Nógrád. 1980. december (36. évfolyam. 282-305. szám)

1980-12-31 / 305. szám

Ételek Zrínyi Miklós konyháján Régi receptkönyveket la­pozgatva feltűnik, hogy mi­lyen sok mindenben külön­böztek őseink ételei a miénk­től. Az akkori ételeket ma már sokszor találjuk idege­neknek, mai szokásainktól, igényeinktől eltérőnek. Ez jut eszünkbe, amikor Zrí­nyi Miklósnak, a szigetvári hős rokonának, a híres köl­tőnek a szakácskönyvét ol­vasgatjuk. E könyvet halála után találták meg könyvtá­rában és azóta „Zrínyi Mik- -j lós szakácskönyvének” ne­vezik. A XVII. század elején — e könyv szerint — igen sok te­hén-, borjú-, disznó- és ba­romfihúst fogyasztottak. Ked­velték a káposztát is, melyet sokféle formában készítet­tek : húsételhez, főzeléknek, salátának, levesnek. A sok káposztásrecept közül íme az egyik: K/.POSZTAS HÚS: „Végy egy szép velős kon­cot, szép darab szalonnát az íziért, forraszd fel a húst, abárold meg, káposztával és szalonnával tedd fel és főzd meg jól eleven (erős, élénk hatású — a szerk.) borssal együtt!” A tehénhúst is sok módon készítették el, mint példá­ul petrezselyemgyökérrel, fokhagymával, eleven bors­sal, gyömbérrel. Megjegyzi a recept írója, hogy „ez szo­kott étek”, azaz nem külön­legesség, hanem mindenna­pos étel. Más ételek is készültek te­hénhússal, mint például feke­te lével, almával, vadaimé-' val, egressel, vagy ecetes hagymával, árpakásával, tor­mával és spenóttal, répá­val, sárgarépával, esetleg rizskásával is... A baromfi szinte naponta az asztalra került valami­lyen formában. A hizlalt kappant 15-féle módon le­het elkészíteni a könyv sze­rint, mint például tiszta borssal, úgynevezett törött lével (ebbe szerecsendió-virá­got is tettek), laskával, éles lével (ebben meg citromlé is volt), továbbá ugyanezeket dúsíthatták, mézzel, vagy cu­korral. Készíthették úgyne­vezett kaszás lével (ebben bors és tárkony volt), vagy német módra (itt meg sok fűszert, például sáfrányt, borsot, gyömbért, szerecsen­dió-virágot tettek ízesíté­sül). A tyúkot (tik) és a galam­bot is nagyon kedvelték. Ezekből 10-féle ételt ajánl a szakácskönyv. A ludas éte­lek az étlapok főhelyein sze­repeltek. A tyúk- (tik-) húst sok változatban kínálja, pél­dául édesen, vagy savanyúan, egressel, vagy anélkül, írós vajjal stb. A bárány sem hiányozha­tott Zrínyi asztaláról. Pirított bárányhús, sóval, borssal, köménnyel, borral és ecet­tel, valamint mézzel, sáfrány­nyal, gyömbérrel, székfűvel, kevés zsírral. A borjúhúsból 6-féle ételt készítettek, de már akkor is sok disznóhúst fogyasztottak. A vadak közül különösen az őzet és a szarvast ajánlja a szakácskönyv, de mindig mártással, aminek jó ízt ad a fehér cipó, mézes pogácsa, pirított kenyér. A nyulat 4- féle módon készítették. A sültek felsorolása 30 re­ceptben jelzi, hogy szerették a jól átsült húsokat. Ugyan­akkor kevés halétel van a könyvben, úgy látszik, Zrí­nyi nem szerette ezeket, de annál inkább a salátákat (fe­jes saláta, cikória, uborka, spárga, káposztasaláta). Mártás nélkül nem került étel az asztalra, ezekből kü­lön 15 receptet találtunk. Néhány érdekes étel Zrí­nyi Miklós szakácskönyvé­ből: Diószása (azaz mártás) Sok dióbélból készül, amit tört fokhagymával; kenyér­béllel vízben kell áztatni, jól elkeverni, majd szitán áttör­ni. Topinka (azaz boros ke­nyér) Vékonyra szeletelt fehér­kenyeret édes borban kell megáztatni, majd meghinte­ni gyömbérrel, cukorral és fahéjjal. Tehénbél Vízben megfőzve tejfellel, vagy vereshagymával... Nyelv forralt borral, ecet­tel, mézzel, mazsolával, bors­sal, sáfránnyal, gyömbérrel és székfűvel ízesítve. ☆ Bár mai ételválasztékunk és az ételek ízesítése hiá­nyos, óvatosan kell eljárnunk a régi ételek felújításakor, az idegen, szokatlan ízek miatt. Néhány szakácskönyvi ki­fejezés magyarázata: Kaszás lé: 6—7 tojás ecet- ben felverve. Fekete lé: boros vízben vérrel főtt kenyér, melyet szitán át kell törni, sóval, szegfűszeggel, hagymával, mézzel kell ízesíteni. „Tiszta borssal”: petrezse- lemlevéllel és gyökérrel, egész fokhagymával, szere­csendió-virággal, sóval, bors­sal, gyömbérrel készült. Abárolni: a megfőtt disznó­aprólék levében kifőzni. Szása: mártás. Édes lé: szalonna, sok hagymával, zöldpetrezse­lyemmel, tárkonnyal, cit­romszeletekkel (néha almá­val is), ecettel, borral, sáf­ránnyal, borssal, gyömbérrel készült. Törött lé: (főleg csukához adták): vízben sok veres­hagymával, fehér cipóval erősen felfőzött lé, amit szi­tán áttörtek, majd petrezse­lyemgyökérrel tovább főz­tek. A kész és leszűrt levet sáfránnyal, borssal, almával, gyömbérrel (a csutkájával együtt) tűzre tették. Ru.dnay János Szánkó a szatyorban Egyre növekszik az újfajta szórakoztató-' és sporteszkö­zök iránti kereslet. A klasz- szikus szánkó és ródli sok évtizedes egyeduralma is megrendült, mióta megjelen­tek a lejtőkön, hegyoldalakon a felhajtott szélű tepsihez ha­sonló, nyitott műanyag szán­kók, amelyeknek használata sok ügyességet és bátorságot kíván. Ám bármennyire könnyű is ez az újfajta le- sikló alkalmatosság, még mindig meglehetősen terje­delmes, kényelmetlen vele az autóbuszon vagy villamoson utazni, s az autónak is több­nyire csak a tetőcsomagtartó­ján fér el. Valószínűleg e hátrányok inspirálták a fel­fújható szánkó nyugatnémet feltalálóját, amikor „Jumbo” nevű szabadalmát útjára bo­csátotta, a leengedve és ösz- szehajtva akár egy szatyor­ban is elférő sporteszközt. A deltaszámy formájú fel­fújható szánkók olyan poli­észter anyagból készülnek, amelyre különleges pvc-réte- get visznek fel. Tulajdonkép­pen e kivételesen erős burok a találmány „lelke”, mert veszélyes lenne, ha a ke­ményre fújt párnát valamely kiálló kő- vagy fadarab fel­sértené, s az hirtelen le­eresztene. Az eddigi tapasz­talatok szerint a felfújható szánkó jól bírja a lecsúszás „viszontagságait”, habár az élettartama természetesen nem éri el a fából-fémből ké­szült szánkókét, amelyek több generációt is kiszolgálnak. Ezzel szemben igen olcsó az újfajta sportszer, amely hát­rafelé szélesedő csúszótest két oldalán elhelyezett kapaszko­dófogantyúk segítségével kor­mányozható. A forma persze még sokat változhat, tökéle­tesedhet, hiszen a gyakorlat jelzi a sportszer gyenge pont­jait, amelyek bizonyos for­maváltoztatással, súlypontát­helyezéssel vagy valami más módon kiküszöbölhetők. , Hideg,majd meleg idő Heti időjárás-előrejelzés az alföldi és tiszántúli Hallotta már? megyéknek Külföldi furcsaságok — hazai szemmel A Magyar Nemzet egyik au­gusztusi számában olvasható: „Három világhírű filmsztár kapta meg az -Arany pulyka-“ kitüntetést az amerikai film- kritikusoktól. Az -Arany puly­ka« az Oscar-díj ellentéte, egy-egy film legrosszabb ala­kításáért adományozzák. Az idei kitüntetettek: Richard Burton, aki több filmjével is -kiérdemelte« az aranypuly­kát, Raquel Welch, mint min­den idők legrosszabb filmszí­nésznője és végül Marion Brando, aki A kis teaház cí­mű filmet állítólag teljesen nevetségessé tette.” Mi lenne, ha nálunk is ala­pítanának ilyen kitüntetést? Persze nemcsak színészeknek, hanem gazdasági, ipari szak­embereknek is. A díj átvéte­lekor az illető köteles lenne visszafizetni az állampénztár­ba az elfuserált alakítás, téves döntés alapján keletkezett gaz­dasági kár összegét a saját zse­béből. Állítom néhány év alatt a film- és egyéb iparágakban Európa élvonalába tartoznánk és hazánk lenne a kontinens leggazdagabb állama! Való­ban? Megyei lap adta hírül: „Mi mindenféle foglalkozást ki nem eszel találékony ko­runk! Például egy ilyet: -szi­matoló«. E szakma művelőjé­nek az a kötelessége, hogy mindenüvé beleüsse az orrát, és a felismert szagok alapján következtessen arra, milyen mértékben szennyezett a le­vegő, a légkör az ipari üze­mek, a munkahelyek környé­kén. Ezt az új állást a japán kormány rendszeresítette a hivatalnoki karban.” Főnökeim nem tartanak szimatolót, mert szerintük ná­lunk kitűnő a munkahelyi lég­kör. Persze, biztos, ami biz­tos: amikor nem néznek oda, én azért szellőztetni is szok­tam! Szerb Antal írta a második világháború előtti években: „A középkor aszkétái, szent­jei és önmegtagadást hirdető irodalma dacára, a hétközna­pi valóságban távolról sem volt olyan szigorú erkölcsű, mint a múlt század vagy akár a mi korunk. A nagy aszké- tikus irodalomra éppen azért volt szükség, hogy egy kissé rendben tartsák e félbarbár népek nemi anarchiáját. Ami­ket például a humanista Pog- gio az akkori dél-német für­dők szokásairól ír — felül­múlja a mai strandélet leg­szélsőségesebb merészségeit is.” Megint bebizonyosodott: nincs új a nap alatt. A kül­földön gombamódra szaporodó nudista strandok és szexfür­dők „feltalálói” nem eredeti öt­letet valósítottak meg, hanem középkori szokásokat elevení­tettek fel. Ezek szerint várha­tó az aszkétikus irodalom-) megjelenése is? Sajátos módon küzdenek a bürokrácia ellen a brazil hi­vatalnokok: az év végén egy­szerűen kihajítják az irodák ablakain a fölöslegessé vált iratokat. Szilveszterkor az ut­cákat valósággal elborítják a különböző dossziék, feljegyzé­sek, átiratok. Nálunk ilyen „ügyirat-selej­tezés” ma nem célravezető, mert a következő évben még több papírt gyártanak bürok­ratáink. Radikálisabb gyógy­mód lenne, ha azokat az író­asztalokat dobálnák ki az iro­dákból, amelyeken a fölösle­ges át- és leiratok, feljegyzé­sek születnek. Na de ki mer ilyen íróasztal-dobálásra vál­lalkozni? Pláne szilveszterkor, amikor annyi . ember van az utcán! Külföldi sporthír a Népsza­va 1980. március 19-i számá­ban: A Central-Espanol másod- osztályú uruguayi labdarúgó- klub a legjobb játékosát, Da­niel Allendét 550 sertésborda­szeletért adta el az első ligás Rentistas csapatának. A szer­ződésben azt is kikötötték, hogy a következőkben az első osztályú klub mérkőzésenként még huszonöt szelet sertés­húst ad a kis csapatnak, hogy mérkőzéseik után össze tudja­nak ülni közös vacsorára. A közelmúltban néhány ma­gyar labdarúgó külföldi klub­hoz szerződött. Sajtónk sze- mérmetességét dicséri, hogy a szerződések anyagi oldalának részleteit nem kürtölte világ­gá. Így aztán egyik rosszmá­jú ismerősöm, most kénytelen azt számolgatni, hogy ezek a játékoscserék hány sertésbor­daszeletet hozhatnak a mi konyhánkra! Kiss György Változékonyság jellemezte az elmúlt egy hét időjárását. A hét közepén meleg volt az idő, a napi középhőmérsékle­tek 4—9 fokkal meghaladták a sokévi átlagot. Csapadék csak néhány helyen hullott, de mennyisége nem volt szá­mottevő. A hét második fe­lében egy frontálzóna érte el hazánkat. A hét végén ország­szerte hullott csapadék. Hő, havas eső, eső egyaránt előfor­dult. összefüggő, vastagabb hó­réteg csak magasabb hegye­inkben alakult ki. Ezután Kö- zép-Európa térségében egy magasnyomású légköri kép­ződmény alakul ki. Csökkent a felhőzet, szárazabbra fordult az idő. Ugyanakkor az éjsza­kai lehűlés erősödött, és több helyen mértek —10 fokhoz kö­zeli értékeket. A hét végéig párás, sokfelé ködös idő várható. Csapadék nem valószínű. A hőmérsékle­ti minimumok általában —5, —10, a maximumok —1, plusz 4 fok között lesznek, de a tartósan ködös helyeken en­nél néhány fokkal alacso­nyabb értékek várhatóig. A hét végétől időnként megnövek­szik a felhőzet, eleinte még havazás, majd havas eső, eső fordulhat elő. A következő hét elején a minimumok általá­ban —4, plusz 1 fok között, a maximumok 5 fok körül ala­kulnak. ELŐREJELZÉS A MEZŐGAZDASÁGNAK Az elmúlt héten az időszak­nak megfelelőnél enyhébb, a hét közepén szinte tavaszias időjárás uralkodott. A napi középhőmérsékletek ekkor a Dunától keletre eső területe­ken 6—7 fokkal a sokévi át­lag felett alakultak. A hét má­sodik felét lassú lehűlés jelle­mezte, de erős hajnali fagyok ekkor sem voltak, így a hóta­karó nélkül maradt őszi ve­tések ekkor nem károsodhat­tak. A hét folyamán a Duna— Tisza-közén és az Északi-kö­zéphegységben a légtöbb he­lyen 10 mm, egy-két helyen 20 mm felett alakult a heti csa­padékösszeg, a Tiszántúl nagy részen azonban 10 mm alatt maradt. A hét közepén sokfe­lé volt havazás, de összefüggő hótakaró nem alakult ki. Ezen a héten már hidegebb, az évszaknak megfelelő időjá­rás válik jellemzővé. A hét második felében többfelé le­het párásság, köd, de számot­tevő csapadék nem várható. Erős hajnali lehűlésekre kell számítani, nem lesznek ritkák a —10 fok körüli fagyok sem. Napközben valószínűleg leg­több helyen fagypont fölé emelkedik a hőmérséklet. Talajnedvesség % Megye Pest Nógrád Heves Szabolcs-Sz. Borsod-A.-Z. Szolnok Hajdú-B. Bács-K. Békés Csongrád 0—50 cm 50—100 cm 90—95 90—95 85—90 80—85 80—85 85—90 80—90 80—90 70—75 75—80 45—50 45—50 45—50 45—50 45—50 40—45 50—55 45—50 40—45 40—45 d Jó szolgálatot tesznek az elefántok a teherszállításban Laosz nehezen járható vidékein NÓGRAD — 1980. december 31., szerda

Next

/
Thumbnails
Contents