Nógrád. 1981. január (37. évfolyam. 1-26. szám)
1981-01-28 / 23. szám
g!fÄ'Ö PPOUFTÄRJAI, EGYESÖLJETEK! NŐGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA.’, v XXXVII ÉVF.. 23- SZÁM ARA: 1.40 FORINT 1981. JANUAR 28.. SZERDA Kamatoztassák az alkotó szellemi energiát Befelezte munkáját a fiatal közgazdászok országos tanácskozása Szekcióülésekkel folytatta munkáját tegnap Salgótarjánban a fiatal közgazdászok országos tanácskozása. Hét témakörben folytak a szűkebb körű .szakmai viták. Igen élénk érdeklődés nyilvánult meg a vállalati bér- és jövedelempolitikát. a munkaerő-gazdálkodás kérdéseit taglaló véleménycsere iránt. Gerencsér László, a Munkaügyi Minisztérium osztályvezetője mondott vitaindítót. Ebben többek között arról is szólt, hogy a teljes és hatékony foglalkoztatás összhangjának igényével mindeddig csak elviekben találkoztunk, a gyakorlati megvalósuláshoz változnia kell egy sor szemléletbeli kérdésnek. Jövőbeni gazdaságpolitikánk egyik tartópillére lesz, s a feladat el- odázhatatlanságát támasztja alá az aktív keresők számának következő években várható további csökkenése, valamint az ötnapos munkahétre való átállás előkészítése is. Hangot kapott a szekció vitájában egy régóta vajúdó kérdés, nevezetesen a közvetlen termelésirányítók és az érdemi munkát kifejtő, magasan képzett szakemberek elégtelen megbecsülése. Mindenki tudja és elismeri, hogy serény munka is akkor hoz csak eredményt, ha megfelelően irányítják. A termelési szerkezet átalakításának gondjait vizsgáló szekcióban Poros Tamás, a Budapesti Vegyiművek igazgatója fogta össze a vitát. Saját tapasztalataikból kiindulva elmondták a fiatal közgazdászok, hogy a vállalati profiltisztításnál legtöbbször egyszerűen félreteszik a gazdaságtalan gyártmányt, anélkül, hogy alaposan szemügyre vennék a nyereségessé tétel lehetőségeit. Értékelemzés céljából sok helyütt teameket hoznak létre műszakiakból és közgazdászokból, de célszerű lenne ezekbe fizikai munkásokat is bevonni. Hiszen ők tudják igazán, mi történik ^z üzemben. Általános véleményként hangot adtak a fiatalok annak a meglátásuknak. hogy a termelési szerkezet átalakításának folyamatában nem támaszkodnak eléggé a szaktudásukra, jóllehet sok jó ötlettel segíthetnék a munkát. Talán ez is egyik oka annak, hogy országszerte a kelleténél lassabban halad e folyamat. A szekcióülések eredményét Gubcsi Lajos, az MKT ifjúsági bizottságának elnöke összegezte. Fiatalokhoz illően. ve műszaki fejlesztési főosztályvezetője mondta el, mit várnak a gyárban a vegyipari gépgyártással foglalkozóktól. Az üzemcsarnok megtekintése után a konzultáció folytatásaként a VEGYÉP- SZER ígéretet tett a határidők és a költségek csökkentésére. Ezt, valamint a gyakorlatban is észlelhető rugalmasságot kérték a vegyi és gyógyszergyárak is. Javasolták továbbá, hogy a VEGYÉPSZER erőteljesebben foglalkozzék a nyugati importból érkező készülékek előállításával. Ilyen lehet többek között a gyógyszergyári szűrők készítése. Az üzleti lehetőségek megragadására a jövő héttől konkrét tárgyalásokat folytat a VEGYÉPSZER salgótarjáni gyárazi a termelőket, hogy jó minőségű alapanyagot kínáljanak átvételre. Az ipar ugyanakkor garanciát vállalt arra, hogy az esetenkénti többlet- költségeket — legalábbis azok egy részét — megtéríti. Azok a gyárak, amelyek korai szedésből származó répát vettek át — ilyenkor viszonylag alacsony a répa cukor- tartalma és súlya — költség- térítést adtak partnereiknek, ugyanúgy a későn felszedett alapanyagért is többet fizettek. A gyárak egyébként jól felkészültek a szezonra; időben elvégezték a karbantartási és felújítási munkákat, így a cukor előállítása végig zavartalan volt. nyíltan elmondták véleményüket, közreadták tapasztalataikat a szekciókban a közgazdászok, jelentős támpontot adva ezzel a Magyar Köz- gazdasági Társaság munkájához. Végezetül Juhász András, a KISZ Központi Bizottságának titkára szólt a fiatal közgazdászok és az ifjúságpolitikai munka kapcsolatairól, a KISZ közelgő X. kongresszusának céljairól, gazdaságpolitikai törekvéseiről. Felhívta a tanácskozás résztvevőinek figyelmét arra. hogy a közgazdasági feladatok elvégzése napjainkban a közgazdaság- tanon túlmutató ismereteket is igényel, szerezzék hát meg mielőbb ezeket. — Számos témakörben hathatós segítséget várunk a fiatal közgazdászoktól —mondotta többi között előadásában a KISZ KB titkára. — A javuló szervezettség, az erősödő munkafegyelem példaadó mások számára is, igyekezzenek azért mindent megtenni. Legyenek elsők a hasznosnak ígérkező új megoldások felkarolásában, a vállalkozókedv serkentésében. Iparkodjanak érvényesíteni a munka szerinti elosztás elvét, akár korosztályok közti konfliktusok árán is. Képezzék magukat sokoldalúan, hogy mind több munkakör ellátására alkalmassá váljanak. Kamatoztassák az alkotó szellemi energiát, még akkor is, ha ez csak a vállalati kereteken túl 1 képzelhető el. A továbbiakban hozzáfűzte, hogy az előbbieknek megfelelő módszereket, formákat kell találni, s ehhez mindenekelőtt a már kialakultakat célszerű alapos elemzés alá vonni. Egyik ilyen módszer az Alkotó ifjúság pályázat, mely hatékonynak bizonyult a társadalmi erők összefogására. Hat éven át évi 40 ezer pályamunkát dolgoztak ki a fiatalok, köztük nem egy olyat, mely országos bevezetésre is érdemes. E pályamunkák értékelésével, propagandáiéval, bevezetésével külön vállalat foglalkozik. A Magyar Csaknem 500 tagvállalat képviselőinek részvételével kedden tartotta VI. közgyűlését a Magyar Kereskedelmi Kamara a XIÍI. kerületi párt- bizottság kongresszusi termében. A tanácskozáson részt vett Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Marjai József, a Minisztertanács ^elnökhelyette- se is. Az elnökség írásos beszámolójához —, amelyet a tagvállalatok már korábban kézhez kaptak —, Kallós Ödön, a Kereskedelmi Kamara elnöke fűzött szóbeli kiegészítést' — Kialakultak és jelentősen fejlődtek, a kamara érdekképviseleti fórumai, így a vállalatok egyre kezdeményezőbben és hatásosabban járulnak hozzá a gazdasági döntések jobb megalapozásához — mondotta. Az 1968Gyártók és felhasználók találkozója a VEGYiPSZER-ben Vegyipari, gyógyszeripari és olajipari, összesen húsz nagyvállalat vezetőit látta vendégül tegnap a VEGYÉPSZER salgótarjáni gyára. A gyártók és felhasználók találkozóját az elmúlt év végén indított piackutatási tevékenység folytatásaként, a további lehetőségek megismerése céljából hívta össze a vendéglátó gyár. A meghívást elfogadó igazgatók, beruházási és üzem- fenntartási főnökök először tájékoztatást kaptak a VEGYÉPSZER fejlesztési és gyártási céljairól, kapacitásáról és vállalkozási készségéről, majd a Vegyiműveket Tervező Intézet képviselője tolmácsolta a tervezőknek, a vegyipari gyártókkal és üzemeltetőkkel szemben támasztott igényeit. Ezután a Borsodi Vegyi kombinát és a Chi- aom üzemfenntartási, IlletBefejeződött a cukorgyártás A gyáraknak ezúttal rendkívüli körülmények között kellett feldolgozniok a földekről érkező alapanyagot, amely —, természetesen nem a termelők hibájából — gyakran összefagyva, igen sok főidőéi keverve érkezett a gyárakba. Emiatt tisztítóbrigádokat kellett beállítani és a legtöbb helyen csak késéssel kezdhették meg a répa feldolgozását. A kedvezőtlen körülmények ellenére sikerült megtermelni az előirányzott cu- kormennyiséget. A terv teljesítését segítette, hogy a gyárak második éve cukortartalom alapján veszik át a répát' Ez ugyanis arra ösztönPálpusztai Szécsényből Régi hagyománya van Szé- csényben a sajtgyártásnak. A századforduló idején már készítették az ízes, zamatos sajtféleségeket az üzemben, ahol még úgynevezett „tejkezelői" iskola is működött. Később a Forgách-kastély — a mai múzeum — pincéjében érlelték a tejből készült termékeket, s csak utána került a gyártás a mai tejüzembe. Ma már csak az ínyencek csemegéje, a híres Pálpusztai a szécsényiek specialitása. E sajtot hazánkban csak itt, kizárólag a Kö zép-magyarországi Tejipari Vállalat szécsényi üzemének pincéjében készítik. Tavaly nyolc vagonnal értékesítettek. Ebben az évben sem lesz kevesebb a csemegéből. Képünk az érlelőhelyiségben készült: a Pálpusztai sajtot Percze La- josné, Veres Lajosné és 'Bódi Bertalanná kezelik. — kulcsár — A lakásépítés nem sikeredett Szociálpolitika a szénbányáknál A Nógrádi Szénbányáknál az V. ötéves tervben több mint 36f) millió forintot költöttek a dolgozók szociális ellátottságának javítására — tájékoztatta a NÖGRÁD munkatársát I.ipták Sándor szociális igazgató. Különösen gazdag év volt az 1980-as, mikor is új létesítmények és juttatások sora tette még teljesebbé a bányászok élet- és munkakörülményeit. Egyetlen, a tervekben rögzített „fejezetet” nem sikerült teljesíteni: a bányászlakások kellő számú megépítését és átadását. 1980-ban — a többi között — a szorospataki aknaüzemben átadták az új fürdő-öltözőt, megvalósult a kisterenyei fürdőkomplexum első üteme, s hasonló munkába kezdtek Ménkesen. Az aknaüzeas gazdaságirányítási reform bevezetésével egyidőben indult meg a kamara átalakulása, igazodása a változó körülményekhez. A kamara közreműködésével — különösen az utóbbi két évben — szorosabb és közvetlenebb kontaktus alakult ki a kormányzati szervek és a vállalatok között, ami fontos feltétele a szemlélet, a gondolkodás egységének- A kamara útján a gazdaságirányítás vezetői olyan fontos kérdésekben kérték ki a vállalatok véleményét, mint a vállalati törvény, a hatodik ötéves terv, a bérgazdálkodás módosítása, az árrendszer korszerűsítése. A gazdaságirányítás, s ezen belül az iparirányítási rendszer korszerűsítése az eddiginél is nagyobb mértékben épít a vállalati önállóságra, a vállalatok, az ágazatok közötti szorosabb együttműkömekben, a szorospatakiaknál és a tiribesieknél is védőruhává minősítették a munkaruhát, s így valamennyi mély- művelésű üzem dolgozói részesülnek e kedvező juttatásban. A pihenésre is gondolva, tavaly kezdték meg a dorogi és a mátraaljai szénbányászokkal közösen Bala- tonfenyvesen egy családos beutalóval érkezők részére készülő, korszerű üdülő építését, amely az idén már fogadja a vendégeket. A munkásszállításban — bár kisebb zökkenők vannak —, az étkeztetés minőségének javításában, a művelődés és kultu- rálódás, sportolás feltételeinek jobb biztosításával a Nógrádi Szénbányáknak sikerült behozni, némely területen túl is szárnyalni azt a désre, a kamara érdekközvetítő, érdekegyeztető funkciójára, amely igen alkalmas arra, hogy e kapcsolatokat erősítse és kiterjessze. S olyan fontos feladatokat lásson el, mint a vállalatok és ágazatok kapcsolatainak koordinálása, kooperációk szervezése, a békéltető, egyeztető eljárás széles körű alkalmazása, a szocialista vállalati etika normáinak kidolgozása, bevezetése és érvényesítése. Rámutatott, hogy a kamara olyan mércékben önálló társadalmi szervezet, amilyen mértékben tagvállalatai önállóak, amennyire a korábbinál nagyobb felelősséget vállalnak saját gazdálkodásukért. Erre a lehetőségek adottak, a vállalatokon múlik, hogy ezzel éljenek. A kamara ehhez minden támogatást megad a vállalatoknak. (Folytatás a 2, oldalon.) lemaradást, amely évekkel ezelőtt a többi szénbányavállalattal szemben fennállt Ugyancsak 1980-ban kezdték meg a salgótarjáni Bányász Művelődési Ház teljes rekonstrukcióját, amely az idén már régi pompájában, ám új tartalommal* fogadja az érdeklődőket. A nő- és ifjúság- politikai törvénybe foglalt feladatok maradéktalan végrehajtása is bizonyítja: a Nógrádi Szénbányáknál minden esztendőben nagy gondot fordítanak a szociálpolitikai célkitűzések megvalósítására. Idén, a VI. ötéves terv még bizonytalan pénzügyi viszonyai között is, töretlenül tart tovább e folyamat. A legnagyobb súlyt — természetesen — a lakásépítés meggyorsítására fordítják, hiszen az ezen a területen történtek fájó pontjai a vállalat azon elképzelésének, hogy több szakemberrel segíti a termelést, s több fiatalt, próbál megnyerni a szénbányászkodásnak. Az V. ötéves terv célkitűzései szerint a tervidőszak alatt 350 telepszerű, többszintes lakást kellett volna Salgótarjánban és Nagybátonyban átadni, ám a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat csak 163-at épített meg. Közülük is 121-et 1980-ban. Ez nagyban hátráltatta — mond- ■ hatni semmivé tetté — a „Fiatalok, jelentkezzetek bányásznak!” akció sikerét, örvendetes viszont, hogy 40 családi ház helyett 136 épült meg. öt év alatt több mint 33 millió forintos vállalati támogatással. Emellett az idén, főként a legszennyezettebb munkahelyeken: így a kötélpályán és a nagybátonyi szénosztályozón dolgozóknál bevezetik a védőruhát, megkezdik a bükk- széki üdülő korszerűsítését, a keszthelyi „gyermekparadicsom” ellátásának javítását, s folytatódnak azok a programok, melyek a termelési és gazdálkodási eredmények javítása mellett a vállalat i§ célkitűzéseit jelentik. Kereskedelmi Kamara közgyűlése
