Nógrád. 1981. február (37. évfolyam. 27-50. szám)
1981-02-01 / 27. szám
PaTótásl • közigazgatási centrummal (a gazdasági körzet ennél jóval nagyobb), kulturálódási vonzerővel mintegy négy és fél ezer ember él ezen a tájon, ahol a kiterjedt lejtős földek ügy váltakoznak a hegyeket .utánzó dombokkal, épp oly ritmikusan, mint az ember lélegzete- Ebből a négy és fél ezernyi palotást, héhalmi, szarvasgedei," kisbágyoni leiekből pontosan 1341 a héhalmi, s mint a palotási közös tanács vezetőivel beszélgetve megtudjuk — ez is folyvást csökkenő számot mutat az utóbbi évtizedben'. Önálló község korában, a hetvenes évek legelején, még mintegy 1800 volt a héhalmi lakosok száma, és bár bizonyos jelek mutatnak a hely- benélési szándék erősödéséré, mégis, ma még' érősén érvényesül a fővároshoz közeli részek, a budapesti aglo- merációs körzet — a héhal- miak esetében elsősorban Gödöllő, KerepestareSa, részben Kistarcsa — elszívó hatása. Magyarázat többféle is létezik erre a jelenségre. És anélkül, hogy bárminek elébe. vágnánk — megkockáztathatjuk, hogy éppen a jelenség okait ismerve erősödhet a megye vezetésében a felismerés, hogy a déli körzetben élő falvak lakóinak elsősorban az alapellátás javításával, a helybenélés feltételeinek jobbításával lehet a jövőben valamivel többet nyújtani. Juhász Jánossal, a helyi népfronté vezetőjével, a palotási Május 1. Termelő- szövetkezet agronómusával járjuk a község utcáit, házait. Az iskola udvaráról megmutatja azt a dombot, amely mögött még egy, feltehetően nem természetes, hanem emberi, állati erővel emelt, a talajból hirtelen kiugró domb is - áll. A helybeli hagyomány azt tartja a falu első települési pontjának. Sőt, tudni véli, hogy a templom csak később került a mostani öregfalu (második település) középpontjába. A mélyszántások még manapság is épületmaradványokat fordí-. tanak ki a földből a falu régi helyén. A néveredet — Héhalom — is foglalkoztatta az itt élő embert, s valahogy így magyarázza a dolgot: alighanem az artézi források és a domb összevonásából keletkezett Héhalom neve •. A földrajzi nevek eredetével foglalkozó tudomány időközben bizonyíthatóan eldöntötte az eredetet — tulajdonképpeni értelme „mostoha időjárástól védett, napsütötte magaslat■.. ” Sajnos, úgyszólván víz nélkül! Az öregfalu kútjai egyszerűen alkalmatlanok, a talajvizes kutakba sem a gyerekeknek, sem az úgynevezetten „kényesebb gyomrúaknak” nem jön fel iható víz. A régi italbolt előtti kút több mint hetven méter mélyről adna fel jóminőségű artézi vizet, de ez az öreg „Northon” ösz- szeköttetésben áll a templom előtti, a harmincas években elsőként fúrt artézi kúttal. A kettőt megfelelő szivattyúval ellátva juthat víz erre az egy kútra, a lakosságnak és a két fontos gyermekintézménynek, az óvodának és az iskolának. A tanácson elmondják. hogy mintegy egymillió forintot fordítanak rövidesen vízkutatási célokra, azután még ebben a tervciklusban szeretnék megvalósítani a társulást is. A jövőbeni vízmű mindkét községet (majdnem összeér Héhalom és Palotás!) ellátná jó ivóvízzel, jelentősen növelve ezzel az itteni élet minőségét, és ami ugyancsak ezzel összefügg — a megtartó erőt is! Ma az öregfalu legtávolabbi pontjairól is kerékpárral járnak a héhalmi - ak kannákkal felmálházva az egyetlen iható vízre, a templom elé. Valamivel, vagy talán teljesen (?), más a helyzet az úgynevezett újtelepi" résznél, ah o h a- ad zék. mi -. ■Hősége nagyrészt vu. megfelelő. Az újtelepi rész a felszabadulás utáni években épült, s épül ma is. Ott elkelt valamennyi szabad telek. A tanács most újabb, építésre alkalmas telkek kijelölését szeretné elvégezni. Bár ott nagyon sok a kis „házi vízmű” — az előzetes felmérések azt mutatják, hogy a fiatalok nagy része így is szívesen lépne be egy minden tekintetben biztonságot, hosszú távú, végleges megoldást nyújtó társulásba. Héhalom munkaképes korú lakói, de különösein a férfiak zöme az állattenyésztési ágazatban is erős helybeli (palotási) termelőszövetkezetben dolgozik, de így is nagyon sok az építőiparba (rrfély- és magasépítők) eljárók száma. Nem titok az sem, hogy a kemény fizikai munkával, például bubikkal, sokat is keresnek, s akkor még ott a háztáji sertéstartás. Ez erősödik mostanában, és a hagyományos zöldségtermesztés is! De éppen hogy ezzel kapcsolatban került szóba: jelenleg körülbelül száz mázsa, egy vagonra való különféle zöldség áll a héhalmi házak pincéiben, vermeiben, mert a velük szerződéses viszonyban levő pásztói ÁFÉSZ „nem vitte el, itt maradt a nyakunkon, most levelet írtunk a szövetkezetek központjának” . . . A zöldségnek alighanem egy, a harmincas években itt működő, kisebb feldolgozó, szárított zöldségfélét előállító vállalkozás adta meg a kezdeti alapjait De a borsótermesztés még akkor is javában dívott, amikor ez az üzem már nem működött. A hagyma is a kul- tivált zöldségek között termett meg a héhalmi földeken, s ez a hagyomány, mármint a zöldségtermesztés, megmaradt, mind a mai napig. Persze, nem minden gond és baj nélkül, de azért jelentős előnyökkel is. így, ilyen sokirányú mánkéval lehet azt elérni, amit nagyon sok héhalmi megtesz, hogy gyermekeinek Gödöllőn építtet lakást, vagy Kerepestarcsán vásárol telket, hogy azután maid oda költözzön a gyerek, ha megnő . . . Hogy a mai héhalmi gyerekek egy része eleve elrendelt szülői-döntéskényszer alapján felnőttként máshol éli majd az életét (mit szól majd hozzá, megint más kérdés), hogy az elköltözésre legalább fiaiban, lányaiban számít a héhalmiak jó része — ez olyan tény, amire a választ majd a gyakorlat adja meg. És a „pecsétet” is a helyességét illetően. A meghatározó ilyen jelenségeknél mindig a munka, a munkahely közelsége, vagy a tanulási feltételek milyensége, a helyben- élés minőségének kérdése. Mint mondják — a kereskedelmi alapellátással nagyobbrészt elégedettek az itteniek, akik a közeli palotási ABC-be is gyakran bejárnak vásárolni. De ugyanígy igénybe vehetik mindazt a szolgáltatást, amit a székhelyközség kultúrában, művelődésben, sportban ad a vidék népének. De már a héhalmi rendelő korszerűsége (és persze, az orvoslakásé nemkülönben) sok kívánnivalót hagy maga után . . . Az alap- eJlátásbeli gondok csökkenésével várhatóan másként látja majd az. öregfalui, l'gkos ;á..,.sa- „ját életét és a, gyerekéinek lövőjét is. Pedig éppen órájuk gondol, számít a jövőt illetően tanács és gazdaság egyaránt, amikor például ebben a körzetben teljessé tették az óvodai ellátottságot (beleértve a cigány származású gyerekeket" is!); vagy, amikor félmilliós költséggel felújították a héhalmi iskolát; amikor létrehozták azt az iskolai napközis ellátást, amit aztán a szülők igénycsökkenésével (drágának tartották. mert kereset után fizették, természetesen) szép lassan meg kellett szüntetni. „Valahogy megoldja mindenki” — vélekednek a helybeliek, akiknek jó része, legalábbis az asszonyok, a szövetkezet melléküzemági munkahelyén dolgozva, tulajdonképpen „közel vannak a gyerekhez”. A gyerekhez, amelyből három egy-egy családban csak elvétve akad, akiért tulajdonképpen minden erőfeszítés történik a napsütötte magaslat tövében, Héhalomban. TPL Képek: Kulcsár József Az öreg falu „jelképe” is lehetne az egyetlen jó vizű kút. A dologban megedződött héhalmiak nem panaszkodnak egészségükre, ahogyan azt a palotási körzeti gyógyszerész,Berzéné Szilvás Mária is említette. A Rozsnyai Mátyásról elnevezett gyógyszertár látja el ugyanis a szomszéd községet is pirulákkal. Dudás János iskolavezető irányításával osztályzó értekezletet tart a héhalmi tantestület. ötmillió forint a héhalmiak he*'Hallomanya, A pénzt Be- dő Andrásné vezetésével Vidra' Tihamérné és Kovács Vincéiül kezeli.
