Nógrád. 1980. december (36. évfolyam. 282-305. szám)

1980-12-14 / 293. szám

I Anekdotáző hangulat az öregek napközijében. Tizenöt telken épül új «tth»» két éven belül. Akik a körzetesítés után itthon tanulnak — az alsósok. Több csoportban összesen ötvennégy diák tanul ma a me­lye egyik legszebb iskolájában. féli hangulat a pataki utcán. Vásárospatak — így tüntet­te fel a történelmi kényszerű­ségből (leégette ^tatár. török) többször is „helyet változtató” falut az a vármegyei össze­írás. is. amelyet 1598-ban vé­geztek. Ennek meg az a ma­gyarázata — olvasom Moso- nyi László nyugdíjas helybeli pedagógus pataki krónikájá­ban- — hogy a falu Albert királytól kapott vásári jogo­kat. Vagyis hát. „nagy hely” lehetett ez a ma alig emlege­tett község a történelmi idők­ben. Tekintve, hogy fontos útvonal mentén helyezkedett el. .a szerencse sem lehetett ke­vésbé fontos. Az Alföldet és Selmec—Körmöc vidékét ösz- szekötő főútvonal Vadkertről jövet Patakon ment keresz­tül Ipolyság. Korpona irányá­ba. így érthető az is, ihogy Giskra cseh rablóvezért miért erre haladtában (meg is szállt itt) üldözte Hunyadi János. A vásáros nagy hely tova­tűnt. A helybeli népszámlálá­sok pedig a legutóbbi évtize­dekben is egvre csökkenő lé- lekszámot voltak kénytelenek kimutatni. Mert közben — jó régtől fogva — itt is kialakult az építőipari hagyomány, az a jelenség, amely énnek a környéknek úgyszólván- min*- den falujában nyomon követ­hető: sok építőipari szakem­ber, ács, állványozó, kőműves került ki -ezekről a helyekről, és így Patakról is. Ez meg azt eredményezte — többek kö­zött —, hogy az újabb idők­ben szinte folyamatosan el­költöztek, nagyobb helyeken, a fővárosban kaptak látást a jól dolgozó építők. Az 1951-es összeíráskor még 1750 pataki lakost tartottak számon — míg a jelenlegi lakosság lét­száma alig haladja meg az 1300 lelket. De már megállt az elván­dorlás menete — mondják a székhelyközségi dejtári taná­cson. Mitől, miért állapodhat meg egy hosszú időn át meg­figyelhető folyamat? — ez már érdekesebb kérdés. Egyre kevesebb oka van ma már a figtalabbjának arra, hogy el­hagyja a nagy múltú községet, hiszen valamennyi alapellátá­si feltétel helyben is megvaló­sult. Sőt, példának okáért, az öregek immáron egyre híre­Fatah sebb- nevesebb napközi ottho­na itt valóban jó körülmé­nyek. megfelelő személyi fel­tételek mellett működik, míg a székhely De.itár még csak az igény megléténél tart. Azu­tán a körzetesítéssel — ahogy erről Kovács Györgyné, a pa­taki tagiskola vezetnie szól - az itteni iskolai feltételek szó szerint a legkedvezőbben ala­kultak. Maga az iskola páriát- ritkítóan szép. és mint hírlik — nagyon sok társadalmi munka valósult meg benne. Külső falát nagyméretű kéo- zőművészeti alkotás díszíti. Beiül minden ragyog a tisz­taságtól. A szakos ellátottság, a kisegítő személyzet, a köz­ponti fűtés, a napközis mun­ka, a ió tárgyi és személyi feltételek valóban ideális ne­velési munkát tesznek lehető­vé, ugyanakkor esetleg a dej­tári iskola, a felsősök befo­gadója nincs mindenben úgy ellátva, ahogy esetleg elvár­ható lenne. Az öregek n'ífpközijét nem­régiben a régi iskola helyisé­geiből alakították ki. Kezdet­ben mindössze húsz idős. ma­gányos öregre számítottak. De rövidesen úgv .-fellendült” az érdeklődés, hogy kétszeresére kellett növelni a létszámot, és persze vele a feltételeken is bővítettek. A pataki öre­gek klubja (az ételt az „ovi­ból” kapják), meri itt aztán inkább találó a klub elneve­zés — elsősorban a jókedv miatt híres-neves. „Olyan tár­saság jött ott össze, akik na­gyon szívesen töltik együtt az időt, szeretik is egymást” — ez a hivatalos, meg a nem hivatalos vélemény is róluk. Mi a tit­ka a pataki jókedvnek, az anekdotázó öregségnek? Alig­hanem nagy szer-epe van eb­ben az örökké mosolygós Gréczi Ferencnének és társa­inak. Azoknak, akik maguk is jól érzik magukat ebben a hangulatos közösségben. A krónikás is hamar ..megkapta a magáét”, amikor szapódik, nem hámozza ki magát a téli­kabátból. Jön a vidám törté­net az egyik sarokból: lé- Hát ő úgy van a kabátjával-, n.únt. Babosi a nadrágjával í — Miért, a Babosi meg hogy vált? — Hat az úgy. hogy soha nem vetette le. A.'ínkor mondták neki. vegve már le a nadrágját, azt felelte: miért vegvem le. hiszen az enyém. Barbas meg a vésziekkel járta meg. Utazott a komáival azok me; egyre ugratták: „nem tudod meghúzni ezt a vészieket Borbás erre fel­pattant és megrántott«, a vo­nat megállt, jött a szigorú közeg: .-ki húzta meg a vész­féket?” Borbás mulatta a ke­zét — „Én. Borbás. félkézzel!” De a kalauz is feltalálta ma­gát: . Ka akkor fizessen kend két kézzel!” Hát vg.v vala- hosv. De ez is a derű miatt érde­mel említést. Derűre, bizako­dásra. a belubenélési kedv to­vábbi növekedésére ad jó okot az is. hogy jövőre beve­zetik az egészséges ivóvizet a dejtári elosztótól Patakra is. Nincs panasz a közlekedésre sem: a gyarmati üzemekbe húsz nerc alatt beérnek a munkások. A fejlődéssel. a háztartási gépek egyre gyara­podó számával esviitt járó gond azonban, hogy az esti csúcsidőben már nem elegen­dő a helybeli villamos beren­dezés. a transzformátorállo­más. és ígv gvakorta „eltűnik a kép” a televízióról. Ami vi­szont a közelben felállított mini tévétoronv üzembe állí­tásával egvre jobb hejvbelt vételt biztosít. A jövő útiát mutatja — oerSae nem olvan sárosán mint a Béke. a Víg és az Alkotás utca! — az is. hoev a nemrég-ben kialakított és ki is osztott építési telkek (szám szerim tizepöf mjnd e»v szálig elkeltek. Sőt. ha­táridőre be is épülnek. \ he- lvl óvoda minden wereket be­fogad, a „zsugorodás”, a lé- lekszám csökkenése tehát ijven sokoldalú összefüggésen át néz­ve é'-*hető csak a megállásában. És ha vásári ioaokat nem is szerez óira Patak, a régi ki­váHsássaUgfii egviitt — ioí;át a iobb életre, az élet minősé­geinek megszerzésére iól hasz­nosítja. TPI Kép: Kulcsár József A község temploma műemlék. Az iskola. Ä. •# Az érsekvadkerti Magyar-Csehszlovák Barátság Termelőszövetkezet földjeinek egy része is a pataki határban húzódik. Hóval, faggyal dacolva szántanak a Rába—Steiger-gépek segítségével a község szélén* «V A

Next

/
Thumbnails
Contents