Nógrád. 1980. december (36. évfolyam. 282-305. szám)

1980-12-11 / 290. szám

Értékmentés Végy jó sok anyagot; ezt az anyagot tedd ke le — minél több energia felhasználásá­val — az eleve rövid élettartamúra terve­zett termékbe; azt dobd minél előbb a sze­métbe (újrahasznosításra ne is gondolj) és akkor garantáltan igen s,okba kerül majd a hulladéktól való megszabadulás, a környe­zetbe került káros anyagok ártalmatlanítá­sa. Egyúttal újfent beigazolódott, hogy a környezetvédelem a gazdag országok kivált­sága. A fenti „recepttel” szembeállíthatók a kö­vetkező adatok. Egy tonna papír előállításá­hoz körülbelül 17 fát kell kivágni. Ez a mennyiség egy normál napilap 7 ezer pél­dányához elegendő. Egy tonna papírhulla­dék tehát több mint egy tucat fát ment meg. Az is idevágó adat, hogy alumíniumhulla­dékból tízszer kevesebb energiával állítható elő új alumínium, mint bauxitból. Egy ton­na vashulladék pedig • 4 tonna vasércet és 2 tonna feketeszenet helyettesíthet. A felsorolt anyagok megmentésével, újra­hasznosításával több rétű előnyhöz juthat a gazdaság. Egyrészt, csökken az elsődleges nyersanyagok iránti igény. Másrészt, miután ezek az anyagok rengeteg beépített energi­át tartalmaznak, a belőlük gyártott termé­kekhez jóval kevesebb tüzelőanyagot és energiát kell felhasználni. Végül, az újra­hasznosított hulladékanyagot nem kell meg­semmisíteni, jelentősen csökkennek ezzel a környezetvédelem költségei. (Magyarorszá­gon 19,79-ben hozzávetőleg 10 millió köbmé­ter hulladékot kellett elásni, elégetni.) Bu­dapesten egy tonna szemét ártalmatlanítá­si költsége jelenleg mintegy 500 forint. A környezetvédelem elmaradó költségeit illusztrálja például a papíripar is, ahol, ha facsiszolat helyett papírhulladékot használ­nak fel, 60 százalékkal mérséklődik a víz- szennyezés. S ez csak egy példa. Még gazdag országok is sokat költenek arra, hogy gondosan összegyűjtsék és újra­felhasználják a legkülönfélébb anyagokat. A világ acéltermelésének például mintegy 45 százaléka a visszanyert öreg vasból szárma­zik. Ezzel szemben Magyarországon a má­sodnyersanyagok az ,ipar összes anyagfel­használásának értékben mindössze 2 száza­lékát adják. Azt is kevesen tudják idehaza, hosv például az eredeti Levi’s farmerek szö­vetében a vetüléket hulladékanyagokból ké­szítik. Mert a hulladékot jó néhány ország­ban fontos nyersanyagnak — nem pedig sze­métnek tartják. Ahhoz, hogy ez a szemlé­let idehaza is mielőbb elterjedjen, a válla­latoknál kellene felismerni, milyen fontos költségcsökkentési lehetőségek rejlenek az újrahasznosításban. Persze, ez fáradsággal, némi többletmunkával járna. Szigorúan el kellene számoltatni az üzemrészeket a fel­használt anyagokkal, meg kellene szervezni a különböző minőségű hulladék különtar- tását, megfelelő kezelését és így tovább... Mindezt eddig kevés helyen gyakorolták, mert a vállalati érdekeltséget sokáig hát­ráltatták a kalkulációs előírások. A vállala­toknak nem érte meg az olcsó hulladék­anyagot „beállítani” az önköltségbe. Még, ha hibátlan terméket állítottak is elő a hulladékból, akkor sem számíthattak fel ezért ugyanolyan árat, mintha a drága el­sődleges alapanyag szerepelt volna az ön­költségben. Vagyis, az alacsonyabb önkölt­ségre csak ugyanolyan nyereséghányadot számíthattak fel, mint a primer alapanyag esetében. Ily módon a vállalati nyereség összvolumene csökkent, ha számottevő mér­vű volt a hulladékhasznosítás. Pedig igen sok olyan szakma van —, például a textil­ipar —, ahol a hulladékanyag bekeverésével kifogástalan minőségű termékeket lehetne előállítani. Ezt az ellentmondást azonban a közel­múltban feloldotta az OAÁH elnökének ren­delkezése az ipari termékek és szolgáltatások önköltségszámításának rendjéről: „A hulladék, maradék, vagy egyéb csök­kent értékű anyag felhasználásával előállí­tott teljes értékű termékért a reguler anyagból előállított hasonló termékre a for­galomban kialakult árakkal arányos ár ér­vényesíthető. Az árban realizált nyereség a hulladék, maradék, vagy egyéb csökkent ér­tékű anyag feldolgozásának sikeres voltától függően differenciálódhat”. Végre lehetővé válik tehát, hogy a hulla- dékanyag-hasznosítással előállított termé­keknél a vállalatok nagyobb nyereséghánya­dot érvényesítsenek és nem kell tartaniuk a tisztességtelen haszonszerzés vádjától. Bár­csak válna minél népszerűbbé, közismertté — és a gyakorlatban is sűrűn alkalmazottá — ez a jó rendelet! F. K. Nem minden lakótelep egyforma Néhány éve az egyik építő- A blokkos házak még őriztek A rendszerelvűség külöribö- lpari vállalat összehívta a vplami változatosságot, de a ző alrendszerek formájában szakma hozzáértőit, hogy be- panelek rendre uniformizált megjelent már a magánlakás­mutasson nekik egy korszerű, lakótelepekké álltak össze, építésben is. Ilyenek például gyors építési eljárást. Valóban, f ödémrends zerek, Ezek úgynevezett zárt rend- a különféle 2" megfelelő előkészítés után szerben épültek. Itt a terve- amelyeknél a gyártók — az kétnaponta egy emelettel nőtt zés alapegysége a lakás, de igényeknek megfelelően — a az épület, de még egy év múl- méginkább az épületszekció könnyű, kézzel mozgatható, va is átfújt a szél a vasbeton vagy éppen a teljes ház. Ezt vékony falú égetettagyag-ter- pilléreken álló födémek kö- tipizálják, legyártják és Ö6sze- mékeket részesítik előnyben, zött. Akkor kőművesek jöttek szerelik. Az ipari gyártásnak A mai tervek szerint az él­és a legősibb módon, téglá- pedig alapkövetelménye a gaz- lami építőipar a következő év- val kezdték falazni a homlok- daságos sorozatnagyság, vagy- tized végére a beruházásjel- zat ablakok alatti parapettjeit, is a minél több egyforma ház. legű építés 70 százalékát rend- majd a válaszfalak követkéz- A titok felfedezése után kéz- szerelvűvé teszi. így készül­tek, újfent téglából. Ez volna dett teret nyerni a nyílt ^épí- nek a komplett lakótelepek a korszerű eljárás ? Csak rész- tési rendszer. Itt az építőele- — a különböző szociális és kul- ben — s éppen ez a baj Sajnos, a nálunk ma építési szerkezet, válaszfaléig rendszereknek nevezett el- meket és így tovább — tipi meket — nyílászárókat, tartó- turális épületekkel együtt valamint az ipari létesítmé­j ár ások zöme ilyen: komplett rendszer. Erre hív­nyek is. A házgyári rekonst- nem zálják és ezeket a katalógusba rukciókkal együtt halad az foglalt alkatrészeket gyártja egységesített típustervek be­vezetése. Második lépcsőben a közmű- és mélyépítésben, a amelyen a rendszerelvű építés elv segítségével a lehető leg- közlekedés építésében is teret vitatták változatosabb épületeket ál- nyer a rendszerelvűség. ták fel a figyelmet nemrégi- az ipar. A tervező pedig a ben azon a tanácskozáson, rendszer logikájából fakadó eddigi tapasztalatait ... meg az összegyűlt szakem.be- Irthatja össze. így feloldódik rek A II. világháború után Eu- rópa-szerte olyan módszereket oldhatatlannak hitt kapcsolata, kellett kidolgozni, amelyekkel Mint kiderült, nem csak esz- az ipari sorozatgyártás és az tétikai, városképi követelmé- uniformizáltság korábbi, fel- nyék siettetik ezeket az épí­tési eljárásokat, hanem a „ri- Ha kitekintünk a világba, deg” gazdaságossági számf- hamar készülhették a sokla- akkor azt látjuk, hogy a je- tások is. Eszerint 1990-ben az kásos házak. így váltották fel lenlegi iparosított lakásépítést építőipar termelékenysége 70 a hagyományos téglát az egy- a zárt és a nyílt rendszerek —80 százalékkal nő, míg az re' nagyobb építőelemek: együttese határozza meg. Ta- átfutási idő a felére, az épí- előbb a közép- és a nagy- ián ma még magasabb a zárt téshez felhasznált energia pe- blokk. majd hódító útjára in- rendszerek aránya, de a jövő dig 10—12 százalékkal csök- dult a falnagyságú panel is. feltétlenül az utóbbié. ken. Középtávú politikai oktatási terv a NÁÉV-nél Személyiséget formáljon — cselekvésre ösztönözzön Az előbbi követelmények tervciklus elején kitűzött fej- jegyében szólalt fel Vinczé nyozzuk a Nógrád megyei lődést, vagyis kötelezettségeit János, a salgótarjáni városi Állami Építőipari Vállalat nem teljesíti maradéktalanul, pártbizottság csoportvezetője pártbizottságának — mely Az előbbieken kívül van Hangsúlyozta, hogy a pái tok­utóbbit Viczián Gyula, a párt- tennivaló a szocialista demok- tatási munka akkor eredmé- bizottság titkára mondott el rácia helyes értelmezése ér- nyes, ha személyiséget for- — mindegyikből egyértelműen dekében is. Egyesek túlhang- mái, cselekvésre ösztönöz, se­kiderül, hogy nem csak lehet, súlyozzák a jogokat, megfe- gíti a készségek átadását, al- is megter- ledkeznek a kötelezettségek- kötő vitára, eszmecserére ősz­ről, a becsületes munka el- tönöz a párt politikájának mi­végzéséről. A párt művelődés- nél jobb végrehajtása érde- politikai határozatának vég- kében. rehajtása során nem sikerült Az új vonások közé tarto- megfelelően összekapcsolni a zik, bogy a jövőben kevesebb párt politikájának megértető- szocialista életmód és erkölcs lesz a központi téma, amit meg séhez, eszméinek terjesztéséhez, követelményeit és normáit, a kell vitatni. Ez tovább növeli a politikai műveltség, tájéko- mindennapi élettel és a sze- a pártbizottság és az alap­mélyes példamutatással. To- szervezetek önállóságát és fe- vább kell javítani a beiskolá- lelősségét. Bíró Istvánná és zási tevékenységet. Fel kell Gordos István propagandisták lépni a téves nézetek ellen, hangsúlyozták, hogy a kívánt Akár a szóbeli, akár az írás- vállalat nem tudta elérni beli beszámolóját tanulmá­hanem szükséges vezni a pártoktatással kap­csolatos feladatokat. A gya­korlat bizonyította, hogy a következetes, céltudatos vég­rehajtás, jól hozzájárult a zottság növeléséhez, helyze­tünk reálisabb megítéléséhez, ugyanakkor jól mozgósít a tennivalókra és ilymódon hoz­ÉRTHETÖ OKOKBÓL A pártbizottság és a párt­alapvetően teljesítették. Fej­lődött a propagandamunka és a pártoktatás színvonala, szer­vezettsége — bár ezt az eddi­gi eredmények nem minden esetben igazolták — jól szol­gálta a párttagok eszmei, po­litikai és cselekvési egységé­nek fejlődését. A pártoktatás szervezetileg, de elsősorban tartalmilag fejlődött és a pártélet szerves' részévé vált. A vállalat sajátosságainak és céltudatos törekvéseinek megfelelően, érthetően a leg­nagyobb érdeklődést a gazda­ságpolitikai kérdések tisztázá­sa, vitája, eszmecseréje vál­zájárul a tartós eredmények Él és hat az a felfogás, mely * eredmények elérésében meg- kialakításához. szerint mindenkinek csak a sa- határozó szerepe van a szemi­ját szakmai területén kell ké- náriumvezetőknek. Mindket- peznie — továbbképeznie ma- ten örömmel üdvözölték, a gát. A marxista—leninista kö- propagandisták klubjának nianc7enrP7»toi n írrCjáríáwVi zépiskolában pedig indokolat- megalakulásáról szóló bejelen- terv^en kitűzött feladatokat lanul nagy a lemorzsolódás. tést. Kriege- Elemér, a gazda­Szervezeti és szervezési vo- sági vezetők pártoktatást se­natkozásban is vannak tenni- gítő munkájának szükségessé­valók. Néhány alkalommal gét hangsúlyozta. Ludányi termelési érdekekre hivatkoz- István a reszortfelelősök to­va vagy fél óra alatt intézik vábbképzését szorgalmazta, el a foglalkozást, vagy meg se Juhász Nándor azokról a tartják. Nem sikerült kellően konkrét kérdésekről beszélt, előbbre lépni a szervezett amikre a jövőben marxista vá­egyéni tanulásban sem. laszt kell adni. A feladatok sokrétűsége, a ÜJ VONÁSOK vita előrevivő jellege, alkotó A pártbizottság 1981—85. szelleme arra enged következ­évi középtávú pártoktatási tér- tetni, hogy a pártbizottság és ve célul tűzi, hogy az ismere- az alapszervezetek, a nagyobb tek átadása mellett a pártok- önállóság és felelősség jegyé­tatás hatékonyabban töltse be ben évről évre olyan eredmé­nevelő funkcióját, formálja (el- nyékét szeretnének maguk sősorban) a párttagok szemé- mögött tudni, ami hozzájárul tóttá ki.’ Olyan” jelenségek, lriségét, erősítse példamutató- a marxista—leninista eszme fogalmak váltak érzékelhető- sukat, fokozza kezdeményező- megalapozott sokrétű férjedé­vé a hallgatók számára, mint kedvüket, növelje közösségi séhez, a párt politikájának a megváltozott külső és belső szellemüket. Vagyis kerüljön következetes képviseletéhez, helyzetből adódó új tennivaló, közelebb a gyakorlathoz. Venesz Károly a hatékohyság növelése, az' ésszerűbb gazdálkodás meg­valósítása, valamint a dolgo­zók ezzel kapcsolatos felelős­sége és feladata. Ma már a vállalatnál na­gyobb figyelemmel elemzik a munka hiányosságait, tesz­nek rendszeresen intézkedése­ket azok megszüntetésére, a szervezettség, a rend, a fegye­lem javítására, az irányítás színvonalának emelésére. Az intézkedések, valamint a párt­oktatás és propagandamunka eredményeként sikerült elfo­gadtatni a teljesítménnyel arányos differenciált bérezés alkalmazásának fontosságát, az árak rendezésének szük­ségességét. A gyakorlatban még elég sok a tennivaló. Az elért eredmények, jól tükrözik a propagandisták po­litikai képzettségének, felké­szültségének növekedését, fel­készítésük alaposságát. AMT VÉL ADÓSAK MARADTAK A megválaszolatlan kérdé­sek azt tanúsítják, hogy a propaganda- és oktatási mun­kában a sikerek ellenére fel­lelhetőek az átmeneti árnyol­dalak is. Ez utóbbiak miatt nem sikerült eléggé alaposan megértetni a közgazdasági sza­bályozás és a népgazdasági érdek összefüggéseit, az árpo­litika, a termelés-gazdálkodás kérdéseit stb. Az előbbiek hozzájárultak ahhoz, hogy a A Balassagyarmati Építőipari Szövetkezet kollektívája határidőre, jó minőségben végzi munkáit, pontosan haladnak a F •■»«s) Bálint Gimnázium, az Ipoly Szálló felújításával, az Április 4.-lakóteIepen — képünkön — a társasházak épí­tésével. Megtört a csend a faluvégen Birkóznak a gépek a sár- síteni, sőt a kilencszázezer ral-faggyal. tonna is veszélyben van. A hatalmas lánctalpas Tavaly az „egyes számú monstrumok tolólapjai meg- külfejtés,” a kazár-póiyosi megremegnek az erőlködéstől, billentette helyre a szénbá- dübörögnek, vastag füstcsíkot nyák szémtarmelési mérlegét, húzva maguk mögött a gépek s hogy ilyen típusú munka- motorjai, amelyek néha még helyek teremtése jóval öl­el is akadnak, pedig hegyről csóbb, gazdaságosabb, hama- lefelé tartó az útjuk. rabb eredményt hozó mint — Iszonyúan megnehezí- egy aknanyitás, történtek lé­tette a munka kezdetét az pések újabb külfejtés létesí- időjárás — mondja Szabó Já- tésére. nos, a Hajdúszoboszlói Álla- ♦ mi Gazdaság kelet-tiszántúli — Ahol most állunk — meliorációs főmérnökségének mondja kísérőnk. Kertész Ró- fiatal főmérnöke. — Az utób- bent, a Nógrádi Szénbányák bi néhány nap alatt több termelési osztályának mér- mint száz milliméternyi csa- nőké — a becslések szerint jelentős szénvagyon találha­tó. Innen négy-öt év alatt több mint nyolcszázezer ton­nányi termeivény kibányá- szására nyílik lehetőség, s ez jelentősen segíti majd a vál­lalat eredményeinek javítá­sát. Hiszen — példaként — az idén a kazár-pólyosj külszín is több mint százötvenezer torma szenet szállít Nagvbá- tonyba. s ha még 1981-ben is tudjuk üzemeltetni, úgy a két nem akna termelése enyhít majd gondjainkon. Persze, az első teherautónyi mátranováki külszíni szén el- fuvarozása még kissé odébb van. A versenytárgyalás ré­vén itt munkát kapott haidú- szoboszlóiaknak. amíg a szén­réteget „felszabadítják”, több mint 280 ezer köbméter med­dőt kell le a völgyije, a ná­dasba elfuvarozni. — A nvitőárok munkáival — egészíti ki beszélgetésün­ket Tóth Balázs művezető — 1981. március harmincegyre padék esett, s jelenleg is ti­zenöt centis hó borítja a munkaterületet. — És a hideg... — jegyzem meg. — Az még hagyján. Igaz, napkeltekor mínusz tizenhat fokot mértünk, de ezt nem­igen vés szül? fei: ez szakmánk velejárója. Nagyobb baj a fel­engedő, melegebb talaj, mert így csak kínlódunk. Gázolajláng nyaldossa á földnyeső „tartódobozát:” belefagyott a föld. — Ez még éjjeli maradék — magyarázza a főmérnök. — Akkor már nem tudunk kiüríteni. A mátranováki volt bánya­telep határában, a Kőtetőn, megtört a csend: hörögve, zi­hálva harsognak a lánctalpa­sok motorjai, s újabb meg újabb barna foltok látszanak távolról a hegyet borító hó fe­hérségében. December 1-én (hétfőn) megkezdték a Nógrádi Szén­bányák második külszíni fej- kell végeznünk, s azért dől tésének előmunkálatait, ké- gozunk most keményen, hogy szítik a nyitóárkot.. Az idő- április elsején már megnyi bá­tot.tnák tekinthessük a nyát. Néhány ap múlva már huszonegy lánctalpas trak* tor, megannyi dózer és föld­járás okozta lemaradást be- pótlón, szinte éjjel-nappal... * Köztudott: Nógrád ielen­legi négy aknaüzeme képtelen az idén annyi szenet termel- nyeső dübörög a mátranováki ni, mint amennyit a minimá- határban. Negyvenen tele- lis igények megkövetelnének, oedtek le a nádasszéli lakó- A nehéz geológiai viszonyok kocsi-faluban, ahová már be- és szubjektív tényezők követ- vezették a villanyt —nézhetik keztében 1980-ban még a esténként a tévét a saját múlt esztendei. valamivel ,'kultúrházukban”, s hamaro- több, mint egymilliótonná- san kiépítik a hírközlő háló- nyi tervet sem tudják telje- zatot is. Karácsony NÓGRÁD — 1980. december 11., csütörtök 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents