Nógrád. 1981. január (37. évfolyam. 1-26. szám)

1981-01-07 / 5. szám

Barangolás a iuhfenyésziés körül (IV.) Fő feladat a tenyésztői munka, az üzemszervezés és a lekssrmányozás Javítása Úgyis kevés az ideje A fuvarozó közeledése a lakossághoz Á^any: néha érdemes átértékelni a népi bölesesséqef Az eltelt 5 esztendő alatt — az adatok legalábbis ezt bizonyítják — nem kis fejlő­dés ment végbe a megye juh­tenyésztésében. A mezőgaz­dasági nagyüzemek az idén előreláthatólag száz tonnával több vágójuhot, és 50 tonná­val több gyapjút értékesíte­nek mint öt esztendővel ez­előtt. Ez lényegesen felül­múlja az előző ötéves terv eredményeit Ha azonban azt vesszük figyelembe, hogy az anyajuhlétszám ezalatt 33 százalékkal növekedett, ak­kor el kell mondani, az ága­zat termelése elmarad a várt­tól és nem áll arányban a létszámfejlesztéssel. A tapasztalatok mutatják, a mezőgazdasági üzemek többségében a juhtenyésztés nem esik más állatok te­nyésztésével megegyező el­bírálás alá. Annak ellenére, hogy egyik legrégebben tar­tott állatfajunk, sok helyein még most is perifériális ága­zatnak tartják a juhászatot Hiányoznak azok a feltételek, amelyek lehetővé tennék, hogy a benne rejlő képessé­gek érvényre jussanak. Régóta eldöntött kérdés, hogy az eredményes állatte­nyésztés alapja a magas szín­vonalú tenyésztői munka. Ahol ez nincs meg, ott nem segít semmiféle új beruházás, állományfejtesztés. Ha gon­dok vannak a szaporaságban, ez eleve meghatározza a ju­hászat jövedelmezőségét és a megyében sajnos az alapok­nál jelentkeznek a legna­gyobb problémák. A megye mezőgazdasági üzemeiben, magasan kvalifikált, kitűnő­en képzett vezetők és állat- tenyésztési szakemberek dol­goznak, s ezt a termelés szá­mos területén bebizonyítot­ták. Ezért is érthetetlen né­ha, miért a juhtenyésztés az, ahol csak egy-két üzem di­csekedhet jó eredményekkel. Vagy talán ennél az ágazat­nál érződik legjobban a nagy­arányú szakember-fluktuá­ció, a stabil vezetés hiánya? Mint láttuk, egyes üze­mekben — az új beruházások esetében — igen nagy gondot okozott és okoz még ma is — a betelepítési kötelezett­ség. A szabályozók — állo­mányfejlesztés esetén plusz 200 forint — arra sarkallták és sarkallják ma is a juhte- r vésztő gazdaságokat, hogy a pi'lanatnyi anyagi előnyért növeljék az anyajuhállományt. Felmerül a kérdés, vajon, nem volna-e jobb itt is — a tejprémiumhoz hasonlóan — a végtermék dotálását beve­zetni ? A juhhizlalás jó üzlet, de a tejesbárány-értékesítés ará­nya igen magas a megyében. — több mint 50 százalék — és a kis súlyú bárányok ér­tékesítése esetén kisebb nye­reségtömeg marad a gazdasá­goknál. Ezért is kell öröm­mel üdvözölni azt a törek­vését az üzemeknek, a gyap­júforgalmi vállalatnak és a többi intézménynek, hogy a bárányok továbbhizlalását a megyében oldják meg pél­dául Romhányban, vagy a későbbiekben Endrefalván. Így elkerülhető lenne az a nagyarányú kontraszelekció is, amely jelenleg gondot okoz az utánpótlás minőségében. A pillanatnyi gyakorlat az, hogy a legjobb — tehát a tovább- tenyésztésre legalkalmasabb — ecvedek kerülnek elsőként Jelentősen túlteljesítette 1980-as tervét a Nógrád megyei Nyomdaipari ' Vállalat kisteleki telepe. Öntapadós és ha­gyományos címkék millióit készítették el a korszerű gépek, s az alig valamivel több mint kéttucatnyi dolgozó az. idei eredmények újólagos megtetézése reményében indította be az új esztendő első munkanapján a nyomdagépeket. A ké­pen: Handó József gépkezelő figyelemmel kíséri az első termék elkészülését. Bábel László felvétele értékesítésre tejesbárányként, a valamivel gyengébbek pe­csenyebárányként és ami eb­ből is visszamarad, az képe­zi — mint tenyészállat — a juhtenyésztés alapját. A takarmányozásban a gyepgazdálkodás javítása a legfontosabb feladat. A na­gyobb juhállományt tartó gaz­daságoknak el kell jutni odá­ig, hogy legalább olyan szín­vonalú gyepgazdálkodást és -hasznosítást’ valósítanak meg, mint Endrefalván. A téli le­gelő Nógrádban úgyszólván ismeretlen fogalom, holott más megyékben igen jó ered­ményeket érnek el a legelte­tési időszak megnyújtásával, mert jelentősen csökkenti a takarmányozási költséget. Fejlesztésre szorul a takarmá­nyozás módszere is, mivel még korántsem általános az éltetésre, berregtetésre tör­ténő előkészítés. A juhtenyésztésben is meg­jelent a megyében az első ter­melési rendszer, a BOOVINA. Ez valószínűleg sokat jelent majd az ágazatnak, hiszen eddig hat termelőszövetkezet írta alá csatlakozását. A rend­szer stabilizáló hatása, elő­reláthatólag egy-másfél éven belül jelentkezik, ehhez azon­ban a nagyüzemeknek is az eddiginél jobb munkával hoz­zá kell járulni. Mert a BOO­VINA egyedül nem lesz cso­dákra képes. A juhászat az az ágazat az állattenyésztésen belül, amelyben jelenleg a legna­gyobb tartalékok rejlenek. Ezek kihasználásához1 elsősor­ban a szemlélet megváltozta­tása képes hozzásegíteni a gazdaságokat. (Véop) Zilahy Tamás Órák és századok Különféle korok és népek óráit bemutató ^kiállítás nyílt a litvániai Klajpedában. A kiállított több mint három­száz szerkezet között krono­méterek és Stopperek, min­den elképzelhető mechaniz- musú óra, homok- és nap­órák, asztali, zseb- és inga­órák, valamint miniatűr és nagy méretű szerkezetek lát­hatók. A bemutatott anyagban megtalálható a XVI—XVII. századból származó, tulai mesterek által készített mo­dell és a szovjet óraipar leg­újabb terméke, az Elektroni­ka. A szovjet és orosz órák mellett megtekinthetők a Svájcban, Franciaországban és Németországban gyártott példányok is. A szakértők sze­rint igazi ritkaságnak számit a XVI. századi ismeretlen német mester által épített kronométer, mely a világa tengereket járó hajók számá­ra készült. A klajpedai gyűjtemény az egyik legteljesebb az Euró­pában található hasonló kol­lekciók között ÚGYIS KEVÉS az ideje, ne töltse fölösleges utánjárással! Reklám szlogenjéül válasz­totta e tanácsot a Volán 2. sz. Vállalata. A figyelemfelhívó üzleti fo­gás komoly szándékot jelez: a lakossági szolgáltatásokban való előrelépést, melyben — nem első ízben a vállalat újabb kori történetében — or­szágos elsőségre is szert tett. A nyitás a leköszönt esz­tendő nyarára esett: homok-, kavics- és kőbányával rendel­kező termelőszövetkezetekkel kötött szerződést a megye leg­nagyobb fuvarozója az építé­si anyagok házhoz szállítására. A szécsényi, a ludányhalászi, a pásztói, a nagybárkányi és a szügyi közös gazdaság meg­bízásából magára vállalta a homok, kavics és kő értéke­sítését, fuvarozását. Az épít­kezőnek nem kell külön ren­delni az anyagot, kocsi után szaladgálni, egyeztetni a vá­sárlás és szállítás idejét — mindezt egyszerre, a Volán fuvarvállalási helyein elintéz­heti. A szállítmány néhány napon belül megérkezik a kért helyre. Az idő tájt, hogy az új szol­gáltatást meghirdette, meg­ugrott a vállalat telefonfor­galma. Nem restellték az építkezők a fáradságot, hogy betelefonáljanak: na végre, hogy ezt is megértük! Tudják, hogy napokig tartó kajtatás- tól szabadítottak meg? Természetesen tudtak, hi­szen ezért valósították meg az ötletet. S ezzel mindjárt három legyet ütöttek egy csa­pásra. A legnagyobb üzlet ebben az építkezőé, megköny- nyítették számára az otthon- teremtés amúgy sem felhőtlen gondját Jól járnak a bánya- tulajdonos tsz-ek, hiszen men­tesültek az építési anyag ér­tékesítési nyűgeitől, s tetejé­ben forgalmuk is nagyobb így. Nem fizet rá természetesen a Volán sem: az új munkával kitölti a délutáni holtidőket, visszfuvarhoz jut, nem jár­nak üresen járművei, nem áll tétlenül szabad szombatokon, vasárnap sem. I A fél év alatt szerzett ta­pasztalatok a helyes döntést igazolják. A jó minőségű lu­dányhalászi kavicsból nem győz eleget eladni a Volán 2 sz. Vállalat. Közkedvelt a nagybárkányi homok, olyany- nyira, hogy szükség van a rakodógépek számának gya­rapítására is. Hat hónap alatt több ezer köbméter kavics, ho­mok, kő talált gazdára az új szisztéma szerint. Csak a me­gyeszékhelyen működő fuvar­vállalási iroda csaknem két­ezer köbméter kavicsra és 700 köbméter homokra vett föl és teljesített rendelést. A sikeren felbuzdulva, s már előre kalkulálva a nyár­ra várható csúcsforgalmat, decemberben kedvezményes akciót hirdetett meg a Volán: az első negyedévben megren­delt homok, kő, kavics fuva­rozására hétköznapokon 10, hét végeken 20 százalékos ta­rifakedvezményt ad. Teszi ezt olyan időben, amikor nem okoz gondot számára a fuvar­értékesítés. Azonban azt vall­ják, hogy akkor is kínálni kell a szolgáltatást, amikor legjobban megy a bolt! SZEPTEMBERTŐL még szé­lesebbre tárta a lakosság felé vezető utat a megye nagy­fuvarozója. Elsőként az or­szágban megállapodott az Észak-magyarországi TÜZÉP Vállalattal, miszerint Nógrád öt TÜZÉP-telepéről minden- némű építési anyagot, mész- hidrátot, ablakot, ajtót, vas­betongerendát a vásárlással egyidőben adott megrendelés alapján házhoz szállít. A húsz mázsa alatti tételeket 96, az ettől nagyobbakat 144 órán belül. íme, a szlogen (Úgy­is kevés az ideje...), mely kez­detben ügyes reklámfogásnak tűnt, így válik hétköznapi gyokorlattá. Az építkező egy szál bukszával beállít a telep­re, rendel, fizet, megegyezik a szállítás idejében, s ezzel leteszi válláról a gondot. Nyu­godtan hazamehet. Jó üzleti politikának Ígér­kezik a Volán 2. sz. Vállalat közeledése a lakossági igé­nyekhez. Megyeszerte parcel­láznak, a telkekre kisebb-na- gyobb vityillókat húznak aa újdonsült kerttulajdonosok, -bérlők. Már most sokan fon­tolgatják, hogy a tisztességes lelépés fejében feladják tana* esi lakásukat, s új otthont, családi házat építenek. Ha a nagyobb beruházások kevesebb fuvart kínálnak is a szállító­nak, a magánosok építési ked­ve várhatóan nem csökken, sőt! A jelek szerint a Volán 2. sz. Vállalat idejekorán tu­domásul vette a fuvarpiac változását, s a manapság oly sokszor aláhúzott rugalmasság­gal idomul hozzá. Számára, de főként az építkezők számára még kedvezőbb volna mindez, ha a fuvarteljesítmények árát — hasonlóan az építési anya­gokhoz — bevonnák az OTP- hitelakciójába. (Ez ügy­ben már megtette a kezdemé­nyező lépéseket a vállalat a Volán Trösztnél.) A megye építésianyag-forgal- ma ezzel csaknem teljes egé­szében a Volán égisze alatt bonyolódik le. Kivételt csu­pán az ÁFÉSZ-ek kezelésében levő TÜZÉP-telepek képeznek — egyelőre. A Volán vonzás- körzetétől kissé távoleső te­lepeken is legtöbbhelyt már ott állnak a vállalat képvise­leti kocsijai. A rétsági telep előzetes tárgyalások során be­jelentette fuvaroztatási igé­nyét a Volánnál, s ez minden bizonnyal a lakossághoz való közeledés újabb fejezetét nyit­ja meg. A vállalat idén min­denesetre beszerez jó néhány háromtonnás Roburt... JÁRT UTAT járatlanért el ne hagyj! Erre int a népi böl­csesség, csakhogy napjainkban nem ez az egyetlen beidegző­dés, amit érdemes kissé átér­tékelni. A Volán 2. sz. Válla­lat megtette azzal, hogy a nagyvállalatokkal való együtt­működés mellett meglelte he­lyét a lakosság kiszolgálásá­ban. Szendi Márta Világítás az üzemekben Egy új gyár építésénél a technológiai követelmények figyelembevétele mellett nagy súllyal jelentkeznek a mun­kaegészségügyi igények is. A legelemibb feladat, hogy a munkahelyiségeket úgy vilá­gítsák meg, hogy ott a látási viszonyok megfelelőek legye­nek. Mivel a termelés az üze­mek legnagyobb részében több műszakos, a térmészetes és mesterséges megvilágítás­nak egyaránt kielégítőnek kell lennie. A megvilágítás erősségének jó megválasztása a világítás- tervezés legfontosabb rész­lete, de a tervezésnél mindig figyelembe kell venni a speci­ális ’ követelményeket is. A tárgyak láthatóságát ugyanis fényvisszaverési tényezőjük, a környezethez viszonyított kontraszthatásuk, kiterjedé­Képünkön: egyszerű, de jó térbeli egyenletességet biztosító világítási rendszer egy műnk acsarnokban. Szénmonoxid Egy német kutatóhajó az Atlanti-óceánon végzett vizs­gálatai során megállapította, hogy a tenger is forrása a levegőben levő szénmonoxid- nak. Eddig feltételezték, hogy az atmoszféra szénmonoxid- tartalma kizárólag civilizáci­ós forrásokból, elsősorban a gépjárművek kipufogó gázai­ból származó szennyeződés. A levegő nyomelemeinek új­szerű, automatikus készülékek­kel végzett mérései azonban azt mutatták, hogy a szénmo­noxid nagy része a tengervíz­ből származik. A tengervíz szénmonoxid-tartalmát is el­lenőrizték ezek után, egészen 400 méter mélységig. Megál­lapították, hogy a víz szén- monoxid-tartalma, főleg a ki­sebb mélyedésekben, húsz­szor, negyvenszer nagyobb, mint ahogy az a légkörrel való egyensúlynak megfelel­ne. Ez a nagy feldúsulás csak a tengerben úgy magyarázható, hogy a tengerben állandóan keletke­zik szénmonoxid. A tenger tehát szénmonoxid „forrás”, és nem szénmonoxid „nyelő”, mint eddig hitték. A szénmonoxid részben a holt szerves anyag bomlásából keletkezhet, amely ugyan a tengerben is szénmonpxiddá oxidálódik, de elképzelhető, hogy nem teljesen. A kutatók a tengerinövényzetet is szén- monoxidforrásnak tartják. Például éppen a fent említett kutatóhajó állapította meg, hogy a Szargasszó-tengerben található „szargasszófű” két­séget kizáróan szénmonoxidot termel. Egyelőre semmilyen ma­gyarázat nincs még arra a megfigyelésre, hogy mind a légkörnek, mind az óceánnak lényegesen nagyobb a szén- monoxid-tartalma, mint a déli féltekén. . _________ sük és mozgási sebességük szabja meg. Minél kisebb a visszaverési tényező, a kont- raszthatásbeli különbség, a kiterjedés, és minél nagyobb a mozgás sebessége, annál erősebb világításra van szük­ség. A mesterséges világítás árnyékhatásánál az az előnyös, ha megközelíti a természe­tes világítás árnyékhatásait. Munkahelyvilágítás céljára legtöbb esetben a lágy ár­nyékot adó, vagy teljesen ár­nyékmentes világítás a leg­megfelelőbb, bár egyes mun­kahelyeken. például a vés- nöki munkánál az éles árnyék­képződés fontos követelmény. Tantermekben úgy kell a lám­patesteket elhelyezni, hogy a fény balról essék a munkafe­lületekre. Nagyon zavarhatja a mun­kahelyen a látást a káprázás. Ezt a látótérben levő olyan fényforrás idézheti elő, NÓGRÁD - 1981. j< amelynek felületi fényessé-' ge nagyobb egy bizonyos ha­tárértéknél. Olyan lámpatest alkalmazásával kerülhető el, amelynek felületi fénysűrűsé­ge nem éri el azt a határér­téket, de megszüntethető a fényforrásnak át nem látszó anyagból készült ernyőzé­sével. vagy a fényt erősen szóró anyagú emyőburkolás- sal. A munkaterem megvilágítá­sának fontos követelménye még a térbeli egyenletesség, amelyet helyes lámpaelosz­tással, megfelelő lámpatestek kivilágításával, helyes felfüg­gesztési magassággal és a környezet reflexiójának a he­lyes kialakításával érhetünk el. A munkahelyek korszerű kialakítása ma már megköve­teli, hogy a mesterséges vilá­gítási berendezések is felelje­nek meg az egyszerű esztéti­kai feltételeknek. ár 7., szerda 3

Next

/
Thumbnails
Contents