Nógrád. 1981. február (37. évfolyam. 27-50. szám)
1981-02-07 / 32. szám
Kazár, Zöldmező Termelőszövetkezet Kedvezőtlen adottsogoli A kazárt termelőszövetkezet majorjában, a gépműhely környékén rendben sorakoznak a tavasszal,.nyáron főszereplőkké váló erő- és munkagépek. A felnőttkor harmadik esztendejében jár a kazári Zöldmező Termelőszövetkezet. A huszonegy éves fennállását nem akárhogyan ünnepli: az adottságokhoz képest számottevő eredményekkel. Mind a kettő hangsúlyozása fontos. Az adottságoké is, az eredményeké is. Az elmúlt két éverrefelé mélyen gyökerező hagyományai. Hiszen az ipar közelsége mindig magához szippantotta a munkaerőt. A korábbi szűkös esztendők pedig a fejlesztés lehetőségeit határozták meg, nagyobb beruházásra a kazári termelőszövetkezetben nemigen gondolhattak. anyagi következménnyel járjon: azaz csak olyan dolgok jöhettek számításba, amelyek nem jártak beruházással. Ezek közül a leglényegesebb: a sportpályaépítésre alkalmas salak kitermelése, fel- használása. A környéken kisebb salakhegyek árválkodtak, mígnem a közös gazdaság vezetői gondoltak egyet, mire lehetne felhasználni a helyben található építőanyagot. Csekély ráfordítással aknázták ki, s olyan termékhez jutottak, amelyet szállítanak az ország szinte minden szegletébe. Sőt, újabban már a határokon túl is mutatkozik igény rá, Ausztriában. Az új melléküzemágnak a salakból származó árbevétele mellett más haszna is van. A termelőszövetkezet szállító járműveinek kihasználtsága ugrásszerűen megnövekedett. Amíg az ebből befolyó bevétel 1979-ben 4,8 millió forint volt, tavaly már elérte a 6,5 milliót, miközben a szállítási kapacitás nem gyarapodott. Tavaly hétezer tonna úgynevezett | „teniszsalakot” termeltek ki, az idén körülbelül ennek a háromszorosával számolnak. Az ipari tevékenységre nagy a szükségük a ka- záriaknak, hiszen az alaptevékenységből aligha lehetne finanszírozni a termelés technikai-műszaki feltételeinek korszerűsítését. A lakatosrész- légük is hoz a közös „konyhájára”. Tizenkét szakember az elmúlt esztendőben ötmillió forint árbevételhez juttatta a termelőszövetkezetet. Gyümölcsöző kapcsolatot alakítottak ki és tartanak fenn a salgótarjáni síküveggyárral, ahol karbantartási munkálatokat végeznek. Ehhez a kezdeményezéshez sem kellett beruházás! Igazodva A műhelyben a téli nagyjavítások szerepelnek a középpontban. Kovács P. Ferenc és Tóth István szerelők egy erőgép hibái után kutatnak. tized a megyeszékhely melletti falvacska életében és mezőgazdálkodásában nem sok babért, annál több vesződséget hozott. De az ötödik ötéves terv megfeszített munkája már láttatja: a következetes irányítás, a lehetőségek pontos számbavétele és kihasználása, az okos gazdálkodás meghozza a maga gyümölcsét. Megduplázódott a termelési érték Az elmúlt öt esztendőben a kazári termelőszövetkezet termelési értéke megduplázódott, folyamatosan felfelé ívelt a fejlődést mutató görbe (leszámítva az 1979-es évet). Jellemző, hogy 1975—76-ban tizenötmillió forint értéket produkáltak a kazáriak, tavaly pedig már elérték a harminc- hárommillió forintot. Néhány éve — 1978-ban számolhatták a közös gazdaság óta elért legnagyobb nyereséget, egymillió forintot. Az 1980-as esztendő tehát azért is kiemelkedő, mert a mezőgazda- sági üzem nyeresége az eddigi „csúcsnak” is több mint kétszerese, 2,1 millió forint. Pedig a kazáriak körülményeiben változás nemigen akadt. Továbbra is a megye három legkedvezőtlenebb termőhelyi adottságú termelő- szövetkezetei közé soroltak. A föld minőségét jelző aranykorona-érték üzemi átlagban 6,5, de a szántókon sem haladja meg a 10-et. Fokozza a gondokat, hogy a területük ötvenkét százaléka 17 százalék vett) lejtő, megkeseríti a gé- «=5KK«1 dolgozók életét. Aztán a mezőgazdaságnak sincsenek A jelekből, tényekből következik, hogy' a tavalyi sikeres esztendő korábbi elhatározások következetes megvalósításának eredménye. A helyiek figyelembe véve a természeti körülményeket, a közgazdasági szabályozókat, saját lehetőségeiket, döntöttek az alaptevékenység adottságokhoz való igazításáról, s annak megfelelő színvonalra való emeléséről, s a mellék- jüzemágak sorsáról. Nem volt könnyű a termelési szerkezet módosítása, hiszen úgy kellett megvalósítaniuk, hogy minél kevesebb az adottságokhoz A melléküzemági tevékenység jövedelmező, s jó lehetőséget biztosít ahhoz, hogy az alaptevékenységet is fejlessze a mezőgazdasági üzem. A növénytermesztők egyre inkább jelfeskednek, pedig a körülmények nem nagyon kedveznek nekik. Mégis említésre és dicséretre méltó az 1980-as esztendő. A gabonafélék 4,3 tonnás termésátlaggal honorálták a gondos, szakszerű munkát, kukoricából is 4,5 tonna termett hektáron,:v«tf23É A termelőszövetkezet eljutott odáig, hogy két új szolgálati lakást építhet szakembereinek.- javuló eredmények ként. A sörárpa 3,5 tonnás hozamával is elégedettek voltak a kazári termelőszövetkezetben dolgozók. Persze a jó termés még kevés a boldogsághoz, mert a növénytermesztés jövedelmezősége a rekordnak nevezhető hozamok ellenére is nyolcszázalékos volt. A földek silány minősége, a lejtők, az anyagi nehézségek együttesen okoznak gondot a növénytermesztőknek, akiknek a jobb adottságú té- eszekhez képest ugyanazért az eredményért többszörös energiát kell kifejteniük. Az a céljuk, hogy figyelemmel saját adottságaikra folyamatosan csiszolják a termelés szerkezetét, a hozamokat állandósítsák, korszerűsítsék az agrotechnikát, új, helyileg kedvező fajdelmek, az élet- és munkakörülmények javulásával. Erre nagy gondot fordítanak a kazári közös gazdaságban. Az egy főre jutó átlagkereset 1976-ban például 3200 forint volt, tavaly 3951 forintra emelkedett, s ehhez jött még a kiegészítő részesedés. Jelentős erőfeszítések történtek a szociális körülmények javítása érdekében is. Megoldódtak az öltözés, a fürdés feltételei, az ivóvízellátás, . a munkaruha-juttatás rendszeressé vált. A szakemberek is szívesebben érkeznek a tsz- be mint annak előtte. Egyebek között két új szolgálati lakást építenek, 1,2 millió forintos költséggel, hogy kedvezőbbé tegyék a letelepedés feltételeit. Gondoskodnak a nak, hiszen szűkösek a fejlesztés lehetőségei. Továbbra is az a cél, hogy a kevésbé eszközigényes megoldások mellett döntsenek. Elsősorban az elhasználódott erő- és munkagépek pótlása, újak beszerzése az első e területen, amely garancia lehet arra, hogy a növénytermesztés eredményei stabilizálódnak. Az idén az elképzelések szerint hozzálátnak a meliorációs tennivalók elvégzéséhez is. Azokat a területeket mentesítik a víztől, amelyek alkalmasak szántóföldi növény- termesztésre, s persze a melléküzemág szállítási igényeinek kielégítése a szállítókapacitás növelését vonja maga után, mert a húszezer tonna salak olyan lehetőség, Az állattenyésztés fejlesztése megkülönböztetett helyen szerepel az idei tervekben. K6^ pünk a borjúnevelő istállóban készült. Holdbéli tájra emlékeztető a salaküzem, ahonnan az ország minden tájára, s Ausztriába is indulnak a szállítmányok. tákat vessenek, s persze a költségekkel csínján bánjanak. A költségtakarékosság nemcsak jelszó a kazári termelőszövetkezetben, mindennapos terihivaló! A feladatok között tartják számon az állattenyésztés dinamikusabb fejlesztését is. Nem az állatok száma okoz fejtörést a kazári közös gazdaság vezetőinek, hanem inkább a tartás körülményei, a telepek elhelyezésé, a . víz, amely olykor az ivóvíz hiányában, más alkalommal a magasra törő talajvíz formájában jelentkezik. A következmény: a fajlagos mutatók még nem felelnek meg az általuk megszabott követelményeknek. Az 1981-es esztendő egyik kiemelt tennivalója, hogy ezen változtassanak. A termelőszövetkezet, amely 2378 hektáron gazdálkodik, s ebből 1095 hektár a szántó- területe, egyre többet nyújt tagjainak, alkalmazottainak. A tagok száma 161, közülük sokan már nem képesek • a rendszeres dologra. Nyugdíjasok, de az első hívó szóra indulnak, ha munkára invitálják őket. Az alkalmazottak — 74-en — ugyancsak dere- kas munkát végeznek, s számuk 1976-tól nem növekedett. A jelentősebb eredmények együtt járnak a 'jövetagok és ^alkalmazottak pihenéséről is. Az utóbbi időben évente 10—15 beutalót kínálnak az igénylőknek, s nem lehet panasz a kiváló teljesítményt nyújtók elismerésére sem. A tsz-ben dolgozók közül 1976 óta tizenketten kaptak különböző kitüntetést, s most a közös gazdaság az elismerés új formáját alapítja meg a Szövetkezet kiváló dolgozója kitüntetéssel. Ütemes fe lődéssel számolnak A gazdásági helyzet javulásával a kazári termelőszövetkezet egyre inkább meghatározó tényezője a falu fejlődésének is. Támogat sportegyesületeket — körülbelül ötvenezer forinttal, ha a természetben nyújtott segítséget is hozzávesszük —, iskolát, úttörőcsapatot, ifjúsági szervezetet. A tömegsport fellendítéséhez is hozzájárultak. A közös gazdaság labdarúgói ta valy például elnyerték a TESZÖV kupáját. A jövő lehetőségeit is mérlegelik a kazári közös gazdaságban. Nagy terveket különösebben nem forgathatamelynek kihasználását legfőbbnek tartják a termelőszövetkezetben. A kazári Zöldmező Termelő- szövetkezet a VI. ötéves tervben a növénytermesztés, állattenyésztés és melléküzem- ági tevékenység további ütemes fejlődésével számol. Ügy gondolják, ehhez az elmúlt öt esztendő megfelelő alapot adott. Főként az álláttenyész- tésben tartják fontosnak, hogy növeljék a szakmai munka színvonalát, korszerűsítsék a tartás körülményeit, s emelkedjenek a fajlagos mutatók is. Az elképzelésekhez erőt adhat az a tudat, hogy a kazári termelőszövetkezet dolgozói, vezetői három—négy esztendő óta szinte változatlan összetételben dolgoznak együtt a feladatok végrehajtásáért, s a munka nehézségei, a gondok és sikerek igazi közösséggé kovácsolták össze őket. Optimizmusuk jogos, hiszen vi- .ágosak tennivalóik: ésszerűen gazdálkodva, kezdeményezve, takarékosan, eredményesen töltsék be azt a szerepet, amely a kazári mezőgazdálkodóknak jut a megye, az ország élelmiszer-ellátásából, a mezőgazdaság exportkötelezettségeinek teljesítéséből. (X)