri bírálja el. — Az alkotók milyen elismerésben részesülhetnek? — A városi tanács 15 ezer forintos fődíjat ad ki, ez a Munka és művészet díja. A megyei tanács díja 10 ezer forint. A műfajonkénti díjakat az üzemek adják, kettő ad össze egy 8 ezer forintos díjat. Tavaly hat ilyen volt. Továbbá az intézmények jelentős vásárlásokat bonyolítanak le. S itt szeretném megragadni a? alkalmat és elmondani, hogy az üzemek a mecénálás mellett a jövőben jobban élhetnének a vásárlási lehetőséggel: és ugyanígy a magánemberek. Az üzemek előtt nyitva áll még a megbízatások adásának lehetősége is, például egy-egy művészi oklevélre, emléklapra, emlékplakettra. Az április elsejétől május közepéig tartó tavaszi tárlat nem csak a megyeszékhely, hanem az egész megye legjelentősebb képzőművészeti eseménye. (ki) Salgótarján egyik takóközpon íja, az Arany János út és környéke. í
