Nógrád. 1981. január (37. évfolyam. 1-26. szám)

1981-01-01 / 1. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! L 1 S NIOGRAD l/OTTSAŰA £S A MEGYEI TANACS LAPJA XXXVII. ÉVF., 1. SZÁM ÁRA: 1,60 FORINT 1981 JANUÁR 1., CSÜTÖRTÖK AZ Ú] ÉV KÜSZÖBÉN Mai A 1980-as naptárt az asztalfiókunkba tettük. Bú­csúzunk az óévtől, s köszöntjük' az új esztendőt. 363 jiapot magunk mögött hagyva, s ugyanennyit magunk előtt tudva szinte belső kényszert érzünk, hogy számvetést készítsünk. Jóról és rosszról egyaránt. E számvetést elvégzi az egyes ember és elvégzik az ország vezetői. Ilyenkor végiggondoljuk családunk, kör­nyezetünk, hazánk sorsának alakulását, és előre tekin­tünk. Az elmúlt esztendő bővelkedett az eseményekben. 1980. márciusában ülésezett az MSZMP XII. kongresszusa, júniusban az urnák elé járultunk, hogy megválasszuk azokat, akik az országgyűlésben és a tanácsokban kép­viselik érdekeinket. December közepén a szakszerveze­tek XXIV. kongresszusára került sor, hogy csak a leg­fontosabb politikai eseményekrfe utaljunk. Ezeken a fórumokon ország-világ elé tártuk — Ká­dár elvtárs szavait idézve —.< pártunk folytatja már több évtizede követett, a gyakorlatban bevált bel- és külpolitikai fő irányvonalát, népünk építi a fejlett szo­cialista társadalmat Jelentős a hátunk mögött hagyott esztendő olyan szempontból is, hogy a számunkra igencsak nehéz, ked­vezőtlen világgazdasági helyzetben befejeztük az ötödik ötéves tervünket. És hogy egy ilyen nehéz helyzetben mondhatjuk ezt ki, az annak köszönhető: a világgazda­sági változásokkal és a hazai követelményekkel össz­hangban volt erőnk népgazdasági, iparági és vállalati méretekben alaposan elemezni, menetközben újra érté­kelni és ahol kellett módosítani gazdaságpolitikai gya­korlatunkat. Főleg a tervidőszak második felében, s az 1980-as esztendőkben a gazdasági egyensúly javulása érdekében tett intézkedések, a takarékossági rendszabá­lyok, a munka hatékonyabbá tétele, az új szabályozó rendszerek beépítése mérhetően pozitív folyamatokat in­dított el. A Központi Bizottság 1980. december,2-i ülé­séről kiadott közleményből idézve: eredmények szület­tek a termelési szerkezet korszerűsítésében, a munka­erő-gazdálkodásban. Leküzdöttük az elmúlt év igen sze­szélyes időjárási viszontagságait, s így a mezőgazdasá­gi termelés növekedése megközelítette a tervezett 5 szá­zalékot. Hogyan voltunk erre képesek? Ügy, hogy mind több vállalat és szövetkezet alkalmazkodott szorgalmasan a gazdálkodás nehezebb feltételeihez, a mezőgazdaságban dolgozók mellett kivették részüket a nehéz betakarítási munkákból az ipari üzemekben tevékenykedők is. Úgy, hogy folytattuk tovább a párt bevált gyakorlatát, a tervidőszak minden egyes évében őszintén és nyíltan tájékoztattuk népünket gazdasági helyzetünk alakulá­sáról, eredményeinkről és gondjainkról. Dolgozó népünk pedig a párt őszinte és nyílt politikáját tettrekészség- gel, jobb, fegyelmezettebb, hatékonyabb munkával hono­rálta. Így aztán most, 1980-tól, az ötödik ötéves tervtől búcsúzva sommásan úgy köszönhetünk el: a tervciklus­ban a vártnál nehezebb feltételek között, sok erőfeszí­tés és áldozatos munka nyomán tovább haladtunk, bő­vültek és korszerűsödtek a szocializmus anyagi-műsza­ki alapjai, emelkedett az életszínvonal, javultak az élet- körülmények, fejlődtek a szocialista termelési viszo­nyok. Öt év alatt a nemzeti jövedelem 19—20, az ipari termelés 21—22, a mezőgazdasági termékek termelése 13—14, a lakossági fogyasztás 14 százalékkal növekedett. É s milyen lesz az új esztendő, mit tartogat szá­munkra a hatodik ötéves ten'? Az 1980. decem­beri országgyűlés után, ahol elfogadták a Ma­gyar Népköztársaság hatodik ötéves tervét és az 1981. évi állami költségvetést — erre már könnyen tudunk válaszolni. Gazdaságpolitikánk fő irányvonala a hatékonyság és a versenyképesség növelésére, a minőségi tényező­kön alapuló, intenzív fejlődés kibontakoztatására irá­nyul. Ez alapozza ugyanis meg a népgazdasági egyen­súly megszilárdítását és további^ fokozatos javítását, a lakosság életszínvonalának megőrzését, az életkörülmé­nyek — lehetőségekhez igazodó — javítását. Más szóval, 1981-ben és a hatodik ötéves tervben is még nehéz lesz, a régebben megszokottakhoz viszonyítva lassul a fej­lődés, az előrehaladás. S, hogy ez így van és lesz az el­követte zendő években, azt tőlünk független tényezők diktáljak. A világpiaci árak évek óta tartó gyors emel­kedése, legerősebben az olyan országokat sújtja, mint hazáink, ahol kevés a nyersanyag, a fűtőanyag. De úrrá tudunk lenni ezeken a nehézségeken. Kidolgoztuk min­den íehézséggel számoló tervünket, amelyről a Magyar Tud jnányos Akadémia elnöksége a következőképpen nyi i ikozott: „A magyar népgazdaság és a világgazda­ság ipái helyzetében a terv egészében kiválóan jelöli k a központi feladatokat, újszerűén alakítja a célok és e zközök rendszerét A terv sok szempontból újszerű, új fejezetet nyit a hazai tervezés történetében”. Igen, van jó tervünk az idei és az elkövetkezendő esztendőkre van jó törvényünk, amely az előrehaladást ; éri. Olyan tervünk van, amely az MSZMP XII. kong- / z.sszusán efogadott határozatokban foglalt társadalmi ‘rés gazdaság; célok megvalósítását szolgálja. De, hogy a tervből, a örvényből realitás legyen, kinek-kinek a maga posztjai jobban, eredményesebben kell dolgoznia. Minden embrtől, minden kéztől többet vár a társada­lom. Az iráiyítás posztján tevékenykedőktől azt, hogy értelmes, hasnos, produktív munkaalkalmat biztosítsa­nak minden lolgozónak. A munkástól pedig, hogy leg­jobb tudása aerint dolgozzon a munkaidő első percétől az utolsóig, fet ígérjük meg most mindannyian, ami­kor az új évt köszöntve, a jövőre gondolunk. Hogy mekkorát' léptik az új évben és a hatodik ötéves terv­ben. az mindanyiunkon múlik. ékes, de nehéz esztendőtől búcsúzunk. Ami a ne­hézségetet illeti, 1981-ben sem lesz másképp. De vállaljuk ezeket a gondokat, mert túljutva^ raj­tuk, még nagy-ob lehet az örömünk esztendő múlásá­val’ Ami pedig a békét illeti, azt kívánjuk, adattassék meg minden népek szerte a földtekén I Fodor László számunkban: * Nem csupán terv marad * Emlékek az esztendőből Sportszőites * ígéret marad? BOLDOG ÚJ ESZTENDOTI Fotó: Kulcsár József B A népgazdaság 1981. évi terve A Minisztertanács meg­tárgyalta és jóváhagyta az 1981. évi népgazflasági ter­vet. Megállapította, hogy az összhangban van a Magyar Népköztársaság. VI. ötéves ter­vével, annak céljait konkreti­zálja az ötéves tervidőszak első évére. A terv előirány­zatai a népgazdaság fejlődé­sének 1980. évi eredményeire alapozódnak és figyelembe veszik a gazdasági növekedés 1981. évben várható belföldi és külföldi feltételeit. Az 1980. évi népgazdasági terv fő célja teljesült: a népgazdaság egyensúlyi helyzete számottevően ja­vult, az összes behozatali többlet jelentősen csökkent, ezen belül a nem rubelelszá­molású áruforgalmi mérleg a tervezettnél kedvezőbb. Az egyensúlyi helyzet javulása a gazdasági növekedésnek a tervezettnél alacsonyabb üte­me mellett ment végbe. A gazdasági szabályozórendszer 1980-ban végrehajtott módo­sításai és az éves terv egyéb intézkedései hozzájárultak ahhoz, hogy a belföldi fel- használás szabályozásában az előző évben elért eredmé­nyek megerősödtek. A nemzeti jövedelem a ter­vezett 3—3,5 százalék helyett mintegy 1 százalékkal emel­kedett. A termelő ágazatok­ban foglalkoztatottak száma a számítottnál nagyobb mér­tékben csökkent, a munka termelékenysége nőtt. Az egységnyi termelésre jutó eszközráfordítás a számított­nál nagyobb. A nemzeti jöve­delem belföldi végső fel- használása a tervezettnél va­lamelyest jobban csökkent, ezen belül a lakosság fogyasz­tása kismértékben nőtt. A felhalmozás, főleg az állóesz­köz-felhalmozás mérséklő­dött; kisebb a számítottnál a készletfelhalmozás is. A fo­gyasztás és a felhalmozás ará­nya így a fogyasztás javára változott. A külkereskedel­mi forgalom mennyiségében nem haladta meg az 1979. évi színvonalat. Az áruk és szol­gáltatások kivitele a terve­zettnél kevésbé nőtt, behoza­taluk a számított kisebb nö­vekedés helyett csökkent Az ipari termelés a terve­zett 3,5—4 százalékos növe­kedéssel szemben valame­lyest az 1979. évi színvonal alatt maradt. A bányászat, a kohászat és a gépipar terme­lése az 1979. évinél kisebb, a többi ágazaté nagyobb volt. A mérsékelt belföldi keres­let mellett az ipar néhány ágazatában a gazdaságtalan termelés és kivitel mérsék­lésének, illetve megszünte­tésének is része volt az ala­csonyabb termelésben. Hoz­zájárult az is, hogy a válla­latok nagy része a tervezett­nél magasabb termelői ár­színvonal folytán alacso­nyabb termelés mellett is je­lentős nyereséghez jutott, így nem volt erőteljes törekvés a szabad kapacitásoknak gaz­daságos kivitelre, vagy im­porthelyettesítésre történő hasznosítására. Az ipari termékek érté­kesítése irányában és ará­nyaiban megfelelt a terv céljainak. A termelő célú ki­bocsátás megegyezett az el­múlt évivel, a fogyasztási cé­lú értékesítés kis mértékben csökkent, a beruházási javak értékesítése alacsonyabb volt az 1979. évinél, a kivitel emelkedett Folytatódott az ipari ter­melés szerkezetének korsze­rűsítése. A termelés haté­konyságának növekedése, szerkezetének átalakítása, a dinamikus vállalati maga­tartás kialakítása azonban az indokoltnál lassabban ha­lad. Érezhető eredményekkel járnak az 1979—80-ban be­vezetett energiatakarékossá­gi intézkedések, törekvés ta­pasztalható a termelés fajla­gos anyag- és energiaigényé­nek csökkentésére. Az ország energiafelhasználása nem ha­ladta meg az 1979. évit. Az iparban foglalkoztatot­tak száma a termelést meg­haladóan csökkent, az egy főre jutó termelés emelke­dett Az építőipar termelése a beruházások mérséklésével összhangban csökkent. A termelés szakmánként és körzetenként differenciáltan alakult, a csökkenés az átla­gosnál nagyobb volt a mély- építőiparban. Az építési ke­reslet és kínálat viszonya ja­vult. Erősödött az építőipari vállalatok vállalkozói maga­tartása, egy részük azonban még nem volt képes rugal­masan alkalmazkodni a vál­tozó piaci feltételekhez. Csök­kent az építőiparban foglal­koztatottak száma, az egy fő­re jutó termelés valamelyest nőtt A mezőgazdasági termé­kek termelése — a szeszélyes időjárás, az ár- és belvizek ellenére — a tervezetthez kö- zelállóan emelkedett. Kalá­szos gabonából a számított­nál több termett. A kukori­catermés valamivel keve­sebb a tervezettnél. A bur­gonya-, a zöldség- és gyü­mölcsfélék termésmennyisé­ge az elmúlt évinél nagyobb, de a tervben számítottnál ki­sebb. Az állattenyésztés a tervezettet valamelyest meg­haladóan fejlődött. A mező­gazdaság anyagi-műszaki ellátottsága kielégítő. Az energiafelhasználásban a ta­karékosság fokozódott. Me­zőgazdasági és élelmiszeripa­ri termékekből a belföldi el­látás jó, kivitelük emelkedett. Az áru- és személyszállítá­si teljesítmények az igé­nyeknek megfelelően ala­kulnak. Az energiatakaré­kosság fokozására tett in­tézkedések eredményeként a szállítás és hírközlés összes energiafelhasználás^ az elő­ző évihez képest csökkent. A beruházások volumene a tervezettnél nagyobb mér­tékben csökkent. A beruhá­zások csökkenése mind az állami, mind a vállalati kör­ben elsősorban az újonnan kezdődő beruházások szá­mának mérséklődését ered­ményezte. •A tervezett ütemben, vagy annál gyorsabban halad a nagyberuházások kivitelezé­se. Á befejezésre előirányzott kilenc nagyberuházás közül hét (deáki bauxitbánya, bél- apátfalvai cementgyár, Ma­gyar Viscosa Pan II., Tiszai Kőolaj finomító 1., ütem, Haj­dúsági Cukorgyár, Adria kőolajvezeték, Vörösmarty téri kulturális központ) tel­jesen elkészült, két nagyberu­házásnál (recski bányászati kutatás létesítményei, Ma­gyar Gördülőcsapágy Gyár rekonstrukciója) maradnák későbbre kisebb munkák. Nagyberuházás 1980-ban nem kezdődött meg. A terve­zettnél nagyobb a teljesítés a lakásépítéshez kapcsolódó lé­tesítmények, a közforgalmú úthálózat és a vízgazdálkodás fejlesztésénél. A vállalatok és szövetkezetek beruházá­saikra az előző évinél keve­sebbet, a számítotthoz kö­zel álló összeget fordítóttak. A munkaképes korú népes­ség és a szocialista szektor­ban foglalkoztatottak száma kismértékben csökkent, ezen belül a nem termelő és szol­gáltató ágazatokban nőtt. Az év során jelentősebb foglalkoz­tatási vagy munkaerő-ellátási gondok nem voltak. A kor­mányhatározatokban kijelölt területeken megkezdődött az előírt létszámcsökkentés. Az átlagbérek lényegében a tervezettnek megfelelően nőt­tek, a mezőgazdasági termelés­ből származó bevételek is a számítottal megegyezően emel­kedtek. A pénzbeli társadal­mi juttatások jelentősen ma­gasabbak az 1979. évinél, na­gyobbrészt a családi pótlék hövelése és egyéb életszínvo­nal-politikai intézkedések ha­tására. A fogyasztói árszínvo­nal és az egy keresőre jutó reálbér a tervezettnek meg­felelően alakult. A lakosság reáljövedelme megegyezik az előző évivel. A lakosság jövedelmeiből 1980-ban kevesebbet takarított meg, mint az előző évben. A kiskereskedelmi forgalom vo­lumene nem érte el a tava­lyi színvonalat. A lakosság fo­gyasztása 0,3—1 százalékkaí (Folytatás a 2. oldalonj

Next

/
Thumbnails
Contents