Nógrád. 1980. december (36. évfolyam. 282-305. szám)

1980-12-17 / 295. szám

/ Jogi tanácsadó Levonás a munkabérből P. Istvánná salgótarjáni olvasónk sérelme­zi. hogy munkabéréből előzetes értesítés nél­kül levontak. Érdeklődésére közölték, hogy erre azért került sor, mert augusztus hónap­ban a járandóságánál többet fizettek ki ré­szére. Sajnos, ezt ennyi idő után megállapí­tani már nem tudja, viszont a vállalat sem tudta bizonyítani a tényleges túlfizetést. Jo­gos volt-e a vállalat eljárása? — kérdezi ol­vasónk. A vállalat eljárása többszörösen is szabály­talan volt. A jogszabályok előírása szerint ugyanis a munkabér vagy egyéb díjazás té­ves kifizetése esetén a dolgozót erről har­minc, a kollektív szerződésben előírt esetek­ben hatvan napon belül írásban kell értesí­teni. A harminc, illetőleg a hatvan napon belüli írásbeli értesítés elmulasztása jogvesz­tő hatályú. Ez azt jelenti, hogy ilyen esetek­ben a dolgozó visszafizetésre csak akkor kö­telezhető, ha a kifizetés helytelenségéről tu­domása volt vagy a téves kifizetést maga idézte elő. Az Írásbeli értesítés azonban eb­ben az esetben is kötelező. Az írásbeli értesí­tési kötelezettséget a jogszabály azért írja elő, hogy a dolgozónak megadja a lehetőséget az esetleges jogorvoslatra. Az értesítés ellen ugyanis munkaügyi panasszal lehet élni a vállalati munkaügyi döntőbizottsághoz. A pa­nasznak pedig halasztó hatálya van, vagyis a levonást mindaddig nem lehet megkezdeni, amíg jogerős döntőbizottsági, esetleg munka­ügyi bírósági határozat nem született. A vállalat tehát azzal követte el a sza­bálytalanságot, hogy határidőn túl kezdte meg a túlfizetés levonását, és ezt a szabály­talanságot még azzal is tetézte, hogy a le­vonást előzetes értesítés nélkül kezdte meg, vagyis szabálytalanságok sorozatával fosz­totta meg olvasónkat panaszjogának az ér­vényesítésétől. Javasolom, forduljon panaszá­val a munkaügyi döntőbizottsághoz Sorkatona terményjuttatása G. József olvasónk második éve tölti sor­katonai szolgálatát. Bevonulása előtt állami gazdaságban dolgozott, ahol illetményföld he­lyett terményjuttatásban részesült még sor­katonai szolgálatának első évében is. Ez év­ben többszöri kérésre azzal tagadták meg a termény kimérését, hogy az nem jár. Ha ténylegesen nem jár, akkor miért adták ki az első évben, vagy talán még arra is szá­míthat, hogy azt is vissza kell fizetni? — kérdezi olvasónk. A honvédelmi törvény, illetve annak vég­rehajtási rendeletéi szerint a dolgozó a ka­tonai szolgálat alatt illetményföldjének hasz­nálatára jogosult, ha arra már bevonulása előtt jogot szerzett. Ha annál a gazdaságnál, ahol olvasónk dolgozott, az illetményföld he­lyett terményjuttatást adnak, akkor a sorka­tona részére a terményjuttatást kell kiadni szolgálati ideje alatt, és azt semmilyen cí­men megvonni nem lehet. Feltételezhetően a terményjuttatás jogosságát bizonyítja, hogy sorkatonai szolgálatának első évében minden vita nélkül kimérte olvasónk részére a ter­ményjuttatást Ha továbbra is elzárkózik vál­lalata a terménykimérés elől, panaszával az állami gazdaságnál működő munkaügyi dön­tőbizottsághoz forduljon. Ebből az is követ­kezik, hogy az elmúlt évben megkapott ter­ményjuttatás visszafizetésére részben az elő­zőekben közölt jogszabályi kizárás, részben a jogosság vitathatatlansága miatt nincs lehe­tőség. , Dr. J. S. A főid termőképességét meg kell őrizni Változékony Heti időjárds-előreieizés az alföld» megyéknek Egy-egy kedvező év a ter­mésekben a talajokat is ko­moly próbára teszi. Minden tonna fő- és melléktermék 50—55 kilogramm tápanya­got von ki a talajból a ga­bonaféléknél, csak a legfon­tosabb három tápelemből, a nitrogénből, a foszforból és a káliumból. Például a ta­valyihoz képest 47,8 százalék­kal nagyobb termés a búzá­nál, mintegy 70—75 kilo­gramm többlettápanyag-visz- szapót.lást tesz szükségessé. Az elmúlt év őszi és az idei ta­vaszi, valamint a vegetációs időben lehulló csapadék a sok évi átlagot jelentősen 'megha­ladta, ennek következtében a kimosódásra hajlamos táp­anyagok, mint a kálium és főképpen a nitrogén egy ré­sze az alsóbb talajrétegekbe került. így további értékesülé­sükkel nem számolhatunk. A mezőgazdasággal szem­ben támasztott igény az, hogy a termések évről évre növe­kedjenek, még akkor is, ha a viszontagságos időjárás ezt esetenként átmenetileg meg­hiúsítja. A műtrágya még ma is a termést alakító ténye­zők között meghatározó sze­repet tölt be. Nem szabad viszont meg­feledkeznünk arról sem, hogy a műtrágya-felhasználás mai szintjén — 1960-tól 1980-ig a kijuttatott műtrágya mennyi­sége csaknem tizennégysze- resére nőtt — ahhoz, hogy a hatékonyság ne csökkenjen, a terméseket kialakító egyéb tényezőket (fajta, talajműve­lés, technológiai fegyelem) is javítani kell. Megyénkben a rendelkezés­re álló technikai, technológiai háttér mellett is 15—20 szá­zalékkal lehetne emelni a műtrágyaadagokat, a megfe­lelő többlethozam elérésének reális reményében. Mindezek következtében igaz tehát az, hogy a felhasznált műtrágyamennyiséget oksze­rűen növelni kell. Ezzel szemben a megye mezőgaz­dasági üzemeiben 1977-ben 24 600, 1978-ban 26100, 1979- ben 24 900, 1980-ban — előze­tes adatok szerint — várha­tóan 3—4 százalékkal több — 25 700 tonna kerül felhaszná­lásra. Az idén egy hektár szántóra vetítve mindössze 6 kg-mal nagyobb a műtrágya­felhasználás, mint az 1975. évben. A megyei összkép mögött indokolatlan szóródások van­nak. A mezőgazdasági terü­let 12,7 százalékán 120 kg alatt használtak fel műtrá­gyát az elmúlt évben, ugyan­akkor 250 kg felett — eseten­ként ezt jelentősen túllépve — 25,7 százalékos a területi részesedés. A mai magyar gazdaságban a mezőgazdasági termelés ará­nyos fejlesztése az egyik kulcskérdés. Éppen ezért az említett szélsőségesen ala­csony műtrágya-felhasználók­ra nagy feladatok várnak. Tudniillik a műtrágyaadagok egyenes arányba állíthatóik a reálisan tervezhető termés­szintekkel. Az igen kevés műtrágyát használó üzemek­nek a termelés feltételein sürgősen javítani kell — el­sősorban a melioráció, vagy más korszerűsítés révén, hogy a megemelt műtrágyázás költ­ségei hatékonyan térüljenek meg a nagyobb termésekben. Nehezíti a helyzetet, hogy a viszonylag nagy adagú mű­trágyázás többnyire a jobb élőanyag-ellátottságú terüle­teken összpontosul. Erre pél­da, hogy a gyenge tápanyag- szolgáltató képességű terü­leteken, a hektáronként 250 kg-ot meghaladó műtrágya­adagok felhasználása csak 22 százalékos részarányú, szem­ben a jó ellátottságú talajok 42 százalékos részesedésével. A műtrágyázás volumene he­lyenként függ a termelőszö­vetkezet pénzügyi helyzeté­től — tehát, mint közgazda­sági kérdés jelentkezik. Ez viszont a realitásnak csak látszólag felel meg, ugyanis a műtrágya még a mai árvi­szonyok mellett is a legol­csóbb termésnöivelő tényezők egyike. Éppen ezért a keve­set felhasználók tágabb ér­telemben növelik fajlagos ter­melési költségeiket. Másrészt a viszonylag sóik műtrágyát használó gazdaságoknak meg kell találni azokat az új ter­melési tényezőket, amelyek beiktatásával, a hatókon5'ság növelése mellett emelhetők az adagok. Ilyen tényező a me- szezés. A gazdaságok egy része — helytelenül — költségmeg­takarító tényezőként kezeli a műtrágyát. Ennek követ­keztében nem használják ki esetenként azt az informáci­ós lehetőséget, amely a ta­lajvizsgálatok révén minden üzem rendelkezésére áll. Jól ismert tény, hogy a műtrá­gyázás hatékonyságát a ma forgalomban levő műtrágya- szóró gépek nagy része ront­ja, azonban ugyanez jellemző a felhasznált műtrágyákra vonatkoztatva is, mert a tá­rolás és a felhasználást meg­előző technológiai eljárások a a műtrágyaszórás egyenletes­ségét szintén nagymértékben befolyásolják. Szóvá kell tenni a tápanyag­visszapótlás másik forrását, a szerves trágya felhasználását. Évente 5—6 ezer hektáron át­lagosan 40—50 tonna hektá­ronkénti mennyiséggel kerül felhasználásra, ami a szüksé­gesnél és a lehetségesnél is kevesebb, pedig a megyében felhasznált műtrágya-ható­anyagnak 15—20 százalékát le­hetne visszajuttatni szerves trágya formájában. A következő években a ter­méshozamok növelésének egyik legnagyobb lehetősége a tápanyag-visszapótlás haté­konyságának javításában rej­lik. Dr. Gyöngyösi István— Dr. Koncz László Az elmúlt hét elején hideg, téli időjárás volt hazánkban. Az erős éjszakai lehűlések kö­vetkeztében hajnalban általá­ban —10 fok körüli hőmér­sékleteket mértek, de néhány észak-magyarországi vidéken —20 fokig süllyedt a hőmér­séklet. A nappali felmelege­dés gyengye volt, kora dél­után is fagypont alatt maradt a hőmérséklet. Számottevő csapadék sehol sem hullott. A hét közepén gyors melege­dés kezdődött. Az elmúlt hét elején ugyanis dél-európai centrummal egy anticiklon épült fel, és ennek áramlási rendszerében nyugatról, észak­nyugatról a magasban enyhe levegő áramlott hazánk fölé. A Kárpát-medencét addig ki­töltő hideg levegő helyét az érkező enyhe levegő foglalta el. A hőmérsékleti minimu­mok és maximumok jelentő­sen emelkedtek, így kora délután több helyen plusz 10 fokot is mértak. A nagy fel- melegedés hatására az ország­ban meglevő 5—50 cm-es hó­takaró gyors olvadásnak in­dult. A következő hét folyamán változékony időre lehet szá­mítani. Időnként erősen meg­növekszik a felhőzet, és ilyen­kor eső, helyenként futó hó­zápor várható. A hőmérsékleti maximu­mok általában —1, plusz 4 fok között alakulnak. A minimu­mok eleinte 0, —5, az időszak végén —3, —8 fok között vár­hatók. ELŐREJELZÉS A MEZÖGAZDASÄGNAK A hét első felében folyta­tódott a hideg, télies időjá­rás. A korábbi jelentős hava­zások következtében kialakult hótakaró is megmaradt Ha­zánknak ezen a területén szin­te mindenütt 10 cm vastagsá­gú hótakaró volt. Jelentősebb mennyiségű csapadék az el­múlt héten nem esett. A hét elején nagyon hideg időjárás volt. A nappali, leg­magasabb hőmérséklet sem emelkedett fagypont fölé. Ál­talában —2 és —7 fok között alakult. Az éjszakai lehűlés is igen erős volt az időszak ele­jén. A legtöbb helyen mégha ladta a —10 fokot, egy-két he­lyen a —20 fokot is elérte. A hét végére változás állt be az időjárásban, jelentős enyhülés következett be. így a nappali legmagasabb hő­mérséklet 5—10 fok, az észa­ki, északkeleti területeken 2—5 fok között alakult. Az éj­szakai lehűlés is mérséklődött, de még mindig 0 fok alatti értékeket mértek. A továbbiakban változékony idő várható, többször számít­hatunk csapadékra. Eleinte csökken a hőmérséklet, majd átmenetileg emelkedik, az idő­szak végére főleg az éjszakai lehűlés erősödése várható. A legmagasabb nappali hőmér­séklet 0 és 5, később —2 és plusz 3 fok között alakul. Az éjszakai legalacsonyabb hő­idő ét a tiszántúli mérséklet eleinte 0 és —9, majd —2 és plusz 3 fok kö­zött várható. Talajnedvesség % Megye: 0­-50 cm 50—100 cm Pest 80—85 45—50 Nógrád 85—90 45—50 Heves 80—85 45—50 Szabolcs-Sz. 75—80 45—50 Borsod-A. 75—80 45—50 Szolnok 75—80 40—15 Hajdú-B. 75—80 50—55 Báes-K. 75—80 45—50 Békés 70—75 40—45 Csongrád 75—80 40—45 A városi tanács vb városgazdálkodási üzeme felvételre keres — NÖVÉNYVÉDŐ SZAKMUNKÁST, — ÉPÍTŐIPARI SZAMLÁZÓT, — MUNKAVÉDELMI SZAKTECHNIKUST. VAGY ÜZEMMÉRNÖKÖT, — DIESEL-ADAGOLO-BEALLITO SZAKEMBERT. Jelentkezés: Salgótarján, Kertész út 2. Lakás dísze a a o Most nagy választékot kínálunk méter­osztályunkon Pécskő Üzletház ßp'ty'fo ^^^l'"saSSr YIM{ÓIII15l>IIÍSIIi KÉT és fél szobás, összkomfortos, OTP-s öröklakás garázzsal együtt eladó. Salgó­tarján, Kemerovo krt. 7. II/5. Hőgyes. BAGLYASALJAN kertes családi ház épí­tésére alkalmas telek eladó*, Cím: Pe­tőfi út 149/k. (Katalin). ZD-s Trabant eladó. Érdeklődni: 15 óra után, 10-119 telefon­számon, Arany János út 6. III. em. 3. Jó állapotban levő, fehér, mély babakocsi eladó. Érdeklődni: 14-747. 700 tojásos keltető, használt Trabant-mo- tor, üzemképes eladó. Nádújfalu, Szabadság út 81. ABLAKOS babako­csit vennék. „Szilvesz­ter” jeligére a kiadó­ba. HÍZOTT sertés el­adó. Salgótarján, Ság- vári út 12. (Rokkant­telep). ELADÓ egy 1300-as típusú Volkswagen, 1981. novemberig ér­vényes műszakival. Érdeklődni: Ocsovai Sándor, szécsény, Fel- szabadulás tér 4. (17 óra után). MEGVÉTELRE ajánlunk íel egy favázas pavilont Somoskőújfalu MÁV-állomáson. Érdeklődni lehet: Utasellátó Vállalat központ, műszaki osztály, eszközgaz­dálkodás, Bakonyi József, műszaki előadónál. 1053 Bp. V. Veres Pálné u. 24. IGÉNYESNEK eladó egy kanadai nagyot­halló-készülék. Érdek­lődni lehet: szécsény, Kossuth út 37. 1980. xil. 13-án a Lakberendezési Áru­házban elvesztettem kézitáskámat, sze­mélyi irataimmal. Kérem a becsületes megtalálót, hogy juta­lom ellenében juttas­sa el a következő címre: Csörgő László, Nógrádmegyer, Jókai út 6. MegismerkednEi házasság céljából, (< éves, 173 cm inagaí barna, nem dohányzt káros szenvedélytó mentes, jó keresette rendelkező, nem fizi kai dolgozó) olyan e! vált vagy özvegyas2 szonnyal, 35 éves ke rig, aki nem dohány zik, rendes csalót életre vágyik. Eg gyermek nem aks dály. Csak fényképei bemutatkozó levelekr válaszolok. Saját Is kás, kocsi van, „H megismersz, megsze retsz” jeligére a ki adóba. Híradástechnikai szervizünk ünnepi ajánlata! Televízióját a bejelentést követő 8 órán belül megjavítjuk, Salgótarján területén. Hibabejelentés személyesen az Arany János úti pavilonban, vagy a 14-852 telefonon.

Next

/
Thumbnails
Contents