Nógrád. 1981. január (37. évfolyam. 1-26. szám)

1981-01-23 / 19. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! * MSZMP N..OGRAD MEG Y E I BtZ Q T, T,S A G A ES A MEG YEI..TA N ÁCS LAp»JA XXXVII. ÉVF., 19. SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1981 JANUAR 23., PÉNTEK A kormány tárgyalta Új rendelet közúti áruszállításról A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtö­kön ülést tartott. Jóváha­gyólag tudomásul vette Mar­jai József miniszterelnök­helyettes beszámolóját a KGST végrehajtó bizottságá­nak 98. üléséről és megbízta a gazdasági bizottságot, hogy tegye meg a szükséges intéz­kedéseket az ülésen elfoga­dott ajánlások végrehajtásá­ra. A kormány rendeletet al­kotott a közúti áruszállítási szerződésekről. Az árufuvaro­zásra, az ehhez kapcsolódó szállítmányozásokra és a gép­járműbérletre vonatkozó, 1982. január 1-én életbe lépő szabályok a korábbinál na­gyobb önállóságot biztosíta­nak a fuvarozóknak és a fu­varoztatóknak együttműködé­si szerződéseik megkötésé­hez. Tanácskozott a KISZ Nógrád megyei bizottsága Napirenden: kisüzemek, szakmunkásképzés, költségvetés A Balassagyarmat város kisüzemeiben, ipari szövetke­zeteiben működő KlSZ-szer- vezetek munkájának tapasz­talatait vitatta meg elsőnek a KISZ Nógrád megyei bizott­sága a január 22-én Salgótar­jánban tartott ülésén, ame­lyen részt vett Hirsch László, a KISZ KB gazdasági osztá­lyának vezetője is. — Balassagyarmat 33 köz­vetlen irányítású KlSZ-alap- szervezetéből 13 tartozik a kisüzemek és ipari szövetke­zetek közé, az előállított ter­melési érték és a foglalkoz­tatottak száma alapján — mondotta bevezetőjében Ram- pasek Péter, Balassagyarmat városi KISZ-bizottságának titkára. — E területen 672 fiatal dolgozik, s közel 300- an tagjai a szövetségnek. A gazdasági építőmunkában való részvételről az előadó megállapította, hogy a nehéz­ségek megoldásából a KISZ- esek is igyekeznek feladato­kat vállalni, akcióprogram­jukat, a tervekhez igazítják, s érzékenyen reagálnak a he­lyi problémákra. Gondok vannak viszont az érdekvé­Balassagyarmati járás Tantermek, óvodák lakások épültek Sikeres előbbrelépésről ad­hatnak számot a balassagyar­mati járás községei, az V. öt­éves terv megvalósítása kap­csán. Elsősorban arra töre­kedtek, hogy a falugyűléseken és jelölő gyűléseken elhang­zott ésszerű és megoldható javaslatokat, elképzeléseket, feladatokat oldják meg. Szécsényben megépült hu­szonkét célcsoportos lakás. Emellett a nagyközségekben tizenkét pedagóguslakásba költöztek be a boldog tulajdo­nosok, amely segített a szak­ember-ellátottságban. A szol­gáltatást könnyítette a meg­valósított nyolc gázcseretelep, néggyel több a járásban a tervezettnél. Gazdagodtak négy olajtárolóval és hat au­tóbuszváróval. Az elmúlt öt évben a taná­csok közel kétezer méterrel bővítették a községek villany- hálózatát, és felszereltettek 463 lámpát. Hadat üzentek a sárnak, ennek jegyében 8659 négyzetméter járda épült. Há­rom törpe vízmű és egy víz­műelosztó hálózat szolgálja az egészségesebb életmódot. A legfontosabb feladatok között szerepelt az iskolák és óvodák bővítése. Ebben nem maradtak le a balassagyarma­ti járás községei. Harminchét általános iskolai tanteremmel gyarapodtak, tizenhárommal többel, mint eredetileg ter­vezték. Százszemélyes kö­zépiskolai kollégiumot adtak át Szécsényben. amely ugyan­csak az oktatás korszerűsíté­sét segíti. Az óvodák száma is gyarapodott, háromszázhet­venöt kisgyerekkel többet tudtak fe'venni a tanácsok. Az óvodás korú gyerekek száma a járásban 2283. és az említett bővítés lehetővé tet­te, hogy a gyerekek nyolcvan­hat százaléka járhat óvodába. Megépült két klubkönvv tár, Nagylócon mozgalmi ház. va­lamint két sportpálya. A köz­ségi tanácsok az elmúlt öt­éves terv időszakában mint­egy száztízmiilió forint be­vétellel számoltak. Ez jóval több lett a tervezettnél, több mint százötvenmillió forint­tal gazdálkodtak. A tanácsok előrelátóbb munkáját bizo­nyítja, hogy törekedtek újabb bevételi források feltárására, és sokat segített a lakosság önkéntes hozzájárulása. Di­cséret illeti Szécsényt, Dré- gelypalánkot, Rimócot, Nagy- lócot, Örhálmot, Szügy és Bércéi községeket, a lakók főként az óvoda és az álta­lános iskolák bővítéséhez, épí­téséhez járultak hozzá. Kö­zös beruházásban postahiva­tal épült Szügyben, örha- lomban, Ludányhalásziban, Drégelypalánkon és Szécsény­ben. A rendelkezésükre álló pénzből a községek beruhá­zásra száztizenkilencmil­lió forintot költöttek. Mind­ehhez hozzájárult, hogy a já­rás lakói hatvanmillió forint értékű társadalmi munkát vé­geztek. Kiváló eredményt ér­tek el a szécsényiek és a berceliek. a rimóciak, a szü­gyiek. De említhetnénk Dré- gelypalánkot, Érsekvadker- tet, örhálmot, Szandát, Cser- háthalápot, Cserhátsurányt, Herencsényt is.. Ahol vízmű épült — Bércéi, Magyarnán- dor, Ludányhalászi, Érsekvad- kert — ott a lakosság főként a területrendezésben, árok- ásásnál serénykedett. Belvíz- elvezetésre Szécsénvben ket­tő. Hollókőn egymillió forin­tot költöttek, Szandán a pa­takmedret rendezték. Amiben' nem sikerült az előbbrelépés: elsősorban a környezetvédelem. A közterü­letek elhanyagoltak, sok a szabálytalanul kihordott, el­szórt hulladék, a területszeny- nyezés. A következő ötéves tervben ez is fontos felada­tot jelent delmi és -képviseleti tevé­kenységgel, még jellemző, hogy a KISZ-vezetők nein is­merik kellően a fiatalok ér­dekeinek védelmét és képvi­seletét meghatározó jogsza­bályokat. Ennek a következ­ménye, hogy több helyen for­málisak a kapcsolatok a gaz­dasági és a KISZ-vezetők kö­zött. Rampasek Péter, a to­vábbiakban az alapszerveze­tek szabadidős-tevékenysé­gével, a továbbképzés ered­ményeivel, a szervezeti élet kérdéseivel foglalkozott, s a főbb teendőket vázolta fel. A megyei KISZ-bizottság tagjai közül többen is szót kértek az előterjesztést köve­tően. Bablena László, a gaz­dasági és a mozgalmi veze­tés munkakapcsolatának fon­tosságát hangsúlyozta, míg Márton József az irányító KISZ-bizottság segítségnyúj­tását. az alapszervezeti önál­lóság növelését, s ugyanakkor a titkárok alaposabb fölké­szítését emelte ki mondandó­jában. Ezután Gulyás Katalin kapott szót. ő a kádermunka meghatározó szerepét emlí­tette meg, Zsolnai Béla pedig a fiatalok igényeinek megis­merését, illetve az igényföl- keltés helyes értelmezését. Ezután Juhász András beszélt a kisüzemek mozgalmi prob­lémáinak mélyrehatóbb föltá­rásáról, maid Füssv József, a m.epyei KISZ-bizottság első titkára foglalta össze a vitá­ban elhangzottakat. A tanácskozás második ré­szében a KISZ szakmunkás- tanulók körében végzett mun­káiénak tapasztalatait vizs­gálta meg a testület, Pálko- vács Margit előterjesztésében. Mint elhangzott, a szakmun­kásképző intézetekben, a moz­galmi munka további fejlesz­tése szükségeltetik, s ezt egy — a pályaválasztástól az üzemi, munkahelyi beilllesz- kedésig, terjedő — átfogó mozgalom keretében kell megvalósítani, Evégből fel­adatokat, teendőket határo­zott meg a bizottság. Ezt követően a megyei KISZ-bizottság, és a Lovász József KISZ-vezetőképző Is­kola 1981. évi költségvetését tárgyalta meg a testület, majd szervezeti kérdéseket érintő ügyekben tanácskozott. Villamosenergía- importunk a Szovjetunióból Magyarország villamos- energia-igényeinek mintegy 25 százalékát fedezi az idén a Szovjetunióból érkező vil­lamos áram. Az erről szóló szerződést Schiller János, a Magyar Villamos Művek Tröszt és Vlagyimir Pavlo- vics Pavlov, a Szovjet Ener- gomasexport Külkereskedelmi Vállalat vezérigazgatója ír­ta alá csütörtökön a Magyar Sajtó Házában. Az aláíráson megjelent Kapolyi László ipa­ri minisztériumi államtitkár, s ott volt Leonid Jagodovsz- kij, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének tanácsosa. A megállapodás szerint a KGST-tagországok energeti­kai együttműködésének ke­retében ebben az évben 8 mil­liárd kilowattóra villamos energiát szállít hazánknak a Szovjetunió, 500 milTió kilo­wattórával többet a tavalyi­nál. A szovjet fél vállalta azt is, hogy a magyar villamosener- gia-fogyasztás csúcsidejében a tavalyinál 100 megawattal nagyobb, összesen 1450 megawatt villamosenergia- termelő teljesítménnyel segí­ti a magyar energiahálózat­ban bekövetkező nagy terhe­lés kielégítését. A Szovjetunió 1962 közepé­től szállít tervszerűen villa­mos energiát a magyar ener­giarendszernek. A két ország között kiépített több nagy távvezeték — két 220 kilovol­tos, egy 400 kilovoltos, s leg­utóbb a vinnyica—albertirsai 750 kilovoltos — lehetővé tet­te a szovjet energiaimport folyamatos bővítését. Így az idén már csaknem kétezer­annyi szovjet villamos ener­giát kapunk, mint a 750 kilo­voltos távvezeték megépítése előtt, 1975-ben. (MTI) Műmárvány lap Palotásról Magyar szabadalom alapján öt ezer négyzetméternyit ké- poliészter-műgyanta alap- pesek szállítani a (kéreskede­anyagú padlóburkoló lapokat készítenek a palotási terme­lőszövetkezet üzemében. A márványkéázítők a keresett asztallapok után új termé­kükkel kívánnak betömi a piacra. A minap a Skála-Ex­póban alakítottak ki egy für­dőszobát a segítségével, mert kíváncsiak a vevők vélemé­nyére. Háromféle méretben — a legnagyobb 40x40 cm-es lemnek. A termelőszövetkezet műmárványüzeme 1980-ban 2,4 millió forint árbevételt produkált, 1981-ben már csak az asztallapokbő! négymillió forint értékű termékre kötöt­tek szerződést. Ehhez a padló­burkoló anyagok további fo­rintokat hoznak. Előzetes számításaik szerint ipari te­vékenységükből az idén 1,6 millió forint nyereségre tesz­— gyártják a mínusz 50 Cél- n^k szert. Képünkön: a bár­sius-fok és plusz 100 Celsius­fok között vetemedés nélkül használható burkolóanyagot, melyből egy esztendőben négy­milyen színben előállítható termékeik a palotási bemu­tatóteremben. — kj — \----------------------------------------------­A versenyképességért a kohászok Pontosan határidőre, jó minőségben A Salgótarjáni Kohászati nyereséggel szemben ez év- tolószalagból az első kétheti Üzemekben az 1981-es felada- ben 220 millió forintos nyere- terv 160 tonnát írt elő, s tok sikeres megoldása foko- séget érjenek el. ehelyett 178 tonnát termeltek, zott figyelmet kíván a gyár A gyárban jól átgondolt A Dexion-Salgó szerkezetből minden dolgozójától. Ügy program szerint indult az 278, szalagfűrészből 2, külön­tervezik, hogy az új gazdasági 1981. évi termelés. A gyáregy- féle rugókból pedig 4 tonnát évben 5 százalékos árbevétel- ségek figyelmet fordítanak a állítottak elő a megrendelők növekedést érnek el. Ennek megrendelők tételes, határ- igényei szerint. idős előírásainak teljesítő- A kovácsológyárban ügye­sére. Az első két hét munká­biztosítása érdekében arra tö­rekszenek, hogy a megrende­lők igényét pontosan, ha­táridőre és jó minőségben elé­gítsék ki. A gyár kereske­delempolitikáját a tőkésvi­lágpiacon ismert ár- és ke­resetviszonyokra, valamint a várható belföldi fizetőképes keresletre alapozzák. A minőségnek és a haté­konyságnak fontos szerepe lesz az 1981-es évben. A versenyképesség megköveteli, hogy a ráfordítási költségek lehetséges csökkentése mel­lett alakuljanak a termékek árai, mégpedig úgy, hogy a járói a számok kedvező ké­pet mutatnak. Az elmúlt évben a ková­csoló és öntöde gyárrészleg, valamint a kisterenyei gyár­egység adóssággal zárt. Az átmenet jó előkészítése révén eddig a kovácsoló és öntöde gyárrészleg dolgozói 101,4, a kisterenyei gyáregység mun­kásai pedig 102 .' zúzalékra tel­jesítették feladataikat. A hideghengermű dolgozói az edzetlen, ötvözetlen sza­lagacélból eddig előírt 1539 tonna helyett, 1560 tonnát múlt évi 200 millió forint gyártottak. A hőkezelt pán­Szakbizottsági munka az MTESZ vb előtt Tegnap délután ülést tartott az MTESZ Nógrád megyei Szervezetének végrehajtó bi­zottsága Salgótarjánban. A végrehajtó bizottság az 1981. évi feladatokra való felkészü­vára való készülődés kereté- technikai Egyesület tevé­ben jelentést hallgatott meg kenységéről, amelyet igen az energiagazdálkodási mun- hasznosnak ítélt meg. A vég- kabizottság tevékenységéről, s rehajtó bizottság egyetért meghatározta az áprilisi szak- azokkal a törekvésekkel, ame- mai szintű és a májusi veze- lyeket az egyesület szakembe- lés jegyében megvitatta és el- tői szintű energiagazdálkodá- rej fejtenek ki a megye ener- fogadta a testület mellett mű- si ankéttal kapcsolatos teen- . ,,,, ,, . . . , , ködő szakbizottságok és mun- dókét. - giagazdalkodási feladataiból kabizottságok munkatervét. A testület előtt ismertető adódó lehetőségek kiaknázá- Az energiagazdálkodási akti- hangzott el a Magyar Elektro- sában. lembe veszik a mezőgazdaság közelgő tavaszi munkáját. En­nek megfelelően a talajműve- lőgép-alkatrészekből több mint 100 tonnát állítottak elő. Ennek a mennyiségnek az ad különös értéket, hogy az üzem dolgozóinak az első két hétre esedékes terv szerint csak 84 tonnát kellett volna előállítaniok, s ezt a meny- nyiséget 16 tonnával túltel­jesítették. A mezőgazdasági szerárukból az eddigi terv 79 tonnát jelez, ugyanakkor a dolgozók mintegy 95 tonnát gyártottak. Emellett inten­zíven folyik a mezőgazdasági kéziszerszámok gyártása is, 1 de fokozott figyelem kíséri az olyan süllyesztékben ko­vácsolt termékek termelését is, amelyeknek egy része kül­földi piacokra, szigorú ex­portigények szerint készül. Figyelmet érdemel a kis­terenyei gyáregység dolgozói­nak szorgalmas munkája, hi­szen a hegesztett, bevonatlan csőből eddig az előírás szerint teljesítették feladatukat, a Reck-Salgó szerkezetből 14 tonna többletet gyártottak, mialatt a görgős szállítópá­lyából és a sodronyfonatból is pontosan teljesítették előirt tervüket. /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents