Nógrád. 1980. december (36. évfolyam. 282-305. szám)

1980-12-17 / 295. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NOGRÁD AZ: MS?iM P NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA1' XXXV!. EVF„ 295. SZÁM ÁRA: 1,20 FORINT 1980. DECEMBER 17., SZERDA Együtt cselekedni M egfelelő időinek kell eltelnie ahhoz, hogy a múlt hét végén lezajlott XXIV. szakszervezeti kongresszus teljes éS pontos mérlege elkészüljön. A kongresszu­si munka sokrétűsége, a felszólalások széles skálája a bő-, sé® zavarát okozhatja. Ami viszont az időtartamot illeti —, mármint azt, mennyi idő alatt kellett elvégeznie mun­káját a tanácskozásnak — e tekintetben igazat lehet adni annak a Baranya megyei küldöttnek, aki azt a félig tré­fás megjegyzést tette: „ennél rövidebb tanácskozási idővel régóta nem gazdálkodtunk”. Valóban, a mintegy ötven felszólalás — nem említve most a szekciók tevékenységét —, alig több mint két mun­kanap alatt hangzott eL A kongresszus racionális szerve­zésére, feszes munkastílusára utal, hogy a mozgalom szin­te valamennyi kérdése, munkamódszere, jövőbeni tevékeny­ségének ága, gondok, teendők együttese napirenden szere­pelt. Csak néhány témakört hadd említsünk meg a gaz­dag munkarendből. Gazdasági feladatok és szakszervezeti munka: legtömörebben így lehetne megfogalmazni azokat a gondolatokat, amelyek a főtitkári referátumtól a tex­tilipari bizalmiak felszólalásáig az együttmunkálkodást, a partnerség hasznát és gondjait, szükségességét és további útját körvonalazták. Az együttmunkálkodás a felek kölcsönös érdeke. Mi­niszter és ágazati szakszervezeti főtitkár, postás, bizalmi és szocialista brigádvezető igényelt olyan munkastílust, aminek a tartalma, hogy a szakszervezeti szervek megnö­vekedett lehetősége —, megnövekedett felelősséget is ered­ményezett és jelent. Viták bérkérdésekben a minősítés gond­jai, a munkaverseny és a szocialista brigádmozgalom ^ fi­nomításának, eredményesebbé tételének teendői; végső so­ron azonos célt szolgálnak. Azt, hogy javuljon a népgazda­ság helyzete, váljék termelékenyebbé a munka. A nehezebb világgazdasági körülmények megnehezítik a vállalatok munkáját — ezt is érzékeltették a felszólalók. Ugyanakkor azonban sürgetik a létszámgazdálkodás és a bérpolitika korszerűsítését, a munkavédelem fejlesztését —, hogy csak néhány feladatot említsünk. Ezek együtt szak- szervezeti teendőt is jelentenek. Ha pedig az üzemi, helyi munka sikeres, ha kellő színvonalon munkálkodik együtt üzemi gazdasági vezetés és helyi szakszervezeti szerv, ak­kor ezzel az országos gondok megoldásába kapcsolódnak be. A kongresszus egy másik, sokoldalúan jelentkező gon­dolatköre volt, hogy miként javítható, illetve tartható meg reális eszközökkel, gazdasági lehetőségeinkhez igazított igé­nyekkel az az életszínvonal, amely negyedszázad folyama­tos, tartalmas politikájának eredménye. Azé a .politikáé, amelyre -Kádár János, az MSZMP KB első titkára utalt felszólalásában, nyomatékkai hangsúlyozva, hogy megvaló­sításában része volt a szakszervezeteknek, az erős szak- szervezeti mozgalomnak. Az „erős” jelző itt régi, haladó hagyományokra utalt, de áttételesen arra is, hogy a helyi szakszervezeti szervek mindenütt jelentős tényezői a mun- káshatalomnak, mozgósító erejük, helyes politizálásuk^ a demokratizmus folyamatában való kellő szerepük az élet­színvonal őrzésében komoly politikai erő. A z életszínvonal — természetesen — mindig rétegprob- lóma is; másként és másként érvelt megtartása mel­lett a postás bizalmi, aki béraránytalanságokat, vagy lemaradást tett szóvá, vagy a pedagógusok küldötte, aki a bélgazdálkodás javítását sürgette. Sőt, az olyan szociál­politikai teendők is hordoznak magukban életszínvonallal egybefüggő teendőket, mint: a kisnyugdíjasok helyzetének javítása, ésszerűbb lakásgazdálkodás, vagy az egészségügy, a társadalombiztosítás fejlesztéssé. Nyilvánvaló, hogy a szakszervezeti mozgalom nem mondhat le arról, hogy ér­tük folyamatosan szóljon, érveljen — a realitások határa­in belül. < A realitások hangsúlyozása, a „felelősségtudat” szó nem egy felszólalásban vissza-visszatért. Jelzéseként annak a politikai, higgadtságnak, mérlegelési képességnek, amely kisebb közösségekben épp úgy jelentkezik, mint nagyobb egységekben, vagy akár teljes népgazdasági síkon. Erre vo­natkozóan érdemes idézni Gáspár Sándor néhány gondo­latát a kongresszusi beszámolóból: ,„sokan érthetetlennek tartják, hogy a szocialista szakszervezetek együttműköd­nek az állammaJ .. Számon kérik (külföldön — a szerk.) a szakszervezetek függetlenségét. A mi álláspontunk... hogy hol, melyik szakszervezetnek mit kell csinálnia, azt mind­egyik szakszervezet önmaga dönti el... A szocializmus vi­szonyai között megváltozik a hatalom jellege. Munkásál­lam jön létre, amely a dolgozók és a szakszervezetek tö­rekvéseivel egyező célok vaiór a váltásán munkálkodik... A szakszervezetek tehát nemcsak nem lehetnek függetlenek a munkáshatalom politikáját megfogalmazó és megvalósító párttól, hanem a politikát magukénak is vallják... Ugyan­akkor. .. a szakszervezeteknek meg kell őrizniük vélemény- és akciószabadságukat, politikai bátorsággal és felelősség- teljesen kell állást foglalniuk”. Kritikának is tekinthető ez a megállapítás, ami a poli­tikai bátorságot illeti. A tanácskozáson hangot kapott ugyan­is, hogy a megfontoltságon túl kellő határozottságot kell tanúsítaniuk a szakszervezeteknek ott, ahol csak bürokra­tizmus, túlzott aggályoskodás, ok nélküli huzavona, vagy éppen cselekvőképtelenség vet gátat a megalapozott érdek- védelmi, munkavédelmi tevékenységnek, a kellő árkontroll- nak, az érvelő vitáknak. Erre buzdított a párt első titká­rának a szakszervezetek társadalmunkban hordozott funkció­járól, szóló megállapítása: „Az egyik... a munkáshatalom erősítése és a szocialista építés programjának megvalósítása, a másik a szervezett dolgozók érdekeinek védelme, kép­viselete. .. E gyik kongresszusi „munkajelmondatként” szerepelt a kifejezés: „Együtt gondolkodni — együtt cselekedni!” A töprengés és a gondolkodás időszaka — életünk hétköznapjait tekintve — általában rövidre méretezett idő­szak. A cselekvés: jelen esetben a küszöbönálló hatodik ötéves terv, amelynek adatai vissza-visszatértek a felszóla­lások mondataiban, tekintélyes méretű időszak. Sikeréhez is kívánt hozzáadni, sajátos eszközeivel a szakszervezeti mozgalom. „Élőzenét a falusi iskoláknak!' Az élőzene megismertetését, a komoly zene megszerettetését tűzte célul a Nógrád megyei Tanács művelődési osztálya, mikor — a TIT Nógrád me­gyei szervezetének égisze alatt — ismételten megszervezte az „Élőzenét a falusi iskolák­nak!” akciót. A néhány éve sikerrel el­indított kezdeményezés most Nógrád megye tizennyolc köz­ségének általános iskolájára terjed ki, s a korábbinál komplexebb programot biztosít. A megye három zeneiskolá­jának tanárai a tanév során összesen öt alkalommal láto­gatnak el a községekbe. Első ízben a különböző hangszerek­kel ismertetik meg közelebb­ről a falusi kisiskolásokat, majd egy-egy zenei korszak műveiből adnak ízelítőt. Már­ciusban — a Bartók-centená- riumhoz kapcsolódóan — a nagy zeneszerző munkássága lesz a rendhagyó zeneórák té­mája. A sorozatot mindenütt koncert zárja, melyen a me­gye felnőtt- és gyermekegyüt­tesei működnek közre. A sorozat december elején kezdődött, mikor is Nagyoro­szi, Borsosberény és Horpács általános iskolásai hallgattak — sokan közülük először — élőzenét. A minap Romhány, Bércei, és Nógrádkövesd isko­láiban vendégszerepeitek a muzsikusok. Mostanában to­vábbi tizenkét község Jobbá­gyi, Szirák, Endrefalva, Pa­lotás, Ludányhalászi, Nagy- lóc, Homokterenye, Mátrano- vák, Dorogháza, illetve Tar, Mátraverebély és Luciáivá kúl- túrházaiban, iskoláiban „szó­lalnak meg” a hangszerek. Az idei akció új vonása, hogy a megyei művelődési központ és a megyei könyvtár zenemű- és hangtára — szol­gáltatásai keretében — kiegé­szítő programokról Is gon­doskodik az érintett községek­ben. Így a gyerekek a tanév hátralevő részében folyamatos zenei alapképzést kapnak. üehéz napok sikerei Tegnap délelőtt kitermelték a 150 ezredik tonna szenet a kazár-pólyosi külszíni fejtés dolgozói. Idei, 10Ó ezer tonnás tervüket lényegesen túlteljesítve dolgoznak ől| is tovább a vállalati eredmények javításán, a külfejtés sikerében nagy szerepük volt a Mátraaljai Szénbányák és a Volán 2. számú Vállalat ottani dolgozóinak. A Nógrádi Szénbányák aknái közül elsőként teljesítette éves és V. ötéves tervét a tiribesl üzem. A Világosi József vezette Dózsa György Szocialista Brigád éjszakás műszakban dolgozó harmada november 24-én küldte felszínre az idei célkitűzések valóra váltását je­lentő 143 ezredik tonna szenet. Ünnepség nem volt; azóta is minden, percüket a még na­gyobb mennyiségű szén kitermelésére fordítják, hogy ezzel is némiképp csökkentsék a vállalat lemaradását. A képen: Tajti József, Asztalos Vilmos és Gyurcsó Gyula vájároké Bábel László felvétele Hegalapozott településfejlesztés A tanácsok legfontosabb kötelessége a lakosság szolgálata „A tanácsok népképvisele­ti, önkormányzati és állam- igazgatási szerepüknek meg­felelően önállóbban vesznek részt a társadalmi feladatok megoldásában” — fogalmazta meg az MSZMP XII. kong­resszusának határozata. Ezek­nek a gondolatoknak a jegyé­ben tartották meg kedden Sal­gótarjánban a tanácsi veze­tők megyei munkaértekezle­tét. Az összejövetelen részt vett Géczi János, az MSZMP Központi Bizottsága tagja, a megyei pártbizottság első tit­kára, dr. Papp Lajos állam­titkár, a Minisztertanács Ta­nácsi Hivatalának elnöke, dr. Budzsáklia Mátyás, a Köz­ponti Bizottság alosztályve­zetője, jelen voltak a társa­dalmi és tömegszervezetek ve­zetői. A megye tanácsi vezetőit Illés Miklós, a megyei ta­nács általános elnökhelyettese üdvözölte, majd rövid meg­emlékezést tartott a taná­csok megalakulásának 30. év­fordulója tiszteletére. Ezt kö­vetően Devcsics Miklós, a megyei tanács elnöke tartott vitaindító előadást. Közösen a lakossággal A megyei tanács elnöke el­mondotta, hogy pártunk XII. kongresszusa és a kormány munkaprogramja nagy hang­súlyt helyezett a szocialista Már közeledik a Sár lett < befejezés i hóból a földeken Az elmúlt napok enyhébb időjárása következtében csaknem a megye egész terü­letén elolvadt a hó és a ned­ves, sáros talaj tovább ne­hezíti a földeken zajló mun­kát A mezőgazdasági üze­mek többségében a sokadik vasárnapjukat töltötték mun­kával az ott dolgozók. Ebben a kimerítő küzdelemben egy­re több termény került biz­tonságba és napról napra csökken a még felszántásra váró terület A megyében betakarították a cukorrépa 97 százalékát — mindössze 35 hektár vár a kiszedőgépekre — ez a ter­mény csak négy üzemben ad még munkát. A gazdaságok közötti kooperáció eredmé­nyeként jelentős előrelépés történt a kukorica betakarí­tásában is, már csak hat ter­melőszövetkezetben van kint a termés kisebb-nagyobb te­rületen, a múlt hetinek mint­egy egyharmadán. A Magyar- nándori Állami Gazdaság a nézsaiakat segítette, az ecse- giek az alsótoldikat és ha­sonló együttműködés volt a szurdokpüspöki és mátra- mindszenti, a kisterenyei, a nagybárkányi termelőszövet­kezetek, illetve a Mátraaljai Állami Gazdaság között. Elő­reláthatólag —, ha az időjárás nem szól' ismét közbe — egy héten belül a megyében vé­get ér a kukorica betakarítá­sa is. A legtöbb feladatot a mély­szántás adja, annak ellenére, hogy a héten 10 százalékkal sikerült előrehaladni ebben a fontos munkában. Az álla­mi gazdaságok a tervezett te­rület 85 százalékán elvégezték a szántást, a termelőszövet­kezetek azonban rosszabbul állnak. A termények átadásával-át- vételével kapcsolatban külö­nösebb gondok nem jelent­keznek. A cukorrépa beszál­lítása a végéhez közeledik, a Nógrád megyei gazdaságok eddig 42 ezer tonnát adtak át a cukorgyáraknak. A mátramindszenti terme- lőszövetkezetberi betakarí­tották a kukoricát, a cukor­répát a hét végére tudják csak kiszedni, mert a múlt héten a hótakaró akadályozta most meg a sár nehezíti a ki­szedőgépek munkáját A mélyszántásra váró terület az elmúlt napokban közel a fe­lére csökkent, de már hétfőn az erőgépek nem tudtak meg­birkózni a sárral. Az érsekvadkerti közös gazdaságban a kombájnok az utolsó fordulókat teszik a még lábon álló néhány hektárnyi kukoricában. A cukorrépát kiszedték, az utolsó 200 ton­na a napokban indul útnak. A sáros talajon öt Rába— Steiger gyürkőzik a mély­szántással, amelyből még több mint négyszáz hektár van hátra. A homokterenyei termelő- szövetkezetnek már kevesebb a gondja, a betakarítással vé­geztek, így a gépek nagy ré­sze a mélyszántással van el­foglalva. Még száz hektáron kell elvégezni ezt a munkát, amelyet a kedvezőtlen talaj- viszonyokon kívül az erősen lejtős terep is nehezít. A nyolc gép ezért csak egy irányba képes szántani, ami tovább késlelteti a befejezést. .Ennek ellenére bizakodnak, hogy a hét végére végeznek az utolsó szántóföldi munká­val is. demokrácia további kibonta-’ koztatására. Ez természetes, mert a szocialista építőmun­ka minden területén az elő­rehaladás nélkülözhetetlen feltétele az alkotó szellem ki- teljesedése, a demokratizmus érvényesülése. Ebben jelentős a tanácsok szerepe is. A ta­nácsok nap mint nap kapcso­latban vannak a lakossággal, ami azt jelenti, hogy nem csak az állampolgár életében, ha­nem a lakossággal közösen kell dolgozniuk, mert a taná­csok legfontosabb kötelessége a lakosság szolgálata. A továbbiakban utalt arra, hogy a tanácsok tevékenysé­ge — különösen az utóbbi idő­ben — sokat fejlődött, terv­szerűbb, előrelátóbb lett A tanácsi munkát meg kell sza­badítani a formális elemek­től, az általánosságban mozgó határozatoktól, amelyek telje­sen feleslegesek. . A tanácsi vezetők kísérjék figyelemmel az állampolgárok jelzéseit, a testület ülésein és minden fó­rumon biztosítsanak nyílt, al­kotó szellemű vitát. Mindezek segítenek a feladatok rangso­rolásában, a kezdeményezések megvalósításában, a határo­zatok következetes végrehaj­tásában. A tapasztalatok arra is intenek, hogy sok jó taná­csi rendeletet csak késedelem­mel hajtanak végre, amely visszatetszést szül. Bátrabban kérjék a tanácstagok közre­működését a döntések előké­szítésében és végrehajtásában A javaslatok sorsát pedig kí­sérjék figyelemmel. Hatékonyabb gazdasági munka Devcsics Miklós elmondott ta, hogy továbbfejlődésünk kulcskérdése a gazdasági mun­ka hatékonyságának növelése. Mindenkinek, így a tanácsok­nak is tervszerűen kell segí­teniük, a népgazdasági egyen­súly helyzetének helyreállítá­sát. Ez a feltétele annak, hogy a lakosság életkörülményei­nek javítása továbbra is biz­tosított legyen. A következő időszakban beruházási eszkö­zeink szerényebbek lesznek^ (Folytatás a 2. oldalon4 x

Next

/
Thumbnails
Contents