Nógrád. 1980. december (36. évfolyam. 282-305. szám)

1980-12-19 / 297. szám

MÉSZÖV' küldöttközgyűlés fejlődés tsz eszközök jobb kihdsználáscíval Tegnapra hívta össze a MESZpV elnöksége Salgó­tarjánba a fogyasztási szö­vetkezetek megyei küldött­közgyűlését, amelyen többek között szó volt arról, hogy milyen feladatok adódnak a szövetkezeti mozgalomban, az MSZMP XII, kongresszu­sának határozata alapján. A másik fontos napirend) pont a másodlagos gazdasággal, az ÁFÉSZ-ek ipari és szolgálta­tási tevékenységével foglal­kozott. A küldöttközgyűlésen töb­bek között részt vett Műszák Artúr, a megyei pártbizottság osztályvezetője és Kovács Sándor, a SZÖVQSZ elnök- helyettese. Mint Máté Csabáné, a MÉ­SZÖV elnöke hangsúlyozta, a szövetkezeti mozgalom a társadalmi és a gazdasági élet egyik fontos bázisa, s mint ilyennek, jelentős szerepe van az életszínvonal-politikai célok megvalósításában. Az elrriúlt öt esztendő alatt a fogyasztási szövetkezetek di­namikusan fejlődtek, s ez megmutatkozik a lakosság el­látásának javulásában, a szolgáltatási tevékenység bővülésében. Ezzel párhuza­mosan korszerűsödött a gaz­dálkodás színvonala és to­vább fejlődött a szövetkezeti demokrácia. Az elért eredmények elle­nére több területen nem hasz­nálják ki a fogyasztási szö­vetkezetek a lehetőségeket és tevékenységük nem mindig tart lépést a növekvő köve­telményekkel. Ezek fejlesz­tését az elkövetkező időben meg kell gyorsítani. A másodlagos gazdaságról szólva Szőrfi Imre, a MÉSZÖV -'elnökhelyettese kiemelte, hogy a szövetkezetek messze­menően támogatják műkö­dését, amit bizonyít a megye területén tevékenykedő 118 szakcsoport, amely közel 62U0 egyéni termelőt egyesít. A nyolc ÁFÉSZ idei felvásár­lási árbevétele 250 millió fo­rint, ami jól mutatja a kis­termelők jelentőségét. Az ipari tevékenység fejlődése elmaradt a kívánatostól és az ebből adódó árbevétel mindössze egyharmada az or­szágosnak. Ezen a VI. ötéves terv időszakában feltétlenül változtatni kell. A közgyűlésen felszólalt töb­bek között Kovács Sándor is, aki felhívta a figyelmet, hogy a kapacitás bővítésének., az ellátás javításának nem az egyetlen útja a beruházás, a mindenáron újat építem aka­rás. A cél' a meglevő eszkö­zök jobb kihasználása, éssze­rű átcsoportosítása és az ér­dekeltek messzemenő együtt­működése, A küldöttközgyűlés ezt kö­vetően más napirendi ponto­kat tárgyalt. A gyermekkori gerincferdülésről A mozgásszervi betegsé­gek egy része gyermekkorban kezdődik, ezért a megelőzés és a korai kezelés különösen nagy jelentőségű, mert egész ' életre eldöntheti, hogy az egyén egészséges, károsodott, esetleg nyomorék tagja lesz-e a társadalomnak. Egyik ilyen mozgásszervi ortopédiai meg­betegedés a genncferdülés. Korunk akceleraciós beteg­ségének is tartják. A gyermekkori gerincfer­dülésnek négy fázisa van: 1. a ferdülést megelőző fázis; 2. a ferdülés kialakulása 9—11 év között; 3- a ferdülés és a deformálódás igen feltűnő volta, amit már a laikus is észrevesz a 12—14 éves korú gyermeken; es 4, a ferdülés megállapodásának fázisa. Szakorvosi tapasztalat, hogy a szülők a gerincferdü- lést túl későn veszik észre, leggyakrabban akkor, amikor már a ferdülés kifejlődött és ilyen gyermekeknél sem a konzervatív kezelés, sem az ortopéd sebészi beavatkozás sikeres eredményére nem nagyon számíthatunk. Álta­lában fürdetéskor, ruhavar­ráskor veszik észre, hogy a gyermek egyik csípője elő- emelkedik, egyik válla előre fordul, vagy lapockája jobban eláll. Igen fontos az Idő! Itt a heteknek, hónapokban is nagy a jelentősége. A gyermekek mozgásszer­vi szűrése .születéstől 8 éves korig általánosságban meg­van. Ezt követi ©gy holtidő, és ismét csak a munkába ál­ló, vagy sorozandó fiatalt szűrik újra. Pedig rendkívül fontos az óvodás, illetve is­kolás kor is. Utóbbinál az oki tényezők figyelése is fon­tos, mint pl. az Iskolában hol a tábla, milyen a pad, a szék, hol az ablak, milyen a világítás stb, Tornázik-e a tanuló, vagy „tornából fel­mentve” ! Felmerül, hogy ki, hogyan, mikor végezze az elsődleges szűrést? Ideális az lenne, ha minden gyermeket ortopéd sebész szakorvos látna. Ma még azonban ez a fontos fel­adat az ‘ alapellátást végző körzeti orvosra, gyermekor­vosra, iskolaorvosra bárul, de a szülőknek is figyelmez­tető jel kell legyen a gyer­mek fáradékonysága, hát- és ágyékfájdalma, gerincgörbu- lésé, a test asszimetriája, a borda és a derék púpja, a fej és a medence ferde állá­sa. A gerincferdüléses gyer­mekek közül a 9—11 év kö­zöttiek 20 százaléka, a 12— 14 év közöttiek 30 százaléka fordul meg nálunk, mely negatív jellegű és arról ta­núskodik, hogy késve törté­nik felfedezésük, ortopéd se­bész szakorvoshoz kerülésük. Tehát sürgős feladat a leg­koraibb aktív felkutatás. Megyei kórházunkban 8 éve néhány ágyon gyógyítunk or­topédiai betegeket, ezen be­lül gerincferdüléses gyere­keket is igen korlátozott számban. E* az idő is iga- zolta, hogy azoknál a gerlnc- ferdülcseseknél voltak job­bak az eredmények, akiknél égyhátteret biztosítottunk, megfelelő szakorvosi ellátás, osztályos kezelés és lelkiisme­retes gyógytornászi munkával. A jelenlegi minimális orto- pédágyszám mellett első­sorban a súlyos és késői, el­hanyagolt, előremient gerinc- ferdülésekkel tudunk foglal­kozni. Preventív — megelőző jellegű —, tartós- osztályos kezelés csak jóval nagyobb ágyszámú osztályon válhat lehetővé. A gerincferdülés bi­zonyos stádiumában — kor­szerű szemlélet szerint —, minden gyermeket ortopéd­osztályon kell elhelyezni és a szakkezelést osztályos körül­mények között kell elkezde­ni. A továbbiakat, a betegség lefolyása határozza meg, gyakran az otthon és az osz­tályon töltött időszak válta­kozhatnak egymással. Járóbeteg-ellátás kereté­ben csak az igen enyhe fokú gerincferdüléses beteg kezel­hető. A súlyossági foktól függő­en gyógyszeres kezelés mel­lett a speciális légzés- és geriricgyógytorna az alapel­járás. Ném egy gyerek gipsz­ágyat kap, melyet hazavisz magával. A fűző sok esetben nem nélkülözhető segédesz­köz a gerincferdülés bizo­nyos stádiumában, mely az 5—15 éves gyenmekkorúakat érinti. Az orvosnak gyakran a meggyőzés minden eszközét igénybe kell venni, hogy a gyermek ne szégyellj« viselni fűzőjét, ezért is hasznos a fűzőire szoktatás osztályon, ahol hasonló betegekkel ta­lálkozik a gyermek. E bete­gek bizonyos százaléka a ge­rincsebészeti műtétet sem ke­rülheti el. Sajnos, sokkal több gyó­gyítandó és rehabilitálandó gerincferdüléses gyermek van, mint amit ma ellátunk, Egy csoportjuk kallódik, nincs kiszűrve, felfedezve, egy ré­szüknek nincs ideális kezelé­sük, mert valamennyi rászo­rulót nem tudjuk ágy hiá­nyában elhelyezni, s így cél­zott kezelésnek alávetni. Vagyis, behunyjuk szemün­ket és tudomásul vesszük, hogy az a gyerekszám, amely mégis hozzánk kerül, szá­munkra az a 100 százalék, Hogy ez csak 8—IQ százalék, szomorú, tudomásul kell ven­ni. S ezetn a téren sürgősen tennünk kell közösen! Gerincferdüléses betege­inknek kórházon kívül ja­vasoljuk az osztályon, vagy járóbeteg-rendelésen elsajá­tított légzés- és 'hátizom-erő- síitő gerincgyógytornát na­ponta kétszer otthon elvégez­ni és a lehetőségekhez mér­ten úszni. A tanulást, sőt a tv-nézést is ' hason' fekve kö­nyökölve tegyék. Fontos ezek­nek a gyermekeknek a fehér­je-, vitamindús táplálék. A szülő ne a torna alóli felmentő igazolásokért kilin­cseljen az orvosi rendelők aj­taján, hanem a testnevelő ta­nár találja meg minden gyer­mek —• többek között >a ge- rincferdüléses — számára is az alkatának, képességeinek megfelelő tornát, így meg­szűnnek az egészségtelen, ká­ros, torna alóli felmentések. Pályaválasztásnál a gerine- ferdüléses gyerekeknek olyan munkakör javasolt, ahol az álló és ülő testhelyzet vált­ható, a munkafolyamat nem egy meghatározott testhely­zethez kötött, Végezetül az óvodás, isko­lás és serdülőkorú gyerme­keknél különös gonddal fi­gyeljünk a testtartásra, a ge­rincre. Már gyermekkorba el kell érni, hogy a napi tor­na —, ahol lehet az úszás is —, az ólet' szerves részévé váljon, csak így lesz egész­séges, jó munkabírással fel­növekvő és tettekre kész nem­zedék. > Dr. Pirkner Ferenc ortopéd sebész főorvos Arcok kösoböl Az eredmény mindig „csapatmunka" Zakój a haj tókáj án Salgótar­ján címerét ábrázoló jelvény feketéje és vöröse. Ügy érzem — bár apróságnak tűnik — mindez hűen jellemzi Gellért­hegyi Gyula Salgótarjánhoz kötődését Meg is említi a beszélgetés során: sehol má­sutt nem tudna élni, csak itt, ebben a hegyek körülölelte, hajdan annyira szegényes, mára megszépült, magasba nyújtózkodó, a korszerű épít­kezés jegyeit magán viselő vá­rosban. ★ magukat a munkahelyükön, de tegyék meg mindazt, ami a kötelességük.. Életének fordulója egybe­esett a felszabadulással, ak­kor kellett pályát választa­nia. donképpen még azt Is tudom, melyik utcába, milyen veze­téket fektettek annak idején, A nagyszabású városépítés­nek mint az építési osztály vézetője, egyik irányítója és végrehajtója volt. Gellérthegyi Gyulát egy hónappal ezelőtt a népfront­bizottság salgótarjáni elnö­kévé választották. Különö­sebb bemutatásra nincs is szüksége, sokan ismerik a me­gyeszékhelyen. — Honnan? — Valamikor első osztályú sportoló voltam, röplabdáz­tam. síeltem, atletizáltam. Sok ismeretség innen származik. A sport önfegyelemre, rend­re szoktatott és arra, hogy az eredmény nemcsak tőlem függ, hanem a többiektől, a csapattól is. Ezt átültettem a munkába is. mindig úgy tar­tottam, közösek az eredmé­nyek, az emberek érezzék jól — Valamikor gépész akar­tam lenni, világéletemben a gépek szerelmese voltam, Szakmát szereztem, eredeti­leg lakatos és vízvezeték-sze­relő vagyok. Utána megint tanulás, az­tán az ifjúsági mozgalom kö­vetkezett, Tizennyolc évet töltött a Salgótarjáni városi Tanácson, vezette az építési, közlekedési és vízügyi osz­tályt. — Innen a további isme­retség, Ez a közel húsz esz­tendő nemcsak ' arra volt jó, hogy kapcsolatba kerüljek sok- sok emberrel, családdal, ha­nem arra is, hogy alaposan megismertem Salgótarjánt, Némi túlzás, igaz, de tulaj ­— Vannak haragosai? — Sizonyára. Nemegyszer kellett olyan döntést hoznunk, amely nem volt népszerű. Mégis úgy érzem, több a ba­rátom. A megbecsülést pedig nemcsak a hivatalos elismerés­ben mérem, hanem abban is, hogy megállítanak az utcán, megkérdezik, hogy vagyok, van-e valami újság, hogy szol­gál az egészségem­Nyolc éve a Salgótarjáni Tervező és Építőipari Szövet­kezet elnöke. Nem lett hűtlen az építéshez. — Nem bizony, mert a Ke- merovo-lakótelepet szinte tel­jesen mi építettük, ott va­gyunk a Mérleg úti irodaház­nál, gimnáziumot újítottunk fel, hogy csak a nagyobbakat említsem. Eddig még nem kel­lett szégyenkeznem, ha egy épületre ránéztem, és tudtam, hogy a mi munkásaink keze- nyomát viseli. Ugyanezzel a felelősséggel fogadta közéleti megbízatását. — Miben látja a népfront- munka lényegét? — A közélet formálása mel­lett nagyon sokat tehetünk la­kossági összefogással, sokszor pénz nélkül is. A társadalmi munkának nagyon nagy ereje, és még annál is nagyobb le­hetőségei vannak. Már eddig is sok dicséretet kaptak a vá­roskörzeti bizottságok. Ezt a munkát tovább szeretnénk, méghozzá eredményesen foly­tatni. A napi teendők mellett a sporttól sem szakadt el máig Van egy kis telke Saigon! ahogy mondja: „Kétkezi műn* katélek”, mert ott mindent ő csinált. Hátizsákos turistaként járja a természetet az ország­ban és külföldön egyaránt, — Tudja, mire vagyok kü­lönösen büszke? — Mire? — Ha megtudják valahol, hogy salgótarjáni vagyok, és azt mondják, de szép város az Ott a nógrádi hegyek között.,, — cse — t Varrógépek hasznossága A nőtincsi lányok, asszonyok aligha hitték néhány évvel ez­előtt, hogy varrással, ruhakészítéssel keresik majd kenyerü­ket. A domborzati és talajviszonyai miatt ugyanazért az eredményért nagyobb ráfordítással dolgozó termelőszövetke­zet igyekszik kiegészítő ipari tevékenységet folytatni, hogy jövedelmező gazdálkodását ezzel segítse. A varroda létre­hozásával a közös gazdaság és a itt dolgozók valamennyien jól járnak. Képeinken a melléküzemágat mutatjuk be. Baosúr Jolán a leifjabbakat képviseli, havi keresete eléri s háromezer forintot. Varga Józsefné és munkatársai szalagszerű munkát végez­nek, a különböző részműveletek elvégzése azonban nem azt jelenti, hogy csak erre korlátozódik ismeretük. A lányok, asszonyok nagy része az itt tanult mesterfogások alapján otthon — saját részükre — ruhát tudnak készre varrni. Egy műszakban félezer pizsamát csomagol megrendelőjük ré­szére Gál Istvánná, a reggel héttől délután négyig tartó munkaidő alkalmazkodik a háztartási munkák teendőihez. — képek: kulcsár — NÖGRÁD — 1980. december 19., péntek 5 *

Next

/
Thumbnails
Contents