Nógrád. 1980. december (36. évfolyam. 282-305. szám)

1980-12-04 / 284. szám

Köszönő viszonyban önmagával

Orosz István kiállítása Salgótarjánban

Oroßz István salgótarjáni pedagógus-festőművész a kívánatosnál hosszabbra sikeredett távoliét után újra szű- kebb pátriájában állított ki. Az MSZMP Nóigrád megyei Bizottsága oktatási igazgatóságának megyeszékhelyi épületében a látogató tizenöt, időben meglehetősen szórványosan keletkezett akvarellt, illetve kvas- technikával készült lapot láthatott. A képek témái három főbb csoportba sorolhatók. Az elsőben — egyébként keletkezésüket tekintve ezek a legfrissebbek — történelmi sorsfordulókhoz kapcsolódnak a művek, a másodikban az élet hétköznapi, aprónak nevezett tényei jelennek meg, a harmadikban a „vidék” bontakozik ki előttünk, az ember nélküli táj, mely mégis minden szeletében az emberre emlékeztet, az embert idézi.

Orosz István alkotásai —, hemegy a mostaniak közül — a nyáron a szomszédos Pest megyében vándoroltak, Cegléden és a ceglédi járás négy községében „mutatták meg” magukat az érdeklődőknek. Hogy sikerük' volt, vitathatatlan. Kedvező fogadtatásukra garancia a rajzpedagógus művész tehetsége, művészi

látás- és ábrázolásmódja, a természetes egyszerűség és közérthető mondanivaló.

Mindezek afett nem azt értjük. hogy Orosz István megalkuszik. s műveinek megalkotásakor a „könnyebb”, népszerűbb Irányba halad, hanem azt, hogy jól ismeri önmagát, képességeinek sajátosságait, 8 azokat festi ki magából keresetlen következetességgel. Nem sarkallja a mindenáron váló újítási szándék, a formai és tartalmi újkeresés szüntelen heve; jár évtizedekkel ezelőtt meg-' lelt útján, elnyerve ezzel rokonszenvünket. Képei, lehetnek színben harsányak, áttűnésekben feloldódóak, vagy súlyosan tompák, egyetlen kéz nyomáról árulkodnak —, tehát stílusuk van. Ez pedig olyasféle értékű megállapítás egy festőművész számára, mintha a divattervezőnek azzal hízelegnek, hogy az utcán felismerték a ruháit.

A politikus, közéleti mondanivaló az Aurora és a Vörösen kelt a nap... (Salgótarján, 1919) című kompozíciókat jellemzi. Mindkettő festői megoldása alkalmazkodik a témához, a lapokat a fekete, a vörös, a barna, általában a mély színek különböző tónusai uralják, e

Filmklub a filmmúzeumban

Újabb színfolttal gazdagodott a közelmúltban Salgótarján kulturális térképe A Filmtudományi Intézet és a Nógrád megyei Moziüzemi Vállalat szervezésében november 21- től, hetente bemutatnak egy- egy filmet a November 7. Filmszínházban, a budapesti filmmúzeum filmjei közül. A filmmúzeumi hónapok bemutatóira péntekenként este 10 órakor kerül sor, de — az érdeklődéstől függően — a ter- , vek szerint lehetőség nyílik arra is, hogy a hétvégeken más időpontokban is vetítsék ezeket az alkotásokat.

Ezzel tehát — a filmbarátok köre és a filmklubuháló- zat mellett — tovább bővült á speciális filmigények iránti kínálat, s noha a filmmúzeum állománya sem kimeríthetetlen, jó ideig biztosítani tudja a filmcsemegéket.

Meglehet kissé szerencsétlen dolog, hogy a filmmúzeu- ml filmek vetítése gyakran egybeesik az ugyancsak péntek esténként tartandó film- klubelőadásokkal, de mint minden rosszban, ebben Is van valami jó. Hiszen így a filmklub tagjainak a foglalkozások után csupán át kell sétálniuk a művelődési központból a filmszínházba, s így „két legyet üthetnek egy csapásra”.

Elvben ez valóban nem jelent „merényletet” a filmművészettel szemben, mert felfoghatók úgy Is, hogy a fajsúlyosabb műélvezet után következhet a kikapcsolódás Hiszen a filmmúzeum filmjei szélesebb közönségigény kielégítésére hivatottak.

Csakhogy a fümmúzeumi hónapok programjából kitűnik, hogy a filmek többsége nemigen marad alatta a filmklub filmjeinek. Igaz ugyan, hogy — megvalósításukat tekintve — bátran számíthatnák a nagyközönség érdeklődésére, de ez egyszersmind nem jelent értéktelenséget. Sőt! Arthur Penn híres gengszterfilmje a BONNIE ÉS CLYDE, vagy a Beatles- együttes tagjainak főszereplésével készült zenés angol produkció a HELP, a maga nemében jelentős művészi alkotás. De ide sorolhatjuk nyugodt lelkiismerettel a sorozat minden bizonnyal slágerfilmjét, George Roy Hill BUCH CASSIDY ÉS A SUNDENCE KÖLYÖK című westemjét is. És akkor még nem is említettük Pier Paoló Pasolini sokat vitatott alkotását az OIDIPUSZ KIRÁLY-t.

A „filmmúzeumi filmek” megjelölés sem kell, hogy bárkit zavarba ejtsen! John Huston 1941-ben készült MÁLTAI SÓLYOM című kémfilmje kivételével, egytől-egyig a hatvanas években készült filmeket láthat a közönség. Olyan alkotásokat, melyek gazdasági vagy egyéb szempontok miatt nem jutottak el idejekorán az országos mozihálózatba. A filmmúzeumi hónapok filmjei tehát sokkal inkább „filmklubfilmek” mint a filmklub filmjei, mélyek viszont klasszikus voltuknál fogva joggal tarthatnának számot bármely filmmúzeumi előadássorozatra.

De nem a filmklub és a filmmúzeum összevetésére vállalkoztunk, még csak nem is a vetítési napok kényszerű egybeesését akartuk kifogásolni — tudván, hogy nem szándékos volt az „egyeztetés”. Csupán arra kívántuk felhívni olvasóink figyelmét, hogy az a sorozat, amely remélhetőleg a jövő évben is folytatódik, az igényes filmbarátok érdeklődésére éppúgy számot tarthat, min azokéra, akik a moziban kizárólag szórakozást keresnek. — tér

mezőből izgatottan ki villanva a menetelő matrózok, katonák, munkások szálas alakjai. Expresszív erő sugárzik mindkét alkotásról.

A tájképek: a Tavas a a Tavasz a parkban, a Csónakok, a Holtágban, a Balatoni mólón, a Ködös Bodrog, az Ipoly-parti fák — ebben is különböznek a közéleti fogan tatású művektől — az impressziók jegyében, a pillanatnyi látvány- és élményanyag kifejezésében születtek, hordozva magukban a művész természetszeretetét, a változatos táj iránti finom fogékonyságét, sejtésektől kísért tiszteletét. E képeknek különösen érzelmi, hangulati hatásuk erős, éppen úgy, mint a hétköznapiságot feldolgozó alkotásoknak, nevezetesen: a Reggelnek, a Fo- nóbannak, az Emlékezésnek, a Felröppenő madaraknak. Ez utóbbiak kifejező példái annak, miként lehet gondolatilag érdekessé tenni az ismétlődő egyszerűséget, ha tetszik: monotóniát Az Emlékezés ablak előtt álló női figurája, a kék színben domináló háttérrel, pontosan érezteti lelkiállapotát, s a kép festői megformálása, főként a kék tisztaságával, utal az emlékezés múltbeli tartalmára.

Természetesen nincs szándékunkban hasonlóan elemezni a többi látott képet, hiszen a szemlélőtől függően más-más gondolatot érzelmet kelthetnek, lényegi eltolódás nélkül, másrészt csupán jelezni kívántuk a magunk álláspontját

A negyvenedik életévében járó Orosz István pedagógus-festőművész, újabb hazai kiállítására — ismételjük —, éveket vártunk, s nem hiába. A salgótarjáni oktatási igazgatóság tárlata bizonyítja egy olyan festő tehetségét akinek tarsolyában sokkal több lapul, mint Menynyit most nekünk megmutatott S hogy képes lesz-e végül is minden kincsét megmutatni, az tőle is függ. Füzesi István, az oktatási igazgatóság tanszékvezetője

mondta megnyitó beszédében, célozva a művész és saját tehetségének viszonyára: Orosz István olykor magával sem volt köszönő viszonyban, most úgy látszik, köszön magának.

Orosz István jövőjének kulcsa ennek a köszönő viszonynak a megtartásában rejlik.

(sulyok)

MAGÄBAROSKADT idős asszony várakozik a kis irodában — elszökött lánya megkeresésében kér segítséget. Nem először van ilyen gondban: a négyesztendős korában örökbe fogadott kislány egyre inkább „kicsúszik a kezükből”, többször elcsavargott már, erkölcsileg veszélyeztető helyzetekbe sodródott. Amit Svecz István, a salgótarjáni járás hivatásos pártfogója segíteni tud: elindítja a „keresési mechanizmust” ... Csak részben sikerülhet az okok feltárása, alig-alig van mód bensőségesebb beszélgetésekre, igazi pedagógiai segítésre. Legtöbben akkor jönnek csak, amikor már „ég a ház", és a járási hivatal igazgatási osztályán a hétfőnkénti fogadónapra biztosított kis helyiség sem mindig alkalmas elmélyültebb beszélgetésre... (A fent említett eset mai állása: a 16 éves kislányt megtalálták. Jelenleg intézetben van; a szülők kérték az örökbefogadás felbontását. Valószínűleg egy Pest megyei intézetbe kerül, a vérszerinti apa lakóhelye közelébe.)

— Honnan van ennyi optimizmus benned még most is? — kérdezik sokan tőlem. Van, aki közben naivnak gondol... Sokak szemében reménytelen esetek az „ügyfeleink”, olyanok, akiknek már számtalanszor szavaztak bizalmat, de visszaéltek vele. Ám kérdezem én: mi van, ha mi sem bízunk bennük, „leírjuk” őket, pedig sok esetben a körülmények áldozatai.

Svecz István pedagógiai képzettsége mellett egy másik komoly „Iskolát" tud a háta mögött: amikor 1978-ban erre a területre került, már hét évet a büntetésvégrehajtásnál dolA Stromfeld Aurél Gépészeti és Gépgyártás-technológiai Szakközépiskolában az idén végeznek utoljára Salgótarjánban azok a diákok, akiket még a régi típusú tanterv szerint oktattak. Az alsóbb évfolyamok tanulói a jövőben az új oktatási rendszernek megfelelően egy műhelyfoglalkozás helyett hetente kétszer vesznek részt szakmai gyakorlaton, hogy esztergályos és lakatos ismereteiket fokozottan sajátítsák pl. Képünkön Göröcs Endre IV. d. osztályos tanuló, az idén érettségizők közül.

4 NÓGRÁD — 1980. december 4., csütörtök

Hazai tájakon (11.)

Az öfvenházas faluban

A zalai táj hasonlíthatatlan. Egyedülálló. Völgyek, dombok, erdőszigetek. Szelídgesztenyék, szilvafák és piros levelű bokrok. Kicsiny falvak még kisebb hajlékokkal. Fehér présházak és öreg borospincék.

Valamikor régen a Göcsej és a Hetés tudósa, Gönczi Ferenc még gyalog járta be a vidéket. Mit látott, mit észlelt? Minden bizonnyal azt is, hogy a zalai síkság másféle, mint az Alföldé. A hegyek nem olyanok, mint a Bakony rengetege. Az erdők másképpen zúgnak, mint a Mátrában, s a dombok sem úgy simulnak egymásra, mint például Nógrádban. A zalai vizek, a Kerka, a Válicka, a Zala sem úgy csordogál, mint más folyócskák, hanem valahogy szelídebben, csendesebben, rejtelmesebben.

Zala: Kis morzsa a föld abroszán, de fzes morzsa.

Ennek a megyének legszebb része a Göcsej. Ember legyen a talpán, aki megmondja; hol vgn Göcsej. Kosztolányi szerint^ ha az ember a Göcsejjel határos faluhoz ér, s megkérdi, azt válaszolják: „Ez még nem!”

.............A

s

zomszéd falu, már igen!” ... S a következő faluból visz- szaküldik az előzőbe.

Ám higgyünk Gönczi Ferencnek: Göcsej határát a Zala, a Kerka és a két Válicka húzza meg. Göcsejt erdő borította, ma már nem. Falvai a horpadások mélyén, á vízmosás mentén épültek fel. A dombokat szőlők koronázzák. A girbe-gurba sorok fölött egy-egy templom, kápolna. Látszólag egyhangú, zárt világ. Ezt a világot — nem egy óriás, de egy óriás szándék — ötvenházastól felemelte, és letette Zalaegerszegen. így nevezik: Göcseji Falumúzeum.

Talán még igazabb is a valódinál. Itt is csordogál egy kis patak a rozsszalmával — zsúppal — bevont ódon házak, a füves udvarok között. „Áll a malom, áll a vitorlája.” Ütmenti pléh Krisztus néz le ránk bánatosan, öreg porták, füstszagú építmények a kéménytelen falucskában. ...................................................k .

Z

suppfedelű ház

Egy valami hiányzik csak: nem lakja senki a hajlékokat, nem kapirgál tyúk az udvarokon, nem röfög disznó az ólban. így hát arról csak kint az igazi Göcsejben győződhetünk meg, hogy Göcsej lakói nagyon barátságosak, vendég- szeretők. Ám a falumúzeum útjait, házait a kirándulók tarka serege lepi el, nagyobb zajjal vannak néha, mint az igazi faluban.

Az épületek a kovácsműhely kivételével, keresztvéges borona falúak, fából készült, de legalábbis favázas építmények. Kéménye csak a kovácsműhelynek van. A füstög- ház, a füstöskonyha égésterméke szabadon szállt a magasba. Ezekben a lakóházakban három helyiséget találunk: szobát, konyhát, kamrát. Később aztán építettek hozzá egyéb rendeltetésű „sejteket” is.

A legérdekesebb és a legrégibb a felsőszenterzsébeti füstösház. Azok a parányi ablakok! ... A durva kivitelű fekvőpadok...! És egy kamra nagyságú kis nászszoba; egyetlen, kicsiny, szalmazsákos ágyacskával. Szekrény helyett egy rúd az ágy fölött; erre akasztotta föl, göncét az ifjú pár. Itt el kell időzni, ebbe a helyiségbe bele kell szagolni, hogy meggyőződjünk arról, hogyan élt hajdanán a szegényparaszt, a jobbágy.

Szabó József és Zsuppán

József milejszegi lakosok éppen a füstösház zsúppfedelét javították ottjártunkkor. Mint mondották; >az épület tulajdonosa, Józsa Jánosné még 80 éves korában is eljött ide, a hajdani házacskájának küszöbére sírdogálnl. Hiába kapott a tanácstól annyi pénzt, hogy egy szép, új téglaházat építhetett magának, az ódon sárfalak visszahúzták... emlékezni a régi időkre.

De barangoljunk tovább! A Göcseji Falumúzeum épületei egy régi mezőgazdasági kultúráról, gazdálkodásról, életmódról árulkodnak. Érdemes megtekinteni a sajátos építészeti stílusról árulkodó kálóc- fai parasztházat, a sövényfalú méhest, a Néprádfáról való pajtát, a Kávásról származó portát, a hottól kettős istállót, vagy a bagodvitenyédi kamrás ólakat. A zalalövői kávás-ház, a csődéi kerített udvar, a pincék és galambdúcok egy mesebeli mikro-; világ „kövületei”, tanúi.

Nem árulunk el mindentt Azt az élményt, amit ennek a csöpp falunak látványa ad, csak személyes tapasztalattal lehet megszerezni. Legyen hát a következő — autóbusz-, vonat-, vagy autóstúra — úticélja Zalaegerszeg, a falumúzeum, és ha tavaszodik, maga Göcsej.

Szfits Dénes

Tűzoltás helyett megelőzést!

Fiatalok védelmében

gozott, fiatalok körében. Ez

adott alapot a nagyobb megértéshez, az okok, összefüggések látásához, sérült személyiségű, félresiklott életű fiatalok neveléséhez.

— Nógrád megye „előkelő helyen”, az első harmadban van a megyék között a fiatalkorú bűnözésben. Nagyarányú a nyolc általánost el nem végzett felnőttek százaléka, az átlagosnál magasabb a cigányok számaránya. Különösen a cigány fiatalok körében tapasztalható, hogy keveseknek van életterve, életcélja. Amikor erről kérdezősködöm, azt mondják: segédmunkás akarok lenni és élni, mint a többiek. Ahol ennél magasabb szintű törekvés jellemző, ott már kevesebb a hozzánk tartozó eset. Tulajdonképpen a végső célunk — bár ez maximális terv marad a legtöbb esetben — a teljes személyiségátrendezés. Mindenkiről minél teljesebb személyiségrajzot kell a fejünkben őrizni, hogy meg tudjuk találni azt a módszert, amellyel elindíthatunk valakit, kizökkenthetjük a régi énjéből. Hozzám 25 utógondozott tartozik — többségük már bűncselekményt elkövetett fiatal, próbára bocsátottak,- felfüggesztett szabadságvesztésre Ítéltek. Tizenegy gyermek van különleges intézetben, öten pedig előgondozottak: ők a bíróság ítélete előtt állnak, a nyomozati szakaszban.

— Ügy tudom, a hivatásos pártfogó szakmai irányításával dolgoznak a társadalmi

pártfogók és feladataik közé tartozik a kapcsolattartás az iskolákkal, gyámhatósággal, rendőrséggel és mindazokkal, akik a pártfogolt, veszélyeztetett gyermekek, fiatalkorúak érdekében tehetnek valamit.

— A salgótarjáni járásban 102 fiatal és gyermekkorú mellé 32 társadalmi pártfogó van kirendelve. Rengeteget jelent az ő munkájuk: a veszélyeztető tényezők ellenére többen az ő segítő tevékenységük, gyakorlati segítségnyújtásuk, baráti szavuk hatására nem sodródnak olyan helyzetbe, ami a bűnözés felé visz. A gyermek- és ifjúságvédő intézet el is ismeri ezt a társadalmi munkát: csak a mi járásunkban 50 ezer forint jutalmat oszthatunk ki karácsony előtt a legjobbak között. A gyámhatósággal, a tanácsokkal és iskolákkal azért fontos a jó együttműködés, hogy javuljon a felderítő, megelőző munka, minél hamarad segíthessük a veszélyeztetetteket. Egyik legnehezebb körzetünk Mátravere- bély. Itt a gyámhatósági nyilvántartásban kilenc utógondozott és két (!) veszélyeztetett szerepelt korábban. A munkatervemben is „előírtam magamnak”, szisztematikusan fel kell mérni a valós helyzetet. Végül csecsemőkortól fiatal - korúaklg 103 veszélyeztetettet derítettünk fel, közülük 51 került gyámhatósági nyilvántartásba. Sem az óvodai, sem az iskola veszélveztetettségi nyilvántartás nem öncélú: differenciáltan lehet mehatározni, milyen intézkedés szükséges a gyermek érdekében. A csecsemőknél még nincs pártfogó, a védőnő (illetve sajnos, csak helyettese van), figyel - ínét kell felhívni, a többieknél a nevelési intézmények sajátos eszközeivel lehet hatékonyabban tenni valamit, csak ezután következhet a gyámhatósági segítés, intézkedés. A jegyzőkönyvi figyelmeztetés és az intézeti elhelyezés között egy tucatnyi forma van — ha jól működik az ifjúságvédelmi albizottság, ifjúságvédelmi személettel közelednek a gyerekekhez a pedagógusok, ezeket ki is használják a gyermek érdekében. A legjobbak közé tartozik a nagybátonyi albizottság — pedagógusok, üzemi dolgozók egyaránt vannak benne.

SOKSZÍNŰ, ÖSSZETETT és

bizony, nem könnyű a hivatásos pártfogó munkája. Az ifjúságvédelmi tevékenység alapja csak a folyamatos nevelés lehet; csak így tűzhetnek ki követhető normákat, értékeket a fiatalok elé. A pártfogó viszont gyakran csak felügyel, összekötő — hogy tanköteles korig minél többen elvégezzék az általános iskolát, hogy ha a tanulás nehezen is megy, érdeklődésük, képességeik kibontakozhassanak, sikerélményt kapjanak, be tudjanak illeszkedni egy- egy közösségbe, társakra találjanak a veszélyeztetett gyerekek, abban a pedagógusok, a munkahelyi vezetők, kollektívák szerepe elsődleges. Így a hivatásos pártfogó optimizmusának a gyökerét ke- kesve azt fogalmazhatjuk meg: bízik abban, mind több segítője akad.

G. Kiss Magdolna

I