Nógrád. 1981. január (37. évfolyam. 1-26. szám)
1981-01-01 / 1. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! L 1 S NIOGRAD l/OTTSAŰA £S A MEGYEI TANACS LAPJA XXXVII. ÉVF., 1. SZÁM ÁRA: 1,60 FORINT 1981 JANUÁR 1., CSÜTÖRTÖK AZ Ú] ÉV KÜSZÖBÉN Mai A 1980-as naptárt az asztalfiókunkba tettük. Búcsúzunk az óévtől, s köszöntjük' az új esztendőt. 363 jiapot magunk mögött hagyva, s ugyanennyit magunk előtt tudva szinte belső kényszert érzünk, hogy számvetést készítsünk. Jóról és rosszról egyaránt. E számvetést elvégzi az egyes ember és elvégzik az ország vezetői. Ilyenkor végiggondoljuk családunk, környezetünk, hazánk sorsának alakulását, és előre tekintünk. Az elmúlt esztendő bővelkedett az eseményekben. 1980. márciusában ülésezett az MSZMP XII. kongresszusa, júniusban az urnák elé járultunk, hogy megválasszuk azokat, akik az országgyűlésben és a tanácsokban képviselik érdekeinket. December közepén a szakszervezetek XXIV. kongresszusára került sor, hogy csak a legfontosabb politikai eseményekrfe utaljunk. Ezeken a fórumokon ország-világ elé tártuk — Kádár elvtárs szavait idézve —.< pártunk folytatja már több évtizede követett, a gyakorlatban bevált bel- és külpolitikai fő irányvonalát, népünk építi a fejlett szocialista társadalmat Jelentős a hátunk mögött hagyott esztendő olyan szempontból is, hogy a számunkra igencsak nehéz, kedvezőtlen világgazdasági helyzetben befejeztük az ötödik ötéves tervünket. És hogy egy ilyen nehéz helyzetben mondhatjuk ezt ki, az annak köszönhető: a világgazdasági változásokkal és a hazai követelményekkel összhangban volt erőnk népgazdasági, iparági és vállalati méretekben alaposan elemezni, menetközben újra értékelni és ahol kellett módosítani gazdaságpolitikai gyakorlatunkat. Főleg a tervidőszak második felében, s az 1980-as esztendőkben a gazdasági egyensúly javulása érdekében tett intézkedések, a takarékossági rendszabályok, a munka hatékonyabbá tétele, az új szabályozó rendszerek beépítése mérhetően pozitív folyamatokat indított el. A Központi Bizottság 1980. december,2-i üléséről kiadott közleményből idézve: eredmények születtek a termelési szerkezet korszerűsítésében, a munkaerő-gazdálkodásban. Leküzdöttük az elmúlt év igen szeszélyes időjárási viszontagságait, s így a mezőgazdasági termelés növekedése megközelítette a tervezett 5 százalékot. Hogyan voltunk erre képesek? Ügy, hogy mind több vállalat és szövetkezet alkalmazkodott szorgalmasan a gazdálkodás nehezebb feltételeihez, a mezőgazdaságban dolgozók mellett kivették részüket a nehéz betakarítási munkákból az ipari üzemekben tevékenykedők is. Úgy, hogy folytattuk tovább a párt bevált gyakorlatát, a tervidőszak minden egyes évében őszintén és nyíltan tájékoztattuk népünket gazdasági helyzetünk alakulásáról, eredményeinkről és gondjainkról. Dolgozó népünk pedig a párt őszinte és nyílt politikáját tettrekészség- gel, jobb, fegyelmezettebb, hatékonyabb munkával honorálta. Így aztán most, 1980-tól, az ötödik ötéves tervtől búcsúzva sommásan úgy köszönhetünk el: a tervciklusban a vártnál nehezebb feltételek között, sok erőfeszítés és áldozatos munka nyomán tovább haladtunk, bővültek és korszerűsödtek a szocializmus anyagi-műszaki alapjai, emelkedett az életszínvonal, javultak az élet- körülmények, fejlődtek a szocialista termelési viszonyok. Öt év alatt a nemzeti jövedelem 19—20, az ipari termelés 21—22, a mezőgazdasági termékek termelése 13—14, a lakossági fogyasztás 14 százalékkal növekedett. É s milyen lesz az új esztendő, mit tartogat számunkra a hatodik ötéves ten'? Az 1980. decemberi országgyűlés után, ahol elfogadták a Magyar Népköztársaság hatodik ötéves tervét és az 1981. évi állami költségvetést — erre már könnyen tudunk válaszolni. Gazdaságpolitikánk fő irányvonala a hatékonyság és a versenyképesség növelésére, a minőségi tényezőkön alapuló, intenzív fejlődés kibontakoztatására irányul. Ez alapozza ugyanis meg a népgazdasági egyensúly megszilárdítását és további^ fokozatos javítását, a lakosság életszínvonalának megőrzését, az életkörülmények — lehetőségekhez igazodó — javítását. Más szóval, 1981-ben és a hatodik ötéves tervben is még nehéz lesz, a régebben megszokottakhoz viszonyítva lassul a fejlődés, az előrehaladás. S, hogy ez így van és lesz az elkövette zendő években, azt tőlünk független tényezők diktáljak. A világpiaci árak évek óta tartó gyors emelkedése, legerősebben az olyan országokat sújtja, mint hazáink, ahol kevés a nyersanyag, a fűtőanyag. De úrrá tudunk lenni ezeken a nehézségeken. Kidolgoztuk minden íehézséggel számoló tervünket, amelyről a Magyar Tud jnányos Akadémia elnöksége a következőképpen nyi i ikozott: „A magyar népgazdaság és a világgazdaság ipái helyzetében a terv egészében kiválóan jelöli k a központi feladatokat, újszerűén alakítja a célok és e zközök rendszerét A terv sok szempontból újszerű, új fejezetet nyit a hazai tervezés történetében”. Igen, van jó tervünk az idei és az elkövetkezendő esztendőkre van jó törvényünk, amely az előrehaladást ; éri. Olyan tervünk van, amely az MSZMP XII. kong- / z.sszusán efogadott határozatokban foglalt társadalmi ‘rés gazdaság; célok megvalósítását szolgálja. De, hogy a tervből, a örvényből realitás legyen, kinek-kinek a maga posztjai jobban, eredményesebben kell dolgoznia. Minden embrtől, minden kéztől többet vár a társadalom. Az iráiyítás posztján tevékenykedőktől azt, hogy értelmes, hasnos, produktív munkaalkalmat biztosítsanak minden lolgozónak. A munkástól pedig, hogy legjobb tudása aerint dolgozzon a munkaidő első percétől az utolsóig, fet ígérjük meg most mindannyian, amikor az új évt köszöntve, a jövőre gondolunk. Hogy mekkorát' léptik az új évben és a hatodik ötéves tervben. az mindanyiunkon múlik. ékes, de nehéz esztendőtől búcsúzunk. Ami a nehézségetet illeti, 1981-ben sem lesz másképp. De vállaljuk ezeket a gondokat, mert túljutva^ rajtuk, még nagy-ob lehet az örömünk esztendő múlásával’ Ami pedig a békét illeti, azt kívánjuk, adattassék meg minden népek szerte a földtekén I Fodor László számunkban: * Nem csupán terv marad * Emlékek az esztendőből Sportszőites * ígéret marad? BOLDOG ÚJ ESZTENDOTI Fotó: Kulcsár József B A népgazdaság 1981. évi terve A Minisztertanács megtárgyalta és jóváhagyta az 1981. évi népgazflasági tervet. Megállapította, hogy az összhangban van a Magyar Népköztársaság. VI. ötéves tervével, annak céljait konkretizálja az ötéves tervidőszak első évére. A terv előirányzatai a népgazdaság fejlődésének 1980. évi eredményeire alapozódnak és figyelembe veszik a gazdasági növekedés 1981. évben várható belföldi és külföldi feltételeit. Az 1980. évi népgazdasági terv fő célja teljesült: a népgazdaság egyensúlyi helyzete számottevően javult, az összes behozatali többlet jelentősen csökkent, ezen belül a nem rubelelszámolású áruforgalmi mérleg a tervezettnél kedvezőbb. Az egyensúlyi helyzet javulása a gazdasági növekedésnek a tervezettnél alacsonyabb üteme mellett ment végbe. A gazdasági szabályozórendszer 1980-ban végrehajtott módosításai és az éves terv egyéb intézkedései hozzájárultak ahhoz, hogy a belföldi fel- használás szabályozásában az előző évben elért eredmények megerősödtek. A nemzeti jövedelem a tervezett 3—3,5 százalék helyett mintegy 1 százalékkal emelkedett. A termelő ágazatokban foglalkoztatottak száma a számítottnál nagyobb mértékben csökkent, a munka termelékenysége nőtt. Az egységnyi termelésre jutó eszközráfordítás a számítottnál nagyobb. A nemzeti jövedelem belföldi végső fel- használása a tervezettnél valamelyest jobban csökkent, ezen belül a lakosság fogyasztása kismértékben nőtt. A felhalmozás, főleg az állóeszköz-felhalmozás mérséklődött; kisebb a számítottnál a készletfelhalmozás is. A fogyasztás és a felhalmozás aránya így a fogyasztás javára változott. A külkereskedelmi forgalom mennyiségében nem haladta meg az 1979. évi színvonalat. Az áruk és szolgáltatások kivitele a tervezettnél kevésbé nőtt, behozataluk a számított kisebb növekedés helyett csökkent Az ipari termelés a tervezett 3,5—4 százalékos növekedéssel szemben valamelyest az 1979. évi színvonal alatt maradt. A bányászat, a kohászat és a gépipar termelése az 1979. évinél kisebb, a többi ágazaté nagyobb volt. A mérsékelt belföldi kereslet mellett az ipar néhány ágazatában a gazdaságtalan termelés és kivitel mérséklésének, illetve megszüntetésének is része volt az alacsonyabb termelésben. Hozzájárult az is, hogy a vállalatok nagy része a tervezettnél magasabb termelői árszínvonal folytán alacsonyabb termelés mellett is jelentős nyereséghez jutott, így nem volt erőteljes törekvés a szabad kapacitásoknak gazdaságos kivitelre, vagy importhelyettesítésre történő hasznosítására. Az ipari termékek értékesítése irányában és arányaiban megfelelt a terv céljainak. A termelő célú kibocsátás megegyezett az elmúlt évivel, a fogyasztási célú értékesítés kis mértékben csökkent, a beruházási javak értékesítése alacsonyabb volt az 1979. évinél, a kivitel emelkedett Folytatódott az ipari termelés szerkezetének korszerűsítése. A termelés hatékonyságának növekedése, szerkezetének átalakítása, a dinamikus vállalati magatartás kialakítása azonban az indokoltnál lassabban halad. Érezhető eredményekkel járnak az 1979—80-ban bevezetett energiatakarékossági intézkedések, törekvés tapasztalható a termelés fajlagos anyag- és energiaigényének csökkentésére. Az ország energiafelhasználása nem haladta meg az 1979. évit. Az iparban foglalkoztatottak száma a termelést meghaladóan csökkent, az egy főre jutó termelés emelkedett Az építőipar termelése a beruházások mérséklésével összhangban csökkent. A termelés szakmánként és körzetenként differenciáltan alakult, a csökkenés az átlagosnál nagyobb volt a mély- építőiparban. Az építési kereslet és kínálat viszonya javult. Erősödött az építőipari vállalatok vállalkozói magatartása, egy részük azonban még nem volt képes rugalmasan alkalmazkodni a változó piaci feltételekhez. Csökkent az építőiparban foglalkoztatottak száma, az egy főre jutó termelés valamelyest nőtt A mezőgazdasági termékek termelése — a szeszélyes időjárás, az ár- és belvizek ellenére — a tervezetthez kö- zelállóan emelkedett. Kalászos gabonából a számítottnál több termett. A kukoricatermés valamivel kevesebb a tervezettnél. A burgonya-, a zöldség- és gyümölcsfélék termésmennyisége az elmúlt évinél nagyobb, de a tervben számítottnál kisebb. Az állattenyésztés a tervezettet valamelyest meghaladóan fejlődött. A mezőgazdaság anyagi-műszaki ellátottsága kielégítő. Az energiafelhasználásban a takarékosság fokozódott. Mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekből a belföldi ellátás jó, kivitelük emelkedett. Az áru- és személyszállítási teljesítmények az igényeknek megfelelően alakulnak. Az energiatakarékosság fokozására tett intézkedések eredményeként a szállítás és hírközlés összes energiafelhasználás^ az előző évihez képest csökkent. A beruházások volumene a tervezettnél nagyobb mértékben csökkent. A beruházások csökkenése mind az állami, mind a vállalati körben elsősorban az újonnan kezdődő beruházások számának mérséklődését eredményezte. •A tervezett ütemben, vagy annál gyorsabban halad a nagyberuházások kivitelezése. Á befejezésre előirányzott kilenc nagyberuházás közül hét (deáki bauxitbánya, bél- apátfalvai cementgyár, Magyar Viscosa Pan II., Tiszai Kőolaj finomító 1., ütem, Hajdúsági Cukorgyár, Adria kőolajvezeték, Vörösmarty téri kulturális központ) teljesen elkészült, két nagyberuházásnál (recski bányászati kutatás létesítményei, Magyar Gördülőcsapágy Gyár rekonstrukciója) maradnák későbbre kisebb munkák. Nagyberuházás 1980-ban nem kezdődött meg. A tervezettnél nagyobb a teljesítés a lakásépítéshez kapcsolódó létesítmények, a közforgalmú úthálózat és a vízgazdálkodás fejlesztésénél. A vállalatok és szövetkezetek beruházásaikra az előző évinél kevesebbet, a számítotthoz közel álló összeget fordítóttak. A munkaképes korú népesség és a szocialista szektorban foglalkoztatottak száma kismértékben csökkent, ezen belül a nem termelő és szolgáltató ágazatokban nőtt. Az év során jelentősebb foglalkoztatási vagy munkaerő-ellátási gondok nem voltak. A kormányhatározatokban kijelölt területeken megkezdődött az előírt létszámcsökkentés. Az átlagbérek lényegében a tervezettnek megfelelően nőttek, a mezőgazdasági termelésből származó bevételek is a számítottal megegyezően emelkedtek. A pénzbeli társadalmi juttatások jelentősen magasabbak az 1979. évinél, nagyobbrészt a családi pótlék hövelése és egyéb életszínvonal-politikai intézkedések hatására. A fogyasztói árszínvonal és az egy keresőre jutó reálbér a tervezettnek megfelelően alakult. A lakosság reáljövedelme megegyezik az előző évivel. A lakosság jövedelmeiből 1980-ban kevesebbet takarított meg, mint az előző évben. A kiskereskedelmi forgalom volumene nem érte el a tavalyi színvonalat. A lakosság fogyasztása 0,3—1 százalékkaí (Folytatás a 2. oldalonj