Nógrád. 1981. január (37. évfolyam. 1-26. szám)

1981-01-31 / 26. szám

VILÁG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! MSZMP NÓGRÁD MEGYE I, BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI .TA N ÁCS LAPJA XXXVII ÉVF.. 26. SZÁM ARA; 1.40 FORINT 1981 IANUAR 31. SZOMBAT Növekszik baromfiipar termelése Az elmúlt öt évben ötödé­vel nőtt a baromfiipar terme­lése. Általában zavartalan volt a hazai ellátás és foko­zódott az export, amelynek bevétele először haladta meg — 1980-ban — a 200 millió dollárt. Bár egy ízben, 1978- ban átmeneti visszaesés kö­vetkezett be, a termelők és a feldolgozók az időközben ja­vuló értékesítési lehetőséget kihasználva biztonságos ala­pokat teremtettek a követke­ző években tervezett továb­bi előrelépéshez. Az V- ötéves terv idősza­kának tapasztalatai azt bizo­nyítják, hogy egyetlen év visz- szaeséséből, a^ piaci érdeklő­dés átmeneti lanyhulásából nem szabad messzemenő kö­vetkeztetéseket levonni, mi­vel az élelmiszeriparnak ez az ágazata egyetlen év alatt akár 10 százalékos termelésnöve­lésre is képes, és ez a nagy­fokú rugalmasság lehetővé teszi a keresethullámzáshoz való gyors alkalmazkodást. Az ipar az exportra való ter­melés fokozására tavaly mint­egy 100 millió forintos hoz­zájárulással további segítsé­get adott a termelőüzemeknek. 1980-ban a baromfiexport elérte a 140 ezer tonnát és a lakossági ellátásban — az egy főre jutó fogyasztásban — a világelsők közé került az ország. A piaci viszonyok 1981-ben várhatóan kedveznek a ba­romfitermelőknek, legalábbis erre lehet következtetni a szerződésekből. A belföldi fogyasztás a terv szerint 2—3 százalékkal növekszik. Az áru 75—80 százalékát a csir­ke adja. Az ipar növelni igyekszik a grillcsirke ará­nyát; a mind jobban gépesí­tett háztartások kedvelt élel­miszere külföldön is az ér­tékes hűsrészeket adó grill­csirke és arra számítanak, hogy 1981-ben itthon is több fogy majd belőle. A háztartá­si mélyhűtőkbe is több csir­két szán az ipar. ötszáz üzemmel és egyre több kistermelővel van köz­vetlen, illetve közvetett kap­csolata a Baromfifeldolgozó Vállalatok Trösztjének. Egy- re-másra hozzák létre a ba­romfi társulásokat is a terme­lők és az ipari üzemek. Az ipar kapacitása növek­vőben van. Az V. ötéves terv első időszakában három kö­zös tulajdonú üzemben kezd­ték meg a munkát. Tavaly Zagyvarékason termelőszö­vetkezeti üzemet adtak át és az év végére befejeződött a szentesi és a kiskunhalasi ál­lami baromfi-feldolgozó re­konstrukciója­|MEDOSZ megyebizottsági ülés Szükség van képzett, művelt szakemberekre Szaksiervezeti nevelő munka az Ipolyvidéki EFAG-nál Társadalmunk fejlődésé­nek, a tudati viszonyok gyor­sabb változásának, a szocia­lista erkölcs és életmód álta­lánossá válásának egyik fon­tos tényezője a szakszervezeti nevelő munka. Ezért szüksé­ges, hogy tovább erősödjék a választott szakszervezeti tes­tületek, tisztségviselők és ak­tivisták felelőssége a nevelés­ben, az igények, az érdeklő­dés felkeltésében társadal­munk politikai, gazdasági és kulturális élete iránt. Nincs ez másként az Ipoly- vidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságnál sem, hallhattuk Bencsik Istvántól, a vállalat szb-titkárától Salgótarjánban, a tegnapi MEDOSZ megyebi­zottsági ülésen. Hogy ez mi­lyen feladat a gazdaság szá­mára, azt jól jellemzi: a két­ezer dolgozó kétszáz munka­helyen dolgozik, s közülük mindössze kétszázötvennek van munkahelye a lakóhelye közelében. A nehéz körülmé­nyek ellenére is az erdőgaz­daságban, a dolgozók nagy részének általános politikai és szakmai műveltsége jelen­tősen megnövekedett. A nevelő munkában nagy segítséget jelentett a vállala­ti művelődési bizottság meg­alakulása, amely nagymérték­ben segíti az oktató, nevelő munka céltudatosságát, terv- szerűségét és folyamatosságát. Jó példák erre a vállalatnál évek ótg megrendezésre ke­rülő szellemi vetélkedők, a különböző kiállítások szerve­zése, az élénk klubélet.' Az erdőgazdaságban kevés lehetőség nyílik az általános iskolai oktatás szervezésére, annak ellenére, hogy ezen a téren is igyekeznek előbbre lépni, viszont nagy tanulási kedv tapasztalható a középis­kolai oktatásban. A szakmun­kás- és betanítottmunkás- képzésben, valamint a szak­mai továbbképzésben évente 50—70 dolgozó vesz részt. Az oktatási tervekben évről év­re szerepel — és meg is való­sul — a szakszervezeti tiszt­ségviselők alap- és tovább­képzése, amely igen fontos, hiszen a tisztségviselők a szakszervezeti élet mozgató­rugói. A jövőben fő cél a dolgo­zók műveltségének, a szocia­lista közgondolkodásnak a to­vábbfejlesztése. Mindez hoz­zájárul ahhoz, hogy az Ipoiy- vidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságban egyre több és jobban képzett szakember ve­gyen részt a termelőmunká­ban, segítse a vállalatot fela­datainak eredményes végre­hajtásában. Különjufalom az újítóknak Anyag- és energiatakarékos újításokat várnak Az ipari üzemekben az 1981-es évben a célravezető és okos gazdálkodás érdekében vezetőknek és beosztottaknak egyaránt összefogásra kell tö­rekednie. Mégpedig úgy, hogy a sikeres technikai és techno­lógiai megoldásokat együtt kell keresni és természetesen meg­találni. Tulajdonképpen ezt te­szik a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben is. A gyár találékony és önte­vékeny dolgozói az elmúlt év­ben is bebizonyították ennek hasznát. A dolgozók kezde­ményezőkészsége nyomán az újítómozgalom közel 20 millió forintos eredményt hozott, s ez a munka beépült az egész vállalati gazdálkodás haté­konyságának növelésébe. A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben az 1981-es évrejől átgondolt újítási feladattervet dolgoztak ki annak érdekében, hogy a dolgozók kezdeménye­zőkészségét a legfontosabb gazdaságpolitikai feladatok megoldása felé fordítsák. A legfőbb célkitűzések közé ke­rült az anyagmegtakarítás, az energiatakarékosság, az ésszerű munkaerő-felhaszná­lás, illetve a hulladékanyagok hasznosítása. A gyárnál a termelés, a to- vábbfeldolgozás során igen nagy mennyiségű hulladék ke­letkezik. Azzal az igénnyel fordultak a gyár újítógárdájá­hoz, hogy a hatékonyabb anyaggazdálkodásra, a hulla­dékanyagok hasznosítására nyújtsanak be újítási javasla­tokat. Ezeket alkalmazásuk után, az újítási díjon felül kü­lön is díjazzák. Mégpedig az 50 és 100 ezer forint megta­karítása esetén külön 2000, e fölött pedig külön 4 ezer forint jutalmat fizetnek ki a javaslattevőknek. Javaslatot kérnek az alap-, segéd- és rezsianyagok megta­karítására, a gyártmányok mi­nőségének megtartására is. Az alapanyag-megtakarítási javaslatokat különösen a süly- Iyesztékes kovácstermékek gyártásánál és a szalaga;élok készítésénél várják. A segéd­anyagok közül pedig különös­képpen a bevonóanyagok, az olajok és a csomagolóanyagok megtakarítását szeretnék szor­galmazni. Az ilyen termé­szetű újítások után úgyszintén 2500, illetve 4000 forintos kü- lönjutalmat fizetnek ki az újítási díjon felül, a megta­karítás arányában. Az energiatakarékosság nem kevésbé fontos feladata a gyárnak. E téren is csak a kö­zös összefogás hozhatja meg a várt eredményeket. Amíg a különböző anyagok megtaka­rításából 20 millió forintos eredményt szeretnének el­könyvelni, addig az energiafé- leségek takarékos felhasználá­sából 7—8 millió forint ered­ményt remélnek. A vállalat­nál kialakított gyártástechno­lógiák igen nagy mennyiségű energiafelhasználással járnak. Olyan javaslatokat kérnek a gyár dolgozóitól, amelyek le­hetővé teszik, hogy az eddigi gyártástechnológiák módosítá­sával a gáz, a gőz, az ipari áram, a fűtőolaj, a sűrített levegő, valamint az ivó- és ipari víz felhasználásánál konkrét megtakarítás jelent­kezzen. A gyár vezetői az energiamegtakarításra kidol­gozott újítási javaslatokat az újítási' díjon felül, a megta­karítás előírt mértékének fi­gyelembevételével 3000, illet­ve 5000 forint külön jutalom­mal díjazzák. Hatvanhárom új lakás Az átadás előtti munkálatokat végzik az építők a salgótar­jáni Beszterce-lakótelepen felépült „F—6-os” toronyház 63 lakásában, ahová február első hetében már költözhetnek a boldog lakók. Antal Ferenc, Csonka Tamás és festőtársaik az apróbb javításokat teszik meg az ajtókon, ablakokon. Tapéta, faltól falig szőnyeg várja a másfél—két és fél szo­bás otthonokban a családokat. Ádám János és Babka József padlóburkoló szakmunkások úgy dolgoznak, hogy munká­juk eredménye kifogástalan legyen. — kulcsár józsef — A mezőgazdasági könyvhónap ünnepi megnyitója Túrkevén A szövetkezeti várossá alakulásának 30. évfordulóját ünneplő nagykun város, Túr- keve Vörös Csillag Filmszín­házában pénteken Szabó Ist­ván, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke megnyitotta a téli mezőgazda- sági könyvhónap országos eseménysorozatát. Hangsúlyoz­ta: a tudomány és a technika mind nagyobb szerepet kap a mezőgazdálkodás'ban, térhó­dítását hatékonyan segíti a mezőgazdasági szakkönyvek széles skálája. A legeldugot­tabb faluban dolgozó szak­emberek is hozzájuthatnak a teljes szakirodalomhoz, hiszen a könyvkiadók az ötödik öt­éves tervidőszakban nem ke­vesebb, mint 491 művet je­lentettek meg, hat és fél millió példányban. A mostani ünnepi könyvhó­nap is nyújt újdonságokat: hat kiadó gondozásában 43 szakkönyv jelent meg 400 000 példányban. A legtöbb új szakkönyv a nagyüzemi és a háztáji kertészkedéssel foglal­kozik, ismerteti az új eljárá­sokat, termelési módokat, ta­nácsokat ad a nagyüzemekés a kiskerttulajdonosok együtt­működéséhez. Az országos megnyitó al­kalmából Sárkány Pál, a Me­zőgazdasági Kiadó igazgatója mutatta be a megjelent szak­embereknek a kiállításon lát­ható új könyveket. Bejelen­tette, hogy az idei könyvhó­nap bővelkedik majd esemé­nyekben. Többek között Eger­ben, Szegeden és Bábolnán területi kiállítást rendeznek, az ország több te’epülésén, a megyeszékhelyeken szakíró­olvasó találkozókat tartanak. MÉSZÖV elnökségi ülés Legfontosabb az ellátás javítása Pénteken tartotta meg az esztendő első testületi ülését a MÉSZÖV elnöksége Máté Csabáné elnökletével. A ta­nácskozáson több fontos témát vitatott meg a testület. Szőrfi Imre, az ÁFÉSZ-titkárság ve­zetője terjesztette elő a Nóg- rád megyei ÁFÉSZ-ek és ta­karékszövetkezetek munká­jával kapcsolatos anyagot, amely egyben tartalmazta a további tennivalókat is, vala­mint a szabályzat módosítását. Az előterjesztés és az el­hangzott hozzászólások bizo­nyították, hogy a megyei és az országos közös alapok ered­ményesen járultak hozzá az ÁFÉSZ-ek és a takarékszövet­kezetek fejlesztéséhez. Tény az is, hogy az ötödik ötéves terv­ben Nógrád megyében közel tizenötezer négyzetméter — ebből mindössze ezer négyzet- méter az áthúzódó beruházás — bolti, vendéglátói egysége­ket létesítettek. Forintban mindez meghaladja a százhat- vanötmilliót. Ehhez a me­gyei közös alapból hatvanmil­lió forinttal járultak hozzá, az országos támogatás összege pedig megközelíti a huszon­hatmillió forintot. A hozzászólások, értékelések állásfoglalások arra utal­nak, hogy a közös fejlesztési alap, és a kölcsönös támoga­tási alap rendszere bevált, eredményesen szolgálta az ÁFÉSZ-ek és a takarékszövet­kezetek ötödik ötéves tervében meghatározott fejlesztések megvalósítását. Fejlődött az üzlethálózat, majd ennek egye­nes következményeként emel­kedett az ellátás színvonala. Az elmúlt öt esztendőben elért eredméi. ?'• kedvező ta­pasztalatai, és a megya fo­gyasztási szövetkezetei érdeke­it figyelembe véve, fogadta el egyöntetű határozattal a MÉ­SZÖV elnöksége — az orszá­gos tanács jóváhagyott irány­elveivel összhangban —, azt a szabályzattervezetet, amely az ÁFÉSZ-ek és a takarékszö­vetkezetek közös fejlesztési alapját, valamint kölcsönös tá­mogatási alapját, annak keze­lését és felhasználását szabja meg. Hozzátéve, hogy mindez a szövetkezeti mozgalomban nélkülözhetetlen anyagi erőt jelent a hatodik ötéves terv elképzeléseinek megvalósításá­ban. ; A továbbiakban a Nógrád megyei SZÖVKER Vállalat működésének tapasztalatait vitatták meg, különös tekin­tettel a határ menti és az áru­házi árucsere-forgalom növe­lésére.

Next

/
Thumbnails
Contents