Nógrád. 1981. február (37. évfolyam. 27-50. szám)

1981-02-15 / 39. szám

Pénz nélkül „új ruha" Ki hogyan gazdálkodik — aszerint él Egy-két éves megunt holmi­jainkat egy kis ötletességgel szinte vadonatújjá varázsol­hatjuk. 1. A papa vagy a férj mel­lényét úgy alakíthatjuk át magunkra, hogy a kivágást mélyebbre vesszük és elkere­kítjük. Széleit körös-körül el­ütő színű, de az alapanyaggal harmonizáló, sötét paszpóllal díszítjük, s a paszpól színével egyező szép kis gombokat var­runk rá. Vékonyabb termetű- ek erősen bekarcsúsíthatják. 2. Az örökzöld ingblúzt is fanyalogva vesszük fel egy idő után. Vágjuk le az ujját könyökig, és fejtsük le a gombokat róla. Vegyünk szé­les, 2—3 cm hímzett szalagot (nnek hiányában valamilyen szép, élénkszínű kelmét), s ebből varrjunk b blúz ujjára kézelőt, hamis zsebpántot, és ezzel díszítsük az elejét és alul körbe. Gombolás helyett patenttal zárjuk. 3 3. Fiataloknak és jó alakú- aknak szántuk a következő tippet. Igen divatos és csinos viselet a térdnadrág, amelyet akár régi farmerből, akár szö­vetnadrágból könnyen kiala­kíthatunk. A nadrágot térd alatt mintegy 10 centivel le­vágjuk, s a maradékból ki­szabjuk a térd alatti gombo­láspántot és a zsebnekvalót. Vastag kötött harisnya, térd­zokni és sportos cipő illik hoz" zá. A GAZDÁLKODÁS (értve ezalatt a családi pénzügyek intézését) a családok életében legalább oly fontos tényező, mint az országokéban. A há­zasság négy tartóoszlopának (szerelem-szexualitás, gyer­meknevelés, kulturális-világ­nézeti közösség, együttes gaz­dálkodás) egyike, szilárdsága vagy labilitása folyománya (és tükre a másik három össze­hangoltságának, de könnyen okozója is lehet azok megbil­lenésének. Annál tartósabb oszlop, minél inkább önzetlen­ségből faragják, de a kölcsö­nös áldozatkészség sem elég ahhoz, hogy szilárd legyen. Módszere a családi élet vál­tozásaival együtt alakul. Hi­szen a család sem időtlen, mint a kőzet, hanem évről • évre formálódik, aszerint, hogy tagjait miként építi, vagy rombolja az idő. S a család személyi összetétele is válto­zik: a fiatal házaspár kezdet­ben esetleg valamilyek fél szüleinél lakik, utóbb saját lábára áll; gyermekei szület­nek, később talán rászorul va­lamelyik nagyszülő segítségé­re, vagy fordítva, az szorul gondozásra és költözik a fia­talokhoz, majd az idős család­tagok sorra eltávoznak, a gyermekek felnőnek és a régi otthonba hozzák házastársu­kat, és kezdődik az emberi lét körforgása elölről. A gazdálkodás szempontjá­ból talán a fiatal pár önálló életének kezdeti szakasza a legnehezebb, kivált akkor, ha mindkét fél ellentétes mintá­kat hoz hazulról. Ha egyik családnál az anya, másiknál az apa volt a „pénzügyminisz­ter”, ha egyik háznál a köny- nyed pénzszerzés, s a napról napra élés járta, míg a másik­nál meggondolt tervszerűség­gel osztottak be minden fil­lért. Manapság az sem ritka, hogy a fiatal alig figyelt a szülők gazdálkodási szokásai­ra, megszerztek, elébe tettek mindent, s aztán ott áll há­zasélete kapujában a pálya­kezdők kis jövedelmével, anél­kül, hogy halvány fogalma lenne arról, miként lehet azt' beosztani? Ilyenkor jönnek a végletek. Vannak, akik csokoládén él­nek, mert a főzéshez egyikük sem konyít, s különben is, nekik mindenből a legjobb kell, csak nem fogják követni őseik nyárspolgári példáját, akik kelkáposztát, babot és más hosonló unalmas dolgot ettek? S aztán csodálkoznak, hogy harsányan korog a gyomruk. Mások viszont úgy vélik, hogy amit OTP-törlesz- téssel meg lehet venni, az ingyen van, s különben is minden egyszerre kell, mert néhány év múlva olyan vének lesznek, hogy élvezni sem tudják, vásárolnak tehát bő­szen, s még bőszebben kop­lalnak utóbb. Még jó, ha az ilyesmiben legalább ' egyetér­tenek, de ha mindkét fél mást akar, hamar felborul a békes­ség, s ahogy a régi mondás tartja: ahol beköszönt a szük­ség, ott a szerelem kiszökik az ablakon. I A SZÜLÖK, ha tehetik, se­gítenek persze. Ám, a legna­gyobb segítség, amit adhatnak, ha idejekorán megtanítják gyermekeiket — jóval a há­zasság előtt, lehetőleg kicsi kortól fogva! — az ésszerű beosztásra és a nélkülözhetet­len házi munkára. Ügyesség­gel, „mesterségbeli tudással” kevésből is jobban lehet élni, mint ellenkező esetben a töb­ből. Ebbe azonban gyermek­kortól fogva kell belenőni, mert a szülői jó tanács rég el­késett, amikor a fiatal pár a maga életét éli. Akkor az már beleszólás az ügyeikbe, s töb­bet árt, mint használ. Az élet későbbi szakaszában a jómód is rejthet veszélye­ket, kivált, ha hirtelen kö­szönt be. Házasfelek, akik éve­kig áldozatkészen, összeszokot- tan húzták az igát, egyszerre lépést tévesztenek, ha vala­melyiknek váratlanul jobban megy sora. Ilyenkor fordul elő, hogy az egyensúly mér­legét korábban elrejtett ön­zés húzza le, előtörhetnek az addig elnyomott vágyak, mi­alatt a másikból kibukkan az érvényesülésre féltékeny ver­senytárs, s ha nem vigyáznak, a házi békét éppen az borít­ja fel, aminek közös örömöt kellett volna hoznia. Ilyenkor tör elő a „mi” fogalomköré­ből az „én”, hogy behajtsa, ami neki jár”. Jobbik eset, ha csak az történik, mind­ketten lazábbra engedik a gyeplőt, s megtapasztalják, hogy a többől nehezebb ki­jönni, mint a kevesebből. A gyermekek felcseperedé­se, talpraállítása után köny- nyebb korszak következik: akik addig minden veszélyt elkerültek, már annyira össze­szoktak, s olyan gyakorlottak a gazdálkodásban is, hogy za­vartalan derűvel várhatják a koraősz napjait. De amíg eljutnak odáig, ajánlatos, hogy mindkét fél­nek legyen a körülményekhez méretezett, különkasszája is. Egyebek közt azért, hogy je­lesebb napokon meglephesse társát. Azonkívül: mindenki­nek lehet támogtásra szoruló családtagja, rokona — jó ha létezik egy kis alap, amely nem vita tárgya. Ennek hiá­nyában fordul elő, hogy pré­mium-, jutalomosztás idején némelyek figyelmeztetik a munkatársaikat: — El ne áruld a feleségemnek (férjem­nek), hogy pénz ütötte a mar­kunkat! ‘— Pedig a hazugság (az elhallgatás is az!) mérge­zi az érzelmeket. Elszomorító jelenség az olyan férj is, aki kénytelen a kollégáktól köl­csönkérni, ha meglátja, hogy például a szomszédos közért­be banán érkezett, mert sze­retne vinni a gyerekeinek, de naponta kiadagolt zsebpénzé­ből nem telik. Kardos asz- szonyok állnak az ilyen fér­jek. mögött, s nem veszik ész­re, hogy látszólag apró dol­gokkal elnyomorítják egész személyiségét, olykor így vi­szik előbb-utóbb viharos lá­zadásba. Zsarnok férjek is akadnak, ám az asszonyok mégis ritkábban kerülnek ilyen helyzetbe, mert lelemé­nyesebbek rabtartójuk becsa­pásában. HOLOTT ÉPPEN az lenne a cél, hogy se a gazdálkodás, se semmi más ürügyén egyik se csapja be a másikat. Az őszinte, becsületes, tiszta élet­hez azonban szabadságjs kgü, és bizalom is. Ez utóbbi nél­kül nemcsak gazdálkodni, együtt élni sem lehet. Bozóky Éva Életkor és életmód konyább a különböző beteg­ségek iránt. Az élet különbö­ző eseményei nyomot hagy­nak a szervezetben, siettetik vagy késleltetik az öregedést. Az évek előrehaladtával csök­ken az idegrendszer ellenálló képessége, az ember lelkileg is sérülékenyebbé válik, ami­hez még hozzájárulhat az öre­gedéstől való félelem. Az öregedés folyamatában fontos szerepet játszik a meg­előző életmód. A tudósok szerint már 35 éves korban kezdünk öregedni, de a bio­lógiai „elkopás” ütemét befo­lyásolja a gyermekkor is. Grúz matuzsálemeken végzett vizs­gálatok igazolják, hogy hosz- szú életükhöz az öröklés mel­lett hozzájárult a tiszta leve­gőjű környezet, a nyugodt, ki­lengésektől mentes életmód, a mértékletes táplálkozás — és a fizikai munkával töltött évek. Képünkön: A legidősebb lappföldi aranyásó; hosszú élete nagy részét fizikai mun­kával, tiszta, nyugodt környe- Az élet múlandóságába be- zetben töltötte, letörődni nem akaró ember mindig foglalkozott az élet­kor meghosszabbításával, a test megfiatalításával, de nem találta meg az örök életet nyújtó, a megfiatalító „élet vizét”. A gerontológusok, qkik arra törekednek, hogy az ember hosszú, egészséges, munkaképes életet éljen, azt vallják, hogy az aktív élet­kor — melyben az egyén megőrzi szellemi és testi ké­pességeit — meghosszabbítá­sának egyetlen járható útja megelőzni és elkerülni min­den káros hatást, amely si­etteti a szervezet elöregedését. A legfontosabb feladat a betegségek megelőzése, gyógy­kezelése. Az élet során el­szenvedett, nem kezelt beteg­ségek siettetik az öregedést, az idős szervezet pedig fogé­Levegőterelő A lakások fűtésekor jelen­tős energiaveszteséget okoz az a tény, hogy a meleg le­vegő felfelé száll. Ahhoz, hogy testmagasságban a szoba hó» mérséklete 20 °C legyen, köz­vetlenül a mennyezet alatti légtérnek 30 °C-ra kell mele­gednie. Francia kutatók kis készüléket kísérleteztek ki a fűtés gazdaságosabbá tételére. A készüléket a központi fűtés radiátora fölé kell szerelni. Két kis turbina van benne, amelyek a radiátor fölött fel- melegedő levegőt — egy por­szűrő fátyolon át — a szoba közepe felé fújják. Egyidejű­leg vízpárát is kevernek aki­fújt levegőbe. A készülékben ezenkívül elektromos fűtő el­lenállások is vannak. Ezeket be lehet kapcsolni, ha például a központi fűtés gyengén mű­ködik, vagy olyan átmeneti időszakokban, amikor már nem érdemes magát a radiá­tort működtetni, de bizonyos mértékű fűtésre még szükség van. A készülékkel 20 száza­lékos tüzelőanyag-megtakarí­tás érhető el. az uregeues az emberiség kínzó élménye, ezt bi­zonyítja gazdag irodalma is. Az élet titkait kutató ember az ókortól kezdve igyekszik megfejteni, mi okozza az örege­dést, de a ma is­mert több ezer tudományos fel- tételezésből még egyik sem vitat­hatatlan. A leg­elfogadottabb vé­lemény, hogy az öregedést a sej­tekben végbeme­nő molekuláris változás, valamint az életfolyamatok idegi és belső el- választású miri­gyektől függő sza­bályozás befolyá­solja. A tudósok szerint az ember akár 115 évet is élhet. Tudományos bútortervezés Ma már ott tartunk, hogy az ülőbútorok tervezésének valóságos tudománya alakult ki, s a bútortervezők éppúgy figyelembe veszik a Szépség, a tetszetősség szempontjait, mint az egészségét és a ké­nyelmét. Az egyre kifinomul­tabb mérési eljárások jóvol­tából sok olyan dolgot vizs­gálhatnak tudományos pon­tossággal a kutatók, amire az­előtt nem volt mód. A mérő • műszerekkel „teletűzdelt” kí­sérleti iilőhiítornk értékes tá­jékoztatásokkal szolgálnák. A szakemberek sok szempontú munkája eredményeként ala­kulnak ki az első pillantásra többnyire meghökkentő, még­is teljesen ésszerű újabb meg újabb formák. Az így meg­tervezett ülőalkalmatosságo­kon többé nem csak jól-rosz- szul, „általában” lehet ülni, hanem úgy, ahogyan azt a különleges rendeltetés megkí­vánja. A megállapítások sze­rint az ülés kényelmességét nagyjából az az idő jellemzi, amely után a szék haszná­lója feszengeni, forgolódni kezd, egyszerűen azért, mert teste ülő részének Izomzata így küzd a fáradás ellen. Per­sze az ülés módjának szintén szerepe van abban, hogy va­lamely szék megfelelő-e vagy sem. A képen látható kétszemé­lyes, testhez simuló formájú, hintaszékhez hasonló fotelt modern emberek lakásába szánták a nyugatnémet bútor- tervezők. Állítólag abból a meggondolásból kiindulva ala­kították ki e módon a ké­nyelmes bútordarabot, hogy a beszélgető partnerek szíve­sebben ülnek egymással szem­ben, mint egy irányba tekint­ve egymás mellett. A magas­ba emelt lábakon nem sza­bad megrökönyödni, tudva azt, hogy ez a testhelyzet, ha nem is túl esztétikus, de min­denképpen egészséges, mivel vérbőséget idéz elő az agy­ban és a létfontosságú szer­vekben, ennélfogva pihentető is. De szüksége is van a szervezetnek ilyen izomlazító helyzetekre, amelyek külön­böznek a munka során fel­vett, jóval merevebb testhely­zetektől. D E S S Z TÖLTÖTT ALMA Hozzávalók 4 személynek: 4 pirosra érett alma, a töltelék­hez: 5 dkg cukros pörkölt mandula, 2 evőkanál joghurt, vagy tejszín, 2 evőkanál őrölt pörkölt mogyoró, 5 dkg cukor, valamint kevés zsiradék, alu­fólia, vaníliafagylalt. Az almákat félbevágjuk és a magházat eltávolítjuk. Az almákba kis mélyedést /Vá­gunk. A töltelékhez valókat egy tálba tesszük és elkever­jük. Kávéskanál segítségével az almákba töltjük. Az almá­kat bezsírozott főzőlapra he­lyezzük. Lehet az almákat alufóliába is göngyölni, úgy hogy a tetejét szabadon hagy­juk. Előmelegített sütőben körülbelül 20 percig sütjük. A sütőből kivéve, melegen tá­laljuk. Tetejére tetszés sze­rint egy-egy gombóc vanília­fagylaltot teszünk. TEJSZÍNES VANÍLIAPUDING Hozzávalók 4 személynek: 1 csomag vaníliapuding-por, 5 dkg cukor, 1 csomag vanília­cukor, 4 dl tej, 1 pohár tej­szín. A pudingport a cukorral, vaníliacukorral és kevés tej­jel elkeverjük. A tejet egy edényben felforraljuk. ( A pu­dingporkeveréket habverővel a forrásban levő tejhez ke­verjük. Majd a tejszínt szin­ÉRTÉK tén a tejbe öntjük. Lehűtve tálaljuk. MÁLNAKRÉM Hozzávalók 4 személynek: 3 tojás sárgája, 7 dkg cukor, 25 dkg friss vagy mélyhűtött málna, 4—6 csomag zselatin, 1,5 dl tej. A tojások sárgáját cukorral habosra keverjük, majd a málnát hozzáadagoljuk és el­keverjük. A zselatint meleg vízben (előírás szerint) fel­oldjuk. Óvatosan a málnake­verékhez adjuk. Majd hűtő- szekrénybe tesszük. A tejszínt felverjük és amikor a krém már keményedni kezd, rátesz- szük a habot. GYÜMÖLCSTÜRÖ Hozzávalók: 1/4 friss so­vány túró, 1,5 dl tejszín, 3 evőkanálnyi cukor, 1 csomag vaníliáscukor, különféle friss gyümölcs vagy kompót. A túrót tálba tesszük és habosra keverjük. Majd a tej­színt fokozatosan adagolva hozzáöntjük. Cukorral és va­níliacukorral ízesítjük. Rövid időre a hűtőbe tesszük. A hű­tőből kivéve ismét felkever­jük és tálaljuk. Friss gyümöl­csöt teszünk rá. A gyümölcsöt (almát, körtét stb.) esetleg feldarabolva tesszük rá. Ad­hatunk hozzá epret, málnát, szedret, ribizlit stb. a szezon­nak megfelelő gyümölcsöt, vagy kompótot. Vitamindús és ízletes! NÓGRÁD - 1981. február 15., vasárnap 11

Next

/
Thumbnails
Contents