Nógrád. 1981. február (37. évfolyam. 27-50. szám)

1981-02-19 / 42. szám

Tényleg a legfontosabb? A MŰVÉSZETEK közül szá- azok megadóan csak annyit mazottalnak munkabére. Az munkra legfontosabb a film. válaszoltak: Hát mit tehetünk, elmaradt előadások időpontjá- Ha nem is szó szerinti pon- mi? A KISZ nagyhatalom! ban ezekért vagy már fize- tosságú ez a lenini idézet, lé- De ha a község vezetői nem tett, vagy ezután kötelesség- nyegét tekintve hamisítatlan tudnak semmit tenni ellene, szerűen fizetni fog. és igaz. Nem azért citáltam, akkor ki tehet? Nyilván az Kiknek kellett volna — kel­mert olthatatlan vonzódástér- ifjúsági alapszervezetnek kel- lene — a mozihelyiségek min- zek az ismételgetéstől már- lene megtanítania tagjait a denkori és megfelelő fűtéséről már közhellyé silányított afo- méltányos viselkedésre, arra, gondoskodni? Vitán felül az rizmák iránt, hanem azért, hogy jó dolog fiatalnak lenni, üzemeltetőnek, azoknak a köz­mert az utóbbi időben mind jó dolog diszkózni, de illik ségi tanácsoknak, amelyektől sürgetőbbnek érzem e követel- mások, netán az idősebbek a moziüzemi vállalat a terme mériy újbóli valósággá válá- szórakozására is tekintettel két bérli, amelyeknek több sát. Vagyis miről van szó ke- lenni. esetben segített anyagilag is — rek perec? Arról, hogy mind például székek, sötétítők vá­több jele mutatkozik annak: KÉMÉNYÉN tartja magát az sarlósával — a feltételek biz- a film a mindennapok gya- idei tél. November óta — sa- tosításában, Javításában, A vállalat állásfoglalása — korlátában nem a legfonto- jó* számításom szerint — ^ vajumi _ s abb művészet Valamikor, már a hatodik hideghullám- fogalmazódott meg még a felszabadulás után az nak örülhetünk, vagy hosszan- év« SS érteklz- volt - aztán lassan elfeled- kodhatunk ki-ki vérmérsékle- níki fé­keztünk róla, vagy frázisként te, beállítodottsága szerint. A puffogtattuk. decemberi, januári hideg- ‘“!£öZök“ői A jelszó és szemléletének frontok szokatlanul erősek és létén — egyértelmű: neki fil­mekről, a vetítést lebonyolító és személyekről kell gondoskodnia. A géppark lése kötelessége, mint ahogyan annak kellene lennie az ob jektumok tulajdonosának a elhamarko dottan, a feltételek fogyaté­alakulására, történetére vo- szívósak voltak, számos közsé- vétónak me sózása eme­natkozóan kimerítő magyaré- günk moziját - egyben kul- színvonalának megóvása, eme zatot nem tudok e cikk kere- túrházának nagytermét, mert tein belül adni, annyit azon- a kettő rendszerint egy és ban felelősen állíthatok, hogy «jyanazMi hely “ miati s^kek'karbantartása“ cseré- a problémák forrása nem csak ték. Fűtési hiányosságok miatt ,. hpiviníoeU- ffitis«» w a filmgyártásban vagy - for- =dtak ^ előadások Mátra- L utóbbf tennivalókat is galmazásban található, hanem ij^asz«ősön Mát- mozisok nyakába varrták, benne van a mozik üzemelte- Remélhetőleg ez a szemlélet tőiben, a tanácsokban, az elő- Drégelypalánkon Endrefalván, fokozatosan megváitozik - és adások szervezőiben vagy nem ^átraszelén -Kisecseten - és a moziüaemi váílalat sem szün- szervezŐiben, a különböző tár- még több helységben, melyek- , . mozikat sadalmi szervekben, csoporto- nek felsorolásával nem ki- d a fpitéte sulásokban, irányítói, népmű- vánom untatni az olvasót. Az- k , ’ , ,, , velői magatartásban. Mert, tán fűtenek, de igencsak ta­ha nem így volna, akkor ugyan karékon, mert a termek meg- a KÖRNYEZETI kultúráról miként értelmezhetjük azt az lehetősen hűvösek, olyan tele- röviden: mozijaink egy része esetet, amelyet több település- püléseken, mint Szécsény, Var- rendkívül koszos, viharvert ről — de legszélesebben Bár- sány, Hollókő, Zagyvaróna, megyeszerte. Nem több pénz náról — hallottunk. Az emlí- Patak. A sor ez esetben is kell hozzá, hogy mások le­tett község ifjúsági klubjának folytatható. gyenek. Inkább törődés, fe­tagjai, vendégei körében Az elmaradt mozielőadások gyelem; kulturált magaviselet ugyanis az a szokás alakult ki, bosszúságot okoznak az em- — nézőktől, hivatalos szer- hogy mindig akkor diszkóznak bereknek, előrelátóan meg- vektől. Hogy újra ünnep le- a leghangosabban, amikor a tervezett kikapcsolódásukat za- gyen _ m;nt 20—30 évvel ez- szomszédos moziban vetítés várják meg. Ez azonban még eiőtt — a moziba menetel, folyik. Aztán ha valaki szóvá mindig csak a kisebb baj. A Hogy visszanyerje tartal- teszl, arra a fiatalok ügyet nagyobbat már forintban mé- mat a klasszikus mondás sem vetnek. Olyannyira nem, fik- Mert senki sem vitathat- művészetek közül számunkra hogy amikor a megyei mozi- Ja, hogy a moziüzemi válla- legfontosabb a film. üzemi vállalat dolgozói szóvá latnak pénzbe kerül a propa­tették a község vezetőinek, ganda, a filmszállítás, alkal- Sulyok László Pályaválasztók figyelmébe Főiskola Szarvason Szarvas kisváros Békés megyében. Lakóinak száma alig több húszezer főnél, mégis a jelentős alföldi vá­rosaink közé tartozik. Hogy miért, arról az alábbiakban képet kaphatnak az olvasók. A város története összefo­nódik a mezőgazdasági szak­emberképzés történetével. A város újjátelepítése után né­hány évtizeddel, 1780-ban, egy lelkes pap és agrárku­tató, a francia felvilágosodás híve, ' Tessedik Sámuel, itt alapítja meg Európa első gaz­dasági iskoláját. Célja a pa­rasztság szellemi felemelése, a tudatlanság felszámolása. Is­kolája a maradiság, az irigy­ség, a reakció mesterkedései ellenére 22 éven keresztül működött. Egy évszázadnál hosszabb ideig kellett várni arra, hogy ismét meginduljon Szarvason a mezőgazdasági szakember- képzés. 1927-ben alakul újjá a tessediki iskola, amely csak a felszabadulás után Veheti fel a nagy előd és alapító ne­vét. A Tessedik Sámuel Me­zőgazdasági Technikum or­szágos hírnévre tesz szert rö­vid idő alatt. Kiváló oktató­nevelő munkájával kiérdem­li a Munka Vörös Zászló Ér­demrendet az ötvenes évek­ben, majd a továbbfejlesztést 1960-ban, Ekkor alakul át felsőfokú mezőgazdasági tech­nikummá. 1970-ben pedig a Minisztertanács határozata értelmében a Debreceni Ag­rártudományi Egyetem Öntö­zéses-Meliorációs Főiskola Kara lesz. 1977-ben a kar ne­ve megváltozik Mezőgazda- sági Főiskolai Karra. A nagy múltú és gazdag hagyományokkal rendelkező főiskola jelenleg két szakon képez üzemmérnököket. Ezek: öntözéses-meliorációs és nö­vénytermesztési szakok. A ta­nulmányi idő mindkét sza­kon 3 év. A diploma meg­szerzése után lehetőség nyílik a szaküzemmérnöki kiegészí­tő képzésben való részvételre, A jövő építésznemzedéke Jelentős és nagyszabású fel­adatok várnak az Építőanyag- . és Építőipari Főiskola hallga­tóira a Koreai Népi Demok­ratikus Köztársaság új arcu­latának megteremtésében, a célszerű középületek, a korsze­rű és esztétikus lakótelepek megtervezésében, felépítésé­ben. A fiatalok biztos elméleti alapképzést Kapnak az Igen jól felszerelt elméleti blokk tervezőszobáiban, előadóter­meiben. Gyakorlati ismeretei­ket pedig az ország nagy épít­kezésein sajátítják el. Leg­utóbbi Andzsu és Hamhung megyékben dolgoztak,^ olyan üzemépítkezéseken, mint pél­dául a Tae Nehézgépgyáré. Kivették _ részüket a Kim Ír Szén Egyetem, a Phenjani Nagy Színház, a főváros nagy- uszodája és a kultúrpalota épí­tésében is Megismerkedtek az új építési módszerekkel és rendszeresen vizsgálták az új és régi építőanyagok leghaté­konyabb alkalmazását. Ez mind a mai napig fontos ré­sze a főiskolai oktatásnak. A fiatalok saját ötleteiket a főiskolás tervezők versenyén mutathatják be. Sok az alka­lom a szakmai vitákra, össze­jövetelekre is. A főiskola di­ákjainak tervei alapján léte­sítették a Moranbong Ifjúsági Parkot és több szép középüle­tet. Országos versenyeken is előkelő helyezést érnek el az építőipari főiskola hallgatói. Gyakran részt vesznek egész városrészek, parkok terveinek megalkotásában is. Ötleteiket felhasználták Nampho kikötő­város új kerületeinek a ki­alakításában is, a modern fa­lusi települések megtervezésé­ben. NÓÖRAD - 1981. február 19., csütörtök a vízgazdálkodási, a vetőmag- termesztési ás gyepgazdálko­dási szakosítón. Idén 110 elsőéves hallga­tót vehetnek fel a nappali togozatra, s levelezőképzést is folytatnak. A főiskola kor­szerű, Jól felszerelt laborató­riumokkal, előadótermekkel rendelkezik. Zártláncú tele­vízió-rendszer segítségével a legkorszerűbb oktatási mód­szereket tudják alkalmazni. A Tessedik Sámuel nevét vise­lő kollégiumban 3 ágyas szo­bák állnak a fiatalok ren­delkezésére. Kedvezőek a végzős hall­gatók elhelyezkedési lehetősé­gei. Évente körölbelül száz fiatal üzemmérnök végez. A távozók egy része minthogy társadalmi ösztöndíjasként tanult, az ösztöndíjat folyósí­tó gazdaságban dolgozik. A többiek pályázati úton he­lyezkednek el. Az eddigi gya­korlat szerint minden pályá­zati joggal rendelkező hall­gatóra három munkahely ju­tott. Általában a gyakornoki idő letöltése után középveze­tői beosztásban dolgoznak. A harmadik évtizedét kez­dett szarvasi főiskola méltán tarthat érdeklődést megyénk végzős középiskolásainak kö­rében is. MARLENE (Vili.) Hatvan — negyven „Mindenki meghalt” — mondta Odette-nek — „az egész életem csak halottakból áll...” De azért mindig akad­tak férfiak, mindig új férfiak, akik felbukkantak az életében. Az erőteljes olasz sztár, Raf Valloné volt az egyik. „Még Hugh Curnow életében” — mesélte Odette Miron —, „akarta Raf Valloné elcsábíta­ni”. Ha egy hatvanas nő viszonyt kezd egy negyvenes férfival, abban az első pillantásra van valami visszataszító. Egy olyan hivatásszerűen szép nő számá­ra, mint Marlene Dietrich is bók, jó megjelenésének és nem elhanyagolható attrak- tivitásának a bizonyítéka egy olyan férfi érdeklődése, aki minden ujjára tíz nőt kaphat. „Egy vacsora alatt a bal ol­dali szomszédja volt, és asze­rint, amit a Madame nekem elmesélt, az olasz hevesen be­leszeretett — mondja Madame Odette. „Én tudom, milyen bá­jos tud lenni, ha súlyt fektet rá...” Időzzünk el egy pillanatra, mielőtt követnénk Raf Vallo- ne-hoz Rómába, művészien megtartott szépségénél, mely­ről senki nem tud autentiku- sabban tájékoztatni, mint Ma­dame Odette. „Marlene Dietrich soha nem vetette volna alá magát plasz­tikai műtétnek!” — kezdi. „Ez nem az ő stílusa egyáltalán — nem, ő úgy beszélt az örege­désről, mint egy megmásítha­tatlan dologról, mely termé­szetes — és humorral...” Ha fürdött, nem rejtőzött el Odette elől, ellenkezőleg. „Ha mellette álltam, hogy bebugyo­láljam a íürdőköpenyébe, nyu­godtan szemlélte magát a tü­körben, és azt mondta: „Néz­ze csak meg, hogy nézek ki. Mint egy öreg. hervadt tyúk! Egészen ráncos vagyok", „És azután, — mondta Odette csodálattal —, a Ma­dame nekiállt, hogy ismét „szép, fiatal lányt” csináljon magából”, „Mesés külsejének titka — egy átlátszó ragasztó­papír! Ezzel fel és lehúzta a fejbőrét, míg minden ránc el nem tűnt! A ragasztópapírta haja alá rejtette, és vastag alapozó sminket tett az arcá­ra, és semmi mást, én mon­dom!” Mível mindig sietett, — mondja Odette, — előfordult, hogy a smink alatt láthatóvá vált a ragasztópapír, „A barátai, akik mindig kí­váncsiskodtak, néha bizonyá­ra meglepődtek, de egyik sem volt olyan tapintatlan, hogy észrevegyen valamit is. Én sem mertem soha annyira bi­zalmas lenni, hogy szóljak róla.. Este, amikor Marlene visz- szavonult, letépte a ragasztó­papírt és ez ismét egy pár szál hajába került. „Mindig az volt a benyomásom, hogy egy rosz- szul megkopasztott tyúk áll előttem!” — mondja nevetve Odette. „Ugyanis már nem sok haj volt a fején, és az is na- gyob vékony, — ezt jól elrej­tette a parókái alatt. Egy fél tucat volt neki, mindegyik egyforma volt, halvány hamu­szőke, egy londoni fodrász ké­szítette őket, aki mindig fel­frissítette aztán...” Marlene igazán szívtelenül kezelte a parókáit, elhajította valahová, ha hazaért, azután mindenfelé kereste. „Néha az ágy alatt vagy bútordarab mö­gött találtam meg a parókáit!” De térjünk vissza Raf Val­Fcbruár 19. — csütörtök — Z0.50 h. „A legnagyobb sűrűség közepe” Marlene Dietrich és Raf Valloné lone-hoz, aki olasz tűzhányó módjára ostromolta virággal, édességgel és levelekkel, míg­nem Marlene azt mondta Odette-nek: „A hét végén Ró­mába utazom, különben még megbolondul nekem”. Marlene Dietrich csengőén kacagott, mikor arról mesélt a bizalmasának, Odette Mi- ronnak, hogyan zajlott le a Raf Vallone-nal töltött szerel­mi hétvége. „Tehát megérkeztem Ró­mába, ragyogó arccal állt a repülőtéren, virággal, egy iga­zi férfi...” Raf Vallone-t az ötvenes években világhírűvé tette a Silvana Manganóval forgatott „Keserű rizs” című film, Cur- zio Malaparte „Tiltott Krisz­tusa” és Marcel Carné „Thé­rese Raquin”-je. Klasszikus római arcú őstehetség volt, aki jogot és filozófiát tanult, majd először labdarúgósztár lett; Párizsban hellyel-közzel szín­házban is játszott. „Elvitt a lakására” — ma­gyarázta Odett-nek — „azt hittem, kettesben leszünk...” Mindez 1966-ban, esetleg 1967- ben lehetett. Madame Odette már nem tud pontosan vissza­emlékezni az évszámra, de azt tudja, hogy akkor már Mar­lene utolsó szeretője, Hugh Curnow megvolt — csak ép­pen Ausztráliában. És Madame Dietrich „telje­sen megzavarodott” a Raf Vallone-ügytől, melybe „in­kább akarata ellenére kevere­dett, annak viharos ostrom«: lása miatt”. Ma este 18 órától a CSEREPEK című új magyar film elő- bemutatója a SALGÓTARJÁNI JÓZSEF ATTILA MEGYEI MŰVELŐDÉSI KÖZPONTBAN. A vetítés után ankét GAÁL ISTVÁN filmrendezővel. (A Filmklub bérletigazolványa érvényes.) CSEREPEK Színes magyar film, készült 1980-ban, a MAFILM Budapest Stúdiójában. Irta és rendezte: GAÁL ISTVÁN Fényképezte: LŐRINC JÓZSEF Főszereplők: Zygmunt Malanowicz. Várkonyi Szilvia, Szakács Eszter és Bihari József. /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents