Nógrád. 1980. december (36. évfolyam. 282-305. szám)
1980-12-17 / 295. szám
Igazgatási osztályokon Taggyűlés a fémiparnál Egyszerűbb, gyorsabb ügyintézésért interjú dr. Farkas Imrével A tanácsi munka fontos területeként tartják számon az igazgatást. Jellemző, hogy a megyei és helyi tanácsokon, a járási hivatalokban körülbelül 75 ezer igazgatási akta fordul meg évente, s hozzávetőleg tízezer határozatot hoznak az első fokú jogkörrel rendelkező hatóságok. Az elmúlt időszak tapasztaltairól és az újabb feladatokról beszélgettünk dr. Farkas Imrével, a Nógrád megyei Tanács VB igazgatási osztályának vezetőjével. számított 30 nap alatt befejeződik. — A statisztika szerint növekszik a veszélyeztetett gyermekek száma a megyében. Mit jelent ez az igazgatási osztályokon? — Az igazgatási osztályok tevékenysége rendkívül sokrétű, s az a törekvés jellemzi, hogy a hatáskörök minél inkább közelebb kerüljenek az állampolgárokhoz. Mennyiben sikerült megvalósítani az utóbbi években? — Tevékenységünket harmincöt ügycsoportba sorolhatnánk, ami jelzi: az igazgatásban dolgozóknak — számuk megyében jelenleg 122 — nem kis feladatokkal kell megbirkózniuk. Az elmúlt öt évben a szabálysértési jogkörök teljes egészében, a gyámhatósági feladatok döntő többségében a helyi tanácsokhoz kerültek, ott képesek igazán az összes körülményt mérlegelve elbírálni azokat. A hatáskörök leadása természetesen a feltételek megteremtésével volt lehetséges. Az igazgatás területén dolgozók szakképzettek, felkészültek, felelősséggel látják el feladataikat. Igazolja ezt, hogy mindössze a határozatok 2,6 százaléka ellen fellebbeztek. A megalapozott fellebbezések aránya egy százalék alatt marad, de ezek sem jogszabálysértés miatt. — A hatáskörök leadásával hogyan módosultak a megyei, járási osztályok tennivalói? — Ojabb teendőink az intézményirányítás és a népes- ségnyilvánitartás, de-elsősorban a szakmai irányítás színvonalának növelésére, az irányítás, az ellenőrzés hatékonyságának fokozására törekszünk. — Az igazgatási osztályokon rengetegen fordulnak meg lakásügyben. .. — Az igénylők száma a megyében megközelíti az öt és fél ezret, enek zöme a két városban található. Az igazgatási osztály lakást nem épít, a nyilvántartást végzi, elosztja az otthonokat. A lakáskérelmek elbírálásának objektivitását a lakásügyi társadalmi bizottságok biztosítják, amelyek tagjai, együtt a hatóság képviselőjével, a helyszínen győződnek meg az igényjogosultságról. Tény, hogy az elmúlt években a megyében épült lakások több mint háromnegyedét fizikai munkások kapták, hetven százalékát fiatal házasok. A helyi tanácsrendeletek garantálják, hogy a három- és annál többgyermekes családok az igényjogosultságtól számított két éven, a kétgyermekes igénylők öt éven belül lakásmegoldáshoz jutnak. Az elkövetkezőkben növekednek feladataink e területen, a közelmúltban napvilágot látott minisztertanácsi rendelet végrehajtása kapcsán. — A szabálysertések intézésére országos kísérlet zajlik megyénkben. Mi ennek a lényege? — A körzeti szabálysértési ügyintézést szeretnénk megvalósítani. Egy -egy községi tanácson tevékenykedő ügyintéző még néhány közeli tanács hasonló ügyeiben is eljár. — Nem forog fenn a veszélye e területen a „kis járási hivatalnak”? — Amikor a szabálysértési jogkör a községekhez került, a cél az volt: a helyiek az elkövetés körülményeinek, a személy szociális helyzetének ismeretében intézkedhessenek. A körzeti szabálysértési ügyintézés esetében is adott ennek lehetősége, hiszen a tanács által választott szabálysértési bizottságok közreműködésével szabja ki a bírságokat. Leggyakoribb a tulajdon ellen elkövetett szabály- sértés: önkiszolgáló bolti, mezei lopások, a tankötelezettségi törvény megszegése. A lopások az ügyek negyven százalékát teszik ki. Szigorúan fellépünk az árdrágítók ellen is. örvendetes, hogy a bírság összege arányban áll az elkövetés mértékeivel. — Gyarapították a helyszíni bírságolási jogkörrel rendelkezők számát. Mik a tapasztalatok? — Döcögve halad. Elsősorban a lakosság szemléletének változása segítene, a felderítéssel sem lehetünk maradéktalanul elégedettek. Pedig még ma is nagyon sok a fegyelmezetlen, környezetét rongáló állampolgár. — Ügy tudom, hogy az igazgatási ágazatba új hatáskörök is kerültek az utóbbi években, s ezek nem kis többletmunkát jelentettek. — Igen, valóban így van. Példaként említeném a kisajátítási ügyekben a kártalanítás megállapításának hatáskörét. Korábban a hatóság csak rögzítette a kisajátítást kérő kártalanítási ajánlatát, amely ellen a felek a bírósághoz fordulhattak. Ma megállapítjuk — szakértő közreműködésével — a kártalanítást. Az eredményes munkát jelzi, hogy korábban az ügyfeleknek mintegy 90 százaléka fordult a bírósághoz, s az ügyek döntő többsége évekig elhúzódott. Ma az állampolgároknak mintegy 10 százaléka fordul csak magasabb kártalanítás miatt a bíróságokhoz, s általában ezek a perek sem eredményesek. A legfontosabb, hogy az ügyek döntő többsége a tárgyalástól — A megyében hatvanötezer a fiatalkorú, közülük 1300 a különböző okok miatt veszélyeztetett. Az emelkedő szám a javuló felderítést jelzi. Az a törekvésünk, hogy a hatóság szerezzen információt minden esetről, főként az iskoláktól várunk több jelzést. Huszonegyféle lehetőségünk van a szankcionálásra ilyen estekben, természetesen betartva a fokozatosságot. Sajnos, a vállalati közösségek a veszélyeztetett gyermekek szüleire kevésbé hatnak. Nagy segítséget nyújtanak viszont a községi ifjúságvédelmi albizottságok. — Az elvált szülőknél elhelyezett gyermekek úgynevezett láthatása sok vesződséget okoz a hatóságoknak? — Van olyan láthatási ügy, amely miatt évente tízszer kell eljárnunk. A szülők egymást bosszantják, akadályozzák a másik fél találkozását a gyermekkel, vagy a vele töltött időt a másik szülő szapu- lására használják fel. — S mit tehet a hatóság ilyen esetben? — Javasoljuk a gyermek-új- raelhelyezési per indítását, hogy a gyermek, aki legkevésbé tehet a. történtekről, nyugodt körülmények közé, vagy a másik szülőhöz, esetleg állami gondozásba kerüljön. — Végezetül: mivel a tanácsi ügyek egyötöde az igazgatási osztályokon bonyolódik le, mit tettek az ügyintézés gyorsításáért, egyszerűsítéséért? — Megkülönböztetett feladata a tanácsoknak egyszerűbben, gyorsabban, hatékonyabban, mindenki megelégedésére intézni az ügyeket. A népességnyilvántartást hozom példának, ahol a tanácsokon a személyekről tizenhatféle adatot tárolnak, segítséget nyújtva a' területi tervezéshez, s fölösleges adatkéréseket kiküszöbölve. Jó szolgálatot tesznek a létrejött ügyfélszolgálati irodák. Az üzemi jogsegély- szolgálatoknál az állampolgár helyben kapja meg a segítséget dolgai intézéséhez. Az a törekvésünk, hogy sok esetben legyen elég az állampolgár tájékoztatása a meglevő okmányok egy-egy adat igazolására, ne i kelljen külön hatósági bizonyítvány, igazolás. Az idézésekkor a hatóság például két időpontot jelöl meg, elkerülve a munkaidő alatti ügyintézést. .. Egyszóval tart a folyamat, hogy az államigazgatás e területét is a korszerűség, a gyorsaság, az állampolgárok szolgálata jellemezze —t fejezte be a beszélgetést dr. Farkas Imre. M. Szabó Gyula lehel a példából okulni Az AGROFIL Építőipari Szövetkezeti Közös Vállalat 12 évvel ezelőtt alakult — a kis- hartyáni és a karancskeszi termelőszövetkezet alapításában — azzal a céllal, hogy a közös gazdaságok építőkapacitásának koncentrálásával kielégítse a mezőgazdaságban jelentkező beruházási és építési igényeket. A vállalat 101 fős létszáma 1975-re 390-re 'nőtt és a tízmilliós termelési érték hat és félszeresére emelkedett. A mezőgazdasági beruházások szűkülése arra késztette az AGROFIL-t, hogy a szabad kapacitásának kihasználása érdekében vegye fel a kapcsolatot a Salgótarjáni városi Tanáccsal és aktívan részt vegyen a tanács lakás-, középület- és iskolaépítési programjának végrehajtásában. Hogy ez milyen sikeres lépés volt, arra bizonyíték az azóta Salgótarjánban átadott TIGÁZszékház, a Kemerovo körúti iskola, a Gorkij-telepi 56 lakásos épület, az Arany János úti pavilonsor és számos más létesítmény. Ezeket — a műszaki átadási-átvételi jegyzőkönyv tanúsága szerint — jó minőségben adták át és ezért kiérdemelték a Kiváló társulás címet, s a vállalatot a megye legjobb minőségű munkát végző építőipait vállalatai között tartják számon. Ennek következtében az AGROFIL kapacitása a VI. ötéves terv időszakára is lekötött, így nyugodtan nézhetnek a következő esztendők elé. A vállalatnál az anyagi elismerésnél döntő a teljesítmény és a munka minősége. Erre a bérfejlesztési lehetőségből mintegy 40—45 százalékot fordítottak. A bérezésben egyébként döntő a teljesítménybérezés és a dolgozóknak csak 15 százaléka dolgozik prémiumos órabérben. A 7—12 fős munkabrigádok teljesítményére és a munka- fegyelemre jó hatással volt az a vállalatvezetői döntés, hogy a mozgóbérre visszatartott bérhányadot egyéni premizálásra fordítják. Így az egyes brigádok legjobb dolgozói havi 3— 500 forint különprémiumban részesülnek. A helyes munkadíj- és jö- vedelemgazdálkodás eredményeként a vállalatnál a munkadíj színvonala több mint 28, a jövedelemszínvonal pedig közel 23 százalékkal nőtt öt év alatt. Ennek fejlesztésére az elmúlt években felhasználták a termelés növekedéséből és az újításokból eredő többletnyereség egy részét is. Nagyrészt ez a körülmény járult hozzá, hogy a dolgozókat szinte teljes egészében meg tudták tartani és a törzsgárda létszáma 164 fő, ami csaknem fele a teljes munkaidőben foglalkoztatottaknak. Ebben természetesen közrejátszik az is, hogy fokozatosan javul a szociális ellátottság, amely kiterjed az étA párttagság figyelmeztet# szava t A pártalapszervezet vezetősége nem mondhatja, hogy az esztendőt sikeresen zárta. Nem lehet elégedett sem a vezetőség, sem a tagság. A pártvezetőség azért nem, mert a felszólalások világosan kifejezésre juttatták: a vállalaton belül nem veszik figyelembe a párttagok véleményét és a vezetőség ezt item tudta még megváltoztatni. A párttagság pedig azért elégedetlen, mert ahogyan a felszólalásokból és az indulatos közbekiáltásokból kitűnt, nem is ajánlatos beszélni. Ilyen - módon zárult Balassagyarmaton a fémipari vállalat második számú alapszervezetének a közelmúltban lezajlott beszámoló taggyűlése. És ami betetézte a tanácskozást: a gazdasági vezetők közül senki sem tartotta érdemesnek azon részt* venni. Pedig, ha másért nem, hát a nekik címzetteket megválaszolni, a kétségeket feloldani ‘a párttagokban érdemes lett volna. Illetékes városi pártvezetők mondták el, hogy jelenleg szükség is volna a jobb hangulatra, mert ez a vállalat az éves tervének teljesítésével is jelentősen elmaradt. Az esztendőből hátralevő néhány hét alatt pótolni már kevésbé tudják. Az erőkre, nem utolsósorban arra, amelyet ez az alapszervezet képvisel, nagy szüksége lenne a vállalat vezetőségének. Pásztor Zoltán, a párttitkár a vezetőség jelentésében igyekezett a kérdéseket a fontosságának megfelelően érzékeltetni. Abban a jelentésiben fogalmazták meg, hogy a párttagság nem kap megfelelő információt a gazdasági vezetéstől. És követelte, hogy ezt a fogyatékosságot szüntessék meg. De idézzünk a jelentésből: „A hatodik ötéves tervet úgy kell előkészítenünk, hogy kiegyensúlyozott légkörben és gazdaságilag megalapozott körülmények között tudjunk dolgozni”. Nem tagadható tehát, hogy az alapszervezet vezetősége ne érezné, hogy nincs rendben minden a vállalatnál. Részletezte is, hogy nem készülnek el időre a beruházások, és növekszik a gazdasági gond. Ilyen figyelemreméltó szavakkal zárta a fejtegetését a jelentés: „Az emberektől elvárt példamutató munka is csak akkor segít a jelen és a jövő gondjain, ha a munkásoknak a munka feltételét biztosítják. Ha ennek érdekében nem követünk el mindent, akkor annak _ beláthatatlan következményei lehetnek..." Semmivel sem volt vigasztalóbb a kép a kádermunká- röl, s a kulturális tevékenységről szóló fejtegetés. Amikor a szocialista brigádok munkáját elemezte és dicsérte a jelentés a takarékossági eredményeikért, a hatékonyságért, azzal kényszerült zárni fejtegetését a párttitkár: „Az év folyamán vizsgáltuk a szocialista brigádok helyzetét, munkáját. Vezetőkeztetés biztosítósától a kedvezményes üdültetésig számos olyan tényezőre, amelyek nagymértékben hozzájárulnak a dolgozók jó közérzetéhez. ségünk megállapította, hogy sok esetben a vállalások formálisak, nem kellőképpen tisztázott a brigádmozgalom célja, nincs tekintélye a mozgalomnak, sok esetben nem kérik ki a tagok véleményét. .. ” A beszámoló a realitásokra támaszkodott. De nem foglalkozott azzal, hogy miként oldják meg ezeket a gondokat. Szilágyi János, a vállalati pártvezetőség titkára —, aki ennek az alapszervezetnek a tagja —, mint a vállalat pártvezetője igyekezett volna megmagyarázni a dolgokat, a jövő feladatait is vázolni, de a párttagságot mindezek nem győzték meg. 1*- kóbb olaj lett a tűzre, mert a hosszú, komor hallgatás után, amikor Kozma Ferenc felszólalt, az volt a legfőbb mondanivalója: A vállalati tervmódosításokat nem közlik velük. Nem tudnak a dolgozók között agitációt végezni. És ha a felszólalónak e megállapítását kétségek között fogadta volna is valaki, Keskeny István megerősítette, hogy ez a valóság a gyárban. Elmondta, hogy valóban nem ismerik a feladatokat. Nem tudják a dolgozók, hogy a vállalati terv teljesítéséhez nekik mi a napi teendőjük. Majd hozzátette, hogy ezenkívül a munka feltétele sincs biztosítva számukra. És Kozma Ferenc újból szót kért. A vállalaton belüli „betegség” érzékeltetésére elmondta, hogy az idén már hatvanhat emberrel foglalkozott a döntőbizottság 4s többségüknek igazat is adtak. Ahogyan Kozma megfogalmazta: azért, mert a vállalat vezetősége sorozatos hibákat követ el, amikor az emberek megkérdezése nélkül hoz intézkedéseket. Súlyos dolgok hangzottakéi ezen a párttaggyűlésen a gazdasági vezetésre, nem is szólva arról, hogy sokan közbekiáltottak: a gyárban nem lehet őszintén beszélni. Be- dőcs József és Sisa Sándor a bérelosztásra panaszkodott. De nem általában, hanem konkrétan, hozzáértéssel. És mindezt senki nem hallotta a gyár gazdasági vezetői közüM Mit tehettek a párttagok? Keserű szájízzel lezárták a taggyűlést. A párttitkár pedig igyekezett valamit szépíteni a dolgokon. Érdemes lenne elgondolkodni, miért éppen ebben a gyárban ilyen a hangulat Igen szép, fejlődő üzemekből áll a vállalat. A munkások dolgozni akarnak, méghozzá úgy, hogy jól keressenek. A beszámoló párttaggyűlés után az lenne az okos, ha m vállalat vezetősége a pártvezetőségekkel közösen értékelné a helyzetüket. De sem az indulatok, sem az úgynevezett kivagyiságok szerepet nem kaphatnak! Csakis a tárgyilagosság szintjén lehet a dolgokat megtárgyalni • és ki-ki a maga számára vonja le a következtetéseket. A párttaggyűlés erre figyelmeztetett a fémipari vállalatnál Bobál Gyula A pásztói Béke Termelőszövetkezet központi gépjavító műhelyében nagy gondot fordítanak a gépek gyors javítására, hogy minél előbb végezzenek a még hátralevő szántóföldi tennivalókkal. A képen Horváth Gyula, Gömöri János és Sándor József szerelő eke javításához készülődik. —bábel-felv.— Magyar ifjúsági könyvek nemzetközi sikere A következő ötéves terv nagy feladatot állít az AGROFIL elé, különös tekintettel arra, hogy az eddigi mező- gazdasági jövedelemszabályozó rendszerről át kell térni az iparira. Kevesebb nyereségre lehet számítani, ennek megfelelően kell a költségeket csökkenteni, még az eddiginél is nagyobb figyelmet kel] fordítani a bérgazdálkodásra, mert az eddigi munkadíjszínvonalra épített szabályozás helyett bérgazdálkodást kell folytatni. Elsőrendű feladatnak azonban továbbra is a minőségi munkavégzést tekintik a vállalatnál, s nem kétséges, hogy ebben a következő ötéves tervben is élen járnak majd a megye építőipari vállalatai között. Erre ösztönöznek az eddig elért eredmények. Zilahy Tamás Az elmúlt napokban több nemzetközi elismerésben részesültek magyar ifjúsági és gyermekkönyvek. Szabó Magda Abigél című művéért —, amely német nyelven a Corvina Kiadónál jelent meg — megkapta a 'padovai egyetem és a trentói tartomány által a legjelesebb ifjúsági irodalmi alkotások elismerésére alapított Európai ifjúsági irodalmi dicsérő oklevelet. Dániel Anna Karambol című regénye Gorkij-díjat kapott. A magas irodalmi elismerést az IBBY (Ifjúsági Könyvek Nemzetközi Tanácsa) — szocialista szekciói alapították a legjobb ifjúsági művek elismerésére, s ez évben először ítélték oda. Ugyancsak először kapott a gyermekekhez szóló legjobb művek elismerésére alapított nemzetközi díjat — Andersen-oklevelet — két magyar alkotó: Török Sándor Kököjszi és Bobojsza című meseregényéért, Hein- zelmann Emma grafikus pedig Tordon Ákos Libabuli című verseskönyvének illusztrációiért. NÓGRÁD - 1980. december 17, szerda 3
