Nógrád. 1981. február (37. évfolyam. 27-50. szám)

1981-02-07 / 32. szám

Kazár, Zöldmező Termelőszövetkezet Kedvezőtlen adottsogoli A kazárt termelőszövetkezet majorjában, a gépműhely környékén rendben sorakoznak a tavasszal,.nyáron főszereplőkké váló erő- és munkagépek. A felnőttkor harmadik esz­tendejében jár a kazári Zöld­mező Termelőszövetkezet. A huszonegy éves fennállását nem akárhogyan ünnepli: az adottságokhoz képest számot­tevő eredményekkel. Mind a kettő hangsúlyozása fontos. Az adottságoké is, az eredmé­nyeké is. Az elmúlt két év­errefelé mélyen gyökerező ha­gyományai. Hiszen az ipar közelsége mindig magához szippantotta a munkaerőt. A korábbi szűkös esztendők pe­dig a fejlesztés lehetőségeit határozták meg, nagyobb be­ruházásra a kazári termelőszö­vetkezetben nemigen gondol­hattak. anyagi következménnyel jár­jon: azaz csak olyan dolgok jöhettek számításba, amelyek nem jártak beruházással. Ezek közül a leglényege­sebb: a sportpályaépítésre al­kalmas salak kitermelése, fel- használása. A környéken ki­sebb salakhegyek árválkod­tak, mígnem a közös gazda­ság vezetői gondoltak egyet, mire lehetne felhasználni a helyben található építőanyagot. Csekély ráfordítással aknáz­ták ki, s olyan termékhez ju­tottak, amelyet szállítanak az ország szinte minden szegleté­be. Sőt, újabban már a hatá­rokon túl is mutatkozik igény rá, Ausztriában. Az új mel­léküzemágnak a salakból származó árbevétele mellett más haszna is van. A terme­lőszövetkezet szállító jármű­veinek kihasználtsága ugrás­szerűen megnövekedett. Amíg az ebből befolyó bevétel 1979-ben 4,8 millió fo­rint volt, tavaly már elérte a 6,5 milliót, miközben a szállí­tási kapacitás nem gyarapo­dott. Tavaly hétezer tonna úgynevezett | „teniszsalakot” termeltek ki, az idén körülbe­lül ennek a háromszorosával számolnak. Az ipari tevékeny­ségre nagy a szükségük a ka- záriaknak, hiszen az alaptevé­kenységből aligha lehetne fi­nanszírozni a termelés tech­nikai-műszaki feltételeinek korszerűsítését. A lakatosrész- légük is hoz a közös „konyhá­jára”. Tizenkét szakember az elmúlt esztendőben ötmillió forint árbevételhez juttatta a termelőszövetkezetet. Gyü­mölcsöző kapcsolatot alakítot­tak ki és tartanak fenn a sal­gótarjáni síküveggyárral, ahol karbantartási munkálatokat végeznek. Ehhez a kezdemé­nyezéshez sem kellett beru­házás! Igazodva A műhelyben a téli nagyjavítások szerepelnek a közép­pontban. Kovács P. Ferenc és Tóth István szerelők egy erőgép hibái után kutatnak. tized a megyeszékhely mel­letti falvacska életében és mezőgazdálkodásában nem sok babért, annál több vesződséget hozott. De az ötödik ötéves terv megfeszített munkája már láttatja: a következetes irányí­tás, a lehetőségek pontos számbavétele és kihasználása, az okos gazdálkodás meghoz­za a maga gyümölcsét. Megduplázódott a termelési érték Az elmúlt öt esztendőben a kazári termelőszövetkezet ter­melési értéke megduplázódott, folyamatosan felfelé ívelt a fejlődést mutató görbe (leszá­mítva az 1979-es évet). Jel­lemző, hogy 1975—76-ban ti­zenötmillió forint értéket pro­dukáltak a kazáriak, tavaly pedig már elérték a harminc- hárommillió forintot. Né­hány éve — 1978-ban számol­hatták a közös gazdaság óta elért legnagyobb nyereséget, egymillió forintot. Az 1980-as esztendő tehát azért is ki­emelkedő, mert a mezőgazda- sági üzem nyeresége az eddi­gi „csúcsnak” is több mint kétszerese, 2,1 millió forint. Pedig a kazáriak körülmé­nyeiben változás nemigen akadt. Továbbra is a megye három legkedvezőtlenebb ter­mőhelyi adottságú termelő- szövetkezetei közé soroltak. A föld minőségét jelző arany­korona-érték üzemi átlagban 6,5, de a szántókon sem ha­ladja meg a 10-et. Fokozza a gondokat, hogy a területük öt­venkét százaléka 17 százalék vett) lejtő, megkeseríti a gé- «=5KK«1 dolgozók életét. Aztán a mezőgazdaságnak sincsenek A jelekből, tényekből kö­vetkezik, hogy' a tavalyi sike­res esztendő korábbi elhatáro­zások következetes megvaló­sításának eredménye. A he­lyiek figyelembe véve a ter­mészeti körülményeket, a közgazdasági szabályozókat, saját lehetőségeiket, döntöt­tek az alaptevékenység adott­ságokhoz való igazításáról, s annak megfelelő színvonalra való emeléséről, s a mellék- jüzemágak sorsáról. Nem volt könnyű a terme­lési szerkezet módosítása, hi­szen úgy kellett megvalósíta­niuk, hogy minél kevesebb az adottságokhoz A melléküzemági tevékeny­ség jövedelmező, s jó lehető­séget biztosít ahhoz, hogy az alaptevékenységet is fejlessze a mezőgazdasági üzem. A növénytermesztők egyre in­kább jelfeskednek, pedig a körülmények nem nagyon kedveznek nekik. Mégis em­lítésre és dicséretre méltó az 1980-as esztendő. A gabona­félék 4,3 tonnás termésátlaggal honorálták a gondos, szaksze­rű munkát, kukoricából is 4,5 tonna termett hektáron­,:v«tf23É A termelőszövetkezet eljutott odáig, hogy két új szolgálati lakást építhet szakembereinek.- javuló eredmények ként. A sörárpa 3,5 tonnás hozamával is elégedettek vol­tak a kazári termelőszövetke­zetben dolgozók. Persze a jó termés még kevés a boldog­sághoz, mert a növényter­mesztés jövedelmezősége a re­kordnak nevezhető hozamok ellenére is nyolcszázalékos volt. A földek silány minősé­ge, a lejtők, az anyagi nehéz­ségek együttesen okoznak gon­dot a növénytermesztőknek, akiknek a jobb adottságú té- eszekhez képest ugyanazért az eredményért többszörös ener­giát kell kifejteniük. Az a cél­juk, hogy figyelemmel saját adottságaikra folyamatosan csiszolják a termelés szerkeze­tét, a hozamokat állandósítsák, korszerűsítsék az agrotechni­kát, új, helyileg kedvező faj­delmek, az élet- és munka­körülmények javulásával. Er­re nagy gondot fordítanak a kazári közös gazdaságban. Az egy főre jutó átlagkereset 1976-ban például 3200 forint volt, tavaly 3951 forintra emelkedett, s ehhez jött még a kiegészítő részesedés. Je­lentős erőfeszítések történtek a szociális körülmények ja­vítása érdekében is. Megol­dódtak az öltözés, a fürdés feltételei, az ivóvízellátás, . a munkaruha-juttatás rendsze­ressé vált. A szakemberek is szívesebben érkeznek a tsz- be mint annak előtte. Egye­bek között két új szolgálati lakást építenek, 1,2 millió fo­rintos költséggel, hogy ked­vezőbbé tegyék a letelepedés feltételeit. Gondoskodnak a nak, hiszen szűkösek a fej­lesztés lehetőségei. Továbbra is az a cél, hogy a kevésbé eszközigényes megoldások mellett döntsenek. Elsősorban az elhasználódott erő- és munkagépek pótlása, újak be­szerzése az első e területen, amely garancia lehet arra, hogy a növénytermesztés eredményei stabilizálódnak. Az idén az elképzelések sze­rint hozzálátnak a meliorá­ciós tennivalók elvégzéséhez is. Azokat a területeket men­tesítik a víztől, amelyek al­kalmasak szántóföldi növény- termesztésre, s persze a mel­léküzemág szállítási igényei­nek kielégítése a szállítóka­pacitás növelését vonja maga után, mert a húszezer ton­na salak olyan lehetőség, Az állattenyésztés fejlesztése megkülönböztetett helyen szerepel az idei tervekben. K6^ pünk a borjúnevelő istállóban készült. Holdbéli tájra emlékeztető a salaküzem, ahonnan az ország minden tájára, s Ausztriá­ba is indulnak a szállítmányok. tákat vessenek, s persze a költségekkel csínján bánja­nak. A költségtakarékosság nemcsak jelszó a kazári ter­melőszövetkezetben, minden­napos terihivaló! A feladatok között tart­ják számon az állattenyésztés dinamikusabb fejlesztését is. Nem az állatok száma okoz fejtörést a kazári közös gaz­daság vezetőinek, hanem in­kább a tartás körülményei, a telepek elhelyezésé, a . víz, amely olykor az ivóvíz hiá­nyában, más alkalommal a magasra törő talajvíz formá­jában jelentkezik. A követ­kezmény: a fajlagos mutatók még nem felelnek meg az ál­taluk megszabott követelmé­nyeknek. Az 1981-es esztendő egyik kiemelt tennivalója, hogy ezen változtassanak. A termelőszövetkezet, amely 2378 hektáron gazdálkodik, s ebből 1095 hektár a szántó- területe, egyre többet nyújt tagjainak, alkalmazottainak. A tagok száma 161, közülük sokan már nem képesek • a rendszeres dologra. Nyugdíja­sok, de az első hívó szóra in­dulnak, ha munkára invitál­ják őket. Az alkalmazottak — 74-en — ugyancsak dere- kas munkát végeznek, s szá­muk 1976-tól nem növeke­dett. A jelentősebb eredmé­nyek együtt járnak a 'jöve­tagok és ^alkalmazottak pihe­néséről is. Az utóbbi időben évente 10—15 beutalót kínál­nak az igénylőknek, s nem lehet panasz a kiváló telje­sítményt nyújtók elismerésé­re sem. A tsz-ben dolgozók közül 1976 óta tizenketten kaptak különböző kitüntetést, s most a közös gazdaság az elismerés új formáját alapít­ja meg a Szövetkezet kiváló dolgozója kitüntetéssel. Ütemes fe lődéssel számolnak A gazdásági helyzet javu­lásával a kazári termelőszö­vetkezet egyre inkább meg­határozó tényezője a falu fej­lődésének is. Támogat sport­egyesületeket — körülbelül ötvenezer forinttal, ha a ter­mészetben nyújtott segítséget is hozzávesszük —, iskolát, úttörőcsapatot, ifjúsági szer­vezetet. A tömegsport fellen­dítéséhez is hozzájárultak. A közös gazdaság labdarúgói ta valy például elnyerték a TESZÖV kupáját. A jövő lehetőségeit is mér­legelik a kazári közös gaz­daságban. Nagy terveket kü­lönösebben nem forgathat­amelynek kihasználását leg­főbbnek tartják a termelőszö­vetkezetben. A kazári Zöldmező Termelő- szövetkezet a VI. ötéves terv­ben a növénytermesztés, ál­lattenyésztés és melléküzem- ági tevékenység további üte­mes fejlődésével számol. Ügy gondolják, ehhez az elmúlt öt esztendő megfelelő alapot adott. Főként az álláttenyész- tésben tartják fontosnak, hogy növeljék a szakmai munka színvonalát, korszerű­sítsék a tartás körülményeit, s emelkedjenek a fajlagos mu­tatók is. Az elképzelésekhez erőt ad­hat az a tudat, hogy a kazári termelőszövetkezet dolgozói, vezetői három—négy esztendő óta szinte változatlan összeté­telben dolgoznak együtt a fel­adatok végrehajtásáért, s a munka nehézségei, a gondok és sikerek igazi közösséggé kovácsolták össze őket. Opti­mizmusuk jogos, hiszen vi- .ágosak tennivalóik: ésszerűen gazdálkodva, kezdeményezve, takarékosan, eredményesen töltsék be azt a szerepet, amely a kazári mezőgazdál­kodóknak jut a megye, az or­szág élelmiszer-ellátásából, a mezőgazdaság exportkötele­zettségeinek teljesítéséből. (X)

Next

/
Thumbnails
Contents