Nógrád. 1980. december (36. évfolyam. 282-305. szám)
1980-12-19 / 297. szám
MÉSZÖV' küldöttközgyűlés fejlődés tsz eszközök jobb kihdsználáscíval Tegnapra hívta össze a MESZpV elnöksége Salgótarjánba a fogyasztási szövetkezetek megyei küldöttközgyűlését, amelyen többek között szó volt arról, hogy milyen feladatok adódnak a szövetkezeti mozgalomban, az MSZMP XII, kongresszusának határozata alapján. A másik fontos napirend) pont a másodlagos gazdasággal, az ÁFÉSZ-ek ipari és szolgáltatási tevékenységével foglalkozott. A küldöttközgyűlésen többek között részt vett Műszák Artúr, a megyei pártbizottság osztályvezetője és Kovács Sándor, a SZÖVQSZ elnök- helyettese. Mint Máté Csabáné, a MÉSZÖV elnöke hangsúlyozta, a szövetkezeti mozgalom a társadalmi és a gazdasági élet egyik fontos bázisa, s mint ilyennek, jelentős szerepe van az életszínvonal-politikai célok megvalósításában. Az elrriúlt öt esztendő alatt a fogyasztási szövetkezetek dinamikusan fejlődtek, s ez megmutatkozik a lakosság ellátásának javulásában, a szolgáltatási tevékenység bővülésében. Ezzel párhuzamosan korszerűsödött a gazdálkodás színvonala és tovább fejlődött a szövetkezeti demokrácia. Az elért eredmények ellenére több területen nem használják ki a fogyasztási szövetkezetek a lehetőségeket és tevékenységük nem mindig tart lépést a növekvő követelményekkel. Ezek fejlesztését az elkövetkező időben meg kell gyorsítani. A másodlagos gazdaságról szólva Szőrfi Imre, a MÉSZÖV -'elnökhelyettese kiemelte, hogy a szövetkezetek messzemenően támogatják működését, amit bizonyít a megye területén tevékenykedő 118 szakcsoport, amely közel 62U0 egyéni termelőt egyesít. A nyolc ÁFÉSZ idei felvásárlási árbevétele 250 millió forint, ami jól mutatja a kistermelők jelentőségét. Az ipari tevékenység fejlődése elmaradt a kívánatostól és az ebből adódó árbevétel mindössze egyharmada az országosnak. Ezen a VI. ötéves terv időszakában feltétlenül változtatni kell. A közgyűlésen felszólalt többek között Kovács Sándor is, aki felhívta a figyelmet, hogy a kapacitás bővítésének., az ellátás javításának nem az egyetlen útja a beruházás, a mindenáron újat építem akarás. A cél' a meglevő eszközök jobb kihasználása, ésszerű átcsoportosítása és az érdekeltek messzemenő együttműködése, A küldöttközgyűlés ezt követően más napirendi pontokat tárgyalt. A gyermekkori gerincferdülésről A mozgásszervi betegségek egy része gyermekkorban kezdődik, ezért a megelőzés és a korai kezelés különösen nagy jelentőségű, mert egész ' életre eldöntheti, hogy az egyén egészséges, károsodott, esetleg nyomorék tagja lesz-e a társadalomnak. Egyik ilyen mozgásszervi ortopédiai megbetegedés a genncferdülés. Korunk akceleraciós betegségének is tartják. A gyermekkori gerincferdülésnek négy fázisa van: 1. a ferdülést megelőző fázis; 2. a ferdülés kialakulása 9—11 év között; 3- a ferdülés és a deformálódás igen feltűnő volta, amit már a laikus is észrevesz a 12—14 éves korú gyermeken; es 4, a ferdülés megállapodásának fázisa. Szakorvosi tapasztalat, hogy a szülők a gerincferdü- lést túl későn veszik észre, leggyakrabban akkor, amikor már a ferdülés kifejlődött és ilyen gyermekeknél sem a konzervatív kezelés, sem az ortopéd sebészi beavatkozás sikeres eredményére nem nagyon számíthatunk. Általában fürdetéskor, ruhavarráskor veszik észre, hogy a gyermek egyik csípője elő- emelkedik, egyik válla előre fordul, vagy lapockája jobban eláll. Igen fontos az Idő! Itt a heteknek, hónapokban is nagy a jelentősége. A gyermekek mozgásszervi szűrése .születéstől 8 éves korig általánosságban megvan. Ezt követi ©gy holtidő, és ismét csak a munkába álló, vagy sorozandó fiatalt szűrik újra. Pedig rendkívül fontos az óvodás, illetve iskolás kor is. Utóbbinál az oki tényezők figyelése is fontos, mint pl. az Iskolában hol a tábla, milyen a pad, a szék, hol az ablak, milyen a világítás stb, Tornázik-e a tanuló, vagy „tornából felmentve” ! Felmerül, hogy ki, hogyan, mikor végezze az elsődleges szűrést? Ideális az lenne, ha minden gyermeket ortopéd sebész szakorvos látna. Ma még azonban ez a fontos feladat az ‘ alapellátást végző körzeti orvosra, gyermekorvosra, iskolaorvosra bárul, de a szülőknek is figyelmeztető jel kell legyen a gyermek fáradékonysága, hát- és ágyékfájdalma, gerincgörbu- lésé, a test asszimetriája, a borda és a derék púpja, a fej és a medence ferde állása. A gerincferdüléses gyermekek közül a 9—11 év közöttiek 20 százaléka, a 12— 14 év közöttiek 30 százaléka fordul meg nálunk, mely negatív jellegű és arról tanúskodik, hogy késve történik felfedezésük, ortopéd sebész szakorvoshoz kerülésük. Tehát sürgős feladat a legkoraibb aktív felkutatás. Megyei kórházunkban 8 éve néhány ágyon gyógyítunk ortopédiai betegeket, ezen belül gerincferdüléses gyerekeket is igen korlátozott számban. E* az idő is iga- zolta, hogy azoknál a gerlnc- ferdülcseseknél voltak jobbak az eredmények, akiknél égyhátteret biztosítottunk, megfelelő szakorvosi ellátás, osztályos kezelés és lelkiismeretes gyógytornászi munkával. A jelenlegi minimális orto- pédágyszám mellett elsősorban a súlyos és késői, elhanyagolt, előremient gerinc- ferdülésekkel tudunk foglalkozni. Preventív — megelőző jellegű —, tartós- osztályos kezelés csak jóval nagyobb ágyszámú osztályon válhat lehetővé. A gerincferdülés bizonyos stádiumában — korszerű szemlélet szerint —, minden gyermeket ortopédosztályon kell elhelyezni és a szakkezelést osztályos körülmények között kell elkezdeni. A továbbiakat, a betegség lefolyása határozza meg, gyakran az otthon és az osztályon töltött időszak váltakozhatnak egymással. Járóbeteg-ellátás keretében csak az igen enyhe fokú gerincferdüléses beteg kezelhető. A súlyossági foktól függően gyógyszeres kezelés mellett a speciális légzés- és geriricgyógytorna az alapeljárás. Ném egy gyerek gipszágyat kap, melyet hazavisz magával. A fűző sok esetben nem nélkülözhető segédeszköz a gerincferdülés bizonyos stádiumában, mely az 5—15 éves gyenmekkorúakat érinti. Az orvosnak gyakran a meggyőzés minden eszközét igénybe kell venni, hogy a gyermek ne szégyellj« viselni fűzőjét, ezért is hasznos a fűzőire szoktatás osztályon, ahol hasonló betegekkel találkozik a gyermek. E betegek bizonyos százaléka a gerincsebészeti műtétet sem kerülheti el. Sajnos, sokkal több gyógyítandó és rehabilitálandó gerincferdüléses gyermek van, mint amit ma ellátunk, Egy csoportjuk kallódik, nincs kiszűrve, felfedezve, egy részüknek nincs ideális kezelésük, mert valamennyi rászorulót nem tudjuk ágy hiányában elhelyezni, s így célzott kezelésnek alávetni. Vagyis, behunyjuk szemünket és tudomásul vesszük, hogy az a gyerekszám, amely mégis hozzánk kerül, számunkra az a 100 százalék, Hogy ez csak 8—IQ százalék, szomorú, tudomásul kell venni. S ezetn a téren sürgősen tennünk kell közösen! Gerincferdüléses betegeinknek kórházon kívül javasoljuk az osztályon, vagy járóbeteg-rendelésen elsajátított légzés- és 'hátizom-erő- síitő gerincgyógytornát naponta kétszer otthon elvégezni és a lehetőségekhez mérten úszni. A tanulást, sőt a tv-nézést is ' hason' fekve könyökölve tegyék. Fontos ezeknek a gyermekeknek a fehérje-, vitamindús táplálék. A szülő ne a torna alóli felmentő igazolásokért kilincseljen az orvosi rendelők ajtaján, hanem a testnevelő tanár találja meg minden gyermek —• többek között >a ge- rincferdüléses — számára is az alkatának, képességeinek megfelelő tornát, így megszűnnek az egészségtelen, káros, torna alóli felmentések. Pályaválasztásnál a gerine- ferdüléses gyerekeknek olyan munkakör javasolt, ahol az álló és ülő testhelyzet váltható, a munkafolyamat nem egy meghatározott testhelyzethez kötött, Végezetül az óvodás, iskolás és serdülőkorú gyermekeknél különös gonddal figyeljünk a testtartásra, a gerincre. Már gyermekkorba el kell érni, hogy a napi torna —, ahol lehet az úszás is —, az ólet' szerves részévé váljon, csak így lesz egészséges, jó munkabírással felnövekvő és tettekre kész nemzedék. > Dr. Pirkner Ferenc ortopéd sebész főorvos Arcok kösoböl Az eredmény mindig „csapatmunka" Zakój a haj tókáj án Salgótarján címerét ábrázoló jelvény feketéje és vöröse. Ügy érzem — bár apróságnak tűnik — mindez hűen jellemzi Gellérthegyi Gyula Salgótarjánhoz kötődését Meg is említi a beszélgetés során: sehol másutt nem tudna élni, csak itt, ebben a hegyek körülölelte, hajdan annyira szegényes, mára megszépült, magasba nyújtózkodó, a korszerű építkezés jegyeit magán viselő városban. ★ magukat a munkahelyükön, de tegyék meg mindazt, ami a kötelességük.. Életének fordulója egybeesett a felszabadulással, akkor kellett pályát választania. donképpen még azt Is tudom, melyik utcába, milyen vezetéket fektettek annak idején, A nagyszabású városépítésnek mint az építési osztály vézetője, egyik irányítója és végrehajtója volt. Gellérthegyi Gyulát egy hónappal ezelőtt a népfrontbizottság salgótarjáni elnökévé választották. Különösebb bemutatásra nincs is szüksége, sokan ismerik a megyeszékhelyen. — Honnan? — Valamikor első osztályú sportoló voltam, röplabdáztam. síeltem, atletizáltam. Sok ismeretség innen származik. A sport önfegyelemre, rendre szoktatott és arra, hogy az eredmény nemcsak tőlem függ, hanem a többiektől, a csapattól is. Ezt átültettem a munkába is. mindig úgy tartottam, közösek az eredmények, az emberek érezzék jól — Valamikor gépész akartam lenni, világéletemben a gépek szerelmese voltam, Szakmát szereztem, eredetileg lakatos és vízvezeték-szerelő vagyok. Utána megint tanulás, aztán az ifjúsági mozgalom következett, Tizennyolc évet töltött a Salgótarjáni városi Tanácson, vezette az építési, közlekedési és vízügyi osztályt. — Innen a további ismeretség, Ez a közel húsz esztendő nemcsak ' arra volt jó, hogy kapcsolatba kerüljek sok- sok emberrel, családdal, hanem arra is, hogy alaposan megismertem Salgótarjánt, Némi túlzás, igaz, de tulaj — Vannak haragosai? — Sizonyára. Nemegyszer kellett olyan döntést hoznunk, amely nem volt népszerű. Mégis úgy érzem, több a barátom. A megbecsülést pedig nemcsak a hivatalos elismerésben mérem, hanem abban is, hogy megállítanak az utcán, megkérdezik, hogy vagyok, van-e valami újság, hogy szolgál az egészségemNyolc éve a Salgótarjáni Tervező és Építőipari Szövetkezet elnöke. Nem lett hűtlen az építéshez. — Nem bizony, mert a Ke- merovo-lakótelepet szinte teljesen mi építettük, ott vagyunk a Mérleg úti irodaháznál, gimnáziumot újítottunk fel, hogy csak a nagyobbakat említsem. Eddig még nem kellett szégyenkeznem, ha egy épületre ránéztem, és tudtam, hogy a mi munkásaink keze- nyomát viseli. Ugyanezzel a felelősséggel fogadta közéleti megbízatását. — Miben látja a népfront- munka lényegét? — A közélet formálása mellett nagyon sokat tehetünk lakossági összefogással, sokszor pénz nélkül is. A társadalmi munkának nagyon nagy ereje, és még annál is nagyobb lehetőségei vannak. Már eddig is sok dicséretet kaptak a városkörzeti bizottságok. Ezt a munkát tovább szeretnénk, méghozzá eredményesen folytatni. A napi teendők mellett a sporttól sem szakadt el máig Van egy kis telke Saigon! ahogy mondja: „Kétkezi műn* katélek”, mert ott mindent ő csinált. Hátizsákos turistaként járja a természetet az országban és külföldön egyaránt, — Tudja, mire vagyok különösen büszke? — Mire? — Ha megtudják valahol, hogy salgótarjáni vagyok, és azt mondják, de szép város az Ott a nógrádi hegyek között.,, — cse — t Varrógépek hasznossága A nőtincsi lányok, asszonyok aligha hitték néhány évvel ezelőtt, hogy varrással, ruhakészítéssel keresik majd kenyerüket. A domborzati és talajviszonyai miatt ugyanazért az eredményért nagyobb ráfordítással dolgozó termelőszövetkezet igyekszik kiegészítő ipari tevékenységet folytatni, hogy jövedelmező gazdálkodását ezzel segítse. A varroda létrehozásával a közös gazdaság és a itt dolgozók valamennyien jól járnak. Képeinken a melléküzemágat mutatjuk be. Baosúr Jolán a leifjabbakat képviseli, havi keresete eléri s háromezer forintot. Varga Józsefné és munkatársai szalagszerű munkát végeznek, a különböző részműveletek elvégzése azonban nem azt jelenti, hogy csak erre korlátozódik ismeretük. A lányok, asszonyok nagy része az itt tanult mesterfogások alapján otthon — saját részükre — ruhát tudnak készre varrni. Egy műszakban félezer pizsamát csomagol megrendelőjük részére Gál Istvánná, a reggel héttől délután négyig tartó munkaidő alkalmazkodik a háztartási munkák teendőihez. — képek: kulcsár — NÖGRÁD — 1980. december 19., péntek 5 *