Nógrád. 1980. december (36. évfolyam. 282-305. szám)
1980-12-31 / 305. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! I1I3€SRÄ13 AZ MSZMP N QGRÁ 0, MEGYE I BIZOTTSÁGA ÉS A MEGVÉK TANÁCS; LAPJA ' - . XXXVI. ÉVF.. 305. SZÁM ÁRA: 1.20 FORINT 1980. DECEMBER 31., SZERDA Káoár Táltos látogatása Angyalföldön • ■ Ütembe lép a legnagyobb ofszetnyomda Angyalföldre látogatott kedden Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. Kíséretében volt Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára. Előbb a XIII. kerületi párt- bizottságon a párt-vb tagjaival találkoztak a vendégek, majd megtekintették a Szikra Lapnyomdának az Árpád- híd mellett felépített új of- szetüzemét. ■ A pártbizottságon Deák Gábor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a párt- bizottság első titkára köszöntötte a vendégeket, majd tájékoztatást adott a nagy múltú munkáskerület idei eredményeiről. Elmondta, hogy a kerületi nagyvállalatok helyzete rendezett, jövőjüket is megfelelően biztosították. Példaként említette a Magyar Hajó- és Darugyárat, ahol az idén is töretlenül folytatódott az 1975-től kibontakozott fejlődés. Az állami tervbizottság megnyugtatóan rendezte a további munka feltételeit; másfél milliárd forint áll rendelkezésre beruházásokhoz, mindenekelőtt a műszaki színvonal további emeléséhez. A többi nagy- vállalattal együtt a minél gazdaságosabb termelésre helyezik a fő hangsúlyt. A XIII. kerületi vállalatok jól alkalmazkodnak a gazdasági szabályozók új rendszeréhez. Legnagyobb belső tartalékaikat az üzem- és munkaszervezés javításában, a teljesítmény szerinti bérezés következetesebb alkalmazásában látják. A hatodik ötéves terv jelzi a kerület további gyarapodását. Megépül 6500 új lakás, kiemelten foglalkoznak az általános iskolák, az egészségügyi létesítmények fejlesztésével, a lakosság élet- és munkakörülményeinek javításával. Angyalföldön 35 000 nyugdíjas él, fokozott gondot fordítanak életkörülményeikre, számítanak gazdag tapasztalataikra, egészséges lokálpatriotizmusuk kamatoztatására. A politikai munkában arra törekszenek — hangsúlyozta Deák Gábor —, hogy jól éljenek a párt iránti bizalommal, őszinte, nyílt módszerekkel mindenkit meg- nyerjenek-mozgósítsanak a jó politika jó végrehajtására. A Szikra Lapnyomda Árboc utcai modern épületének megtekintésére az eddigi féléves próbaüzemelés utolsó előtti napján érkeztek a vendégek. A bensőséges fogadtatás után meghallgatták Csöndes Zoltán vezérigazgató tájékoztatóját a kiemelt nagyberuházásként megvalósult új nyomdáról. A beszélgetésen részt vett Keserű Já- nosné könnyűipari miniszter, Karakas László, az MSZMP KB osztályvezetője, Várko- nyi Péter, a Népszabadság főszerkesztője, a Központi Bizottság tagja, Acs János, a nyomda pártvezetőségének titkára, Vdczi István szb-tit- kár, Bándi Béla, a KlSZ-bi- zottság titkára, Takács Fe- rencné gépmunkás és Kiss Zoltán villanyszerelő. A házigazdák elmondták Kádár Jánosnak, hogy január elsejétől kezdi meg az új ofszetlapnyomda az üzemszerű működést. A kivitelezés eredetileg kitűzött határidejét sikerült fél évvel előbbre hozni, a beruházás — amely folytatódik — eddig 2,7 milliárd forint költsége is kevesebb a tervezetnél. Biztonság, percnyi pontosság, ezekkel jellemezhető leginkább az óriási területű, egymásba kapcsolódó üzemcsarnokok munkája. Ezt bizonyították az elmúlt hónapokban próbaüzemeléssel készített újságok — a Népsport, a Népszava vidéki kiadása és a rádió-televízió műsorújság sok- millió példányban készített számai, továbbá más nyomda- termékek gyors előállítása és kifogástalan minősége. Az új évtől itt készül ofszetnyomással a Népszabadság és a Népszava minden száma. A szedést egyelőre hagyományos módon a régi nyomdákban végzik, de az új üzemben már átállnak a fényszedésre, távolabbi elképzelés, hogy közvetlen elektronikus hírközlő kapcsolatot építenek ki az érdekelt lapszerkesztőségek, az MTI és az angyalföldi ofszetnyomda között. Az új nyomda további beruházások révén a korszerű kapacitás teljes kihasználásával — a tervek szerint — I983-ra a hazai nyomdaipar teljesítőképességének egynegyedét adja. Az ofszet-lemezkészítő, a gépcsarnok, a feldolgozóterem és a diszpécserközpont megtekintése után Kádár János, áld nagy érdeklődéssel tanulmányozta a modern nyomdakombinátot, elismeréssel szólt a látottakról, gratulált a tervezőknek és a kivitelezőknek, jó munkát, sok sikert kívánt a korszerű üzem 400 munkásának és Angyalföld minden dolgozójának. (MTI) 9S0 ezer fonna szénr IS kilométer vágat Bányászok tervei jövőre A Nógrádi Szénbányák aknaüzemei közül elsőként Tiribes dolgozói teljesítették éves tervüket, s az előirányzott 140 ezer tonna szén helyett a mai napig 17 ezer tonnával többet küldtek felszínre. Ebben kiemelkedő szerepe volt a Világosi József vezette Dózsa Szocialista Brigádnak, amelynek két tagja — a képen látható Bélán Dezső cs Lakatos Ferenc vájárok — az Vesztendő utolsó munkanapján is keményen dolgozott a fronton (Bábel László felvétele) A Nógrádi Szénbányáknál csaknem teljes pontossággal kirajzolódtak az 1981. évi tervek körvonalai. Legfőbb célkitűzésük 950 ezer tonna szén termelése és 15 ezer méter vágat elkészítése, s emellett 895 és fél milliót meghaladó árbevétel, amelynek 53 százaléka származna a főtevékenység eredményéből; a széneladásból. Az elképzelések szerint a négy mélyművelésű aknaüzem — a kányási, a ménkesi, a szorospataki és a tiribesi — éves terve nyolcszázezer tonna, amelyhez még hozzájárul a jövő esztendő közepén „belépő” mátranovák-kőtetői külszíni fejtés, ahonnan több mint százötvenezer tonna szén kitermelését várják. Mindezek mellett, bár ez a tervekben nem szerepel, az újonnan fellelt szénvagyon hasznosítására 1981-ben még — bizonytalan ideig — tovább végzik a munkát az 1-es számú, kazár-pólyosi külszíni fejtésen. A továbbüzemeltetés- sel a mélyművelés későbbi, nagyobb feladatokra történő felkészülését kívánják segíteni. A tervek szerint Kányásnak — a feltárási tevékenység növelése és a gépi vágathajtás fokozása mellett — 210 ezer, Ménkesnek szintén hasonló mennyiségű: 210 ezer tonna, Tiribesnek — az 1980. évinél mintegy 800 méterrel több elő- vájási teljesítmény mellett — 140 ■ ezer, Szorospataknak 240 ezer, az új mátranováki külfejtésnek pedig 150 ezer tonna szén kitermelése a legfőbb feladata. A szénen kívüli termelőtevékenységet folytató üzemekben; újabb termékszerkezetváltásra kerül sor, hogy a széntermelés háttériparát az eddigieknél is jobban segítsék. Páncélkaparó-teknők és vagonvontató berendezések gyártását tervezik, amelyek jövedelmezőbbek lesznek a megszüntetendő gép- és vasszerkezeti termékeknél. Emellett a drezdai elektromotorgyárral már eddig is fennállt kooperáció kereteiben jövőre még nagyobb sorozatokat kívánnak szállítani, * a motortekercsgyár- tás gazdaságosságának további javulása feltételeként. Az új esztendőben, a változó körülményekhez igazodva, szervezeti módosításokat is végrehajtanak a Nógrádi Szénbányáknál. A hatékonyabb munka végzésére az anyagosztályon belül létrehozzák a beszerzési és a gazdálkodási csoportot, a nagybátonyi gépüzem heZ csatolják a központi anyagraktárt, a földani kutató- és külfejtési üzem, valamint a fuvarozási iroda fúziójából pedig a külfejtési üzem alakul meg jövőre. A piaci és az árviszonyhoz való rugalmasabb alkalmazkodás miatt átszervezik a széntermelési és a műszaki osztályokat; helyettük a tervek szerint a bányaművelési osztály — feladata a termelés irányítása, koordinálása, az ezt szolgáló technológia és a műszaki fejlesztés lesz —, valamint az értékesítési osztály „lép életbe.” A Nógrádi Szénbányáknál — ez is a tervek között szerepel — jövőre a fegyelem további szilárdításával, a létszám > fiatalításával, a szakképzettség növelésével is hozzá kívánnak járulni az ideinél jobb eredmények eléréséhez. eS°éS.wónAo IRagyarorszag iSSS-ban Eseményekben és eredményekben, fontos döntésekben és egész népünk javát szolgáló kezdeményezésekben gazdag esztendő zárul december 31-én. Erről tanúskodik az év legfontosabb történéseinek krónikája: belpolitikai életünkről, külkapcsolataink alakulásáról, a magyar vezetők találkozóiról és tárgyalásairól külföldi államférfiakkal itthon és más országokban. Közvéleményünk megkülönböztetett figyelme övezte az év legfontosabb belpolitikai eseményét: a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusát, amely a felszabadulásunk 35. évfordulóját megelőző napokban ülésezett. Március 24. és 27. között Budapesten, az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában megrendezett tanácskozásra a több mint 800 ezer párttag képviseletében 767 küldöttet választottak. Pártkongresszus Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára ismertette előadói beszédében a Központi Bizottság beszámolóját a XI. kongresszus határozatainak végrehajtásáról. Pártunk — miként megnyitó beszédében Németh Károly, a KB titkára hangsúlyozta — nagy munka közben, egységesen, népünkkel szorosan összeforrva érkezett el a XII. kongresz- szushoz. A párt legmagasabb fórumán, az ország színe előtt — mondta — felelősen kijelenthetjük; pártunk a legutóbbi öt évben is a magyar nép, hazánk, a Magyar Nép- köztársaság odaadó szolgálatát tekintette legfontosabb kötelességének. Ez vezérelte akkor is. amikor internacionalista elveinkhez híven végezte nemzetközi tevékenységét. Erről a bizalomról szólt a Központi Bizottság beszámolójában Kádár János is, hangsúlyozva; azáltal, hogy a társadalmunk életében vezető szerepet betöltő pártpolitikáját cselekvőén támogatják a tömegek, erősödik a szocialista nemzeti összefogás. Most, átmenetileg, reálisan azt a célt tűzhetjük magunk elé, hogy valamivel lassúbb fejlődési ütem mellett, a gazdasági fejlődés minőségi tényezőinek kibontakoztatásával, a termelés nemzetközi versenyképességének fokozásával javítsuk a népgazdaság egyensúlyát és szilárdítsuk meg az elért életszínvonalat. Arra kell törekednünk, hogy társadalmunk erkölcsi arculatát tekintve is egyre inkább a munka társadalma legyen. Minden munkahelyén azoknak a dolgozóknak legyen hitelük, becsületük, tekintélyük, azok boldoguljanak, akik eleget tesznek vállalt kötelezettségüknek, akik tisztességesen élnek és dolgoznak. Az előttünk álló feladatok — hangsúlyozta Kádár János — nagyok, de megoldhatók. Nehezebb akadályokat is leküzdöttünk már. Van világos célunk és van erőnk. A munkáshatalom, a dolgozó nép állama szilárd. A magyar munkásosztály, a szövetkezeti parasztság, az értelmiség, a magyar nép számtalanszor bebizonyította, hogy nemes célokért kész és tud odaadóan dolgozni. Munkánkban támaszkodhatunk népünk tehetségére, öntudatára, helytállására, tettrekészségére. Építhetünk a szocialista közösség keretében megvalósuló sokoldalú együttműködésre, a nemzetközi szolidaritásra. Megalapozottan bízhatunk abban, hogy feladatainkat közös erőfeszítéssel, a nemzet alkotó erőinek összefogásával megoldjuk, a Magyar Nép- köztársaság töretlenül előre halad a szocialista fejlődés útján. Sokan és sokféleképpen, de valamennyien egyetértőleg visszatértek ezekre a főbb gondolatokra a kongresszusi vitában is, amelynek során 57 felszólalás hangzott el, a társadalom minden rétege és több nemzedéke részéről. Kádár János vitaösszefoglalója után elfogadták a KB beszámolóját és a Központi Ellenőrző Bizottság által beterjesztett jelentést is, majd határozatot hoztak a soron következő évek feladatairól külpolitikánkban. társadalmi és politikai viszonyaink fejlesztésében, a gazdasági építőmunkánkban, az életszínvonal, a> szociális ellátás területén, az ideológiában, tudományban, művelődésben, a párt- és tömegszervezeteket illetően, valamint a párt nemzetközi munkájában. Fontos döntések- A Központi Bizottság, ez évben nyolc alkalommal ülésezett. Februárban és a márciusi ülésen, amelyet a Központi Ellenőrző Bizottsággal együttesen tartottak, a kongresszus politikai és szervezeti előkészítéséről volt szó. A kongresszuson újjáválasztott Központi Bizottság, megválasztotta a 13 tagú Politikai Bizottságot, a titkárságot, a KB mellett működő munka- bizottságokat, kinevezte a párt lapjainak és folyóiratainak főszerkesztőit, illetve a KB apparátusának osztályvezetőit. A további üléseken az időszerű nemzetközi kérdésekről négy alkalommal hangzott el tájékoztató. Napirendre került a VI. ötéves terv előkészítése, az 1980. évi országgyűlési és tanácsi választások lebonyolítása, tárgyaltak a népgazdasági terv végrehajtásának első félévi tapasztalatairól, elfogadták az iparirányítás fejlesztésének alapelveit, kidolgozták a tag- díjfizetés új. rendjét, határozatot hoztak a párt vezető testületéinek munkarendjéről és munkamódszeréről, megvitatták és elfogadták a VI. ötéves terv, illetőleg az 1981. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveit, s döntöttek szervezeti és személyi kérdésekben. Az országgyűlés négy ülésszakot tartott. Márciusban törvényt alkotott az atomenergiáról, s beszámolót hall-, gatott meg az Elnöki Tanács munkájáról, továbbá — a legfőbb ügyésznek, illetve a Legfelsőbb Bíróság elnökének előterjesztésében — a szocialista törvényesség érvényesüléséről, a jogalkotás és jog- alkalmazás helyzetéről, mivel az 1975. június 15-én megválasztott országgyűlés megbízatása ez év június 15-ig tartott, a parlament felhatalmazta az EJnöki Tanácsot, hogy — az alkotmány előírásainak megfelelően — tűzze ki az országgyűlési képviselők és tanácstagok általános Választását 1980. június 8-ra. Az újonnan megválasztott országgyűlés, amelyben 352 képviselő kapott mandátumot, június 27-én megtartotta alakuló ülését. A Minisztertanács öt évre szóló munkaprogramját —, amely a társadalmi élet minden fő területét átfogja — az országgyűlés az őszi ülésszakon tárgyalta meg és fogadta el, amikor törvénybe iktatta a Magyar Népköz- társaság 1979. évi költségvetésének végrehajtását is. A kormányprogram kidolgozásához —, miként Lázár György hangsúlyozta — a XII. kongresszus határozatait és azokat a célokat vették alapul, amelyeket a választási felhívásban a Hazafias Népfront megfogalmazott. Ezek szellemében kívánjuk továbbfejleszteni, a feladatok megoldására alkalmasabbá tenni a kormány irányító munkáját, javítani és és egyszerűsíteni az államigazgatást, még teljesebben kibontakoztatni közéletünk éltető elemét, a szocialista demokráciát, erősíteni társadalmunk szocialista vonásait A kormány programját a vitában felszólaló Kádár János reálisnak, előremutatónak értékelte, mert —, mint mondta — valójában politikánk, szocialista építésünk, jobb jövőnk alapkérdéseit öleli fel. Törvények Decemberben — két héttel az új esztendő és a következő középtávú tervidőszak indulása előtt — az ország- gyűlés törvénybe foglalta a népgazdaság VI. ötéves tervét, elfogadta a' Magyar Népköztársaság 1981. évi költségvetéséről és a tanácsok 1981—85. évi pénzügyi tervéről szóló törvényjavaslatot, s a honvédelmi törvény módosításával 24-ről 18 hónapra csökkentette a sorkatonai szolgálati időt. A VI. ötéves népgazdasági terv az MSZMP XII. kongresszusán elfogadott határozatokban foglalt társadalmi és gazdasági célok megvalósítását szolgálja; tekintetbe veszi a népgazdaság fejlődésének eddigi tapasztalatait Is előrelátható feltételeit. Az 1981—85. közötti években az a fő gazdasági feladat, hogy tovább erősödjék a társadalom fejlődésének gazdasági alapja; a tudomány és a technika eredményeire, a nemzetköz gazdasági együttműködésre ■> kü» (Folytatás a 2. oldalon^
