Nógrád. 1981. január (37. évfolyam. 1-26. szám)

1981-01-27 / 22. szám

Lengyel lapodból

Dolgozni keltene

nem vitázni

Kelemen István, az MTI tudósítója jelenti:

A „Szolidaritás” szakszervezet által egyoldalúan pihenőnapnak nyilvánított január 24-i szombat ügye élénken foglalkoztatja a lengyel közvéleményt, így a hétfői központi lapokat is.

A Trybuna Ludu, a LEMP központi lapja kommentárjában rámutat, hogy —, január 10-hez hasonlóan —, az elmúlt szombaton is több milliárd zloty értékű veszteség érte az amúgy is nehéz helyzetben levő gazdaságot. Emellett az emberek „szükségtelen erkölcsi dilemma elé kerültek : választaniuk kellett a nagy társadalmi bázissal rendelkező szakszervezet

döntése és a létfontosságú munka között”.

A hadsereg lapja, a Zolni- erz Wolnosci felhívja a figyelmet arra az ellentmondásra, hogy miközben Lengyelország a szocialista országok pótlólagos segítségére támaszkodik, magában az országban arról folyik a vita, hogyan lehetne kevesebbet dolgozni és többet pihenni. Ugyanakkor az emberek döntő többsége megérti, látja, hogy az életkörülmények fokozatos javításához csakis az élet és a termelés stabilizálásán át vezet az út.' Erre az útra mielőbb rá kellene lépni, de „kezdünk kifutni az időből”.

Ugyanakkor a „Szolidaritás” szakszervezet egyes csoportjai „fokozódó agresszivitással lépnek fel a hatóságokkal, a helyi vezetőkkel szemben. Egyre gyakoribbak az olyan esetek, hogy a szak- szervezet aktivistái fenyegetik az üzemek 'vezetőit és saját kollégáikat is. Más szóval: az arrogancia, az agresz- szivitás és a lélektani terror

egyre általánosabb eszközzé válik az úgynevezett „saját jogok” és az „érdekvédelem alátámasztására.

Az ilyen magatartás kétségtelenül az ország gazdasági helyzete iránt érzett felelősség teljes hiányáról tanúskodik. Minden, az állam normális működését akadályozó akció „árt az ország érdekeinek, biztonságának csökkenti nemzetközi tekintélyét. A káosz, a gazdasági desta- bilizáció az ország védelmi képességének alapjait is fenyegeti, mert ha gyenge az állam, akkor védelme is gyengül” — hangsúlyozta a lengyel hadsereg lapjaA Zycie Warszawy a tényekre emlékeztet: a gdanski és a szczecini megállapodásban egyszerűen nem volt szó arról, hogy már 1981-től bevezetik az összes szabad szombatot.

Giscard d'Estaing üzenete Leonyid Brezsnyevhez

Valéry Giscard -d’Estaing francia köztársasági elnök üzenetet intézett Leonyid Brezsnyevhez — közölte hétfőn az Elysée-palota. Az üzenetet szombaton Henri- Fro- ment-Meurice, Franciaország moszkvai nagykövete adta át Vaszilij Kuznyecovnak, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége első elnökhelyettesének. Tartalmáról sem- 'miféle felvilágosítást nem adtak Párizsban.

A Le Monde hétfői száma moszkvai tudósítójának cikkét közölte a francia—szovjet kapcsolatok alakulásáról, hangsúlyozva, hogy a nemzetközi élet viszontagságai ellenére a francia—szovjet együttműködés a szokásos ritmusban folytatódik a legkülönbözőbb területeken. Pénteken írták alá Moszkvában a kulturális kapcsolatokkal foglalkozó, két óv- re szóló Jegyzőkönyvet.

Gabriel Robin, a francia külügyminisztérium politikai főigazgatója Moszkvában két napon át megbeszélést folytatott Leonyid Iljicsov szovjet külügyminiszter-helyettessel, a madridi értekezleten részvevő szovjet küldöttség Vezetőjével, valamint Kornyijenko első külügyminiszter-helyettessel, aki a leszerelési kérdések szakértője. A megbeszéléseken a madridi értekezletről, nevezetesen a javasolt európai leszerelési értekezletről volt szó a párizsi lap szerint. Erre az értekezletre Francia- ország, illetve Lengyelország is — egyes vonatkozásokban hasonló, másokban eltérő — javaslatokat terjesztett elő. Végül a Le Monde emlékeztet arra, hogy február 11. és 13. között Párizsban ülést tart a tudományos-műszaki együttműködéssel foglalkozó francia —szovjet bizottság.

Hit várhatunk ?

Madrid második szakasza

Az olvasó sokat hall a madridi találkozóról, de nehezen tájékozódik abban, hogy mi történik ott. Valóban nehéz áttekinteni az ülések sorozatát. De ha a lényeget nézzük, világos: ez az egyetlen és vissza-visszatérő fórum, amelyen valamennyi európai és a két észak-amerikai kormány küldöttei egy asztalhoz ülnek és kontinensünk ügyeivel foglalkoznak. Egyúttal le is mérhető, mennyire tudnak együttműködni, mennyire erősek a szálak. A november—decemFLN-küldöttség

A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására hétfőn Budapestre érkezett az Algériai Nemzeti Felszabadítási Front pártjának (FLN) küldöttsége Dellouci Boualemnek, az FLN központi bizottsága tagjának, a KB gazdasági osztálya elnökének vezetésével.

Magyar—NDK barátsági hét

„Találkozás barátokkal” címmel a berlini köztársasági palotában — az NDK fővárosának legrangosabb kulturális központjában —, hétfő este megnyílt a magyar—NDK barátság hete. A két rendező — a palota és a berlini Magyar Kultúra Háza — e rendezvénysorozattal emlékezik meg a Magyar Népköztársaság kikiáltása 35. évfordulójárólA barátsági hét látványos magyar „filmkaleidoszkóppal” nyílt meg, amelyen Bó- dy Gábor „Privát történelem” című filmje, úti- és rajzfilmek mellett a magyarországi idegenforgalom témái szerepeltek- Közreműködött az esten a „country rock”, NDK-beli sztárkettőse, „Peter und Paul” is.

A vasárnap estig tartó ünnepi napok kiemelkedő politikai programja a „Magyarország ma” című fórum, amelyen — Karl Eduard von Schnitzlernek, az NDK tv nemzeti díjas főkommentátorának vezetésével — az NDK- ban élő magyar énekesnő, Rafael Márta, magyar diplomaták, újságírók és KISZ- vezetők vesznek részt- Ku- rucz Gyula a magyar irodalom és muzsika világával ismerteti meg a barátsági hét vendégeit; Serfőző Anikó magyarul, több NDK-beli művész németül ad elő magyar népdalokat. Sigrid Oehler zongoraművész pedig Bartók-. Kodály- és Liszt-művekkel lép fel. A programon szerepel magyar disco, és „Ki mit tud Magyarországról?” vetélkedő is.

Amerikai támogatás a salvadori juntának

Washington fokozza a reakciós salvadori juntának szóló — elsősorban katonai — segítségnyújtást — tűnik ki a világsajtóból.

Mint a The Washington Post hétfőn közölte, a salvadori főváros közelében fekvő Ilopango repülőterén amerikai katonák oktatják a junta zsoldosait az Egyesült Államoktól kapott'fegyverek használatára. Más — ugyancsak amerikai — „szakértők” a „gerillavadászat stratégiájára” tanítják a junta tisztjeit.

A londoni The Times hétfői száma rámutatott: az Egyesült Államok nemcsak hogy újrakezdte, de meg is kettőzte a salvadori rendszernek a katonai segítségnyújtást. Az amerikai fegyverek valósággal özönlenek Salvadorba és jelentősen megszaporodott az ott tartózkodó amerdkad katonai szakértők száma — írta a lap.

Az Egyesült - Államok állandó katonai légihidat állított föl San Salvador felé — jelentette a Barricada című nicaraguai lap. A junta egyedül a múlt hónapban 137 millió dollár értékű hosszú lejáratú hitelt, illetve pénzügyi és katonai segítséget kapott Washingtontól és az Amerikaközi Fejlesztési Banktól.

A Süddeutsche Zeitung hétfői értesülése szerint Washington nemrégiben három új megállapodást írt alá a salvadori juntával. A megállapodások értelmében az Egyesült Államok évente harminc- millió dollárt „juttat” a juntának. (MTI)

béri első félidő megmutatta — minden feszültség, harag, vita ellenére —, hogy állják a szakítópróbát. Európa országai, az USA és Kanada képviselői egy asztalnál ülnek. Pontosabban szólva ültek 1980 végéig, majd szabadságra mentek. Január 27-én, a téli szünet után, ismét megkezdik a munkát — a terv szerint márciusig.

Most, az első félidő elmúltával, növekszik a remény, hogy a második félidőt az előretekintő javaslatok töltik ki. Így némi remény van a megállapodásra. Eddig nyolcvannégy javaslat futott be, ezek — és talán újabbak és a kiegészítések — fölött nyílik most néhány hetes vita. És itt, a javaslatokkal kapcsolatban emlékeztessünk a Madridban szereplő fő témakörökre, amelyekhez a helsinki záróokmányba foglaltak szolgáltatják a kiindulópontot. Az első nagy fejezet („kosár” — ahogyan az újságírói népnyelv elnevezte) az államok együttélésének alapelveit tartalmazza — egyebek között az egymás belügyeibe való be nem avatkozást, a határok sérthetetlenségét. Gazdasági kérdésekkel foglalkozik részletesen a második fejezet, a lehetőségekkel, a szükséges tennivalókkal. (Ehhez kapcsolódik az a magyar kívánság, hogy a közös piaci partnerek szüntessék meg a még fönálló hátrányos megkülönböztetéseket e területen.) Végül a harmadik kosárban megintcsak bő a választék: a kulturális értékek cseréjétől, egymás jobb megismerésétől, az emberi jogok és a kapcsolatok fejlesztésén át az oktatási tapasztalatok cseréjéig, sok minden található itt.

A nyolcvannégy előterjesztés valamilyen szempontból érinti a fentieket. De térjünk most vissza az első fejezethez, az államok együttélésének egyik fontos vonatkozásához, amely a helsinki záróokmányban a bizalom erősítését szolgáló katonai intézkedések formájában szerepel. Itt szögezték le még 1975-ben az aláírók, hogy a politikai enyhülést (amelynek jele és foglalatja maga a helsinki záróokmány), minél előbb katonai enyhüléssel kell kiegészíteni. Ez azóta sem haladt előre, sőt napjainkban ennek az ellenkezőjét tapasztaljuk. Ezért a szocialista országok közös fő javaslata így hangzik: döntsenek Madridban olyan külön, későbbi, az európai leszerelést és a katonai enyhülést szolgáló konferencia összehívásáról, amely kizárólag ennek a témának szenteli munkáját.

Egyelőre azonban még Madridnál tartunk. Minden bizonnyal nehéz viták kezdődnek a legfőbb javaslat felett, de az európai népek közös érdeke a békés együttműködés fenntartására reményt ad arra, hogy a harmincöt küldöttség nem oszlik majd szét eredmény nélkül.

Tatár Imre

2 NÓGRÁD - 1981. januái 27., kedd

Befejeződtek a népfront küldöttértekezletek

(Folytatás az 1. oldalról)

kel. Az eszmecseréken a kongresszus három vitaanyagához a küldöttértekezleteken elhangzott vélemények, észrevételek összegzése mellett szót váltanak majd az országos tanácsnak az elmúlt időszak mozgalmi munkáját mérlegelő írásos jelentéséről is, tehát mindazokról a kérdésekről, amelyek várhatóan a népfront helyi és országos tevékenységét értékelve, majd a kongresszuson is szóba kerülnek.

Ugyanezen idő alatt tovább folytatódik a serény munka a körzetektől a megyékig, a már megválasztott testületekben is. Mindenütt összegyűjtik a lakosságnak a választási fórumokon elhangzott észrevételeit, bírálatait, javaslatait, és ezeket megküldik az illetékes állami, tanácsi szerveknek. Figyelemmel kísérik az indítványok megvalósításának sorsát is.

Kiemelkedő teendőként országszerte szervezik a megyei, városi, községi településfejlesztési tervek társadalmi vitáit, amelyeken a kommunális beruházásokról éppúgy véleményt mondhatnak a résztvevők, mint ahogy körvonalazhatják elképzeléseiket a fejlesztési alapokat gyarapító társadalmi munkáról A halaszthatatlan teendők sorába tartozik a népfront munkabizottságainak életre hívása, a munkaprogramok előkészítése, tehát azoknak a feltételeknek a megteremtése, amelyek révén a mozgalomban a következő időszakban is eredményesen munkálkodhatnak együtt a különböző foglalkozású, világnézetű és anyanyelvű emberek.

A küldöttértekezleteken nagyon sok felszólaló hangsúlyozta, hogy a népfrontnak többet kell törődnie a háziasszonyokkal, a gyermekgondozási segélyen levő anyákkal, a pusztákon élő emberekkel. Az eddiginél hathatósabban kell segítenie azoknak a fiataloknak, akik nehezen találják meg az utat a közéletben, s nem szabad lemondani azokról az állampolgárokról sem, akik eddig visszahúzódtak, vagy éppen közömbösek voltak. Az eredményesebb rétegpolitikai tevékenységhez elengedhetetlen a mozgalmi munka módszereinek továbbfejlesztése, finomítása, s ezt a feladatot mindenütt a helyi körülményeknek- megfelelően kell megoldani. Várhatóan a mostani lendületet, kezdeményezőkészséget viszi majd tovább, erősíti a VII. kongresszus résztvevőinek munkája, s az ott elfogadott állásfoglalások.

Afrikai események (1.)

Párizs tart

Líbia és Csád egyesülésétől

Az év első heteinek világ- politikai eseményei között is élénk figyelem kíséri Afrikát. Rövid idő alatt két fontos esemény történt: Csátiban, illetve Namíbia ügyében.

Felzúdult Párizs, visszhangozták a tiltakozást az afrikai francia- és Nyugat-barát kormányok, amikor nemrég közzétették Csád és Líbia egyesülési tervét. Az előzmény: Goukouni Oueddei elnök, az elmúlt évek minden nemzetközi és Afrika-közi fórumán Csád törvényes kormányzatának elismert vezetője egy tavaly nyáron megkötött egyezmény értelmében igénybe vette Líbia segítségét, hogy véget vessen a hazájában másfél évtizede dúló polgárháborúnak. Végül kiverte az országból volt hadügyminisztere, a lázadó Hisszen Habré csapatait.

A térségben magukat érdekeltnek nyilvánító kormányok — köztük első helyen a francia — most amiatt aggodalmaskodnak, hogy Líbia ki akarja terjeszteni befolyását a Szaharától délre eső körzetekre. Esetleg pártfogásába vesz majd olyan muzulmán ellenzéki csoportokat, amelyek szembenállnak a ^fekete afrikaiakból álló kormányokkal.

Csád és Líbia egyesülésének a hírére Franciaország, amely katonai erővel lépett fel már Zairében és- a Közép-afrikai Köztársaságban is — csapat- erősítést vezényelt a környező nyugat-afrikai országokba. Egyidejűleg biztosította afrikai partnereit: ha meg kell védeni őket, fegyveres erőivel „hívásra házhoz jön”. Mert „Franciaország a csádi nép mellett van, ha a jogról van szó és Afrika oldalán, ha biztonságról van szó” — mondja a hivatalos párizsi közlemény.

A bejelentett egyesülést Párizshoz hasonlóan elítélte a Togó fővárosában, Loméban rendezett afrikai „minicsúcs” is, követelve, hogy a líbiai alakulatok hagyják el Csád területét, mert jelenlétük ellentétes a Lagosban egymást követően tartott Csád-értekezletek határozataival. Csakhogy Csád kormánya éppúgy, mint Líbia, illetéktelennek minősítette a Togóban összegyűlt afrikai vezetők beavatkozását Csád belügyeibe. Egyidejűleg igyekeztek megnyugtatni a szomszédokat, közölve, hogy Csád kormánya tartja magát a lagosi határozatokhoz: külföldi katonai bázisok nem lesznek Csád területén, tiszteletben tartják a szomszédok szuverenitását. törekszenek a térség békéjére, biztonságára. Hangoztatták továbbá, hogy egyelőre szó sincs Csád és Líbia összeolvadásáról, csupán igen szoros együttműködéséről, addig. amíg Csádban népszavazáson nem döntenek a fúzió módjáról. Az egyesülést eddig csak elvben nyilvánította ki Goukouni Oueddei elnök és Kadhafi, a líbiai forradalom vezetője.

A párizsi nyilatkozatokból arra lehetett következtetni, hogy az egyesüléssel szembenállók valamiféle csádi belső ellenzékre számítanak, esetleg a tizenegy frakcióból ösjt- szetevődő Goukouni-kormá- nyon belüli személyre vagy személyekre, akiknek „kérésére” esetleg katonailag léohet- nének fel Líbiával szemben, Csád „szuverenitásának” védelmében. Abdelkader Ka- mougue ezredesre, a csádi kormány második emberére, a csádi fegyveres erők nevű hadsereg vezetőjére számítottak. mint „segélykérőre”.

Kamougue azonban a múlt hét végén Goukouni Oueddei elnökkel együtt tárgyalt Lagosban a nigériai államfővel a csádi megbékélésről, a Csád- nak nyújtandó afrikai gazdasági segélyről. Ezzel Párizs közvetlen beavatkozási terve — ebben a formában — egyelőre meghiúsult.

Molnár S. Edit

(Következik: a Namíbia-ér- tekezlet kudarca).

1 ú , 1 '

Iszlám csúcsértekezlet

Vasárnap délután a szaúd- arábiai Mekkában, a Szentség mecsetjében ünnepélyesen megnyitották a harmadik iszlám csúcskonferenciát. A háromnaposra tervezett találkozó részvevői elsősorban Jeruzsálem státusával és a palesztin nép harcához nyújtandó támogatással foglalkoznak majd. (MTI)

Ítélet Pekingben

Éliás Béla, az MTI tudósítója jelenti:

A Kínai Népköztársaság legfelsőbb népbírósátjának különleges tanácsa vasárnap délelőtt ítéletet hirdetett a „Lin Piao és Csiang Csing ellenforradalmi klikk” tíz fővádlottjának perében. A különleges bíróság Csiang Csing asszonyt, Mao Ce-tung özvegyét és Csang Csung-csiaót, a Kínai Kommunista Párt Politikai Bizottsága állandó bizottságának volt tagját halálra ítélte. A halálos ítélet végrehajtását azonban mindkét esetben két évre felfüggesztették. Mindkét elítéltet életfogytig megfosztották politikai jogaik gyakorlásától.

— Az ítélet indokolásában a különleges bíróság rámutatott, hogy Csiang Csing vezető szerepet játszott az „ellen- forradalmi klikk” szervezésében és irányításában azzal a céllal, hogy megdöntse Kínában „a népi demokratikus diktatúrát”. Csang Csung- csiao együttműködött Csiang Csinggel az „ellenforradalmi klikk” szervezésében és irányításában, és vezető szerepet játszott ebben a klikkben. Mint kezdeményező és tervező, a zűrzavar évtizedében rendkívül súlyos károkat okozott az államnak és a népnek.

Vang Hung-vent, a Kínai Kommunista Párt volt alel- nökét a különleges bíróság életfogytig tartó börtönre és ugyancsak életfogytig tartó politikai jogfosztottságra ítélte. A bíróság az ítélet indokolásában rámutatott, hogy Vang Hung-ven szintén vezető szerepet játszott az „ellenforradalmi klikk” tevékenységében.

A tízek perének többi vádlottja ügyében a különleges bíróság a következő ítéleteket hozta:

Jao Ven-jüant, a Kínai

Kommunista Párt Politikai Bizottságának volt tagját húszévi börtönre és ötévi politikai jogfosztottságra.

Csen Po-tát, a KKP Politikai Bizottsága állandó bizottságának volt tagját, Mao Ce- tung egykori személyi titkárát tizennyolc évi börtönre és ötévi politikai jogfosztottságra;

Huang Jung-seng tábornokot, a kínai hadsereg volt vezérkari főnökét tizennyolc évi börtönre és ötévi politikai jogfosztottságra;

Vu Fa-hszien tábornokot, a hadsereg volt vezérkari főnökhelyettesét tizenhét évi börtönre és ötévi politikai j ogf osztottságra;

Li Co-peng tábornokot, a hadsereg volt vezérkari főnökhelyettesét tizenhét évi börtönre és ötévi politikai jogfosztottságra;

Csiu Huj-Co tábornokot, a hadsereg volt vezérkari fő- nökhelyettesét tizenhat évi börtönre és ötévi politikai jogfosztottságra;

Csiang Teng-csiaót, a hadsereg nankingi légi alakulatainak volt politikai biztosát tizennyolc évi börtönre és ötévi politikai jogfosztottságra ítélte a legfelsőbb népbíróság különleges tanácsa.

Az ítéletek jogerősek és fellebbezésnek helye nincs. Az ítélet a kihirdetés napján lép érvénybe, de az elítélteknél beszámítják a letartóztatásuk óta börtönben eltöltött idői