Nógrád. 1980. december (36. évfolyam. 282-305. szám)
1980-12-21 / 299. szám
Á torziós inga Á tudomány varázsvesszeje Eötvös Loránd (1848—1919.) Mintegy 350 éve hajtotta végre Galileo Galilei a tudománytörténet egyik legjelentősebb kísérletét. Pisa egyik magas tornyából fá- és ólomdarabokat ejtett a földre, hogy esési sebességüket megállapítsa. Galilei már leszögezte elméletileg is, és a kísérletek is ezt igazolták, hogyha eltekintenek a levegő ellenállásától, minden test egyenlő gyorsulással esik. Ezt a gravitációs gyorsulást azóta sokan mérték. A kísérletek ezután fokozatosan fejlődtek: Newton 1/1000, Eötvös Lo- ránd torziós ingájával 1889- ben 1/20 000 pontosságot ért el, majd a göttiogai egyetem 1908- ban (kiírt pályázatán munkatársaival már 1/200 000 000 ..pontosságot ért el. E tanulmányáért Eötvösnek ítélték 1909- ben a göttingai egyetem 1 Benecke-díját. Ha Eötvös torziós ingájának jelentőségét meg akarjuk " ismerni, leghelyesebb, ha a nagy magyar tudóst magát Az Eötvüs-inga 1930-as változata idézzük: ...... A középkor előí téleteinek és csodaszereinek lomtárából előkerestem a varázsvesszőt és — nem imádsággal, nem is ördöngösséggel, hanem a vesszőt, melyről a varázs az idők folyamán amúgy is lekopott, hozzá jobban illő mechanikai érvelésekkel arra bírtam, hogy rejtett kincseket mutasson, sem arra, hogy ellenségeimet — ha vannak —, megjelölje: csak azt kívántam tőle, engedjen bepillantani annak az erőnek rejtvényeibe, me^y a Földön mindent mozgat, mindennek kijelöli a helyét...” Eötvös torziós ingója azon a 'felismerésen alapul,' hogyha a föld alatt nagy, a környező kőzetektől eltérő fajsúlyú tömeg (érc, vagy olaj) van, ott a nehézségi erő iránya megváltozik. A tömegvonzás törvénye értelmében a testek tömegükkel arányos vonzerőt gyakorolnak egymásra. A Földnek, mint égitestnek a testekre gyakorolt Hogyan készül az áram ? A hőerőművekben a kazánba betáplált energiahordozóból nyert hőenergiát a turbina alakítja ót mechanikai energiává. Ennek_ villamos energiává történő átalakítását a generátor végzi, A generátor forgórésze egy egyenárammal gerjesztett nagy teljesítményű elektromágnes, amely a turbinánál való közvetlen kapcsolata révén másodpercenként 50 teljes körforgást végez. A generátor állórésze egy nagy méretű vasmag, amelynek e célra kiképzett csatornáiba helyezik el a generátor állóirészének a tekercselését. Az állótekercsekben a belső térben körbe forgó mágnes feszültséget indukál. Ha a generátor kapcsain jelentkező feszültségre fogyasztót kap- csolnuk, akkor a fogyasztó méreteitől függő nagyságú terhelő áram alakul ki a generátor tekercsrendszerében. A generátor — technológiai feladatának teljesítése közben — úgy. viselkedik, mint egy villamos kályha: az áram hatására a tekercsanyag ellenállásán jelentős mennyiségű hő, ún. veszteségmeleg . képződik. Ezt megfejelő hűtőközeggel el kell távolítani, mert a melegedés károsítja a szerkezeti és szigetelőanyagokat A korszerű, nagy teljesítményű generátoroknál az állórész jól vezető vörösrézből készített meneteiben nagy tisztaságú desztillált hűtővíz kering, amelyet a gép testén kívül elhelyezett szivattyúk keringetnek, a visszahűtésről pedig külön hűtőrendszer gondoskodik. De a forgórész tekercselését is hűteni kell oly’ módon, hogy a generátorházon belül hidrogéntöltetet tartanak. A hldrogéngáznak ugyanis jóval nagyobb a hőfelvevő és hőátadó képessége, mint a levegőnek, másrészt sokkal kisebb a sűrűsége. A generátor segédberendezései kettős feladatot teljesítenek. Ezek egyik része a generátor pillanatnyi terhelési állapotának megfelelő gerjesztőáram előállításáról és ennek szabályozásáról gondoskodik, a többi az üzemelő generátor hűtéséhez szükséges feltételeket biztosítja. Egy 200 megawattos generátor teljes súlya kb. 280 tonna. Az állórész tekercseiben indulkált feszültség nagysága pedig kb. 16 000 volt. Reaktor Plzenből A plzeni Skoda Művekben befejezéshez közeledik a paksi atomerőmű első reaktoregységéből hátralevő részek készítése. A csehszlovák nagyüzem a 440 megawatt teljesítőképességű, szovjet WER típusú reaktor első és legnagyobb alkotó elemét, a 215 tonna súlyú nyomótartálytestet ez év márciusában küldte el Paksra. Most már vége felé járnak a nyomótar- taiy 12 méter magasságú felr só blokkjának és a reaktor belső részelnek munkái és a plzeni kombinát reaktorszerelő csarnokának dolgozói azon igyekeznek, hogy januárban és februárban ezeket a gyártmányokat is sorfa útnak indítsák. A Magyarországnak készülő atomreaktor egyben a Skoda Művek és az újonnan kifejlesztett csehszlovák atom- energetikai gépipar első ilyen nagy értékű és nagy igényű terméke. vonzó hatása a nehézségi erő. Ha a Föld egyforma sűrűségű anyagból állana, akkor a középpontjától számított azonos távolságokban ennek az erőnek mindenütt ugyanakkorának kellene lennie. A különböző sűrűségű kőzetek egyenlőtlen eloszlása következtében azonban a nehézségi erő helyről helyre változik. A mélyben levő nagyobb sűrűségű kőzettömegeket a felszínen a nehézségi erőnek az elméletileg számítottnál nagyobb értéke jelzi. Az Eötvös-inga tartórúdja csak vízszintes irányban foroghat el, az inga tehát csak a vízszintes irányban legnagyobb nehézségi erőt jelzi Ezt azonban igen érzékenyen. Már azt; is kámiutatja, ha a nehézségi erő értéke egy centiméter távolságon belül egy billiomod résszel megváltozik. Ez az 1890-ben szerkesztett inga még ma is a világ egyik legérzékenyebb műszere. •Eötvös mérései mutatták ki először, hogy a 'tömegvonzás által kifejtett erő, amelyet Newton ismert fel először — a tömeggel arányos, a két test között fellépő vonzóerő egyedüli oka maga az anyagban keresendő és nem másban. Einstein talán sohasem mondta volna ki alapvető tételeit az Eötvös-inga nélkül. A hajnalodé atomkorszak egyik alapkövét is Eötvös rakta le. A világ egyik legrégibb tudományos folyóirata a Scientific American 1961. évi decemberi számában R. H. Dieke „Az Eötvös-kísérlet” című terjedelmes cikkében megírta, hogy a princetowni egyetem kollektívája megismételte módosított formában Eötvös kísérletét és megállapították, hogy: „figyelembe véve a kísérlet lehetséges hibaforrásait, szinte hihetetlen, hogy Eötvös ilyen pontossággal tudott mérni. Az új kísérletek azt is bizonyíthatták volna, hogy Eötvös tévedett, de éppen ez nem történt meg”. Papp János Tudomány-technika Az orvostudományi egyetem kutatószobáiban Gyógyszerrel az infarktus ellen SZÁZ ESZTENDEJE diagnosztizálták az első szívinfarktust, Az akkori kuriozitás ma a fejlett országokban népbetegség. Az orvostudomány fejlődésével, az új gyógyszerek feltalálásával visszaszorították a világ nagy részén a fertőző betegségeket, járványokat, legyőzték a régebben tömegesen pusztító betegségeket. A másik serpenyőben viszont új népbetegségek kialakulása figyelhető meg. Itt elsősorban a rákra, valamint a rohamosan emelkedő szíves érrendszeri megbetegedésekre kell gondolni. Ez utóbbiak teszik ki a fejlett ipari országokban az összhalálozás több mint 55 százalékát. A szív- és érrendszeri megbetegedések között előkelő helyet foglal el a koszorúér-elmesze- sedésből következő szívinfarktus. (A koszorúerek meszesedése folytán elzáródás keletkezik, emiatt elhalnak a szív bizonyos izomterületei.) Az infarktus megelőzésére, gyógyítására saakem berek serege fogott össze, kialakultak a kiváló műszerekkel, eszközökkel felszerelt intenzív osztályok, s a gyógyszerkutatók is felvették a kesztyűt. Idézet dr. Szekeres László egyetemi tanárnak, a Szegedi Orvostudományi Egyetem gyógyszertani intézete Igazgatójának két évvel ezelőtt, elhangzott előadásából: „.. .A felmérések tanúsága szerint hazánkban, de más fejlett országokban is az infarktus fellépésétől a kórházba szállításig legkevesebbegy.de általában három-négy-öt óra telik el. A késlekedés gyakran végzetes következményekkel jár. Egy amerikai kutató szerint az infarktushalálozás kétharmad része.kórháziba szállítás előtt bekövetkezik. Mindezek figyelembevételével azt a célt tűztük ki magunk elé, hogy ezt a korai periódust, pontosabban a koszorúér-elzáródás után eltelt első fél órát tanulmányozzuk, tisztázzuk az infarktus után fellépő korai szívritmuszavarok kifejlődésében szerepet játszó tényezőket. .. és megvizsgáljuk a gyógyszeres megelőzés lehetőségeit”. Az utóbbi években a szegedi egyetem gyógyszertani intézete nagy nemzetközi érdeklődéssel kísért kutatásai hogyan kezdődtek? — A legtöbb problémát, kutatási témát maga az élet veti fel. S ha ez találkozik egy kutatóhely, vagy tudományos bázis hosszú évek során kialakult profiljával, akkor kezdődhet a munka. Napjaink egyik legégetőbb kérdése az infarktussal kapcsolatos hirtelen halál. Ez sajnos, nemigen befolyásolható állapot, a beteg összeesik, s rövid időn belül meghal. Az orvosok kimutathatják a szívbetegséget, a koszorúér-elzáródást, de egyáltalán nem biztos, hogy az elhunyt tudott a betegségéről, volt orvosnál, kezelték már. Az események olyan gyorsan követik egymást, hogy a .beteg meghalhat, még mielőtt orvoshoz kerülne. Mi éppen azt vizsgáljuk, hogy mi történik ezen rövid időszak alatt, amely a rosszai Héttől a halálig, vagy szerencsés esetben az intézetbe jutásig terjed. Ebből a célból állatkísérletben az egyik fő koszorúér lekötésével mesterségesen idézzük elő ezt az állapotot. Rövid idő alatt, ez néhány perctől fél óráig terjedhet, szívritmuszavarok lépnek fel, amelyek egyes esetekben a kamra izomzat rostjainak teljesen rendezetlen összehúzódásához, az úgynevezett kamreremegéshéz vezetnek. Ilyenkor már nincsenek koordinált összehúzódások, a' szív pumpáló funkciója megszűnik és ezzel együtt a szervezet vér-, oxigén- és tápanyagellátása is. Bekövetkezik az agy, majd a szervek halála. Az infarktusban szenvedőknek ezt az időszakot kellene túlélnie. Ez volt a kiindulópontunk. Vizsgálatainkat altatott- .kutyákon és macskákon, továbbá éber patkányokon végeztük. Jóllehet az előbbi nagyobb állatok szervezete közelebb áll az emberéhez, a jelenség tanulmányozásánál az egy törzsből származó, azonos korú és nemű patkányok közel egyforma sajátosságokkal rendelkező egyedeket képviselnek, amelyek kellő számban viszonylag megbízható statisztikai értékelésre adnak lehetőséget. Ezzel szemben nagyobb állatokon például kutyákon rendkívül nagyok az egyéni eltérések, amelyek mind a kóros behatással, mind a gyógyszerekkel szemben mutatkozó eltérő egyént érzékenységben, eltérő ideg- rendszeri, anyagcsere, táplálkozási és egyéb sajátosságokban nyilvánulnak meg. Ez még fokozottabban vonatkozik az emberre ék így érthető, hogy megbízható terápiás következtetést csak meglehetősem nagyszámú betegen nyert tapasztalatok alapján lehet levonni. Biokémiai és elektrofizdológiai vizsgálataink alapján valószínűnek látszik, hogy az életet fenyegető kamrai arrhytmiák kifejlődéséért a vérellátás nélkül maradt szávizomterületen: az úgynevezett ischemias gócon kívül az épnek tekintett szívizomzatban bekövetkezett változások is felelősek, melyek létrejöttében a vegetatív idegrendszer izgalma elsősorban a szívműködést, a szív- anyagcserét serkentő szimpatikus tónus fokozása jelentős szerepet játszik. A szívanyagcsere megváltazása viszont befolyásolja a ritmuszavarókért felelős elektromos folyamatokat a szívben. Megfigyeléseink módot adtak az ésszerű gyógyszeres megelőzés lehetséges irányításának Francia kísérletek a napenergia felhasználására A napenergia felhasználásával martiguesi kutatótelepen. Ezek a felépülő naperöműveknek .ne kapcsolatos franci» lusreletek kb. tükrök alkotórészeit képezik majd lyekben elektromos áramot ter- harom évtizedre vezethetők Visz- azoknak a nyolcvahas évtizedóen melnek. sza. Franciaországban már szá-x mos olyan „napház” működik, amely saját energiaellátását a napsugarakra alapozza. Természetesen ilyen házakat csak olyan vidékeken érdemes építeni, ahol elég jelentős az évi napsütéses órák száma. Franci» gyártmányt! napenergiával dolgozó vízszivattyúk működnek ma már 25 országban, elsősorban a trópusi országokban. Franciaország jelentős haladást ért el a kísérteti naperőművek tervezésében és építésében. Ilyen működik már a Pireneusokban, Odeillónál. A naperőművek hatalmas füKörrendszerck segítségével terelik a napsugarakat az erőmű kazánjához. Az ilyen rendszerű erőmű végterméke a -villamos áram. Kísérleti naperőmű épül Korzikán és francia tervek alapján Szicília szigetén is. Képünkön a nemzeti tudományos kutatási köznoru irányítása alatt dolgozó „Ceíhcl 1” és „Ce- thel 2” naptükröket látjuk, a felvázolására. A tisztán elméleti megfontolások alapján készített tervezet helyességét igazolta, hogy a javasolt szerek állatkísérletben tényleges védőhatést fejtenek ki az infarktus után fellépő korai arrhytmiákkal szemben. Azt találtuk, hogy többféle gyógyszeres beavatkozás is képes védelmet nyújtani az infarktust követő hirtelen halállal szemben. Jelenleg az előttünk álló fő kérdés az, hogy megtaláljuk az optimális, tehát leghatékonyabb, legkevesebb mellékhatást okozó gyógyszert, amely lehet egyetlen szer, esetleg több gyógyszer kombinációja. — MIKOK ALKALMAZHATÓ, ez az optimális szer? — Mivel a kamrafibrillációt követő hirtelen halál a kórházba történő beszállítás előtt, tapasztalt orvosi személyzet és megfelelő életmentő berendezés távollétében következik be, a farmakotherápiá- nak elsősorban a megelőzésre kell irányulnia. — Ezek alapján egyértelműnek tűnik, hogy a megelőző gyógyszer előállítását kutatják, olyat, amelyet- a szívinfarktussal fenyegetett emberek szedhetnek majd. — Valóban így van, olyan gyógyszer kutatása a célunk, melyet megelőző céllal, huzamosan kell adagolni. A kérdés az, hogy kinél alkalmazzunk tartós preventív gyógy- szerkezeiért. Az a véleményünk, hogy mindazon személyek, akiket szívinfarktus veszélye fenyeget, ilyen tartós preventív gyógykezelésben kell, hogy részesüljenek. Kik vannak veszélyeztetett helyzetben ? Veszélyeztetettnek tekinthetők elsősorban azok, akik már átestek egv Infarktuson. Ma a nagyközönség körében is ismeretesek az infarktusveszélyeztetettséget növelő, úgynevezett rizikófaktorok, melyek közül első helyen említendő a magas vérnyomás és a magas vérzsírszint. A preventív gyógyszerelés indokolt lehet tehát azon szívinfarktust még nem szenvedett egyéneknél is, akiknél több rizikófaktor együttes jelenléte állapítható meg, így az előbb említetteken kívül még elhízás, mozgásszegénység, izgalmakkal teli életvitel. Miután e preventív kezelés eredményességét már igazoltuk és a megfelelő állatkísérletes modellek is rendelkezésünkre állnak, jelenleg, mint említettem, a legfontosabb feladatunk, hogy kiválasszuk a lehetőségek közül az optimális szert, illetve szerkombinációt, amelyet ártalom nélkül hosszú időn át szedhetnek a betegek, meghatározzuk az alkalmazandó adag nagyságát, ugyanakkor igyekszünk képet kapni a más szerekhez viszonyított hatékonyságról, mellékhatásokról stb. Ez a tulajdonképpen nagy türelmet és precizitást követelő aprómunka. Az is elképzelhető, h.ogy egyetlen szer alkalmazása valószínűleg nem lesz képes a problémát megnyugtatóan rendezni és több, különböző támadá&pontú szer ésszerű kombinációjától remélhető csak optimális védőihatás. Esetünkben olyan kíméletes terápiát kell kidolgozni, amelyet az Infarktustól fenyegetett réteg állandóan alkalmazhat anélkül, hogv befolyásolná munkavégző képességét, közérzetét A SZEGEDI ORVOSTUDOMÁNYI Egyetem gyógyszertani intézetének kollektívája az infarktussal kapcsolatos arrhytmiák és az ezeket megelőző. gyógyszerek kutatásában elért eredményeiért világszerte az érdeklődés homlokterében van. Kis éber állatokon végzett modellkísérleteik megérdemelten részesülnek kiemelt nemzetközi figyelemben. ’ Dr. Szekeres László a közeljövőben éppen Svájcban számol be kutatásaik eredményeiről. Tamil Lajos
