Nógrád. 1981. február (37. évfolyam. 27-50. szám)
1981-02-21 / 44. szám
AZ SZKP XXVI. KONGRESSZUSA TISZTELETÉRE Üjabb brigádok álltak versenybe VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÖLJETEK! NÓGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Az elsőként felajánlást tevő szocialista brigádok példáját követve tegnap Nógrád megyében újabb kollektívák csatlakoztak az SZKP XXVI. kongresszusának tiszteletére indított munkaversenyhez. XXXVII ÉVF., 44. SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1981. FEBRUAR 21., SZOMBAT Kádár János vezetésével Magyar pártküldöttség utazott az SZKP XXVI. Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának vezetésével pénteken elindult Moszkvába a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának küldöttsége, amely részt vesz a Szovjetunió Kommunista Pártja február 23-án kezdődő XXVI. kongresszusán. A küldöttség tagjai: Lázár György, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnöke, Gyenes András, a Központi Bizottság titkára, F'recz János, a KB tagja, a Központi Bizottság osztályvezetője és Szűrös Mátyás, a KB tagja, a Magyar Népköztársaság szovjetunióbeli nagykövete, aki Moszkvában csatlakozik a küldöttséghez. kongresszusára A pártküldöttség búcsúztatására a Keleti pályaudvaron megjelent Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese, Havasi Ferenc, Korom Mihály, Németh Károly, Óvári Miklós, a Központi Bizottság titkárai, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke, valamint Horváth István belügyminiszter, Púja Frigyes külügyminiszter. Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter, a Központi Bizottság tagjai és Varga István, a KB osztályvezető-helyettese. Jelen volt Valeri} Muszatov, a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Mozgóbolfok A Salgótarjáni Ruhagyár jobbágyi telepének szocialista brigádjai február 23—28. között kongresszusi hetet tartanak. Vállalták, hogy ez idő alatt a szovjet exportra készülő termékekből minden egyes napon túlteljesítik az aznapra ütemezett mennyiséget, s kezük munkájaként csak kifogástalan termékek kerülhetnek le a gépről. Felajánlották továbbá- hogy fokozott gondot fordítanak a pontos kiszállításra, ezáltal is hozzájárulva ahhoz, hogy a szovjet boltok választékosabb áruellátásban részesítsék vevőiket. A ruhagyár salgótarjáni üzemének Kun Béla Szocialista Brigádja — tekintettel az első negyedévi feszített tervre — egynapi többletműszakot ajánlott fel a szovjet exportra vonatkozó szerződéses kötelezettségek pontos teljesítése végett. A Váci Kötöttárugyár kazá- ri gyáregységében a 18 brigádban dolgozó 165 munkás követi az élenjárók példáját. A kazáriak is készítenek termékeket szovjet piacra. Az SZKP XXVI. kongresszusa előtt tisztelegve szavatolják az ezzel járó kötelezettségek pontos teljesítését, továbbá azt is, hogy a szovjet piacra irányuló termékek minőségét egy százalékkal javítják. A kis települések, tanyák és a kieső idegenforgalmi területek napicikkellátását mozgó ABC-boltokkal segítik a fogyasztási szövetkezetek. Pénteken Budapesten a MOM Csörsz utcai művelődési há* za előtt tizenegy új Ikarus 260 típusú autóbusz sorakozott fel. E mozgóboltok üzembe helyezéséhez a SZÖVOSZ a I kölcsönös támogatási alapból 16 millió forinttal járult hozzá. Egy-egy autóbusz eladótere 22 négyzetméter. A vásárlóknak 500 féle napicikket adhatnak el> üzletenként mintegy 200 ezer forint értékű készlet áll rendelkezésükre. A mozgóboltokban hűtőgépek vannak, és önkiszolgáló-rendszerben szolgálják ki a vevőket, akik a pénztárgépeknél fizetnek majd. Befejeződtek a magyar —lengyel tárgyalások A magyar—lengyel gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság XVIII. ülésszakát 1981. február 19—20-án tartotta Varsóban. A magyar delegációt Marjai József, a Magyar Nép- köztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese, a lengyelt Andrzej Jedynak, a Lengyel Népköztársaság miniszterelnök-helyettese, a bizottság társelnökei vezették. Tartani a színvonalat Majdnem 160 millió 1981-re A KPM kö; A KPM Nógrád megyei Közúti Igazgatóságának kezeléseben csaknem 960 kilométernyi úthálózat van, amelynek korszerűsítésére, javítására az elmúlt V. ötéves tervidőszakban 900 millió forintot költöttek. S igaz, az országos úthálózatból való „részesedésük” alig 3,2 százalékos, ám megyebeli útjaink állapota gazdasági, politikai és a hangulatot jelentősen befolyásoló társadalmi tényező is. Mihdezeket tudva végzi már esztendők óta az igazgatóság háromszáz dolgozója, szoros együttműködésben az Egri Közúti Építő Vállalattal, ez irányú feladatainak teljesítését. Ennek köszönhető, hogy mindinkább nő a forgalom biztonsága, szélesebbek az utak, melyeknek a tavaly év végéig több mint 38 százalékát borította már korszerű aszfaltburkolat. A múlt év egyébként a KPM igazgatóságának egyik legsikeresebbike volt. Olyan feladatokat oldottak meg, mint a 21. számú közlekedési főútvonal további korszerűsítése, a Somoskőújfalui határátkelőhöz vezető szakasz korszerűsítése, a Pásztó nagyközségen átmenő vonal teljes felújítása, a 2-es, 21-es és 22-es utakon történt több mint 18 úti igazgatóságának kilométer hosszúságú burkolatmegerősítések. A forgalom biztosítását elősegítendő, 1980- ban 1344 KRESZ-, és 356 forgalomirányító táblát helyeztek el az utak mellé, s majdnem 59 ezer négyzetméternyi területen újították fel a burkolatjeleket. 1981-ben a közúti igazgatóság rendelkezésére álló, majdnem 160 millió forintot elsősorban a megye országos köz- úthálózatának állagmegóvására koncentrálják, a szolgáltatási színvonal megtartása mellett. Természetesen, a fontossági sorrend betartásának figyelembevételével, a gazdaságosság és a takarékosság előtérbe helyezésével. Ez utóbbiakat célozza, az az országos érdeklődést kiváltott új eljárás is, az úgynevezett pernyebetonos burkolatmeg- erősílési mód, amely szinte csak helyi anyagok felhasználásával — meddőhányókból nyert mészhidráttal vegyített keverékkel — nyithatna új utakat a hagyományos technológiák között. Ilyen, roppant olcsó eljárással az idén, több mint 25 ezer négyzetméternyi utat készítenek el. A KPTd idei munkájában, nagy fontossággal bír, hogy 107 kilométer hossznyi, alsóbbrendű hálózaton azonnaidei terveiből li profiljavítást és hibajavítást kell végrehajtani, melyek többsége a hosszan tartó tél felfagyásaiból ered. A téli bajok növekedését egyébként híven jelzi, hogy amíg 1979- ben 6,8, 1980-ban 8,6 millió forintba kerültek a kemény idők által okozott károk, addig erre az évre — e célra — már több mint kilencmillió forintot terveztek. 1981-ben, a tervek szerint, 33 ezer 600 négyzetméteren, készítenek új aszfaltszőnyeget, több mint háromnegyed millió négyzetméternyi felületen végeznek emulziós útfelületi kezelést, 86 kilométernyi árkot ásnak ki, 181 kilométernyi hosszon rendezik a padkákat, kétezer új vezető oszlopot építenek be és több mint 750 útbaigazító és egyéb rendeltetésű táblával gyarapítják az eddig már meglevők számát. Ezek mellett a kezelésükben levő 369 (!) különféle méretű híd korszerűsítésével, javításával, karbantartásával is foglalkoznak. A KPM megyei közúti .igazgatóságának dolgozói egyébként, bár munkájukat még zavarja az időjárás, már javában végzik az idei tervekben meghatározottak végrehajtását. Az ülésszakon áttekintették a két ország közötti gazdasági kapcsolatok helyzetét és fejlesztési lehetőségeit, értékelték a külkereskedelmi forgalom alakulását és a középtávú tervek egyeztetésének menetét. Részletesen megvizsgálták a magyar részvétel lehetőségét a lengyel ipar szabad gyártó- kapacitásának jobb hasznosításában 1981-ben és a következő években. Megállapították, hogy a kölcsönös érdekek figyelembevételével új, mindkét fél számára előnyös együttműködési lehetőségek vannak a kohászat, a gépipar, a nehézgép- és mezőgazdasági gépgyártás, valamint az építőanyag-ipar területén. Értékelték az 1980. évi külkereskedelmi forgalom alakulását, és az 1981. évi külkereskedelmi szerződéskötések helyzetét. Meghatározták a középtávú tervegyeztetés soron következő feladatait. Marjai Józsefet február 19- én fogadta Wojciech Jaruzelski hadseregtábornok, a kormány elnöke. * A Marjai József-vezette magyar küldöttség pénteken délután hazaérkezett Varsóból. ' (MTI) Felemás esztendő Szécsényi számvetés Szécsény nagyközség kulturális életében mind nyomasztóbb terhet jelent a II. Rákóczi Ferenc Művelődési Központ épületének évről évre romló állaga. Mint az a közelmúltban végzett számvetésből' is kitűnik, a hiányos működési feltételek a múlt évi munkára is rányomták bélyegüket. így a művelődési központ nem tudott igazán a település közéleti központjává válni. A színházpótló programok •»lánya idővel az érdeklődés ^lányát is maga után vonta. Ezzel párhuzamosan viszont nőtt az érdeklődés az „inti- mebb” rendezvények, főként a kiscsoportos foglalkozások és a — szűkebb körű — szórakoztató, zenés-táncos rendezvények iránt. Változatlanul szerény eredményeket ért el az intézmény a felnőttoktatás az ismeretterjesztés, elsősorban az üzemi ismeretterjesztés terén. Sikeresek voltak ugyanakkor az úgynevezett közhasznú tanfolyamok. Kielégítésre vár a nyelvtanfolyamok iránt felkeltett igény. Tavaly időnként zavarok mutatkoztak a nagyközség művelődési életének koordinációjában, a közművelődési intézményeknek a termelőegységekkel való kapcsolatrendszerében is. A mérleg másik serpenyőjében néhány eredményes kezdeményezés — például a művelődési központ és a Kubi- nyi Ferenc Múzeum közös összefogásával létrehozott „Szécsényi galéria” — mutat példát a helyes útra. A hiányosságok felismerését tükrözik az idei célkitűzések, melyek összességükben Szécsény bázisjellegének erősítésére irányulnak. Ezen belül a II. Rákóczi Ferenc Művelődési Központ jobb műsorpolitikával és belső átszervezéssel igyekszik megfelelni az elvárásoknak. Az intézmény munkatársai számára az idei esztendő egyúttal már a felkészülés jegyében telik. Felkészülés a — nagyközség 1981—1985. középtávú művelődési tervében szereplő új művelődési központ belépésével járó — magasabb szintű feladatok elvégzésére. Keverőüzem a síküveggyárban A komplex fejlesztés! program részeként megvalósítás előtt áll a salgótarjáni síküveggyár új keverőüzeme. A megnövekedett minőségi és mennyiségi igényeknek megfelelőéi) korszerű elektronikus mérlegekkel biztosítja majd az üveggyártáshoz szükséges alapanyag-ellátást. A zárt rendszerű anyagmozgató berendezések segítségével az új üzemrészben korszerű munkakörülményeket teremtenek a dolgozóknak, egészséges feltételeket biztosítanak munkájuk végzéséhez. — kulcsár — Kártalanítás Az élen még mindg a cipő A gyári minőségjavító intézkedések ereményességének az üzletekben vásárolt cikkek külcsine, esztétikussága. tartóssága állít tükröt — nemritkán görbe tükröt. A vevők kártalanítása ugyanis azt jelzi, hogy nem minden áru kifogástalan, aminek — lévén, hogy első osztályba sorolták — kellene lenni. A salgótarjáni Centrum Áruházban például 1979-ben 994 ezer forint értékű árut reklamáltak meg a vevők. Panaszuk jogos volt- a hibás cikkekért kártalanítást kaptak. Tavaly 921 ezer forint éftékű holmiról derült ki, hogy nem felel meg a követelményeknek — a vevők visszakapták a pénzüket. (A csökkenés oka az az intézkedés, mely szerint 1979. július 1-től azokat a lábbeliket, melyeknek hibája javítható, nem veszik vissza, hanem megreperálják.) Ennek dacára a reklamációs listát még mindig a cipők vezetik, a múlt évi kártalanítás 90 százaléka ebből tevődik ki. A cipőipar kidolgozta ugyan a stabilabb talpragasztás módszerét, de ezek után is zömmel a talpleválás készteti kifogásra a vevőt. Elromlanák a kapcsok, csatok, elszakad a pánt, rekordidő alatt elkopik a talp. Mindezeken a lábbelik mellé adott használati utasítás — mely ezernyi tilalomfával iparkodik a lábbeli élettartamát meghosszabbítani — vajmi keveset segít. A cipőgyárakon a sor, hogy igencsak borsos árú termékeik minőségét ismét javítsák. Mi az, amire a cipőkön kívül még panaszkodnak a vevők? A harisnyanadrágok például, melyeken felszalad a szem (bár ennek okát szinte lehetetlen kideríteni), a kötöttáruk. melyeken felbomlik és útjára iramlik a szem, vagy varráshiba ékteleníti, a valódi bőrből készült kabátok, melyekről lepereg a fedőfesték, vajjy elszakad a bőr a feszítésnek kitett helyen. s ritkábban a ruhára való kelmék, melyek olykor rögtön a varrás után kibolyhozódnak. A kártalanított vevőket rejtett hibás termékekkel verte a sors. A Iáható hibákat ugyanis már a nagykereskedelmi vállalatoknak ki kellene szűrniük, ők ugyanis a Rumes minőségvizsgáló egyesülés közreműködésével tételesen kötelesek átvizsgálni a kapott árut. Ez a fajta szűrő azonban nem éppen tökéletesen működik. Erre utal az, hogy az árut eladó Centrum Áruház — holott a nagykereskedelemtől kapott szállítmánynak csupán egyötödét nézi át — is jócskán talál még szemmel látható hibát benne: ezek alapján tavaly például 120 minőségi jegyzőkönyvet vett fel. A vevő a pénzéért — különösen, ha azt első osztályt termékért adta ki — kifogástalan minőséget vár. Már pedig az a gyárakban születik (ha születik), övék hát a velejáró felelősség.
