Nógrád. 1981. január (37. évfolyam. 1-26. szám)
1981-01-24 / 20. szám
Sebesség — emberi erővel Pihent agyúak tákolmányai A közelmúltban rendezték meg, az angliai Brighton üdülőhelyén a legutóbbi emberi erővel elért sebességi versenyt. Az első képen az amerikai Dave Grylls járműve látható. A 22 éves mérnökhallgató csupán lábpedál felhasználásával 90 kilométeres sebességet ért el, s ezzel az egyedi kategória csúcstartója. A második képen is furcsa alkotmány: a nyugatnémet csapatversenyzők „Land Ruderrenner” nevű „gépkocsiját” négy ember hajtja, a hátul ülő ötödik pedig kormányoz. A pihent agyú tervező: Andreas Baumüller és Erhard Hassle. Ismeretlen ismerős A lemezlovas A megye művelődési házaiban, ifjúsági klubjaiban szinte mindennapos vendégek a lemezlovasok. Azt talán kevesen tudják, hogy a megyénkben tevékenykedő di„- cósok közül az Országos Szórakoztatózenei Központ kategorizált engedélyével csupán ketten rendelkeznek: Ugor Péter és Bagó László. Utóbbiról már olvashattunk a „Fiatalokról fiataloknak” rovatban. A balassagyarmati 217, számú Ipari Szakmunkásképző Intézet szalagavatóján, dis- cóműsorának rövid szünetében találkoztunk Ugor Péterrel — akit arról kérdeztünk. hogyan került kapcsolt ba a disco világával? — 1973-ban — mint az NDK-ban dolgozó vendég- munkás — kezdtem diszkós- pályafutásomat. A Berlin mellett fekvő eberswaldi darugyár ifjúsági klubjában hétről hétre a mikrofon mögé álltam, és konferáltam — német nyelven — a magnószalagra rögzített dalokat. 1975- ben kerültem haza, s jelenlegi lakóhelyemen — Szécsény- ben — és környékén folytattam a diszkózást. 1976-ban a Szarvasi Mezőgazdasági Főiskola nappali tagozatos hallgatója lettem, s itt folytattam tovább. Tanulmányi éveim alatt — mikor a központi szervek a „lemezlovasságot” működési engedélyhez kötötték — sok társammal együtt ideiglenes működési engedélyt szereztem, majd a főiskola elvégzése után 1979-ben — az első országos kategóriaszerző vizsgán — „C” kategóriájú engedélyt kaptam. — Hol diszkózol a leggyakrabban?. — Egyetlen „törzshelyem” van, a nagyoroszi presszó, ahol kéthetente, pénteki napokon lépek fel. A hétvégeken oda megyek, ahová hívnak — nagyon szívesen. Több. nyire Szécsényben és környékén szerepelek, de megfordultam már a megye legkisebb településein is. A diszkózást én hobbiból csinálom, hiszen munkahelyemen — a szécsényi II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezetben — is egész héten helyt kell állnom a munkában. Bizony, már több alkalommal maradt el műsorom a munka miatt. — Van-e szerinted a diszkónak jövője? — Ma sokan úgy vélekednek, hogy a rockzene újra felfelé ívelő csillaga elnyomja a disco népszerűségét. Ez nem ilyen egyszerű! A fiatalok mindig szerettek táncolni. A disco kezdetén a lányokat a zene, a fiúkat a lányok vonzották a művelődési házakba. Ma a diszkók vonzereje a film, amely szinte megduplázta a diszkóba járók számát. Biztos vagyok abban, hogy a disco világa a jövőben is ad valami újat a szórakozni vágyó lányoknak és fiúknak. — Végezetül egy rendhagyó kérdés. Ha te állítanád ösz- sze az 1980 év sikerlistáját, melyik lenne az első három helyezett dal? — Nehéz kérdés, hiszen sok száz dal közül kell választani. Az én listám dobogósai: 1. Lipps Inc — Funkytown (Funky város), 2. Fritz — Hungária, 3. Police! — Razzia. V. I. Szíjas fojtogató A kolumbiai rendőrség elfogta a Medellin városban rettegett „szíjas fojtogatót”. A 23 éves Hernando Arturo Hoyos 13 fiatal lányt fojtott meg anyja és két. bűntársa segítségével. Hoyos és bandája jövedelmező állást . kínált fel lányoknak — a valóságban egy nyilvánosházban akarták „foglalkoztatni” őket —, és ha a jelentkező elutasította javaslatukat, sorsa megpecsételődött: megerőszakolták, majd szíjjal megfojtották. Azonos külsérelmi nyomokkal borított áldozataikat Medellin külterületén találták meg. A rendőrségi vizsgálat szerint Hoyos szexuálisan aberrált. ,Rablás ingóságnak erőszakkal való eltulaidomtása‘ Néma Anna balladája „A járműbolt előtt utolért egy 15—16 év körüli, csinos, barna hajú cigánylány, akit már többször láttam a Nemzeti étteremben. A lány beszédhibás lehetett, mert inkább csak mutogatott... arra gondoltam, közösülni akar velem, ezért elindultam utána. ..” (P. Gyula 52 éves, jegyző- könyvi vallomásából). Kint, valahol Salgótarján peremén áll a kocka alakú, háromszobás ház, kívülről szemlátomást tetszetős, igaz afféle szabványtípus, nyolc- t.íz éve épülhetett. A hátsó bejárat néhány deszkából tá- kolt ajtó, jóformán érintésre nyílik. A legkisebbik szobát használta Anna, itt lehetett a legkönnyebben és legolcsóbban bemelegíteni. Hónapok óta egyedül élt itt. Rozsdásodó vaságy, rajta cafatokban lógó dunyha, mellette egy jéghideg tűzhely, rajta befagyott ételmaradék, majd a szekrény, egyik polcán két üres vodkásüveggel — ez a szoba berendezése. A padlón szétszórt ruhadarabok, egy kasmír kendő, s mindehhez „dekorációként” az elterpeszkedett szemét. Innen vitték el a lányt. Azt mondják begubancolódott a dunyhába, magára csavarta, úgy kellett kiszedni onnan. Az oka: rablás. Persze, hogy nem egyedül követte el. Anna: (logopédus segítségével). — Nem akartam menni, de mégis elküldték... az idős férfit az étteremből ki- menve a járműbolt előtti részen érhettem utol, s mutattam neki, hogy menjünk ki a művelődési központ fölötti dombra. A férfi elindult velem. Amikor a támfal elé értünk, odajött Karcsi és Attila. .. Karcsi gyomron vágta a velem levő idős embert, majd Attila háromszor tarkón ütötte... s benyúlt a zsebébe és kivett belőle egy fekete pénztárcát. R. Károly: — A lány azt mondta nekünk, néz majd valami részeg embert, akit ki lehet zsebelni... mert ő már többször szedett el így pénzt... Az ígérte, ami nála lesz, elfelezzük. R. Attila: — Károllyal közösen arra kértük Annát, hogy az italboltban nézzen ki egy részeg embert, s hívja el. Aztán a többit majd mi elintézzük ... Mindez az elmúlt év utolsó előtti napján történt, este kilenc óra tájban. A támfal előtt rabolták ki P. Gyulát, aki vérző fejjel állított meg egy autót, s így került a kórházba. Anna és a fiúk a pénztárca megszerzése után elfutottak. ötszáz forintot találtak a tárcában. Mivel nem volt merszük felváltani, a lány hetven forintot „jussolt”, a többi a két fiúnál maradt. Azóta nem találkoztak. — Édesanyja korábban meghalt, az apja pedig elköltözött, egyedül hagyta a lányt a nagy lakásban — mondja Juhász István rendőr hadnagy, a Salgótarján városi és járási Rendőrkapitányság ifjúság- védelmi felelőse. — Sokan kihasználták primitívségét, és egészségügyi hibáját, nem segítették munkához, jóformán egyedül maradt... járta a várost, csavargóit, kétes ismeretségeket kötött végül is rablás lett belőle. Társai előbb az egész ügyet a lányra kenték, de aztán bebizonyosodott, hogy közös volt a kezdeményezés. Most előzetes letartóztatásban várják a felelősségre vonást. Anna, 16 éves lévén a Sal- góbányai Gyermek- és Ifjúságvédő Intézetbe került. Immár harmadízben. Egyszer az apja vitte 'el, a' másik alkalommal pedig egyik rokona kérte ki. Fekete hosszú haja van, barna, értelmes tekintetű, szemek, határozott arcvonásokkal. Elmosódó hangjából csak néha érthető egy-egy szó, bár mutogatással jól fölfogható, amit mond — mindenütt úgy ismerik, a néma Anna. Semmi gond nincs vele az intézetben, mint mondják jól viseli a fegyelmet, alkalmazkodó, szorgalmas. Neki sincs semmi kifogása az itteni renddel, fegyelemmel kaocsolat- ban. Miért kellett hát ez a kitérő? — Nem tudom — vonja rneg a vállát. — Szükség volt a pénzre? Honnan szereztél pénzt, miből éltél? Űjabb vállrándítás. — Akarsz-e dolgozni? — Valamit — hangzik a felelet. Hárman jelelnek. Anna és a két elkövető. És a többiek? Az apa talán minderről semmit nem tud, alkalmasint nem is érdekli. A rokonok, ismerősök? Ök nem tudják- akarják beavatni magukat a dolgok menetébe. A barátok! Annán keresztül akartak kimászni a bajból. És az alkalmi ismerősök? ök ismeretlenné váltak rögvest a „haszonszerzés” után. Maradt tehát Anna egyes- cqyedül. Persze, persze az intézettel. .. Meg a tizenhat évével. Pop-rock hírek Egy hivatalos közlemény szerint, melyet az angol Who londoni ügynöksége bocsátott ki, az együttes — hosszabb szünet után — újra koncerteket ad. Most az év elején kelnek útra, hogy részint Britannia, részint Nyugat-Euró- pa számos városában hangversenyezzenek. A zenekar új nagylemeze — az első, amelyen a néhai Keith Moon dobos utódját, Kenny Jonest is hallhatjuk — kisvártatva megjelenik, de valószínűleg nem a Polydor cég emblémájával, hanem a CBS vagy a WEA jelével. * Mick Jagger Franciaországban, a Loire folyó völgyében megvett egy kétszáz éves kastélyt Pocé-sur-Cisse falu közelében. A BEST című francia rockszaklap úgy tudja, hogy a Rolling Stones énekese szomszédja lesz Francia- ország egykori nemzetvédelmi miniszterének, Michel Debré-nek. „Vajon zenélget- nek-e majd együtt?” — kérdi a lap gunyorosan, s hírül adja, hogy a Stones új albumát a francia Pathé-Marconi- társaság stúdióiból készíti el. * December elején egy bajor- országi klinikán ápolták a- nagy Rasta Man-t, a jamaicai reggae királyt, Bob Mar- ley-1, és gyógyíthatatlan betegség jelentkezését feltételezik. A fent említett BEST a német Bild Zeitungra hivatkozva azt írja, hogy a korunkban különösen rettegett kór a 36 esztendős énekes tüdejét támadta meg, és nagyon bíznak dr. Issels speciális gyógymódjában, melynek hatásosságát azonban több tudós kancerológus támadja. Marley az alaphír megjelenésekor még nem hagyta el a betegágyat, de kijelentette, hiszi, hogy az új esztendőben újra dolgozhat, s nem hagyja abba harcát sohasem, melyre a rasta kötelezi. * 1980. december 4-én Jimmy Page, Robert Plant és John Paul Jones, a Led Zeppelin együttes gyászoló tagjai beje- lenteték, hogy dobosuk, John Bonham halála után felbomlanak, és elhatározásuk végleges. így mondták: túlságosan sok csapás érte a zenekart, s ez egészen bizonyosan figyelmeztetés a számukra. , (vas) Rossz tanár A fiú sírva jön haza az iskolából, s kijelenti, hogy a tanár nagyon rosszul bánik vele, állandóan beleköt. Az apa másnap bemegy az iskolába, tiltakozik, a tanárnál. Az megkérdezi a fiút: — Mond, John, mennyi egy meg egy? A fiúcska ismét zokogni kezd: — Látod, apa, megint kezdi! Souvenir de Paris Milyenek a francia fiatalok? Leggyakrabban használt szavuk a „merci” és a „pardon” — mindent végtelenül udvariasan megköszönnek és mindenért illedelmesen bocsánatot kémek, de a metróban, a moziban és az utcán köpködnek és szemetelnek, a forgalomban pedig elképesztően türelmetlenek, tolakodók és szemtelenek. Csalnak a parkolóhelyek óráinál, és egy jeggyel ketten csúsznak át a metró jegykezelő automatáján. Könnyelműek és pontosak, nagyvonalúak és aprólékosak. AZ ÉTKEZÉS KULTÚRÁJA Enni és inni nagyon szeretnek. De teríteni is tudnak; a legegyszerűbb vacsorához is ízlésesen tálalnak, gyertyákat gyújtanak, az ölükbe teszik a szájtörlő kendőt, és sohasem hiányzik az asztalról a sajt és a bor. Bőségesen esznek és sokat isznak, de nem kövérek és tudják hol a határ az alkoholfogyasztásban. És közben rengeteget beszélnek, sőt vitáznak. Szenvedélyesen politizálnak. Meglepően tájékozottak a világ eseményeiben, de a szocialista országból érkező turista még mindig csodapóknak számít, és olyan ostoba kérdéseket tesznek fel, hogy Magyarországon ismerik-e a Boney M-et, tiltott-e az abortusz és kaphatók-e a márkás francia kölnik? MUNKA Tagadják, hogy a kétmillió munkanélküli valamiféle gondot jelentene. S bár egyáltalán nem fajgyűlölők, a több tízezer arab bevándorló ellen kifejezett ellenszenvet éreznek: állítólag ők veszik el a francia melós elől a helyet. A 28 éves Jean-Paul szociológus, és mellesleg munkanélküli, de nem érzi a munka hiányát. Nagyon jól kijönnek élettársa fizetéséből. Majd tavasztól őszig egy kertészetbe megy dolgozni. És ősztől- tavaszig? Addig sokat olvas, nyelvet tanul és vezeti a háztartást, egyáltalán nem unatkozik. Nem lusták a franciák, de a túlzott erőkifejtéstől irtóznak. A nyolcórás munkaidőből egy óra az ebédidő, egy óra a lazítás, cigarettázás, fecsegés. Igaz, a maradék hat órát becsületesen végighajtják, de a hét végeket nagyon várják, és persze a nyarat, amikor végre utazhatnak. Mert utazni imádnak. Ennél jobban talán csak a mozit szeretik. A filmekért még sortoaáltlni is képesek. EXTREMITÁSOK Ha nem is ők a többség, de minden negyedben akad belőlük. A Beaubourg, a kulturális' és szórakoztató központ előtti macskaköves téren csapott vállú, fásult arcú pantomim- művész igyekszik néhány frankot összebohóckodni. Valamivel több nézőt vonz egy másik produkció: négy csupasz felsőtestű fiú meztelen talpakkal összetört üvegcserepeken sétál, tüzet nyelnek és láncokat tépnek. Van, aki műsor nélkül kéregét. Sokan kitett sapkájuk mellett gitároznak, és énekelnek, a szemerkélő esőben behúzódnak a metró kiábrándítóan egyhangú, fehér csempével burkolt folyosóira. Aztán a Place du Tertre: a szájtáti turisták a portréfestők kedvéért másznak ide fel. Egy tízperces rajzéit 150—200 frankot kémek, de fizető modell ritkán akad. És persze a Place Pigalle, vásári bódiéval, mutatványosaival, olcsó lányokkal, és méregdrága mulatókkal, szexüzletekkel, ahová csak huszonegy év felettiek léphetnek be. K. E. NÖGRÁD - 1981. január 24., szombat 6
