Nógrád. 1980. december (36. évfolyam. 282-305. szám)

1980-12-09 / 288. szám

r j a ikiiiSá ^ f|k 11 i feletti # ' Ev végi filmreprízmérgezés í’ilmdömping volt az el­múlt héten a televízióban. Több éves, sőt több évtizedes produkciók adták egymásnak a képernyőt, ami még nem ad­na okot különösebb panaszra; a baj az, hogy némelyük már a gyártás időszakában alig érte meg a celluloid árát, má- igra pedig a drága műsoridőt, amit érdemesebb műsoroktól elvett. Ámbár meglehet, ez csupán oktondi közönségvéle­kedés és a televíziós műsor- szerkesztésnek más az állás­pontja az anyagi meggondo­lást illetően. Hogy ami kész már, az semmi további költ­séget nem kíván — „ésszerű” takarékosság, s ez ugyebár, napjainkban kifejezetten di­csérendő törekvés. Hogy egyik­másik müvet — mint például A négy páncélos és a kutya című lengyel tévéfilmsorozatot már „betéve” tudjuk, ugyan, kit érdekel. Egyik népszerű tévévállalkozás címével élve ezeket az örökzöldeket aligha­nem unokáink is látni fogják. De félre a csúfondáros han­got, beszéljen maga a műsor­hét: Kedd: Ök ketten. Magyar film, 1977. Szerda: Dóra je­lenti, 1978. Csütörtök: A re­mény, francia—spanyol film, 1938. Szombat: A négy pán­célos. .. Vasárnap: Fel a fej­jel, magyar film, 1954 (Keleti Márton-sorozatban). A műsorhetet indító, ök ketten című produkciót port­réfilm vezette be a főszereplő Monori Liliről. Mondhatom, fiatal művész szájából nem igen hallottunk még kiábrán­dítóbb önvallomást és kuszább életfilozófiát. Az a kiégettség, ami Monori Lili világ- és benne művészetlátását jellem­zi, aligha fogadható el egy ki­fejezetten eredményes mű­vészpálya félidejében. Olyan alkotói sikerekkel maga mö­gött, mint amit például a Kilenc hónap nemzetközileg is hozott, nehezen vesszük tu­domásul olyan közléseit, hogy nem érdekli semmi, nem akart és nem akar lenni semmi. Ez a furcsán-fanyar életuntság és mosolytalanság volna Mo­nori Lili privát életének alko­tói világának kizárólagos ada­léka? Ha igen, miféle benső emberi tragédiákat, csalódáso­kat hordoz ez a harmincegy- néhány éves művész? A filmreprízek dömpingjé- ben felfrissülést jelentett pén­tek este Örkény István Kulcs­keresők című színpadi komé­diájának tévéváltozata. A mű — melyet néhány éve ős­bemutatóként a szolnoki Szig­ligeti Színház produkciójában láthattunk — most A magyar dráma 30 éve sorozat kereté­ben került képernyőre, ezút­tal is Székely Gábor rendezé­sében, a szerepekben Csomós Marival, Avar Istvánnal, Pol­gár Gézával, Pécsi Ildikóval, Görbe Nórával, Kim Vilmos­sal, Balkay Gézával, Sarlai Imrével, Kun Tiborral és Pa­lotai Istvánnal. A komédia, ha dramatur- giailag nem is kifogástalan alapokra építkezik, eszmeisé­gének csúfondárosságában azt az Örkényt tükrözi; akit fő­képp pályája utolsó két év­tizedében megismertünk. Könnyeden szórakoztató, kellemes szombat esti prog­ram volt Georges Feydeau Zsákbamacska című bohóza­tának közvetítése a József At­tila Színházból, Bodrogi Gyu­la ezúttal rendezői közremű­ködésével és olyan kiváló mu- lattatókkal, mint Horváth Gyu­la, Pálos Zsuzsa, Harkányi Endre, Dancsházi Hajnal, Győry Ilona, Tahi József. (b. t.) Versenyből mozgalom ' Ä TANULMÁNYI mozga- len az, hogy a diák reálisan lom és a tanórán kívüli ne- lássa önmagát és ne csak velés folyamatának összekap­csolódása, a három éve ala­pot adó új nevelési doku­mentumok hatásának, ered­ményeinek felmérése; a ta­nulmányi mozgalom mozga­akarjon, tudjon is tanulni. a sport területén á diákok több javaslatot felvetettek, miként lehetne színesebbé, ér dekesebbé tenni a munkát A LEGFONTOSABB kér­dések közé tartozik, hogy a pontgyűjtési láz, az osztályok közötti „csata” nem teszi-e ta nem kola egész összekapcsolható; a szakmai nevelés, a közismereti tár­gyak oktatásának problémái, a KISZ feladatai a tanulmá­nyi fegyelem erősítésében, a tehetséggondozás, a szemé­EBBEN AZ iskolában a ta­nulmányi csapatverseny for­májában él jelenleg a tanul­mányi mozgalom. Ennek tar­tom ieíleeének erősítése talmi célíai közé tartozik az , , i fő tőm-íí a sál- elsősök felzárkóztatása pél- formálissá, merevvé a ^ srnk- «ul. Ennek számos lehető- nulmányi mozgalmat, íffi- ésSob minap «égé> van. Az egyik elsős ősz- sikkad-e el az, ki hogyan áll, mestertott nevelési értekez- talyfonok a beilleszkedes se- önmagához merve mit fejle­teiének gítéséről szólt. Amikor a ta- dött, mivel gazdagodott, mi­f „w «ok területet nulmányi csapatversenybe ben kell erősíteni a tanulás , . nav pi kalandozásokra bekapcsolódott az osztály, sok terén stb. Felvetődhet az is, Steife- Problémát okozott az irreális nem megy-e a tanulás rová­tpvókenvséaével önértékelés; a diákok olyan Sára a szabadidős-tevékeny­eredmények elérését aján- ség. De többek tapasztalata: lották fel, ami megvalósítha- akik a versenyben, a tanórán tatlannak tűnik. Egyénileg kívüli munkában élenjárók, több tizeddel magasabbra azok a tanulásban is a job- tették a mércét, a közösség bak közé tartoznak. És a le- pedig a bukás nélküli év hetőségek tervezésénél szem ívisé^mméT teljesebb kibon- megvalósítását tűzte ki ma- előtt tartották, hogy a tan- takoztetására a sikerélmény ga elé. Ez túl szép lenne - anyag elmélyítését, közelebb ívűi tájára vkló törekvés — az viszont reális cél, hogy a hozását segítsék a rendezvé- S i&zterület se idigen csak egy-két tárgyból bukás- nyék, a személyiséget fer­tile Az értekezlet hozzászó- ra állók száma csökkenjen, máivá. A versenyjeilegre ma lói azonban törekedtek arra kihasználják a korrepetáláso- meg szükség van, de arra kell LT, JES alap-’ kát. törekedni, hogy a követelmé­vetően a tanulmányi mozga- Az osztályok közötti ver- ny®lv, az iseny*'fsfs belsővé lommal kapcsolatos infor- sengés, a pontszerzés másik mozgalommá ala­mációk összegyűjtését, a fel- tere a szakmai szakkörök te­adatok, javaslatok megfogal- vékenységébe való bekap­mazását szolgálja. csolódás. Azon túl, hogy bő­Nem teljesen új dologról víthetik, elmélyíthetik isme­van szó — voltak korábban reteiket, a hivatástudat erő- is tanórán kívüli programok, sítésére is módot nyújtanak spontán hatásokból összeállt ezek a közösségek, egy olyan nevelési rend- A tanórán kívüli nevelés­szer, ami a képességek kifej- ben nagy szerepe van a kul- lődését segítette —, de a mos- turális és művészeti diákkö- tani tudatos tervezésen ala- röknek, a sportfoglalkozások- pul. Az iskolai kezdeménye- nak, a szakiskolások orosz zések, a hagyományteremtés nyelvbaráti körének is. Az is­gazdagította ezt. A megbe- kólára jellemző, hogy a diá- szélésen a tantestület tag- koknak gazdag kulturális jain kívül részt vettek a di- lehetőségeket kínáL Hagyo- ákság képviselői is — az ősz- mánnyá vált a színházlátoga- tály-db-titkárok, a reszortfe- tás, közös mozi, az olvasó- lelősök, az iskola KISZ-titká- mozgalom, ankétok rendezé- ra. Jelenlétük több volt, mint se. A fiatalok 90 százalékát a sulidemokrácia külsődle- érintő felmérésből' kiderült, ges igazolása — többen el- a tömegsport iránt megnőtt az mondták véleményüket, tol- igény, szívesen kapcsolódnak mácsolták a társaik körében be az osztályért, az iskoláért összegyűjtött javaslatokat a helyi és városi, megyei ver- • „A tanulásod, a munkád senyekbe egyaránt. Ebben a legyen példa!” — így szól e végzősök ugyan nem állnak az mozgalom mottója. Többen első-második osztályosokkal hangsúlyozták: az eredmé- egy szinten, ők már kényei - nyeket minden diáknak ön- mesebbek, sokan „leálltak”, magához kell mérnie; arra A színházi bérletesek a ko- törékedni, ne legyen elég az rábbinál jobb- arányban jár- elégséges, a jó eredményre ké- nak el az előadásokra a Jó- pesek ne álljanak le a hár- zsef Attila Művelődési Köz- masnál. Azaz mindenki ké- pontba és ebben egyre ké­pessége maximumát nyújt- vésbé a pontszerzés a domi- sa, használják ki az iskola náló, kezd belső igénnyé vál- által nyújtott lehetőségeket, ni a szabad idő kulturált el- Ehhez persze elengedhetet- töltése. Mind a kultúra, mind kuljon a verseny. Ebben se­gített a nevelési értekezlet is a hibák feltárásával, az ered­mények számbavételével. G. Kiss Magdolna Filmjegyzet Csontváry Van, aki azzal méri egy rendező nagyságát, hogy hány filmet rendezett. Való igaz, hogy a tehetséges alkotók ne­véhez nemcsak egy mű fűződik. Ennek ellenére senki sem kér­dőjelezhette meg a Szindbád után, hogy Huszárik Zoltán a legjelentősebb rendezőink között van. 1964-es első rö­vidfilmje óta Huszárik 11 másikat készített; a 70-ben bemutatott első játékfilm, a Szindbád után tíz évet kellett várnunk, míg megszületett a Csontváry. Nagyon vártuk. Hadd idézzük B. Nagy Lász­lót a Szindbádról: Olyan radikális törvény­bontás, illetve új törvényrend megteremtése ez, amire tud­tommal még nem volt példa a kortársi filmművészetben. Sem nálunk, sem másutt... A Szindbád nem ezért unikum a maga nemében, mert Huszá­rik egy logikát söpört félre, hanem egy másféle tudatfor­ma. emberi magatartás, a képzelet működésének elvileg új törvényrendjét teremtette meg... A Szindbád filmverzió­ja éveken át érlelődött (ta­lán tovább is, mint ez termé­szetes lett volna) — hatásá­hoz, s még inkább e hatás pontos kifejtéséhez is el kell telnie valamelyes időnek.” Nagyon sokáig készült a Csontváry is. Már maga a té­ma — a nagy festő hányatott életének megjelenítése — is sokat ígért. Köztudott, hogy a főszerepet Latinovits Zoltán­nak szánta Huszárik. s több lett volna ez, mint puszta szerep. Latinovits azonban meghalt, s a filmben a bol­gár Ichak Finci vette át a he­lyét. A központi figura ennek megfelelően átalakult. A fő- díszletté válik, a Csontváry- Csomtváryt kell eljátszania.' hős kettős szerepet játszik: ő figura maszkja alól pedig ál- Sőt még áttételesebben úgy Csontváry és ő a kiemelkedő landóan kilátszik a színész is fogalmazhatunk, hogy Hu- magyar színész, Latinovits is. arca. Latinovitsé. Így aztán szánk Zoltán Csontváryt Fin« Az előző az alkati hasonló- nem is Csontváryról szól, ez civel Latinovitskónt eljátszat- ság, meg a jó maszk, a gyö- a film, de a kettős cselek- va saját magáról beszél. Egy nyörű helyszínek, a kosztü- ményszál sem igaz. Van egy film megítélésekor sokat szá­mok révén teremtődött meg; harmadik variáció, miszerint mit a pillanatnyi élmény, az az utóbbi csak utalások ré- a két művész életén túl a esztétikai élvezet és a rende­vén. Egymás mellett áll két történetbe harmadik — átkö- ző ennek az igényünknek a ember. A századfordulón mű- tő — szántként bekapcsolódik legmagasabb szinten tett ele- vészi pályája csúcsára jutott a bolond figurája, aki a meg get. . társtalan festő és a zseniális nem értettséget, a kitaszított­színész. Kettejük sorsa össze- Ságot formálja meg szürrea- mosódik. a művészi hitvallás- hsta látomásokban. Ez az él­ről szóló monológokban egy- képzelt konstrukció azonban gyé válik. sajnos felbillen, mert a film készített, gondolatgazdag, A Csontváry nem életrajzi végül is egy gyenge idegzetű, szép, új magyar film. örü- film. Amenyit a festőről el- önmagának való színészről lünk neki. mond, az a képei hangulaté- szöl> akinek történetesen nak, varázsának, újbóli átélé­se azok számára, akik már látták a pécsi galériát. Meg­tudjuk azt is, mi vezette Csontváryt a keleti tájakra, és mit keresett ott a céd­rusfák alatt. Huszárik a nagy „Naputon” haladt végig (Csontváry nevezte így) a festő nyomában, a Kárpátok­tól a Balkánig és onnan Li­banonig, a mély völgyeken és hatalmas vízeséseken át- Az életre kelt ismerős festmények csodálatosak, a fényképezés nagyfokú szakértelemről és gondosságról tanúskodik. Hu­szárik gondolatvilágának és kifejezőeszközeinek tökélete­sen megfelel ez a festősors. A baj csak az, hogy a szépség Csalódást a film csak any- nyiban okozott, hogy az „újabb Szindbád” nem szüle­tett, „csak” egy mesterien, el­— ko — A szungri gépjárműkombinát úf termékei A Koreai Népi Demokrati- szalagjáról az első két és fél kus Köztársaság nagyüzeme- tonnás tehergépkocsi. Ma inek sorában jelentős helyet már nagyszámú, különböző foglal el a szungri gépjár­műgyártó kombinát. Két au­tógyárat — a Csaju és a Szungri autóüzemet, — kohá­szati, forgácsolórészleget, egy erőművet és egyéb kiszolgáló üzemrészeket foglal magá­ban. A teherautógyártás az ötve­nes években kezdődött meg a KNDK-ban. 1958-ban gör­típusú és rakodóterű — 10 és 20 tonnás — teherautó ké­szül itt A korszerű technikai mód­szerek alkalmazásával bővülő termelés újabb sikere a kísér­leti üzemelésben jól vizsgá­zott új gyártmány: a ..Kum- szuszan” nehéz-teherjármű. A 40 tonnás, sok célra hasz­nosítható gépkocsit már soro­dült le a kombinát szerelő- zatban gyártják. NÓGRÁD - 1980. december 9., kedd 9/X/VVVVVV\/\*V\/VV>A*V\/VVV\/,>/\/V\^**0/\cV\»9/\C\/VV\»VVVV'V\cV\cVVV\cVVVi/VVVVV\/VV\/VVVV\XV/VV\/0/\/0/VVV'\/VVVVV\/\X>/» No, amikor végre elkezdtek • p ' l_„ . saját háztartást vinni, hát az *■ tü rtsitsr. egy téboly volt Az új lakás­ban minden mozgott igazolva ezzel a görög bölcselők állás­pontját csakhogy nekik kissé túl sok volt a materializmus­ból, amikor a fejükre esett a beépített szekrény, meg majdnem kiléptek a balkon­ra, ott ahol nem is volt bal­kon. Főzni tanulunk modern Kisokos Valérka ízes-bűzös zöldségkönyvével sem jártak jobban. Először is, amikor megfőzték a vajas karöttát Gy°«főzési Jótanácsai buggyantott feltéttel, kide­zatos Magyaros zöldfőzelék rántott csicsókával nevet vi­selte. felesége ellenben lány volt. Ami azt jelenti, hogy csit- riéveiben tökéletesen elsa­játította a táncházban a pá­A leggonoszabb dolog azon- ros libegőst a csosszanós sán- rült róla, hogy undorító sár­._ _ tikálót a bicegő hasraesőt. garépa-főzelék, tükörtojás­Szintén ugyanekkorról datá-- sál. Aztán megpróbálkoztak lódott az angolszáz rockmu- azzal az étellel, amely a hang- zsikai ismereteinek tárháza, valamint a szemkikészítés mó­dozatainak legalább ötféle tu­dománya és a szabás-varrás. (Mindössze csak férfiingre gombot varrni nem tudott.) . ., ,. , . , , Mit volt mit tenni, vásárol­Aztan újra kimentek beje- tak néhány szakácskönyvet . .... . , . — lentkezm, végül megint. He- Mária Lujza néni' Kisokos keriuI,t «erezni, csak egy ki- rintba került ted«el- Hét nap után végül Háztartási Tanácsadóját igen csü kellett gyalogolni erte. Ettől kezdve megtört a jég, be lettek köt- gyorsan a kukába hajították, mert a Szegedi szeggel szö­geit ropogós receptje, így kezdődött: végy hetven kiló borjúhúst... Sajnos, azonban a mérle lebbi rendőrjárőrnél, mert azt hitte, az valami gorom­ba káromkodás. De ez még mind semmi ahhoz képest, amikor spárgát kértek, s az elárusítók megkötözték őket A rántott csicsókához már hozzá se mertek fogni. Legutoljára a Dolgozó ász­ban a főzéssel esett. Beköltözésük után egy hétig vihar előtti csend volt, nem működött ugyanis a gáztűzhely. Be kellett köt­tetni. Ehhez először elmentek a világ másik végére, bejelent­kezni az illetékes hatóságnál. ve cím^i könyvvel próbálkoztak. Az angol hátszín Wellington módra vegyes körettel érde­kesnek látszott, neki is lát­tak az elkészítésének, de har­madnap, amikor még csak a lágy, puha, rétestészta nyúj­tásánál tartottak (ez ugyanis nélkülözhetetlen a dolgozó nő Krumplit, zellert, és sárga- gyors Wellington-ebédjéhez) répát elég könnyen találtak kicsit éhesek lettek és lemen- a zöldségesnél. Árticsókatal- tek a Salgó étterembe, pót, endiviát Kisterenyén si- Ez víSZOnt alig kétszáz fo­Mármost az ifjú férj elég jól főzött Nem okozott neki gondot bármiféle tea elkészí­tése, kitűnő virslit főzött jól Cikória, cibere, broccoli, fe­ketegyökér és csirág azonban sehol sem volt Paraj helyett spenótot ad­maguk pró­bálkoztak a főzéssel. Vasár­napra közösen készítették el a csípős marhapörköltet ami annyira ízlett nekik, hofíy a tak nekik, tojásgyümölcs he- tányért kinyalták, és a lábost lyett padlizsánt s amikor kitörölték. Csak egy kicsit ke­főzött tojásrántottát, sült gük csak öt kilóig mért pon- paszternákot kértek, a kofa vés volt benne a fahéj és • kolbászt, és zsíros kenyeret A losan. följelentette őket a legköze- vaníliás cukor. /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents