Nógrád. 1981. február (37. évfolyam. 27-50. szám)

1981-02-24 / 46. szám

Tanácskozik az SZKP XXVi. kongresszusa (Folytatás a 3. oldalról) gyár, a prikumi, az omszki és a sevcsenkói műanyaggyár, valamint több más új vál­lalat alkotja a mai, vegyipa­runk magvát. Az utóbbi két ötéves terv­ben lényegesen megszilárdult a mezőgazdasági termelés műszaki alapja. Fokozódott a földművelés és az állatte­nyésztés kemizálása, komp­lex gépesítése. Annak ellenére, hogy az utóbbi öt évből három ked­vezőtlen volt, a gabona évi átlaghozama 205 millió ton­nára nőtt. A gyapottermés 1980-ban csaknem tízmillió tonnát tett ki. Egészében vé­ve a IX. és a X. ötéves terv­időszakban 272 milliárd ru­bellel több mezőgazdasági terméket állítottak elő, mint a két előző tervidőszakban. Emelkedett a népjólét A szovjet állam gazdasági erejének növekedése lehetővé tette, hogy a 70-Ss években teljesítsük a népjólét emelé­sének átfogó programját. Harminckétmilliárd rubelt fordítottak a munkabérek, a nyugdíjak, segélyek stb. eme­lésére országos intézkedések keretében. Növekedtek a minimális munkabérek, és nőtt a köze­pes keresetű munkások és al­kalmazottak bére a népgaz­daság valamennyi . ágazatá­ban. A havi átlagos munka­bér 1980-ban meghaladta a 168 rubelt. A IX. és a X. öt-' éves tervidőszakban emelték a munkások, az alkalmazot­tak és a kolhoztagók mini­mális nyugdíját is. Családi pótlékot vezettek be az ala­csony keresettel rendelkező családok részére. A közszük­ségleti cikkek termelése a hetvenes években az előző évtizedhez viszonyítva, csak­nem kétszeresére nőtt. Ugyanakkor ezen a téren, csakúgy, mint a lakosság élelmiszer-ellátásában, van­nak problémák és hiányossá­gok, amelyekről a továbbiak­ban részletesen szólok — mondotta Leonyid Brezsnyev. Az SZKP Központi Bizott­sága az eredmények szociál­politikai értelmét abban lát­ja, hogy a gazdaság fellendü­lésére alapítva tovább tökéle­tesedett a társadalmi viszo- szony egész rendszere, a szov­jet szocialista életforma. Elismeréssel adózva a szov­jet nép valóban történelmi jelentőségű tetteinek, az SZKP Központi Bizottsága ^világosan látja a nehézsége­ket, a hiányosságokat, a meg nem oldott problémákat is — hangsúlyozta Brezsnyev. Nem minden kitűzött célt sikerült elérni, Ennek okai különbö­zőek. Közrejátszottak objek­tív körülmények is, és a ter­vezésben, és az irányításban meglevő fogyatékosságok is. • A legfőbb ok bizonyára ab­ban rejlik, hogy még nem sikerült maradéktalanul le­küzdeni a tehetetlenség visz- szahúzó erejét, azokat a ha­gyományokat és szokásokat, amelyek abban az időszakban alakultak ki, amikor nem a minőség, hanem a mennyi­ség volt előtérben. Most arra van szükség, hogy a felhal­mozott tapasztalatokra tá­maszkodva még határozottab­ban hárítsuk el az akadályo­kat, amelyek gátolják a gaz­daság fejlődését. A XI. ötéves tervidőszakra és a nyolcvanas évekre vo­natkozó feladatokat részlete­sen vázolta az • SZKP Köz­ponti Bizottságának terveze­te. A tervezet megvitatásá­ban több mint 121 millió em­ber vett részt, többségük tá­mogatta azt. Sok hasznos javaslattal, ki­egészítéssel és módosítással járultak hozzá gazdagítva a benne foglaltakat. Az ország hatalmas gaz­dasági és tudományos-műsza­ki alapokkal, odaadó, képzett szakemberek milliós seregé­vel lépett be az új évtized­be. Ez határozza meg lehe­tőségeinket. Egyidejűleg fo­kozódnak szükségleteink is. Növekednek mind a népgaz­daság normális munkájához, mind a szovjet emberek nö­vekvő igényeinek kielégítésé­hez szükséges beruházások méretei. S e termelési és személyi szükségleteket nem egyszerű körülmények között kell majd kielégítenünk. A 80-as években több té­nyező teszi majd bonyolul­tabbá a gazdasági fejlődést. Lassul a munkaerőforrások növekedése. Nőnek a ráfor­dítások a keleti és északi kör­zetek gazdasági hasznosításá­ban. Emelkednek a környezetvé­delemre fordított kiadások. Sok a gyökeres átszervezést igénylő régi vállalat. Az utak, a közlekedés és a hírközlés elmaradnak a gazdaság nö­vekvő szükségleteitől. Követ­kezésképpen komoly erőfeszí­tésekre. számottevő anyagi eszközökre van szükség mind e téren. A népgazdasági fejlődés fő irányainak tervezete figye­lembe veszi azokat a konkrét körülményeket is, amelyek között az ország fejlődni fog. „A XI. ötéves terv fő felada­ta — áll a .tervezetben — a szovjet emberek jóléte eme­lésének biztosítása a népgaz­daság folyamatos fejlesztésé­nek, a tudományos-műszaki haladás meggyorsításának, a gazdaság intenzív fejlődési szakaszra átállításának, az ország termelőerői ésszerűbb felhasználásának, az összes erőforrással való messzemenő takarékosságnak és a munka- minőség javításának alapján.” A számítások szerint a fo­gyasztásra és felhalmozásra fordított nemzeti jövedelmet 1990-re, legalább 1,4-szeresé- re kell növelni. Körülbelül ilyen mértékben növekednek a beruházások Is. A XI. öt­éves tervidőszakban a nem­zeti jövedelmet 18—20 szá­zalékkal, az ipari termelést 26—28 százalékkal, a mező- gazdasági termelést pedig 12 —14 százalékkal kell növelni. Az ötéves tervidőszakban a beruházások elérik a 711— 730 milliárd rubelt. Valamennyi népgazdasági feladat megoldásának elen­gedhetetlen feltétele a nehéz­ipar fejlesztése. Ez különösen vonatkozik az alapvető, első­sorban a fűtőanyag-energeti­kai ágazatokra. Egyre idősze­rűbbé válik a fűtőanyag­energetikai mérleg szerkeze­tének javítása. Csökkenteni kell a kőolaj részarányát, földgázzal és szénnel kell azt helyettesíteni. Gyorsabban kell fejleszteni az atomener­getikát, ezen belül a gyors neutronokkal működő reakto­rokat. És természetesen az élet megköveteli az elvileg új energiaforrások felkutatását, beleértve a termonukleáris energetika alapjainak létre­hozását. Elsődleges fontosságú gaz­dasági és politikai feladat­ként szeretném kiemelni a szibériai földgázkitermelés gyors növelését. Azt várjuk, hogy ennek megvalósításában, csakúgy, mint az atomenergetika fej­lesztésében, részt vesznek az érdekelt szocialista országok. Külön kitért a szónok a szállítás munkájára. Az itt felhalmozódott problémák ko­molysága és aránya miatt ar­ra a következtetésre jutot­tunk —miondta —, hogy ezek csak hosszú távú komplex program alapján oldhatók meg. Ilyen program kidolgo­zását tervbe vettük. A prog­ram magában foglalja majd a szállítás valamennyi ágazata — a vasúti, a közúti, a légi, a tengeri, és a folyami szállí­tás,- valamint a csővezetékes szállítás — összehangolását és fejlesztését. Az intenzív gazdálkodás, a hatékonyság fokozása minde­nekelőtt annyit jelent, hogy a termelés eredményei gyor­sabban növekedjenek, mint a ráfordítások, hogy viszonylag kisebb erőforrásokat vonva be a termelésbe, többet tudjunk elérni. E feladat megoldásá­nak kell alárendelni a terve­zést, a tudományos-technikai és a szerkezeti politikát. NÓGRÁD - 1981. február 24., kedd A kongresszus küldöttei meghallgatják és megvitatják Nyikolaj Tyihonov elvtársngk, a Szovjetunió Minisztertaná­csa elnökének előadói beszé­dét a Szovjetunió gazdasági és szociális fejlesztésének fő irányairól az 1981—1985. évek­re és az 1990-ig terjedő idő­szakra. Brezsnyev néhány el­vi jellegű elképzelést fejtett ki a továbbiakban a jövendő gazdaságpolitika szempont­jából. Rámutatott: a szovjet gaz­daságban valóban óriási erő­forrásokat vontak be a terme­lésbe. A Szovjetunió az első helyre került világviszonylat­ban számos termékfajta gyár­tásában, köztük a kőolaj, az acél, a cement és a műtrágya, a búza és a gyapot, a távolsá­gi villamos- és dízelmozdo­nyok előállításában. A világ legnagyobb szerszámgéppark­jával rendelkezik. Túlszár­nyalta a többi országot a mér­nökök számát tekintve. Sok mindenre büszke Tehet. A büszkeséget azonban állandó­an magas fokú felelősségtu­datnak kell kísérnie — muta­tott rá az SZKP főtitkára. Miután a legjobb nemzetkö­zi mutatókhoz viszonyítva mi több nyersanyagot és- energiát használunk fel a megtermelt nemzeti jövedelem egy-egy egységére, a már meglevő erő­forrásokból sokkal Több vég­terméket is lehetne gyártani. Az egész gazdaság sikerei nagymértékben függnek majd a kitermelőipar hatékonyságá­nak fokozásától. Pótolhatat­lan kincsekről van szó. He­lyes, gazdaságos felhasználá­sukért a leendő nemzedékek előtt is felelősséget viselünk. Leonyid Brezsnyev ezután felhívta a figyelmet a terme­lési kapacitások jobb kihasz­nálására, a fokozottabb taka­rékosságra, valamennyi erő­forrás ésszerűbb és hatéko­nyabb felhasználására. A XI. ötéves tervidőszakban és a nyolcvanas években — mondotta — a fogyasztás rész­arányát a nemzeti jövedelem­ben 1985-re 77,3 százalékra tervezzük növelni. Szükséges volt különleges élelmezési program kidolgozása is a me­zőgazdasági termékek terme­lésének növelésére. A XI. öt­éves tervidőszakban 3 millió tonnával akarjuk növelni" a hústermelést, és 1985-ben el kell érni az évi 18,2 millió tonnát — mondta. Megállapította, hogy a fő nehézség a takarmányhiány, ezért a tervidőszakban a ga­bona évi átlagtermelését 238— 243 millió tonnára kell növel­ni, súlyt helyezve a takar­mánygabona termesztésére. Meg kell javítani a lakos­ság ellátását ■ számos élelmi­szercikkel, növelni kell a gyümölcs- és zöldségtermesz­tést, meg kell javítani szállí­tásukat, tárolásukat és fel­dolgozásukat. Ez a kolhozok és szovhozok, valamint az új gyümölcs- és zöldségtermesz­tési minisztérium feladata. A szónok felhívta a figyel­met a mezőgazdasági dolgozók erkölcsi és anyagi ösztönzésé­nek fontosságára. Megállapí­totta, hogy a szocialista me­zőgazdaság alapját a kolhozok és a szovhozok képezik. „Ez korántsem jelenti azt, hogy figyelmen kívül hagyjuk a sze­mélyi tulajdonú háztáji gaz­daságok lehetőségeit”. Ezért az SZKP KB szükségesnek tar­totta, hogy határozatot hozzon a személyi tulajdonú háztáji gazdaságok fejlesztését célzó pótintézkedésekről. A fogyasztói kereslet kielé­gítésében óriási a jelentősége a helyi kezdeményezéseknek — mutatott rá Brezsnyev, és hangsúlyozta, hogy az SZKP gazdaságpolitikájának kiindu­ló és végpontja a törődés az emberekkel, szükségleteik és igényeik felmérése. Felhívta a figyelmet a fegyelem, a sze­mélyi felelősség fontosságára, a terv maradéktalan teljesí­tésére. „Elterjedt az a gyakor­lat, hogy csökkentették a ter­veket. Ez szétzilálja a gazda­ságot, bomlasztóan hat, fele­lőtlenségre szoktat” — mon­dotta. A vezetés rendszerének tökéletesítése nem tűri a kon- zervatizmust — folytatta —, nem a gazdaságirányítást kell a megszokott formákhoz iga­zítani, hanem ellenkezőleg, a formákat, a változó gazdasági feladatokhoz. Mozgósítani kell az egész társadalom alkotó- készségét. Beszédének befejező részé- rinti elosztás élve. „Aki job- nünket ehhez a célhoz. Ebből ben az SZKP főtitkára aszov- ban akar élni, többet és jbb- a szempontból méri fel pár- jet társadalom szociális, poli- ban kell dolgoznia” — han- tunk az előttünk álló öt évet tikai és szellemi fejlődésével, goztatta a munkakerülőket bí- is. Sok tennivalónk van még. valamint a párt ebből adódó rálva. Nagy, bonyolult feladatokat feladataival foglalkozott. Beszámolt a közoktatás fej- kell megoldanunk, de mi Megállapította, hogy a, hét- lődéséről, az egészségügyről, a megoldjuk őket, feltétlenül testnevelés és a sport fejlesz­téséről, a művészet és az iro­dalom nagy eredményeiről. Bí­rálta az „eszmeietlenség” bi­venes években folytatódott a szovjet társadalom valameny- nyi osztályának és társadalmi csoportjának közeledése, foko­zódott a munkásosztály szere­pe, mélyreható változások tör­téntek a kolhozparasztság éle­tében, gyarapodott az értel­miség létszáma. A fejlett szo­cializmus keretei között megy végbe a társadalom osztálynél­küli szerkezetének kialakulá­sa. Ez természetesen új fel­adatokat állít a társadalom- politika elé. A Központi Bizottság jelen­tős figyelmet szentelt a haté­kony népességpolitika kidol­gozására és megvalósítására is, az utóbbi időben kiélező­dött népesedési problémák megoldására. Szólt a nemzetiségek hely­zetéről, és hangsúlyozta, hogy a párt szigorúan figyelemmel kíséri a lenini nemzetiségi po­litika elveinek megtartását. Szociális kérdésekre térve behatóan foglalkozott az el­osztás kérdéseivel; hangsú­lyozta, hogy az anyagi és er­kölcsi ösztönzési rendszerben igazságosan és tárgyilagosan érvényesüljön a munka sze­megoldjuk. Igen. a , szovjet emberek magabiztosan tekintenek a jö­vőbe. De derűlátásuk nem a zonyos megnyilvánulásait, az sors kegyeltjeinek önbizalma, itt-ott tapasztalható világnéze- Népünk tudja, hogy' mindent, ti zűrzavart a művészek köré- amivel rendelkezik, saját mun- ben, és hangsúlyozta, hogy „te- kájával teremtett meg, saját vékenyen, elvszerűen kel! fel- vérével védett meg. És mi lépni azokban az esetekben, azért vagyunk derűlátók, mert amikor a szovjet valóságot bízunk országunkban, népünk- becsmérlő alkotások látnak ben. Mi azért vagyunk opti- napvilágot. Itt kérlelhetetle- misták, mert bízunk pártunk- neknek kell lennünk. A párt ban, tudjuk, hogy a párt ál­nem volt és nem is lehet kö­zömbös művészetünk eszmei irányát illetően.” A párt ugyanakkor megbecsüléssel veszi körül, magasrendű alko­tói feladatok megoldására ösz- -tönzi a művészeket. A szovjet pártvezető méltat­ta a nemrég elfogadott új al­kotmányt és megállapította, tál kijelölt út az egyetlen he­lyes út!” — fejezte be előadói beszédét az SZKP KB főtit­kára: Az első munkanapon ter­jesztette a kongresszus elé a Központi Revíziós Bizottság beszámolóját Gennagyij Szi- zov, a bizottság elnöke. Ugyancsak hétfőn köszöntöt­hogv szemmel láthatóan meg- ték a kommunisták nagy ta­élénkült a legfelső hatalmi szervek tevékenysége. Elisme­réssel szólt a tanácstagok munkájáról. A továbbiakban foglalkozott az ország védelmi erejének megszilárdításával, a szakszervezetek szerepének növelésével és a párt után­pótlásának, a lenini Komszo- molnak a feladataival. Üj program szükséges Külön fejezetet szentelt a párt társadalmi szerepének, megállapítva, hogy a társada­lom fejlődésével együtt no­végén, a harmadik évezred küszöbén.” , „Magasztos célunk: a kom­munizmus. És mindegyik nácskozását a fennállásuk 63. évfordulóját ezen a napon ünneplő szovjet fegyveres erők képviselői. Megkezdő­dött a beszámolók megtár­gyalása is: az első napon a Politikai Bizottság két tag­ja: Viktor Grisin, a moszk­vai városi pártbizottság első titkára és Vlagyimir Scser- bickij, Ukrajna Kommunista Pártja Központi Bizottságá­nak első titkára kapott szót. A kongresszuson a mint­egy ötezer küldött mellett 109 ország 123 pártjának delegá­tusai vannak jelen. A Ma­gyar Szocialista Munkáspárt vekszik, erősödik és válik ed- munkasiker, a hősi tettek küldöttségét Kádár János, a zettebbé a kommunisták párt­ja. A beszámolási időszakban az SZKP taglétszáma 1,8 mil­lió fővel gyarapodott; jelen­leg a pártnak 17 millió 480 ezer tagja van. A tagság 43,4 százaléka munkás, 12,8 száza­léka kolhoztag és 43,8 százalé­mindegyik éve, mindegyik öt- Központi Bizottság első tit- éves terv közelebb visz ben- kára vezeti. Nemzetközi visszhang Kiemelten foglalkoznak a Nagy visszhangra talált a , , . , szocialista országok tömegtá- szovjet vezetőnek az enyhü­lj8 a,, T,űsz.,’ . tudományos jékoztatási eszközei az SZKP lés megszilárdítását célzó mp oH/ntn nvto rrticofl Damnen. .. _ ___________ _________________________ . . é s alkotó értelmiség képvise­lője. Részletesen foglalkozott Brezsnyev, a pártépítés idő­szerű kérdéseivel, az ideoló­giai-politikai nevelő munkp ja­vításának feladataival, felhív­ta a figyelmet a marxista- leninista elmélet alkotó fej­lesztésének fontosságára. Meg­állapította azt is, hogy az SZKP jelenlegi programja he­lyesen tükrözi ugyan a társa­dalmi fejlődés törvényszerűsé­geit, de elfogadása óta már húsz év telt el, ezért e prog­ram átdolgozására van szük­ség. Ennek értelmében java­solta a program szükséges mó­dosítását és kiegészítését. „Ha ez a javaslat támogatásra ta­lál hétfőn megkezdődött XXVI. többi indítványa is, minde- kongresszusával. A -testvéri nekelőtt az európai bizalom­szocialista országok rádiói hír- erősítő intézkedésekre vo- adásaikban vezető helyen szá- natkozó javaslat, amelyet ál- moltak be a kongresszus első tálában Nyugat-Európának napjának eseményeiről. tett gesztusként, a madridi A Német Demokratikus találkozón előterjesztett fran- Köztársaság rádióadói részle- cia tervezet egyes elemeihez tesen ismertették Leonyid Brezsnyev beszámolóját, min­denekelőtt annak külpolitikai való közeledésként értékel­nek. Több nyugati kommen­tár hangsúlyozza a kongresz­vonatkozású megállapításait és szusi beszéd külpolitikai „ré­szének „mértéktartó” hang­vételét. Washingtonban a benne foglalt javaslatokat, A lengyel és az NDK televí­zió egyenes adásban közvetí­tette a kongresszus megnyitó- désseí fogadták a sát. kózóra vonatkozó A Tanjug jugoszláv hírügy- de Reagan elnök nökség a nap folyamán több leg nem siet a konkrét vá jelentést is adott a kongresz- lasszal — közölték az ameri- szus első napjának esemé- kai külügyminisztérium tiszt megelége­csúcstalál­javaslatot, valószínű­nyélről, az SZKP KB főtitká- ségviselői. Politikai megfi­lehetne bízni a Központi Bi­zottságot az SZKP programja új megfogalmazásának előké­szítésével." A kongresszuson — hang­súlyozta végül — meg kell vi­tatni a párt, az ország terve­it a XI. ötéves tervidőszakra, és távolabb tekintve, az 1990- es évekig. „Attól, amit ezek­ben a napokban elhatározunk, nagy mértékben függ majd hazánk arculata a XX. század rának beszámolójából, kiemel­ve a nemzetközi helyzettel foglalkozó részeket. Leonyid Brezsnyev kong­resszusi beszámolójának első nyugati kommentárjai egy­öntetűén azt emelik ki, hogy az SZKP KB főtitkára síkrá- szálit a szovjet—amerikai pár­beszéd minden szinten törté­nő felújítása mellett és mél- biztonsági tatta a csúcsialálkozók gya- vitatta meg korlátát. gyelők szerint az amerikai vezetést — a Washington ál­tal kezdeményezett korábbi szópárbaj után — meglepte a kongresszusi beszámoló hangvétele és sem a Fehér Ház, sem a külügyminiszté­rium nem számított a szov­jet javaslatokra. Reagan el­nök Richard Alien nemzet­főtanácsadóval Brezsnyev be­számolóját. Az SZKP XXVI. kongresszusa alkalmából, a szovjet fővárosban tartózkodó magyar párt- küldöttség vasárnap megtekintette „A kommunizmust építjük” című kiállítást. Képün­kön: a Kádár János vezette magyar küldöttséget Nyikolaj Ponomarjov, a Szovjet Képző; művészeti Szövetség elnöke (jobbra, szemüveggel) kalauzolta a kiállításon.

Next

/
Thumbnails
Contents