Nógrád. 1980. december (36. évfolyam. 282-305. szám)
1980-12-14 / 293. szám
I Anekdotáző hangulat az öregek napközijében. Tizenöt telken épül új «tth»» két éven belül. Akik a körzetesítés után itthon tanulnak — az alsósok. Több csoportban összesen ötvennégy diák tanul ma a melye egyik legszebb iskolájában. féli hangulat a pataki utcán. Vásárospatak — így tüntette fel a történelmi kényszerűségből (leégette ^tatár. török) többször is „helyet változtató” falut az a vármegyei összeírás. is. amelyet 1598-ban végeztek. Ennek meg az a magyarázata — olvasom Moso- nyi László nyugdíjas helybeli pedagógus pataki krónikájában- — hogy a falu Albert királytól kapott vásári jogokat. Vagyis hát. „nagy hely” lehetett ez a ma alig emlegetett község a történelmi időkben. Tekintve, hogy fontos útvonal mentén helyezkedett el. .a szerencse sem lehetett kevésbé fontos. Az Alföldet és Selmec—Körmöc vidékét ösz- szekötő főútvonal Vadkertről jövet Patakon ment keresztül Ipolyság. Korpona irányába. így érthető az is, ihogy Giskra cseh rablóvezért miért erre haladtában (meg is szállt itt) üldözte Hunyadi János. A vásáros nagy hely tovatűnt. A helybeli népszámlálások pedig a legutóbbi évtizedekben is egvre csökkenő lé- lekszámot voltak kénytelenek kimutatni. Mert közben — jó régtől fogva — itt is kialakult az építőipari hagyomány, az a jelenség, amely énnek a környéknek úgyszólván- min*- den falujában nyomon követhető: sok építőipari szakember, ács, állványozó, kőműves került ki -ezekről a helyekről, és így Patakról is. Ez meg azt eredményezte — többek között —, hogy az újabb időkben szinte folyamatosan elköltöztek, nagyobb helyeken, a fővárosban kaptak látást a jól dolgozó építők. Az 1951-es összeíráskor még 1750 pataki lakost tartottak számon — míg a jelenlegi lakosság létszáma alig haladja meg az 1300 lelket. De már megállt az elvándorlás menete — mondják a székhelyközségi dejtári tanácson. Mitől, miért állapodhat meg egy hosszú időn át megfigyelhető folyamat? — ez már érdekesebb kérdés. Egyre kevesebb oka van ma már a figtalabbjának arra, hogy elhagyja a nagy múltú községet, hiszen valamennyi alapellátási feltétel helyben is megvalósult. Sőt, példának okáért, az öregek immáron egyre híreFatah sebb- nevesebb napközi otthona itt valóban jó körülmények. megfelelő személyi feltételek mellett működik, míg a székhely De.itár még csak az igény megléténél tart. Azután a körzetesítéssel — ahogy erről Kovács Györgyné, a pataki tagiskola vezetnie szól - az itteni iskolai feltételek szó szerint a legkedvezőbben alakultak. Maga az iskola páriát- ritkítóan szép. és mint hírlik — nagyon sok társadalmi munka valósult meg benne. Külső falát nagyméretű kéo- zőművészeti alkotás díszíti. Beiül minden ragyog a tisztaságtól. A szakos ellátottság, a kisegítő személyzet, a központi fűtés, a napközis munka, a ió tárgyi és személyi feltételek valóban ideális nevelési munkát tesznek lehetővé, ugyanakkor esetleg a dejtári iskola, a felsősök befogadója nincs mindenben úgy ellátva, ahogy esetleg elvárható lenne. Az öregek n'ífpközijét nemrégiben a régi iskola helyiségeiből alakították ki. Kezdetben mindössze húsz idős. magányos öregre számítottak. De rövidesen úgv .-fellendült” az érdeklődés, hogy kétszeresére kellett növelni a létszámot, és persze vele a feltételeken is bővítettek. A pataki öregek klubja (az ételt az „oviból” kapják), meri itt aztán inkább találó a klub elnevezés — elsősorban a jókedv miatt híres-neves. „Olyan társaság jött ott össze, akik nagyon szívesen töltik együtt az időt, szeretik is egymást” — ez a hivatalos, meg a nem hivatalos vélemény is róluk. Mi a titka a pataki jókedvnek, az anekdotázó öregségnek? Alighanem nagy szer-epe van ebben az örökké mosolygós Gréczi Ferencnének és társainak. Azoknak, akik maguk is jól érzik magukat ebben a hangulatos közösségben. A krónikás is hamar ..megkapta a magáét”, amikor szapódik, nem hámozza ki magát a télikabátból. Jön a vidám történet az egyik sarokból: lé- Hát ő úgy van a kabátjával-, n.únt. Babosi a nadrágjával í — Miért, a Babosi meg hogy vált? — Hat az úgy. hogy soha nem vetette le. A.'ínkor mondták neki. vegve már le a nadrágját, azt felelte: miért vegvem le. hiszen az enyém. Barbas meg a vésziekkel járta meg. Utazott a komáival azok me; egyre ugratták: „nem tudod meghúzni ezt a vészieket Borbás erre felpattant és megrántott«, a vonat megállt, jött a szigorú közeg: .-ki húzta meg a vészféket?” Borbás mulatta a kezét — „Én. Borbás. félkézzel!” De a kalauz is feltalálta magát: . Ka akkor fizessen kend két kézzel!” Hát vg.v vala- hosv. De ez is a derű miatt érdemel említést. Derűre, bizakodásra. a belubenélési kedv további növekedésére ad jó okot az is. hogy jövőre bevezetik az egészséges ivóvizet a dejtári elosztótól Patakra is. Nincs panasz a közlekedésre sem: a gyarmati üzemekbe húsz nerc alatt beérnek a munkások. A fejlődéssel. a háztartási gépek egyre gyarapodó számával esviitt járó gond azonban, hogy az esti csúcsidőben már nem elegendő a helybeli villamos berendezés. a transzformátorállomás. és ígv gvakorta „eltűnik a kép” a televízióról. Ami viszont a közelben felállított mini tévétoronv üzembe állításával egvre jobb hejvbelt vételt biztosít. A jövő útiát mutatja — oerSae nem olvan sárosán mint a Béke. a Víg és az Alkotás utca! — az is. hoev a nemrég-ben kialakított és ki is osztott építési telkek (szám szerim tizepöf mjnd e»v szálig elkeltek. Sőt. határidőre be is épülnek. \ he- lvl óvoda minden wereket befogad, a „zsugorodás”, a lé- lekszám csökkenése tehát ijven sokoldalú összefüggésen át nézve é'-*hető csak a megállásában. És ha vásári ioaokat nem is szerez óira Patak, a régi kiváHsássaUgfii egviitt — ioí;át a iobb életre, az élet minőségeinek megszerzésére iól hasznosítja. TPI Kép: Kulcsár József A község temploma műemlék. Az iskola. Ä. •# Az érsekvadkerti Magyar-Csehszlovák Barátság Termelőszövetkezet földjeinek egy része is a pataki határban húzódik. Hóval, faggyal dacolva szántanak a Rába—Steiger-gépek segítségével a község szélén* «V A
