Nógrád. 1980. december (36. évfolyam. 282-305. szám)
1980-12-09 / 288. szám
Mi keli a jólöltözöt Kalózszigetből turistaparadicsom A FÉKON a divatigényeknek megfelelő, a legváltozatosabb anyagokból készült férfit ngeket, női blúzokat hoz forgalomba. Ezekkel az ingekkel már az üzletekben találkozhatunk. Jó néhány évvel ezelőtt, kapni. Ehhez nem mindenkiamikor általános divattá lett nek van tehetsége vagy ide- i női csizma viselete, sokan je, mégis mindannyiunknak le pulóver, kardigán, mellény, kötött ruha — árát, majd április végén a harisnyák, a harisnyanadrágok és a zoknik fogyasztói ára csökkent. Igaz, az utóbbiakból akadozott az áruellátás, de később —• gyors import eredemé- nyeként — mindenhová jutott elég harisnya, harisnya- nadrág. Egyes cikkek — így a pamutáruk — a világpiaci áremelkedések hatására drágultak. Import színesíti a pulóverek egyébként nem túl gazdag választékát is. Szükség van erre, mert a hazai termelők gyakran küzdenek fonalvagy festékhiánnyal, szállításaik nem elégítik ki az igényeket. Az olasz, az osztrák, a hongkongi pulóverek nagyobb mennyiségben most, a karácsonyi vásárra érkeznek az üzletekbe. Hozzá lehet már jutni, egyszerűbben, mint néhány éve, az áhított irha- és bőrkabátokhoz, bár lényegesen magasabb áron. Drága lett a bőrkesztyű is, ám kabátból, kesztyűből egyaránt megta» szomszédos Jugoszláviába kedvezőbb a mai állapot az lálhat<5k az olcsd,bb anyagokig y más országba utaztak egykorinál, amikor egységes :gy pár szemrevaló lábrava- árakon ugyanazt a színű, faóért. Ma a szaküzletek tóra- zonú lódenkabátot láthattuk aiban bőséges választékban minden kirakatban, áthatunk női csizmát, sőt, az újabb divatnak megfele- ően, bokacipőt is. Hogy azért mégis, mindig egy lépései a divat mögött kullogunk? la a legfejlettebb országokMég a legdivatosabb cikkek sem mindig a legdrágábbak; a kereskedelem ma már különböző csatornákon szerzi be az árut, s olykor kedvalóban, de távolról sem csak az öltözködés tekintetében, löt, a külföldi turisták szinte egybehangzó állítása szerint a magyarok — gazdasági viszonyaikhoz képest — latározottan jólöltözöttek. ból készültek is. Hasonló mondható el a csizmákról, cipőkről, amelyek közül az igazán finomak, elegánsak nehezen megfizethetők. Bár ez életszemlélet kérdése is: akadnak fiatalok, akik kis jövedelmük javát az öltözködésre költik, megalapozott háztartással rendelkező családapák, családanyák viszont olykor a legegyszerűbb darabokkal is beérik. Szerencsére, ilyenek is kaphatók; van már farmer, szinte bőségesen, kaphatók ioz mérjük magunkat, akkor Yező véteU]ez }ut a v.fllala*így a vevő is. Az egyik szövetkezet például még a nyári engedményes vásár keretében kínált bélelt, kapucnis, mosható, válltöméses, iga- _ zán divatos ballonkabátot torka, kockás divatos flanell- mindössze 280 forintért. Sze- 'ngek, sportos, leszállított áru rencséje volt annak, aki ész- pulóverek, blúzok, kábátok. Egyre inkább azok vagyunk, revette és megvette. Hasonló Mi kell hát a jólöltözöttség- Most, amikor a téli holmikat jb alkalmak azonban máskor hez? Pénz? Jó ízlés? Termé- cell beszerezni, tapasztalhat- js adódnak. szetesen mindkettő nélkülük, hogy javul, színesedik a lözhetetlgn. A pénz hiányán kínálat^ Főleg a városokban s ha már az árakról szólunk, azonball vsokat enyhíthet a le- irezhető ez, ahol több válla- ne feledjük, hogy az idén ép- ]eményesség, amellyel — mint at, szövetkezet tart fenn üz- pen a ruhaneműk egy jóko- már utaltunk rá _ gyakorta eteket, áruházakat — szinte ra csoportja lett olcsóbb. Még remek ruhadarabok lelhetők mindenütt masfajta kabátot, januárban szállították te a fe- feJ potom árért Vásárolni a iltönyt, ruhát, inget, pulóvert süsgyapju és a gyapjú tipusu ]Tlaj megváltozott viszonyok árusítanak. És - meglehető- szövetek árát aminek követ-• között már tudni kell de ezt ien eltérő árakon. A jó vé- kertében olcsóbbak lettek az a érdemes megszerzői« ■tel *na már a vásárló-ügyessé- ilyen anyagokból készült kon- mindenkin€k^ aki jólöltözött tén, leleményességén is múlik, fekciótermekek is. Ugyan- akar lenni. Érdemes hol, mit kifürkészni, mikor, ekkor mérsékelték a szinteti- lehet kedvező áron kus kötöttáruk — mindenféGál Zsuzsa Romániai magyarok táncházai Az erdélyi magyar parasztok népi táncaikat évszázadokon keresztül az úgynevezett táncházakban mutatták be, amelyek majdnem minden nagyarlakta községben meg- alálhatók voltak. Az_ általában egy-két hegedűsből, nagybőgősből és énekesből álló íelyi kis zenekar muzsikájára a lakosság nagy része részt’ vett a táncban. Szigorú szertartási rend határozta meg, /mikor és hol. melyik községben, vagy zónában tartják a táncos mulatságot, a táncosokat kor szerint csoportokba osztották. Ez a szép népi hagyomány idővel majdnem ki- oalt, a Cluj (Kolozsvár) megyei Szék községben azonban továbbvitték az örökséget. Szék mintájára az 1977— ‘78-as években Marosvásárhelyen, Kolozsváron, Sepsi- szentgyörgyön, Csíkszeredán, Székelyudvarhelyen és más községekben, a helyi ha- óságok segítségével ismét megnyíltak a táncházak. Ezek szetétele hasonló a hagyomá- dalt mutatnak be, amelyeket azonban már nagyobb zene- nyos széki zenekari együttes- a néprajzi kutatók kis Kü- carral rendelkeztek, és szíve- hez, kivételt képez a csíksze- küllő térségben, Szék község- sen látogatnak ide, nem csak redai együttes, amelyben egy ben és a Cluj megyei Nagykari falusiak, hanem a városiak cimbalmos is játszik. A zene- látóban fedeztek fel. s; iskolások, egyetemisták és karok 3—4 jellegzetes népi G. I. azok a dolgozók, akik szívesen töltik szabad idejüket nép-. 'ánccal. Az ifjúság érdeklődésére felfigyelve, a román te- tevízió magyar nyelvű adásainak munkatársai népszerűsítették adásaikban a táncházak. az itteni zenekari együttesek és 'táncosok tevékenységét. A művészet megismertetése céliát szolgália a nem- -é? megjelent „Táncház” című hanglemez is. A hanglemezen a kénernyőről már ismert öt együttes: két kolozsi.rjSri pcfv-^rfv maroc^n'i'árh^lvi, Csíkszeredái és székelyudvar- helvi eevüttes mutatja be művészetét.. A zenekarok öszA szakszervezetek kultúrháza Nagyváradon. A nagy előadási terem és a kis termek változatos kulturális programhoz nyújtanak lehetőséget. Nassau főutcája délben elnéptelenedik. Az arawak indiánok titkát máig sem fejtették meg. Senki nem tud megközelítően pontos, tudományosan megalapozott választ adni arra, hogyan jutottak el hétszáz esztendeje apró csónakjaikkal Latin-Amerika északi részéből a mai Bahama-szigetek partjaiig? Amikor Columbus 1924-ben horgonyt vetett a Bahamák egyik szigeténél, arpelyet San Salvadornak keresztelt el, az arawak indiánok békés leszámazottai fogadták, a lucayanok. Ök azonban alig kétszáz év alatt teljesen kipusztultak: a spanyol hódítók rabszolgáiként. KÖzép- Amerika aranybányáiban lelték halálukat. A hétszáz sziget, amely több mint 1200 kilométer hosszan nyúlik el Florida keleti partja és Kuba között, három évszázadon át a brit gyarmatbirodalomhoz tartozott. Csak 1973. július 10-én vált függetlenné. Azóta a Brit Nemzetközösség tagja, gazdaságilag azonban sokkal inkább kötődik az Egyesült Államokhoz és Kanadához. MARY READ TÄRSAI Igazi turistaparadicsommá nőtte ki magát a Bahamák, ahol a hajdani félelmetes kalózok: Calico Jack, Blackbe- ard, Mary Read — bizony, vérszomjas nők is akadtak a spanyol armada kincseshajóinak fosztogatói között! —személyét ma már csak a luxus- szállodák varietéműsorában idézik meg. Ma a Bahama- szigetek a legbékésebb iparágból, a turizmusból él. Kormányzatának meghívására a közelmúltban itt rendezte 23. kongresszusát a FIJET.'az Idegenforgalmi Újságírók és Írók Nemzetközi Szövetsége. A tanácskozáson a részt vevő több tucat állam között hazánk képviselői is jelen voltak. „A Bahamákon jobb!” — szól a rövid jelmondat. Hogy minél jobb, azt persze ki-ki a maga módján magyarázhatja. Kétségtelen, hogy a rövid trópusi zivataroktól eltekintve reggeltől estig napfény melengeti az óceán végtelen víztükrét. 28 fokos a tenger, s a hőmérő higanyszála árnyékban is 30 Celsius-fok fölé kúszik. KIS ÉS NAGY HALAK Azt mondják, errefelé a legtisztább a tengérraz Adria-és a Földközi-tenger ismeretében erről készséggel tanúskodom. Sehol másutt nem süpped az ember ilyen finom hotermészet farkastörvénye korlátlanul érvényesüljön. Az 1968. óta kormányzó, haladó liberális párt feje, Lynden O. Pindling, a 240 ezer fős lakosság 85 százalékát kitevő, .afrikai eredetű feketék védelmében adó- kedvezményeket vezetett be: így ösztönzi a beruházásokat, IBB/P1 segíti új szállók és üzemek (. építését, egyszersmind védi a ’5SP ■'SBln?». gombamódra Szaporodó kiskereskedöket. Nincs kereseti adó, ^ -•öjjijfc’ jel viszont megadóztatják a va* , V gyónt, élénk különbséget téve anna*< ‘rendeltetése és célja között. Szerény összeget fizet- rij 1 ' nek a háztulajdonosok, annál l jnÉL) jL j többet — de nyugat-európai mércével mérve még mindig jESttii ImBB keveset — a vállalkozók, a ‘fffiíW‘MFinl* komoly profit után. ’ ? ^ Tavaly több mint félmilliárd dollárt hozott a szigetre látogató 1,8 millió turista. Az idegenforgalomból származó bevétel javarészt űj utak, kór- -yf|-|7' -| házak és iskolák építésére fordítják. Jelentős összegeket söpörnek be az államkasszába Egyetlen ünnepről sem hiá- a bankügyletek révén is. Nas- nyozhat a Bahamák híres rend- sau a világ egyik legnagyobb őrzenekara, amelyet képünk bankközpontja: 106 külföldi a nassaui kormányzósági pa- pénzintézet fiókja működik a Iota előtt örökített meg. Bahamák fővárosában. Kevés ország szűri meg oly szigorúan az Idegeneket..^ Három bahamai katona fegyverrel őriz 102 illegális haiti partraszállót. mokba, mint a Bahamák partján, aki pedig járatos a halfajták tudományában, naphosszat tanulmányozhatja az apró fekete-sárga csíkos, éjsötét színű, rózsaszín vagy éppen türkizkék rajok mozgását. Csak akkor rebbennek szét, ha a partmenti sekély vízben föltűnik egy, minden vény gátat vet annak, hogy a A tehén nézi az arénában a bikát: — Látjátok, milyen intelligens? Csak a fejével dolgozik! HUMOR — Tegnap megbetegedett a feleségem, ma pedig eljött az anyja, hogy ápolja..— Tudod, a baj soha nem jár egyedül! — Beszél angolul kisasz- szony? — kérdezi az amerikai turista egy párizsi bárban. •— Egy keveset.... — Mennyi az a kevés? — ötven dollár. NÓGRÁD — 1980. december 9., kedd A skót Amerikába érkezik és New Yorkban jegyet vált: — Egyet kérek Springfield- be. — Melyik Springfleidbe? Amelyik lllinoisben van, vagy Missouriban, vagy Ohióban? — kérdezi a pénztárosnő. — Ahová a legolcsóbb a jegyI Az orvos kérdezi: — Nénikém, mit érez, ha itt megnyomom, vagy ha itt? CHRYSLER MELLETT KONFLIS Igaz, kevés bankpalotát fedezhetünk föl Nassau utcáin. A főváros leginkább a cow- boyfilmek kulisszáira emlé- keztet. Apró földszintes házal • vakítóan fehérek, terein békésen ácsorognak utasra várva a konflisok és hatalmas bizonnyal ellenséges szándékú de általában roskatag Ford, termetesebb rokonuk Chrysler és Chevrolet taxik, termetesebb rokonuk. .Nincsenek viszont koldusok. Örök igazság: a nagy hal toaz, a Bahamákon az egy fő- fölfalia a kisebbeket. A Ba- re totó nemzeti jövedelem a hamák gazdasági életében múIt évben meghaladta a 2300 azonban néhány bölcs tör- dollárt, s a fejlődő országokkal ellentétben szinte elenyésző a munkanélküliség. Igaz, kevés ország szűri meg oly szigorúan a letelepedési és munkavállalási kérelmeket, mint a Bahama-szigetek. Viszonylag kevés a bevándorló külföldi, annál több az üzletekben, a szállodák butikjaiban és kisáruházaiban az importáru. Elsősorban az Egyesült Államokból kerül ide az iparcikkek tömege, a hús- és a tejtermékek zöme. A szigetvilág legészakibb, Floridához legközelebb eső szigetén, a Grand Bahama Island egyik luxushoteljében pedig örömmel fedeztük föl a pécsi Zsol- nay-gyár porcelánjait, amelyek — az eladók tanúság« ^szerint — kelendőek. Gyapay Dénes — Jaj istenem doktor űr! A fiatalságom jut eszembe! — Hogy halad a feleséged az autóvezetésben? — Nagyszerűen. Az utak már lassan kezdenek arra vezetni, amerre ő akar menni. — Papa, tegnap a bűvész egy tízkoronásból rózsát varázsolt! — Az semmi- A mamád egy 100 koronást kalappá tud változtatni-
