Nógrád. 1980. december (36. évfolyam. 282-305. szám)
1980-12-16 / 294. szám
Befejezte munkáját a szakszervezetek kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról.) vezett dolgozó ügye is. Ebből fakad a szakszervezetek kettős funkciója: egyfelől szervezik és nevelik a dolgozókat a munkásfiatalom védelmére, erősítésére, társadalmunk politikai, gazdasági, kulturális erejének növelésére, másfelől segítik és ellenőrzik a munkások, a dolgozók anyagi, szociális és kulturális érdekeinek kielégítését, védelmezik a dolgozók törvényekben, rendeletekben biztosított jogait, képviselik érdekeit. A kongresszus megállapította, hogy az állami és a szakszervezeti szervek között jól működő munkakapcsolat alakult ki, de a növekvő feladatok ennek továbbfejlesztését igénylik. Vegyenek részt a szakszervezetek aktívabban az országgyűlés munkájában. Szervezett feltételeket kell biztosítani ahhoz is, hogy a bérből és fizetésből élők életkörülményeit érintő minden rendelkezés meghozatala előtt a SZOT, az érintett ágazati szakszervezet véleményt mondhasson. II. Ä gazdasági építőmunka kérdéseit érintve a határozat kifejti, hogy a szakszervezetek egyetértenek a VI. ötéves terv irányelveiben megfogalmazott elgondolásokkal, gazdaságpolitikánk tervezett fő céljaival és irányaival. A gazdaságpolitika fő irányvonala a hatékonyság és a versenyképesség növelése, a minőségi tényezőkön alapuló intenzív fejlődés kibontakoztatása legyen. A szakszervezetek azt az álláspontot képviselik, hogy az életszínvonalban elért vívmányaink megőrzése és megszilárdítása érdekében tartós, hosszú távú megoldások kerüljenek előtérbe. A szocialista munkamozgalmak szorosan kapcsolódjanak gazdaságpolitikai törekvéseinkhez. Segítsék a vállalati belső tartalékok gyorsabb feltárását és hasznosítását, a gazdasági erőforrások ésszerűbb, takarékosabb felhasználását, az újító, az alkotó munka hatékonyabb kibontakoztatását. A szocialista demokrácia érvényesülése, fejlesztése társadalmi előrehaladásunk egyik döntő feltétele. A szocialista demokrácia fórumai kialakultak, működnek, most tartalmasabbá tételük a legfőbb feladat. Ennek feltétele, hogy a szakszervezetek fellépjenek a demokratikus módszereket lebecsülő nézetek és gyakorlat ellen. Utasítsanak el minden formalitást, látszatdemokráciát. Határozottan követeljék meg, hogy mindenütt vegyék figyelembe azoknak a véleményét, akiket a döntések érintenek, s akikre a feladatok megoldása hárul. Különös figyelmet kell fordítani a szakszervezeti főbizalmiak, bizalmiak és a munkahelyi gazdasági vezetők, illetve a bizalmitestületek és a vállalatok, intézmények vezetői közötti együttműködésre. Ennek keretében vállalniuk kell az érdekek ütköztetéséből fakadó esetleges konfliktusokat is. A szakszervezeti szervek meggyőző módon képviseljék az egyéni, a kollektív, a társadalmi érdekeket, a napi, a távlati célok helyes sorrendjét. III. A határozat szükségesnek tartja, hogy ne csökkenjen azoknak az életszínvonala, akik a megnövekedett követelményeket teljesítik. Aki pedig ennél többet nyújt, azé növekedjék is. A szociális célokra rendelkezésre álló eszközöket elsősorban az alacsony jövedelműek, a sokgyermekes családok, a nyugdíjasok helyzetének javítására, a lakásépítés fejlesztésére kell felhasználni. A közvélemény megérti, hogy az áraknak a piac és a termelés igényeihez kell alkalmazkodniuk, de igényli, hogy az eddiginél gdndosabban mérlegeljék a szükséges áremelések gazdasági indokait, a küMég szombaton este, a szekcióülés után, a magyar szakszervezetek XXIV. kongresszusán szerzett friss élmények hatása alatt, a budapesti Szabadság Szállóban elhelyezett megyei küldöttek közül megkértem néhá- nyukat, beszéljenek azokról a gondolatokról, amelyeknek hatása alatt állnak, ami foglalkoztatja őket, érdekes volt számukra, illetve megerősítette őket, hogy jó úton járnak, mit az eddiginél még jobban akarnak tenni, hogy reálisain képviseljék a közös érdekeket, csoportjuk álláspontját. * Sarló Béla, az SZMT titkára meghívottként vett részt az országos eszmecserén. A gazdaságpolitikai szekcióban lezajlott vitát hallgatta végig— A problémák közül több olyat hallottam, amivel mi is foglalkoztunk az SZMT külI döttközigyűlésén. Ilyen például a szocialista munkaverseny. Tudjuk, hogy mai tartalmában nem felel meg mindenben a követelményeknek. A vitában is arról volt szó, hogy külön kejl választani a kötelességeket és külön a munkaversenyben vállaltak teljesítését. Meg kell találnunk a végzett munka objektív, mérhető elemeit az energiatakarékosságban, a költséggazdálkodásiban stb. Meg kell barátkoznunk a munkaverseny szakaszolásának módszerével is, mert előfordul, hogy nem lehet hosszabb távon előrelátni a konkrét, mérhető feladatokat, vagy időközben megváltoztak a feltételek is. Ami engem nagyon megkapott az, hogy az ötnapos munkahétre való áttérést és a munkaverseny feladatait összekapcsolták. Az igény a következő: a szocialista munkaversenyben vállaltak teljesítése garantálja az áttérés lehetőségét, azaz önerőből, termeléskiesés nélkül valósítsák meg mindenütt. Bevallom, e tekintetben még nem látunk elég tisztán, még meg kell vitatni a lehetőségeket és a célhoz vezető módszereket. Telek Antalné kapcsolódik a beszélgetésbe, aki a Nógrádi Szénbányák kisterenyei üzemének szakszervezeti bizalmija. A következőt mondja: — Nagyon megkapott a fiatalokkal Való törődés gondolata. Jónak találom, hogy már az általános iskola nyolcadik osztályában, majd ezt követően a szakmunkástanuló intézetekben ismerkedjenek meg a fiatalok a szakszervezet szerepével, jelentőségével, tevékenységével, hogy a munkásképző befejezése után zökkenő nélkül bekapcsolódhassanak a szakszervezeti mozgalomba. Ami pedig a szakszervezeti üzemi demokráciát illeti hangsúlyoznom kell, hogy a • bizalminak mindig kezdeményező szerepet kell vállalnia. Ezért állandóan képeznie kell magát. Csak így tud megfelelő partnere lenni a gazdaságvezetőnek, tud szóhoz jütni bármilyen kérdésről legyen szó. Tanulni nemcsak a szemináriumon, kell. El kell végezni a szükséges iskolákat is. Csak így válik képessé a bizalmi arra, hogy a komolyabb döntést igénylő kérdésekbe is bele tudjon szólni. Látószögében benne legyen mindig a vállalat egésze, lehetősége, a csoportjának érdeke, véleménye. A munka eredményessége megkívánja, hogy a gazdaságvezetők is ismerjék a bizalmiak jog- és hatáskörét és ennek megfelelően tartsák kötelességüknek a partnerkapcsolatok ápolását. — Lehet, hogy Kisterenyén gondot okoz a bizalmi és művezető kapcsolata — kezdi Juhász László, a FÜTÖBER nagybátonyi gyáregységének művezetője, az építők központi vezetőségének tagja, a gvári szakszervezeti bizottság tagja — én viszont el sem tudom képzelni, hogy a bizalmi nélkül döntsék az ő hatáskörébe tartozó kérdésekről. Igen, van köztünk vita is. Annak a szava érvényesül, akinek több reális érve van, aki az igazságát bizonyítani tudja. Ugyanakkor hangsúlyoznom kell, hogy a jó kapcsolat nagyban függ a bizalmi rátermettségétől is. Ér- ti-e a népgazdasági és a gyáregységi összefüggéseket, követelményeket, ismeri-e a lehetőségeket. A mi gyakorlatunk azt bizonyítja, hogy csak ott van eredményes kapcsolat, ahol a bizalmi és a művezető együtt tanulja a jogokat és kötelességeket és együtt gyakorolja. Befejezésül még hadd mondjam el, hogy a külföldi felszólalóktól nagyon jólesett hallani azt az elismerést, mely szerint büszkék lehetünk magyar szakszervezeti tagságunkra. De nagyon jólesett, hogy megyénk első számú párt- és állami vezetői nemcsak a kongresszuson, hanem szabad időnk egy részében is együtt voltak velünk. Kriston Istvánnal, a Volán 2. sz>. Vállalat szakszervezeti bizottságának titkárával a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezete központi vezetőségéinek tagjával már a fehérasztal mellett beszélgettünk. Megtudtam, hogy felszólalását nagy tetszés fogadta. . Elöljáróban megemlítette, hogy a termelést és gazdálkodást segítő tevékenységben, valamint az érdekvédelemben és az érdekképviseletben nagy lépést tettek előre, majd részletesen kitért a különböző rétegek között végzett munkára, hangsúlyozva, hogy az utóbbi években egyre nagyobb figyelmet fordítottak az értelmiség körében végzett tevékenységre. Közülük az ez évi választásokon igen sok értelmiségi kapott bizalmat társaitól, került különböző testületekbe. E gondolatot folytatva utalt arra, hogy a politikai, általános és szakmai műveltség gyarapításában milyen fontos szerepük van az értelmiségieknek. Ezután a dolgozókat foglalkoztató ötnapos munkahét bevezetésének politikai, illetve társadalompolitikai . hatását rrtél- tatta, mondván: a szocialista életmód további fejlődését, eredményezheti. Ennek azonban vannak járulékos hatásai is. Gondolok itt a mi szakmánkra. a személy- és áru- szállítási szolgáltatásra. Ennek kapcsán hangsúlyozta, hogy a jelenlegi csúcsidők megnyúlnak a szállításban, a lépcsőzetes munkakezdésből eddig igen kevés valósult meg. Felhívta a figyelmet: nem szabad megengedni az ötnapos munkahét bevezetésénél. hogy a hét végi ki- és berakodások csökkenjenek. Ez is mutatja, hogy a közlekedés milyen fontos tényező az előbbi probléma megoldásában. Javasolta, hogy a tanácsok a jövőben vállaljanak még nagyobb szerepet és felelősséget a koordinálásban és a szervezés segítésében. Rátérve a bizalmiak megnövekedett szerepére és felelősségére, a következőkkel folytatta: — A szakszervezeti munka egyik legnehezebb területén dolgoznak, A bizalmi nem az íróasztal mellől dönt, hanem a munkatársaknak, a barátoknak sok esetben megmondja, hogy ebben nincs igazad, vagy nem jól látod. Ezért a bizaknitársa- im és a magam nevében i* helytelenítem az Élet és Irodalom november 22-i számában „Szakszervezeti barkoch- ba” címmel megjelent írásban foglaltakat. Meggyőződésem, hogy a cikk általánosítása nem szolgálja a mozgalom előtt álló célkitűzéseket. Még akkor sem, ha elismerem, hogy nem minden bizalmi végzi kifogástalanul munkáját. A többségük azonban védi és képviseli csoportjának érdekeit, ha kell; akkor nemet is tud mondani és mer vitatkozni a vezetőkkel. Ami még nagyon lényeges: tud is. Befejezve hozzászólásomat, anélkül, hogy bárkit is megsértenék, egy régi mondásra hívom fel a figyelmet: „Könnyebb a harangot kongatni, mint önteni”. És ezt nekünk nem szabad elfer lejteni. * Megyénk szakszervezeti kongresszusi küldöttei azóta már visszaérkeztek munkahelyükre. Örömmel és szívesen mesélik el élményeiket, s formálják azokat a gondolatokat, amelyeket mielőbb meg akarnak valósítani a népgazdaság, a vállalat, saját csoportjuk és önmaguk jól felfogott érdekében. — venesz — 2 NÓGRÁD - 1980. december 16., kedd lönböző rétegekre gyakorolt hatását. Központi árintézkedéseknél, a bérek reálértékének megtartása érdekében indokolt esetekben alkalmazni kell a kompenzálás lehetőségeit. A szakszervezetek sem gazdaságilag, sem társadalmilag, sem politikailag nem tartják célszerűnek, hogy kialakuljon az árak és bérek „versenye”. Ezért elvárják az állami intézményektől, hogy az árképzésben és árellenőrzésben érvényesítsék a legszigorúbb állami fegyelmet, és ennek megsértői, valamint a tisztességtelen haszonra szert tevők ellen példamutató szigorral lépjenek fel. A szakszervezetek javasolják a kormánynak, hogy a következő tervidőszakban olyan bérpolitikai gyakorlatot folytasson, amely elősegíti az egyes ágazatok munkaerő-ellátásában, a szakképzettségben tapasztalható jelenlegi ellentmondások mérséklődését, megszüntetését. Szükséges, hogy a közeljövőben hosszabb távú bérpolitika kidolgozására is sor kerüljön, amit a dolgozókkal előzetesen meg kell vitatni. A kongresszus rámutat, hogy a teljes foglalkoztatást hazánkban változatlanul fenn kell tartani. A kongresszus , belátja, hogy a szocialista társadalomban a teljes foglalkoztatottság és a létbiztonság a munkaerő-gazdálkodásban nem jelenthet mozdulatlanságot. A társadalom nem garantálja ki- nek-kinek a kívánsága szerinti munkahelyet. Lehetőséget kell tereiAteni azonban arra, hogy mindenki képzettségének és képességének megfelelően helyezkedjék el. Nagyobb mértékben kell megszervezni a dolgozók továbbképzését, illetve átképzését. Ki kell dolgozni az egységes, korszerű rehabilitáció rendszerét, ezzel is segítve a rugalmasabb munkaerő-gazdálkodást, az egyéni és társadalmi érdekek jobb összhangját. A szakszervezetek működjenek közre abban, hogy a szükségessé váló munkaerőátcsoportosítás körültekintő előkészítéssel, emberséggel történjék. A szakszervezetek szükségesnek tartják az ötnapos munkahétre való áttérés megkezdését. Ezzel együtt gondoskodni kell a munkafegyelem megszilárdításáról, a munkaidő jobb kihasználásáról, valamint arról, hogy szabad idejüket hasznosan tölthessék el a dolgozók. A társadalmi juttatások rendszere, színvonala szocialista életünk egyik legnagyobb vívmánya. A szakszervezetek álláspontja az, hogy gazdasági eredményeinkkel összhangban ezeket meg kell őrizni, megszilárdítani és továbbfejleszteni. A kongresszus hosszú távú szociálpolitikai terv megfogalmazását és előzetes társadalmi vitára bocsátását javasolja. Szinten kell tartani, de lehetőleg még javítani is kell a gyermekellátást, az ifjúságról való gondoskodást. Könnyíteni kell a többgyermekes családok terhein. Ezért javasolja a kongresszus a gyes és a családi pótlékok felemelését, az óvodai hálózat, az általános iskolai és a napközi otthoni helyek számának növelését. Szükségesnek tartja az alacsony nyugdíjak reálértékének megőrzését, fejlesztését. Ki kell dolgozni az idősekkel való foglalkozás társadalmi programját. IV. érinti a szakszervezetek tevékenységét is. Ki kell dolgozni az összevont minisztériumokkal való együttműködés szervezeti formáit és módszereit. A kongresszus arra is felhívja a figyelmet, hogy fontos feladat a dolgozók sokoldalú tájékoztatása. A SZOT és a kormány megbeszéléseiről, az ágazati szakszervezetek és minisztériumok közös tanácskozásairól, a szakszervezetek megyei tanácsa, valamint a megyei tanácsok vezetőinek megbeszéléseiről, az igazgatók és a szakszervezeti bizottságok tárgyalásairól a dolgozóknak a korábbiaknál alaposabb tájékoztatást kell nyújtani. A kongresszus szükségesnek tartja, hogy tovább erősödjék a szakszervezeti vezető testületek, választott tisztségviselők és aktivisták felelőssége a nevelő munkáért. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a szocialista brigádok kulturális és közéleti tevékenységére; az olvasómozgalmakra; az öntevékeny művészeti együttesekre. A szakszervezetek segítsék a szakmai képzést és továbbképzést, valamint az alapműveltség általános megteremtését. Vonják be fokozottabban a műszaki értelmiséget a világszínvonalú műszaki ismeretek, eljárások terjesztésébe. VI. V. A szakszervezeti demokráciában az elmúlt öt évben kibontakozott pozitív folyamatokat új elemekkel kell bővíteni úgy, hogy társadalmi hatásuk tovább erősödjék. Az eddigieknél is jobb tájékoztatással, rendszeres képzéssel, továbbképzéssel és folyamatos módszertani segítséggel kell biztosítani, hogy a bizalmiak csoportjuk tényleges, elismert vezetői, a gazdasági vezetésnek pedig felelős partnerei legyenek. A határozat rámutat, hogy a szakszervezeti mozgalom irányítása egységes. A minisztériumok'felépítésében bekövetkező szervezeti változás A nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozva a határozat felhívja a szakszervezeteket, hogy hagyományaikhoz híven aktívan vegyenek részt a világ dolgozóinak a békéért, a társadalmi haladásért, a jobb élet- és munkakörülményekért, a szocializmusért vívott küzdelmében. Szorgalmazzák és segítsék elő a különböző irányzatú szakszervezetek együttműködését és akcióegységének erősítését. Továbbra is tekintsék meghatározónak a szoros barátság és együttműködés erősítését a szocialista országok szakszervezeteivel, törekedjenek arra. hogy ezek a kapcsolatok tartalmasabbakká váljanak. Az internacionalista hagyományokhoz híven részesítsék sokoldalú támogatásban a fejlődő országok szakszervezeteit. Gazdagítsák kapcsolataikat a fejlett tőkésországok szakszervezeteivel, elsősorban Európában. Fokozottabb lendülettel, kezdeményezőbben vegyenek részt a Szakszervezeti Világszövetség és a szakmai nemzetközi szövetségek munkájában. A kongresszus végül megköszöni valamennyi aktivista és tisztségviselő munkáját. Reményét fejezi ki, hogy a következő években a szakszervezetek előtt álló feladatok végrehajtásában továbbra is számíthatnak rájuk. A Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége ELNÖK: ALELNÖKÖK: FŐTITKÁR: FŐTITKÁRHELYETTESEK: TITKÁROK: Földvári Aladár Duschek Lajosné Kiss Károly Ligeti László Ország Ferencné Palotai Károly Gáspár Sándor Jakab Sándor Gál László Dr. Csehák Judit Sólyom Ferenc Timmer József Virizlay Gyula A kongresszusi küldöttek között Nagyszerű élmények, hasznos útravalók Kádár János fogadta dr. Armand Hammert MEGÁLLAPODÁSOK ALÁÍRÁSÁVAL ZÁRULT AZ AMERIKAI ÜZLETEMBEREK BUDAPESTI LÁTOGATÁSA Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára hétfőn a KB székhazában fogadta dr. Armand Hammert, az Occidental Petroleum Corporation igazgató- tanácsának elnökét, a neves amerikai közéleti személyiséget, aki a konszern más vezetőivel _ szombaton érkezett Budapestre. A találkozón jelen volt Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, a kormány gazdasági bizottságának elnöke. Marjai József — ugyancsak héfőn — az Országházban megbeszélést folytatott dr. Armand Hammerrel az Occidental Petroleum és az érdekeltségi körébe tartozó cégek, valamint a magyar vállalatok üzleti, termelési kapcsolatairól és más kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdésekről. Az amerikai üzletemberek budapesti tárgyalásai megállapodások aláírásával zárultak. A természeti erőforrások komplex hasznosítására vonatkozó műszaki-tudományos, gazdasági és kereskedelmi együttműködéséről szóló keretmegállapodást az Occidental Petroleum konszern részéről dr. Armand Hammer, az érdekelt magyar vállalatok nevében a Központi Bányászati Fejlesztési Intézet, valamint a Mineralimpex Külkereskedelmi Vállalat vezetői látták el kézjegyükkel. Ennek alapján kidolgozzák az együttműködés lehetőségeit az olaj ' és földgáz, valamint szilárd ásványok kutatásában, feltárásában és kitermelésében, továbbá különböző vegyipari termékek közös gyártásában és értékesítésében. Ezen kívül vegyesvállalatok létrehozását és harmadik piacokon — kö.ús fellépés kialakítását is célul tűzték ki. A Tatabányai Szénbányák és az Island Creek Coal — az Occidental leányvállalata, — az Egyesült Államokban működő vegyesvállalat létrehozásáról írt alá szerződést. Ebben a magyar Haldex eljárás alkalmazásával az amerikai szénbányák meddőhányóinak hasznosítását irányozzák elő közös beruházással. Dr. Armand Hammer és kísérete hétfőn elutazott Budapestről. (MTI)
