Nógrád. 1980. december (36. évfolyam. 282-305. szám)
1980-12-19 / 297. szám
Ifjúsági klub, népdalkör próbája, TIT-előadáSok — mindezek csak néhány rendezvényt jelűinek a* ecsegl művelődési ház léit programjából Az általános iskolások ezekben a napokban fenyőiinnepélyre készültek; december 19-én, pénteken délután a kozárdl gyerekekkel közösen bábelőadást tartanak. Bemutatkozik a kicsinyek irodalmi színpada is. Képünkön; a bábosok Lcndval Józselné vezetésével a 12 hónap című műsort próbálják.- kj A Televízióból jelentjük Yamaha gyerekei ' 'A Televízió l-es stúdiójában ma a japán vendégeké a szó. , Az alkalmi koncertterem emelvényén modem vonalú, hófehér elektromos orgonák állnak, feketén villogó japán zongora és néhány ütőhangszer társaságában: A hangszerek mellett — miközben a felnőttek lent. ülnek a nézőtéren — fehérbe öltözött japán gyerekek próbálnak. Még tart a kamarapróba a stúdióban, a koncert kezdetéig van agy kis idő. De hót Idk ezek a japán gyerekek? A feleletet a háttérben felállított, hatalmas lángoló színű betűk adják meg: YAMAHA! Ki ne hallott volna a világhírű hangszergyártó cégről! Arról azonban már bizonyára jóval kevesebben tudnak, hogy ez a cég már évek óta egyedülálló, zenepedagógiai kísérleteket folytat gyeruktoan arra ösztönzik, hogy gógusokkal és szülőkkel együtt saját zenét Írjanak. Ezt nevezik Japánban ereatív, vagy alkotó zenei nevelésnek. Mindennek előzményét jelentik a híres hegedűiskolák, amelyekre az új pedagógiai módszerek ma támaszkodhatnak. Egy fantasztikusnak tűnhető szám; húszezer gyerek tanul Japánban zeneszerzést! S ami tagadhatatlan és minket magyarokat közelebbről érint; tanításuk alapja sokban hasonlatos a Kodály- módszerhez, vagy pedig éppen abból származik., Kawakami elnök ötlete volt később, hogy a legtehetségesebb gyerekeket nyilvánosság előtt is fellóptessók, így születtek meg az „ifjúsági koncertek”. S így került sor, most a Magyar Televízió berkeiben is erre a különös hangulatú koncertre, ahova a japánok nagy számú kígéVórtók a muzsikusokat rekekkel. Az általuk létneho- réttel, külön műszaki stábbal, zott Yamaha zenei alapit- filmforgató csoporttal, peda- vány ma már nagyhatalom Japánban, sőt más országok-' ban is jelen vannak képviselőik. — Az alapítvány jóvoltá- -ból körülbelül hárommillió japán gyerek kap komoly, elmélyült zenei oktatást ná- lumk — mondja a Magyar Televízió stúdiójában jelenlevő Oenichi Kawakami, a Yamaha társaság tiszteletreméltó, ősz fejű ‘ elnöke, — Kilencezer olyan zenei általános iskola működik országunkban, ahol a pedagógusok rendszeresen, s alaposan -zenére oktatják a fiatalokat. Ez az oktatás, mint beszámoltak róla, már rendszerint négyéves korban kezdődik el. Egyáltalán nem azzal a szándékkal, hogy profi zenészeket neveljenek. Valamennyi zenét tanuló kisgyerek úgy jár az általános Iskolába, hogy közben, rendes tanulmányai mellett, hetenként egy alkalommal részt vesz zenei oktatásban. A zenei alapok megszerzésé után, ami többnyire már hatéves korukig megtörténik, különböző hangszereken tanulnak játszani, zongorán; orgonán, ütőhangszereken. A zenei alapítvány általános jelszava: ,,A zene szere- tetére való nevelést nem lehet elég korán elkezdeni". Ám hátravan még a legérdekesebb! A zenét tanuló gyerekeket már öt-hat éves koérkeztek. Televíziós szereplésüket megelőzően már Zeneakadémián, valamint debreceni gyerekek előtt is bemutatkoztak. Mindenütt nagy sikerrel fogadták őket Kezdődik a koncert, öt fehérruhás, magabiztosan meghajtó kis japán áll fenn pódiumon. A legkisebbik Rie Jogú esi alig tízesztendős, ö ül elsőként a zongorához, hogy saját szerzeményét a Csipkerózsika című árnyjáték megte klntésa után Irt; Kastély és árnykópíantáziát bemutassa A kislány keze, lába, alig éri le a pedált. Az ősz elnök mellett ülő gyönyörű fiatalasz- szony leplezetlen áhítattal és örömmel- figyeli kislánya játékát. Yamaha gyerekei sikert arattak a kamerák előtt Remélhetően a nézők előtt is, hamarosan a tv képernyőjén. S'zcmann Béla Filmjegyzet H á I ázat Száz amerikai családból kilencvenhatban legalább egy és nyolcvanötben legalább két, vagy több televíziókészülék van. Ezeket naponta átlagosan 6—7 áráig üzemeltetik, ami azt jelenti, hogy az amerikai polgár ébren töltött idejének 40 százalékát a televízió előtt tölti. Számos amerikai adó huszonnégy órás műsort sugároz, s igyekszik azonos nézetekre hangolni az Egyesült Államok sok nemzetiségű, sokféle gondolkodású lakosságát, Adott tehát a tömegmanipuláetó lehetősége. A fenti megállapításokat az ismert lengyei esztéta, Jerzy Toeplitz „Film és televízió az Egyesült Államokban" című környvéből vettük. Hozzátesszük azonban, hogy a televízió hipnotikus ereje nemcsak Amerikában tartja bűvkörében a nézőket, hanem lassan már az egész világon. Az utóbbi években nálunk is aktuálissá, sőt divatossá vált ez a téma, ezért olyan sokat mondó számunkra is Sidney Lumet Hálózat című négyszeres Oscav-dijas filmje, Főszereplője egy televíziós műsoi-vezető, aki több mint húszéves szereplés után hirtelen elveszti népszerűségét —, szaknyelven szólva: csökken a tetszési indexe és nézettségi pontszáma. Ekkor váratlanul tejelenti egy nyil- ^uiiicb tllulJvum vanos adasban, hogy két hét nemcsak arról van szó, hogy múlva a kamerák előtt on- amerikai tévé manipulativ «nieniuiuau nagy ataerrej gyilkosságot fog ekovetm.^Ha eszközeivel milliók magatar- ^zX^ a fita^ s ez az? nem is két hét múlva, ha fását, véleményét diktálja —, bizonyítja, hogy a kritikus, gyakran a legvisszataszítóbb társadalmi bírálatot tartalmódon —, hanem arról is, mazó alkotás is sikeres lehogy e műsorok alkotói ma- hét. Sőt, mint a L’Espresso guk is egy fantasztikus orga- egyik kritikusa írja, „a Hálónizmus részeivé válnak. Látják és látszólag maguk alakítják a folyamatokat, pedig azok valójában előre leírható és kiszámítható pályán haéppen lényét annak hevében teljes tévés manipulációs eszközSa televízió tölti be. Miközben azon mesterkedik, hogy műsora a lehető legnagyobb nézettségi számot érje el — ehhez használja fel az öngyilkossági szándék bejelentése óta Ismét népszerűvé vált idős kollégáját —, nem veszi észre, vagy ha- igen, nem tulajdonít jelentőséget annak, hogy ő maga is a televízió áldozatává válik. Lumet filmjében ugyanis két, s a Hálózatban tökéletesen alkalmazzák ezeket. Tudják mit kell tenniük azért, ‘ hogy a néző felháborodjon azon, hogy akarat nélküli gépnek tekintik, mely tetszés szerint programozható, hogy megvesse a realitásoktól elrugaszkodott, érzéketlen főnöknőt és szimpátiát érezzen a* „ódivatú” humánus, elbocsátott műsorvezető iránt. (Ez utóbbit William Holden alakítja.) A meri Icában nagy sikerrel valamivel később, tényleg a nézők szeme láttára hal meg. Addig azonban tanúi lehetünk egy fantasztikus ötlet meg- foganásának, egy műsor tö- megsi'kenré válásának, majd lassú halódásának, Az események legfőbb mozgatója a fiatal müsarigazga- tőnő (Faye Dunaway alakítja), munkája megszállottja, erőszakos, agilis teremtés, Fiatalsága ellenére, vagy talán zat nem csak film, több annál: megfilmesített értekezés”. Olyasmi, mint aaok a helyzetjelentések, melyeket elolvasunk, vagy megnézünk, ladnak. Lumet és a forgató- bólintunk rájuk, hogy iga- könyvíró Chayefsky jól is- zuk van, s aztán el is felejt- merik ezt a világot, mert jük őket mind a ketten a televízióból indultak. Jól megismerték a — ko — Fecske Csaba: $e füle, farka A költészet játék is. A játék viszont igen komoly dolog, Tessék csak leülni a gyerekkel játszani, rögtön kiderül, hogy milyen halálosan komolyan veszik a szabályokat! Olyannyira, hogy — olykor, ha nem figyelünk oda — megpróbálnak még csalni is. De jaj nekünk, ha minket érneik tetten! Fecske Csaba, mert költő, komolyan veszi a játékot Balassagyarmati zenetanárok hangversenyei December. A hőmérő mínuszt mutat, s a csípős hidegben hangszerekkel felszerelt kis csapat száll be az éppen most érkező mikrobuszba. A koránkelő muzsikusok a balassagyarmati Rózsavölgyi Márk Zeneiskola tanárai, akik Réti Zoltán igazgató vezetésével elindulnak, hogy élő zenei órát tartsanak a járás községeiben. Űticéljuk Nagyoroszi, Borsosterény majd Horpáe®. A nevelőotthon gyertnekei előtti szereplés mindenkinek külön is élt mény. Tágutó szemekkel, nyitott füllel hallgatják a gyerekek a muzsikát. Kérdeznek, s kérdésekre válaszolnak boldogan. Réti Zoltán szavai nyomán megismerkednek a hangszerek birodalmával, különbséget tesznek ajak- ég nyelv- sípok között, csodálkozva hallják a í viola da braccia és a viola da gamiba közti harc történetét, s mindenekelőtt csendben elmerülnek a zene csodálatában, feledve, hogy másként is lehetne. Fogaragi Béla gitárjátéka, Palánki Éva és Veres István fúvéshang- szer-bemutatója épp ügy siÁm az élő zene, a hangverseny semmivel sem pótolható élménye inkább csak vágyakban létezik. Hogy történjék valami, hogy minden kert arat, mint Móri Péterné, kisdiák az esélyek egyenlőséNÓGRÁD - 1980. december 19,, péntek Pemeczkyné Baranyj Kláira hegedű-, illetve Kanyóné Réti Emőke gordonkajátéka. Az már szinte természetes, hogy a műsor ismertetője maga is hegedül a kis vonósegyüttesben. Aztán december 10-én Rom- hányban, Bereelen és Nóg- rádkövesden ismét felcsendülnek a magyar népdalok, gyermekdalok, Bach, Corélli, Mozart, Bartók és a többi klasszikus művei, örömet szerezve nemcsak a diákoknak, de a vendéglátó Iskolák valamennyi tanárjának, igazgatójának. Bizonyítja ezt a hidegben is jól fűtött terem, a kedves vendéglátás és a sok taps. Várták a muzsikusokat! Napjainkban nincs olyan kis falusi iskola, ahol ne lenne mód rádiót hallgatni, s lemezjátszó Is mindenütt akad. gével Ismerkedhessen a művészetekkel, elsősorban a zenével. A Nógrád megyei zeneiskolák több évvel ezelőtt indították útjára az „élő zenét az általános iskoláknak” mozgalmat. Ez évben a Nóg- rád megyei Tanács művelődési osztálya, s a járási hivatalok kezdeményező támogatásával olyan sorozatkoncerteket adnak a zeneiskolák tanárai, melyek hangszertör- ténetl és stílustörténet! ismereteket egyaránt nyújtanak, kiegészítve az iskolai énekzenei tananyagot. Teszik mindezt azzal a reménnyel, hogy az ifjú hallgatóságban a pillanat zenei örömén túl felébred az igény a zene, az élet szépségének megismerésére, a vágy a teljesebb emberré válásra. Ember Csaba Második kötetével leguggol a gyerekekhez, hogy népies hangvételű, pattogó ritmusú, máskor kedves humorú strófáival örömet szerezzen nekik. Nem kis , és nem köny- nyű feladat. Kodályról mondják, hogy megkövetelte az abszolút hallást. Leütött a zongorán egy hangot, s azt háttal állva pontosan kellett nevezni. Nos, ilyen pontos belső hallást, ritmikai biztonságot „várnak el" a gyerekek is a nekik írt versektől. Beszélni azért kell erről, mert rengeteg klapancia, slampos, gondólatszegény és csak betűrímmel mek'egő „gyermekvers” rontja a kicsinyek ízlését. Gondoljunk csak got értjük, hanem a néphit, a tapasztalathit, amely természetes mozdulattal tudja egységbe fogni a paradoxont és a naiv bájt. Hiszen a kisgyereknek csoda, állandó fel- fedezésket, meglepetéseket tartogat maga az anyanyelv is, a szó ízlelgetése, tanulása, mon- dogatása, A magyar költészet meg — ezt túlzás nélkül mondhatjuk — valósággal elké- nyezette a kis olvasóit Ügy kötődik a népköltészethez (mondókéihoz, rigmusaihoz, kiszámolóihoz, játékaihoz stb), hogy egyszeramint tovább is élteti, segít felfedezni ig azokat. Fecske Csaba ihlete is ebből a bőséges forrásból merit Leleménye elsősorban verbális a közelgő Télapó-dömpingre, természetű. Elképzelhető azon amikor az óvó és a tanító nénik mindenáron produkál- tatni akarják szemünk fényét a kicsiket! Mindenképpen Fecske Csaba mellett szól, hogy nincs egyetlen ilyen „alkalmi” verse sem. Itt-ott kimutatható ugyan a nagymesterek: Weöres Sándor, Tamkó Sirató Károly, Csukás István, Nemes Nagy Ágnes, vagy Kormos István keze nyoma (mint például a Se füle, se farka, Vízi móka, Kutykuruttyki stb) de bántó íziésfieam nem doc- centi sorait, Erénye, hogy valóban beleéli magát a 3-~6 éves gyerek • érzésvilágába, nem tekinti kis felnőttnek őket, Az, hogy a fent említett élő és elhunyt klasszikusok hatásától nem tud szabadulni részben érthető, de nem teljesen . menthető. A költészet mindenkor felfedezés is. A gyerek is így éli, ismeri meg a világot, Minden nap, minden jelenség, élmény egy-egy új csoda. A dolog sajátos ellentmondása az, hogy igazán jó gyermek- egyértelműen dicsérni. Maverset (s egyáltalán jó ver- h°gy a set) csak a bölcs kaitok tud- (Móra Könyvkiadó, Budapest. pák írni. Bölcsességen most 1980.) nem a filozófiai iskolázottsá- Horpácsi Sándor ban másfajta gyermekélmény is, amit — jobb szó híján — urbánusnak neveznénk. Példaként Janikovszky Évát említenénk, akinek a történetkéi mindig konkrétak, mert maiak, Fecske Csaba verseinek a „hősei” többnyire az állatok: a béka, halak, tücsök, pocok, lepke stb, tehát egy nosztalgikus természetkép, természet iránti vágy fogalmazódik meg bennük, Hogy ezért mennyire hálósak a gyerekek, azt nagyon is jól ismerik a szülők, akik ezekat a verseket felolvassák. így is lehet tanulni a világot: játékos rigmusokból. Végezetül szólnunk kell a kötet kiállításáról és óráról. A Móra Könyvkiadó igen rossz nyomon halad, amikor fűzött kötésű könyvet ad gyerekek kesébe. Hiába a drága papír, ha néhány olvasás, lapozás után darabokra hullik a kötet Érhetetenül drága is a vékonyka füzet (19 vers, 24 forint). Koltai Éva rajzait sem tudjuk 1
