Nógrád. 1980. december (36. évfolyam. 282-305. szám)

1980-12-06 / 286. szám

Nyomdászok Kora délután van, de a Nógrád megyei Nyomdaipari Vállalat salgótarjáni laprészlegében viszonylagos csend honol. Műszakváltás. Leköszön a délelőttös műszak, együtt a délutános kollektíva. Gépszedők, tördelők, kor­rektorok. Este kezdi munkáját az öntő, a gépmester, a géptermi segédmunkás. Következnek a posta dolgozói, a lapcsomagolók, az expediálók. Ök azok, akik nap mint nap, éjszakáról éjszakára készítik a NÓGRÁD-ot és az üzemi lapokat. Nagy figyelmet követel a gépszedő munkája. A képek minősége a klisográfon és készítőjén múlik. Omlik az újság a rotációs gépből. (Buda László felvételei) Kiadvány Berlin életéről A lipcsei Gustav Kiepen­hauer kiadó minden eddiginél részletesebb mű kiadását ké­szíti elő Berlin kultúrájának történetéről. A 420 oldalas kö­tetben 600 illusztráció, közte 200 színes található. A képek zömmel a berlini, illetve az egykori brandenburgi határőr- vidék múzeumaiban őrzött emlékeket, kincseket mutat­nak be, csupán egy harmaduk származik más — NDK, NSZK-beli — gyűjtemények­ből. A' mű mind tematikáját, mind a felölelt időszakot, mind pedig kiállítását illetően az eddigi legrészletesebb, legtö­kéletesebb „Berlin-könyv”, amely eddig nem került nyil­vánosságra, és kiállításon sem volt látható. Képet ad a nép, az udvar életéről, erkölcseiről, szokásairól, ismerteti a közép­kori törvénykezést, s számot ad a művészetek úgyszólván minden ágának fejlődéséről. Magyar sajtó napja '80 M inden esztendőben december 7-én —, 1918. december 7-én jelent meg a Kommunisták Magyarországi Pártjának lapja, a Vörös Újság —, a sajtó munkatár­sai a gyárakból, a földekről, a hivatalokból a tanintézetekből, az élet minden területé­ről a szerkesztőségekbe térnek, hogy méltó keretek között emlékezzenek a szocialista sajtó nagy elődjére, a Vörös Újságra. E ta­lálkozás több mint emlékezés. Számvetés is, hogy a nagy elődhöz méltón végezték-e mun­kájukat a sajtó dolgozói? Elszámolás arról, hogy becsülettel látták-e el hivatásukat, tisz­tességgel szolgálták-e a dolgozó nép, az or­szág, a párt ügyét. A magyar sajtó napja tehát nem az üres ünnepléssel, a sajté dol­gozóinak önmaguk dédelgetésével telik el, hanem munkával, számvetéssel. A szocialista sajtónak nagy a szerepe éle­tünk folyásában. Hivatása az emberek be­avatása a világ, az ország és nekünk, me­gyénk lapjának, a NÓGRÁD-nak, még ezen túlmenőleg a megyénkben folyó dolgaiba. Hogyan végeztük a munkát? Elhivatottan, pártosan. Tapasztalatok 'igazolják, hogy a társadalom alakulása, fejlődése nem pusztán az információk mennyiségi tömegétől. a kommunikáció világot behálózó munkájától függ. hanem mindenekelőtt a sajtómunka tartalmától. És minket a nagy elődünk arra tanít, hogy mindig őszintén, kendőzetlenül, csakis az igazságot hirdessük. Nagy ereje van a tömegkommunikációnak az emberek tudatának formálásában. Éppen a napokban mondta a kohászati üzemek hengerésze, hogy a leint szó hatása, amely tiszta, az igazsá­got hirdeti, mindenképpen anyagi erővé vá­lik az emberekben. Nekünk tehát, akik el­köteleztük magunkat a szocialista sajtón ke­resztül a dolgozó nép szolgálatában, csak egyértelműen szabad beszélnünk. A sajtótudománnyal foglalkozó egyik tu­dós azt írja: „Most, amikor a viszonylag egy­szerűbb extenzív előjelű társadalmi felada­tokon túljutva eddiginél szövevényesebb munkájával és azzal, hogy az emberek a ruházkodás, a táplálkozás gondjain felül­emelkedve mind nagyobb érdeklődéssel for­dulnak önmaguk emberi mivoltának rejtel­mes és érzékeny tartományai felé, minden korábbinál nagyobb lett a szocialista elhi­vatottságú, embereket szolgáló sajtónk, rádi­ónk, televíziónk társadalmi és személyes fe­lelőssége”. Igen minden eddiginél nagyobb lett, mert most, amikor az ország előtt álló nagy fel­adatok megoldásán serénykedünk, amikor a mindennapi tevékenységünket valami több­lettel mindig meg kell toldani és minden nap jobbat és jobbat kell alkotni, akkor nem közömbös, hogy milyen hangon, mi­lyen cél felé orientálja az embert az írott, vagy elektronikus sajtó. A jót, az emberit, az alkotást, a haladást akarjuk szolgálni. És nekünk, a magyar sajtó napja azt jelenti, hogy fogadalmat teszünk: azon az úton já­runk, amelyet a Vörös Újság mutatott meg nekünk. Újságíró; nyomdász, postás töpreng, hogyan felelhetne meg szocialista módon még jobban ennek a bizalomnak. Veszteségből nyereség Romhcmybcm Két ellentétes időszak jel­lemzi a Romhányi Építési Ke­rámiagyár első kilenc hónap­jának termelését és gazdálko­dását Az első, ez év első hat hónapjára tehető, amikor a gyári eredmény 10 millió 875 ezer forint veszteséget jelzett A második, az ezt követő ne­gyedév — harmadik — ami­kor 29 millió 879 ezer forint nyereséget realizáltak, s ezzel megvetették az alapját az 1980-ra tervezett 54 millió fo­rint nyereség elérésének. És most röviden pillantsunk a számok mögé. KI MIT TETT? Az R—I. gyáregység ter­melési tervét a tervhez vi­szonyítva 6,7. értéktervét pe­dig 3,7* százalékkal szárnyalta túl. Ez utóbbit a kedvező ter­mékösszetétel kialakításával érte el. Nem teljesítette vi­szont a számára előírt 94 szá­zalékos minőségi együtthatót, s ezzel 327 ezer forinttal csök­kentette az előzőleg ismerte­tett termelési értéktervét. Az R—III. gyáregység kol­lektívája az előbbi értékelést alapulvéve termelési tervét 3,4, értéktervét pedig 2,3 százalék­kal szárnyalta túl. Lényeges fejlődés a harmadik negyed­évben következett be. A szá­mok a következőket takarják. A termelési terv túlteljesíté­séből 8 millió 642 ezer forint­tal növelték árbevételüket. Ezt az összeget mérsékelték több mint 3 millió forinttal, mert a kiszállított termékek gyengébb minőségűek vol­tak, ugyanakkor az összetétel kismértékben eltért az elő­irányzattól. Az R—II. burkolólapot elő­állitó gyáregységben is mind­két területen teljesítették a tervet. A maguk mögött hagyott ki­lenc hónap bővelkedett gon­dokban és problémákban. Pél­dául a harmadik negyedév­ben lényegesen romlott a petényi 249-es agyag szállítása. Nehezen sikerült áthidalni a tőkésimportból származó al­katrészek hiányát Sok után­járásba került amíg a kemen­cekocsikhoz szükséges csap­ágyak megérkeztek. Tetézte és tetézi jelenleg is a gondo­kat, hogy az említett csap­ágyak üzemközben nem sok jóval biztatnak. Termelés köz­ben oldották meg a hosszirá­nyú kocsimozgatás berende­zéseinek konstrukciós hibáit, szerelési hiányosságait Többszöri sürgetésre sem ér­kezett meg a lengyel gyárt­mányú kompresszor, a porel­szívás megoldatlansága pe­dig továbbra is sok baj forrá­sa. Létszámhiány is gyakran zavarta a munka ritmusát az eredményesebb szervezést. Emiatt átszervezésekre és túlóráztatásokra került sor. Kedvezőtlenül befolyásolta a minőség alakulását a csarno­kok festésének, csatornázásá­nak és az atomizer leválasz­tásának elmaradása. Ugyan­csak ide sorolhatjuk, hogy a fritte-üzemben a termelés jó­részt bevizsgálatlán alapanyag felhasználásával indult be. Átmenetileg romlott a minő­ség azért is, mert a mázaske­mence tolatási idejét többször kellett módosítani. NEM HALADJÁK MEG Ilyen körülmények között sikerült a gazdálkodást úgy irányítani, szervezni, hogy a termelési költségek ne halad­ják meg az előírtakat. A leg­nagyobb megtakarítás az anyagköltségeknél jelentke­zik. Az energiánál csaknem 11 millió forint megtakarítást értek el oly módon, hogy csökkentették a fajlagos fel- használást, ugyanakkor az előírtnál kevesebb földgázt fogyasztottak el. Hozzájárult az előbbi megtakarításhoz az is, hogy a földgáznál tervezett húszszázalékos áremelkedés — jóval alacsonyabb lett. A gyártási költségeket mér­sékelte a présszerszámok élet­tartamának növekedése. A ter­vezett alatt maradtak a vám- és fuvarköltségek is. Jótéko­nyan hatott a költséggazdál­kodásra, hogy a társgyárak­nak átadott fritte nem érte el a kívánt szintet, egyes ke­mencekocsik átépítése elma­radt Jó irányba fordította a gazdálkodást hogy a gépésze­ti gyáregység kooperációban és saját maga állította elő azokat az alkatrészeket ami­ket későbben tőkésexportból szereztek be. AMI MÉG HÁTRAVAN Nem volt teljesen zökkenő- mentes az értékesítés sem. Az év elején kielégítetlen igények jelentkeztek, később pedig két nagy TÜZÉP nem vette át a termékeket, mert azok eltértek a törzsválaszték­tól. A külföldi megrendelők­nél pedig bankgarancia hiá­nya, valamint a megrendelt áruk összetételének gyako­ri változtatása okozott gon­dot a folyamatos szállításban. Ráadásul a tőkésexportra kül­dött áruk zöme az alacso­nyabb értéket képviselő fe­hér csempékből tevődött ösz- sze, ami az export gazdaságos­ságát is kedvezőtlenül befo­lyásolta. A korábban felsorolt gondok egy részén már túlvannak,, más részük megoldása folya­matban van, ugyanakkor sok még a zavaró körülmény. Mindezeket figyelembe vé­ve azzal számolnak a gyár vezetői, hogy év végéig előál­lítják a tervben előírt 3 millió csempét, és az 50 ezer négy­zetméter padlóburkoló lapot. Teljesítik a tőkésexporttervü- ket, megszerzik az előírt 54 millió forint nyereséget. Ele­get tesznek belkereskedelmi kötelezettségeiknek, üzembe helyezik a színtest gyártó üze­met, és megoldják a R—III. gyáregység teljes pénzügyi el­számolását (venesz) •uiiiiiiiiiiiiuiiiiHiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiuiiiiMiuiiiiiiiiHiiiiimmuiiiiHiiiMtHimiiiiiiimiHmiiHMNiuiiiiifiiiiiiiiiitiiiiiiuMiMMniMniittiiimnitiiiHmnfiHfmtiiiHHiiMnnitifiwuMiiiiMumiuriiiiumM»«» Bőség és hiány a karácsonyi vásárban A legtöbb kirakat már ka­rácsonyi díszbe öltözött, és, akik nézegetik az áruválaszté­kot, szintén többnyire azt ku­tatják, kinek, mit ajándékoz­hatnának. Első pillantásra minden eddiginél gazdagabb­nak ígérkezik az ünnepi vá­sár, a bőség hangulatát árasztják az áruházak, a bol­tok, de a határozott, konk­rét kívánsággal jelentkező ve­vőt mégsem tudják mindig kiszolgálni. Bőség • és hiány valóban egyidejűleg jehemzi most az áruellátást. Rengeteg a ru­hanemű, a gyermekjáték, a lakásfelszerelési cikk, sokféle rádió, televízió, magnetofon, lemezjátszó, hanglemez és könyv kapható — bizonyos fajtákat, márkákat, típusokat ennek ellenére is csak nehe­zen talál, vagy hiába keres a vásárló. Karácsonyi ajándéknak ál­talában valami különlegeset szeretnénk, valami igazán meglepőt, addig nem látottat, és ilyet jobbára a külföldi áruk közt találunk. Ismerve ezt az igényt, a kereskedelem úgy időzíti az importot, hogy a szállítmányok java az év végére érkezzen az országba így van ez az idén is: az ün­nepre szánt ajándéktárgyak­nak több mint egyötöde kül­földi eredetű. Mégsincs min­den, amit szeretnénk, mert a behozatalnak is vannak aka­dályai. A szocialista országok szállítókészsége korlátozot­tabb, a dollárért történő im­port lehetőségei csak csekély mértékben nőttek. Az itthon gyártott termékek között is akad olyan, amiből nem jut elegendő a fenyőfák alá: például a világsikert aratott bűvös kocka, vagy a Siesta betétes gyermekcipő, hogy ne említsük, mondjuk a herendi porcelánt, amelyből néhány szerény tányér sem lelhető fel a bolthálózatban. De lássuk inkább a reális lehetőségeket! A vágyva vá­gyott különlegességek között talán megérdemli az első he­lyet a kvarcóra, amely végre nemcsak az utcán, a csempé­szektől vásárolható. Árusíta­nak többfélét már a szaküz­letek is, jobb minőségűt, igaz, drágábban. Ám, amit boltban veszünk, annak alkatrész­utánpótlásáról, javításáról is gondoskodnak, garanciát vál­lalnak érte. A zsebszámológép sem el­érhetetlen, különleges auto­mata, elektronikus fényképe­zőgépek, filmfelvevők, vakuk szintén kaphatók a karácsonyi vásárban. Javult, színesedett a gyermekjátékok választéka is. És kapható többféle színes­televízió, importmagnó, hordozható rádió, sőt végre az automata mosógép is lekerült a hiánycikkek listájáról. A háztartási kisgépek, konyha­gépek között is találhatunk számos ügyes, praktikus jó­szágot. Az elegánsabb ajándéknak számító kozmetikumok között megtalálhatók a hazai ipar"jó minőségű, folyamatosan kap­ható termékei mellett az Olyan külföldi márkájúak is, amilyen a Max Factor, a Rímmel, vagy a Givenchy, il­letve férfiaknak a Shulton. Az arc- és testápoló szerek, a köl­nik, rúzsok, szemceruzák, szempillaspirálok, szemhéj­púderek kínálata általában gazdag, de a teljes választékot csak a szaküzletekben, illetve a nagyobb áruházakban lát­hatjuk. A prózaibb ruhaneműk kö­zül az irha- és bőrkabátok emelkednek ki, nemcsak szép­ségükkel, hanem árukkal is. Tavaly még hiányoztak, most, hogy megdrágultak, több jut belőlük az üzletekbe. Szeren­csére, hagyományos szövetka­bátokból és sportos, fiatalos dzsekikből szintén van ele­gendő, akárcsak divatos női csizmákból, amelyeket már többféle szárbőséggel is áru­sítanak. A pulóverek, haris­nyanadrágok között sok az import eredetű, így a válasz­ték is gazdagabb, mint a múltban. Sál, sapka, kalap, táska, kesztyű szintén renge­teg fazonban, színben látható a kirakatokban, ami annak köszönhető, hogy ezeket a ki­egészítő cikkeket nemcsak nagyüzemek, hanem helyiipari vállalatok, szövetkezetek is gyártják —, s mind mást és mást kínál. Amikor a hiány és a bőség egyszerre jellemzi a karácso­nyi piacot, akkor az tud jól vásárolni, aki időt, energiát is szán az ajándékok beszer­zésére. Mégha fárasztó is, ér­demes sokfelé, alaposan kö­rülnézni, mert a különböző vállalatok, áruházak önállóan szerzik be áruikat, így kínála­tuk is eltérő, összességében a kereskedelem árualapjai jóval bőségesebbek, mint amennyit az ország lakossága karácso­nyig megvásárolhat, de azzal is számolni kell, hogy a legke­lendőbb áruk általában már hetekkel az ünnepek előtt el­fogynak. NÓGRAD — 1980. december 6„ szombat

Next

/
Thumbnails
Contents