Nógrád. 1980. november (36. évfolyam. 257-281. szám)

1980-11-12 / 265. szám

Bal lábbal sose kelten fel Mindannyíunk érdeke Egy község két nyelven ' A község határában két­nyelvű ' tábla: „Szendehely— Sende”. A német felirat jelzi: lakói nemzetiségiek. A „hon­foglaló” telepesek valamikor még Mária Terézia uralkodá­sa alatt érkeztek a nógrádi dombok közé a francia határ mellől, Svábországból. Hoz­ták magukkal a szorgalmukat, igyekezetüket, dolgos kezüket. Hozták a viseletűket, szoká­saikat. A hagyományos sötét­kék szoknyát, a hímzett váll- kendőt, a piros mellényt, a fe­hér ingvállat, nagy masnit. Mindazt, amely a mai napig jellemzi a szendehelyieket. Természetesen csak akkor, ha „beöltöznek” egy-egy nem­zetiségi találkozóra. Mert a köznapi viseletben már csak az idősebb asszonyok hord­ják a bő szoknyát. A fiatalok tűsarkú csizmában, farmerben, divatos ruhában járnak. Munkájukat, szorgalmukat ékesen mutatja Szendehely gyarapodása. Fuchs Antal népfrontelnök nem titkolt büszkeséggel kísér falujáró kőrútunkra. — Teljesen megváltozott a község. A felszabadulás óta nyolc új' utcasor épült. Egyik ház szebb, mint a másik. A szülők szinte kivétel nélkül segítik a fiatalokat új otthon­hoz jutni. A házak, az elkészülték csakúgy mint az épülőfélben levők, nagyok, három-négy szobásak, az új módi szerint erkélyesek. Mellette meg a garázs. A felnőttek nagy többsége „eljáró”, Budapest, Balassagyarmat vagy a közeli Vác üzemeiben dolgoznak. — A buszközlekedés jó, né­hány perc Vácig — vélekedik a népfrontelnök. — Főútvonal szeli keresztül a falut, sok gépkocsi halad erre. Nem mindegy, milyen képet kap­nak a községről. Fuchs Antal maga is Vác- ra jár. A cementgyárban a Fuchs Antal népfrontelnök. Nerpl Józsefné szívesen dalol. metül. Az itteni kicsiknek könnyebb, a szülői házból hozzák az alapokat. Mégis sok fiatal van, aki már csak itt- ott érti a németet. Most szor­galmazzuk megint erőteljeseb­ben a németnyelv-oktatást. Nagyon jó dolog kezdődött Szendehelyen. Az idei tanév­től az első osztályosoknak he­ti három németórájuk van. A második, harmadik, negye­mindenütt csak a „német” ta­nító néninek hívják a tanu­lók. Két esztendeje tanít, Ba­ján végezte a felsőfokú tanító­képzőt. Pontosan a német nyelv kedvéért. — Komoly előbbre lépésnek tartom. A heti három óra azt jelenti, hogy produkálni is tu­dunk. A szülők nagyon örül­tek a lehetőségnek, a gyere­kek nyolcvan százaléka je­lentkezett németre. Nagy igye­kezettel tanulják. Szükség van rá, elvégre sokuknak az anya­nyelve. Mozgolódás mutatkozik a hagyományápolásban is. Ter­vezik nemzetiségi kultúrcso- portot életre hívni. A tánccso­port már szorgalmasan gyako­rol. Tanulják a tiroli, és a molnártáncot. Természetesen népviseletben lépnek fel. Ha­gyománynak számít a kará­csonyjárás, vagy ahogyan Szendehelyen nevezik, a „krisztkindlizés”. A gyerekek végigjárják a falut, énekelnek, verselnek, egy közülük kará­csonyfának öltözik. Minde­nütt szívesen fogadják, meg­vendégelik őket. Szép szokás még a lakodal­mas. A menyasszony nem hó­fehérbe öltözött, piros volt a szoknyája. De a legérdekesebb a cipője volt. Finom fekete bőrből készült. Ügy készítette a mester, mindegy volt, hogy a jobb vagy a bal lábára húz­za. Mindez azért, hogy a fia­tal menyecske sose bal láb­bal keljen fel, ne a ballábas cipőbe bújjon elsőként... Sok gazdag, szép hagyo­mány. Van mit megőrizni, to­vábbfejleszteni, alakítani. Iga­za van Nerpl Józsefnének, vagy ahogyan a faluban hív­ják, Náni néninek, amikor ha­tározottan mondja: Üj utcasorok épülnek. nemzetközi kapcsolatok elő­adója. — Ezt elsősorban a német nyelvtudásnak köszönhetem. S azt is, hogy tolmácsként évente^ többször eljutok a Né­met Demokratikus Köztársa­ságba. de más országokba is. Ezért mondtam a gyerekeim­nek is. hogy tanuljanak né­dikesek hetente egy órát ta­nulnak, a felsősök szakkörre járnak. A Szendehelyhez tartozó Katalinpusztán a gyerekek vi­dám német dallal köszöntenek. — Értitek, hogy miről szól? — Igen — felelik kórusban. Mészárosné Szegner Mária tanítónő nevetve meséli, hogy — Alig várom, hogy a nép­dalkört újjászervezzék. Tud­juk még a régi dalokat. Da­lolni meg nagyon szeretünk. Nagymama létemre az elsők között megyek vissza. Tagja volt ugyanis a ré­gebben működő kórusnak, amely vezető híján oszlott fel. A népfront — a Magyarorszá­gi Németek Demokratikus Szövetsége ígéretére és segítő szándékára támaszkodva — azon iparkodik, hogy a kórus ismételten „feléledjen”. Bizonyára sokan megtapsol­ják őket. — CSC — Felnőni a közlekedéshez Interjú Gégény István rendőr őrnaggyal Október közlekedésbiztonsá­gi hónap volt, amelynek kere­tében számos akció és ren­dezvény szolgálta a balesetek megelőzését, elhárítását. A hó­nap zárultával felkerestük Gégény István rendőr őrna­gyot, a megyei rendőr-főkapi­tányság közbiztonsági és köz­lekedési osztályának vezető­jét, hogy képet kapjunk a megyei közlekedésbiztonság helyzetéről, az elmúlt eszten­dők változásairól­— Köztudott, hogy me­gyénkben a közlekedés igen dinamikusan fejlődik- Hogy más példát ne is hozzunk, évente 1500—2000-rel növek­szik a gépjárművek száma, s a megye járműállománya már meghaladja a 37 ezret. — Nyilvánvaló, a járművek számának növekedésével arányban kell nőnie a bale­setveszélynek is. Mit tükröz­nek ezzel kapcsolatban a számok? — A balesetek alakulása enyhe hullámzással igen kis­mértékű emelkedő tendenciát mutat, korántsem olyan tem­póban, mint a gépjárművek száma. 1975-től 1979-ig 300— 350 balesetünk volt évenként. Ezen belül — sajnos — húsz és harminc között van azok száma, akik életüket vesztik minden esztendőben. A súlyos sérülések tendenciája ugyan­csak nem mutat jelentősebb emelkedést, és a könnyű sé­rülések száma sem gyarap­szik jelentősen a forgalom nö­vekedésével. Tulajdonképpen járási viszonyokkal, látási le­hetőséggel, és azzal a sok más jelentéktelennek tűnő ténye­zővel, melyeknek mind be­folyásolniuk kell a sebesség megválasztását. A figyelmet­len, gondatlan vezetés áll a második helyen, itt azonban az elmúlt öt esztendő adatait figyelembe véve csökkenés észlelhető. A harmadik he­lyen a fegyelmezetlen gyalo­gosközlekedés, mely évente a balesetek több mint tíz százalékát okozza. Ez arány­lag sok. A sorrendben ezután — Vannak-e a megyében baleseti gócok ? — Voltak. A hetvenes évek első felében több ilyen hír­hedtté vált. Forgalomtechni­kai, forgalombiztonsági esz­közökkel, szervezéssel, foko­zott ellenőrzéssel sikerült el­érni, hogy ma már nem be­szélhetünk efféle gócokról.' Meg kell jegyeznem, hogy a továbbiakban is a városok, illetve nagyobb települések bel- és külterületén a legna­gyobb a balesetveszély. — Az eddigiek alapján úgy az elsőbbségadás elmulasztása értékelhetjük, hogy a közle- következik, mely sajnos kedés biztonságának helyzete emelkedő tendenciát mutat. Ki- megyénkben kielégítő. Az sel^b hullámzásokkal stagnálás említett tények azonban meg­tapasztalható a szabálytalan határozzák a soron követke- előzésnél- Számszerűségében ző teendőket. Melyek a rend- ugyancsak nem változik mérv- őri szervek elé tűzött legfon- adóan az alkoholos befolyá- tosabb célok, feladatok az soltság. A balesetek közel 23 százalékában „bűnrészes” az ital. Ezzel az országban első öt megye között gyünk. A legtöbb balesetet a személy gépkocsi-vezetők okozzák' Az elmúlt évben például az ő „rovásukra- ír­ható” az esetek 44 százaléka- A motorkerékpár-vezetők a korábbinál kisebb arányban marasztalhatok el. — Állíthatiuk-e, hogy a leg­több balesetet a személygép­kocsi-vezetők azon rétege okozza, mely nem rendelke­zik kellő gyakorlattal és ru­tinnal, illetve nem megfele­lően kialakult a közlekedési készségük és moráljuk? — A megfogalmazás nem elkövetkezendőkre? — Fő célunk természetesen az továbbra is a balesetek meg- va~ előzése, s még a büntetések kiszabásánál is az az alao- vető szempont, hogy a szank­cióval, mint eszközzel éljünk.' A rendelkezésre álló összes lehetőséggel, valamint idősza­kos akciókkal — melybe be­vonjuk a társ fegyveres erő­ket is — igyekszünk kiszűrni a balesetokozó tényezőket. Emellett továbbra is a lehe­tő legszorosabb együttműkö­désre törekszünk az illetékes útügyi szervekkel, a KPM közúti igazgatóságával, a me­gyei tanács illetékes osztá­lyával, nagyobb gépjármű- parkkal rendelkező gazdasági egységekkel, valamint a me­gyei közlekedésbiztonsági1 egészen pontos, hiszen a prob­mindez azt bizonyítja^ hogy a pjma sokkal többrétegű. Két- _________________ f orgalomba részt vevők dön- ségtelen, hogy a közlekedés- tanács keretein belül ugyan- to többsége fegyelmezetten, ben részt vevők egy része nem csak általános iskolák, gép-: »»nőtt fel” eléggé az egyre bo- járműbarát-szakköreivel. nyolultabb helyzethez, az Együttműködési szerződések,' egyre nagyobb forgalomhoz. közös akciók sorát említhet-1 Cáfolhatatlan számok bizo- n£m még, végső soron azon- nyítják, hogy az előbb emlí- ban azt mondhatom, hogy a szabályokat tiszteletben tartva közlekedik, s a ki­sebbség nem megfelelő köz­lekedési viselkedése a balese­tek leggyakoribb forrása. Melyek a balesetet leg- tett gépkocsivezető-réteg való- bár a rendőri szerveknek ban gyakrabban szerepel a megvan a maguk feladata a statisztikában a többinél, közlekedés biztonságának Emellett azonban figyelmet fenntartásában, ez minden­érdemelnek például a ke- «éppen társadalmi feladat,’ rékpárosok, akikkel általános melyet a lehető legszélesebb iskolákban es munkahelyeken keretek között kell értelmez­próbálunk foglalkozni, a gya- nj Éppen ezért, mint eddig,' logosok, akik gyakran nem ezután is hívunk, kérünk nem lépik át a KRESZ által alkalmazkodnak a helyi köz- mindenkit, aki hajlandó, akar engedélyezett határt „csu- lekedési sajátságokhoz, olykor és tud segíteni ebben a mun­pán” figyelmetlenségből, túl- pedig felelőtlenül maguk és kában, vegyen részt benne, zott önbizalomból vagy más mások testi épségét veszélyez­okból nem törődnek az idő- tetve közlekednek. Gáspár Imre gyakrabban kiváltó szabály- sértések? A közlekedésben részt vevők között milyen sor. rend alakul ki a balesetet okozók szempontjából? — Az első helyet évről év­re folyamatosan „tartják” a gyorshajtók. Közülük sokan Reklámetika cialista rendben alakult szak­mai és etikai követelmények­nek. Sok szó esik napjainkban a fogyasztók érdekvédelméről. Magyarán arról, hogy ne csap­ja be a vásárlót sem az ipar, tíéuietóra az iskolában. (Bábel László felvételei) Iskolák, óvodák, bölcsődék Az új tanévben kereken 2,3 ségvetéséből az elmúlt évek- millió diákot — köztük 176 000 ben 70 millió márkát fordí- első osztályost — fogadtak az tottak erre a célra, iskolák a Német Demokrati- A tanulóifjúság számának kus Köztársaságban. Az or- növekedésével lépést tart az szág 5878 általános iskolájá- iskolaépítés, melynek prog- ban 180 000 oktató és nevelő ramját a hetvenes' évek ele- foglalkozik a gyermekekkel, jén készítették el és teljesítik közülük nyolcezren az idén azóta évről évre 1971, az kezdik meg a tanítást- NSZEP VIII. kongresszusa Látogatottak a szakmun- óta 110 iskola, 108 tornate- kástanuló iskolák is- Ezekben rém, 102 iskola-előkészítő in­291-féle szakmára oktatják a 235 000 főnyi tanulóifjúságot. Tizenegyezren részesülnek olyan hároméves képzésben, amelynek végén a szakmun- nek. A népgazdasági terv ez kás-bizonyítvány mellett az év végéig a fővárosban 17 érettségi bizonyítványt is meg- iskola, 19 tornacsarnok, 11 szerezhetik. Ezek az iskolák bölcsőde-óvoda, 3 ifjúsági ott- igen korszerű felszereléssel hon és öt politechnikai köz­rendelkeznek. Az állam költ- pont átadását irányozza elő. Erkölcsi jellegű normagyűj- sem a kereskedelem. Sőt, a emberi személyiség méltósá-» temény — így határozza meg vevő ne érezhesse úgy még gát...” „Természetüknél £og- a „Magyar reklámetikai kó- tévedésből sem, mintha be- va mérgező, gyúlékony vagy dex” mibenlétét a tervezet el- csapták volna. A kódexterve- más tekintetben veszélyes — ső cikkelye. Mit jelent ez a zet mindert figyelembe veszi, termékeknél kifejezetten utalni fogyasztóknak, a kffreskede- Meghatározza egyebek között: kell azok veszélyességére”. Ki- lemnek, a társadalmunknak? milyen tevékenység minősül mondja a kódextervezet: „A A reklámszakma társadalmi reklámozásnak, illetve hirde- gyermekek és fiatalok befolyá. és érdekképviseleti szerveze- tésnek. És úgy fogalmaz, hogy solására alkalmas reklám te, a Magyar Reklámszövet- minden olyan gazdasági tájé- nem élhet vissza természetes ség azért határozta el a kó- koztatás, amely a fogyasztót jóhiszeműségükkel és tapasz- dex kiadását — az abban fog- áruk megvásárlására vagy talatlanságukkal, nem tag­laltaknak magára és tagjaira szolgáltatások igénybevételé- talmazhat semmi olyat, ami nézve kötelező érvényű elis- re felhívja, e célból befolyá- szellemi, erkölcsi vagy fizi- merését —, mert. elő kívánja solni kívánja, s az áru tulaj- Icai ártalmat okozhat nekik, segíteni, hogy a reklámozás donságait és használati mód- vagy érzelemvilágukat túlfe- mindenben megfeleljen a szó- ját ismerteti. „ ... A reklámo- szítené, illetve megzavarhat­zást kellő politikai és társa- ná.” dalmi felelősségérzettel kell Mindenki elismeri; nem folytatni” — olvashatjuk egy- könnyű feladat minden vo- helyütt. S ennek szellemében natkozásban összeegyeztetni a határozzák meg a szerkesztők, kereskedelmi és a fogyasztói hogy semmiféle reklámnak érdekeket. A reklámetika nem nem szabad a rek'lámtevékeny- tűr sem kétértelműséget, sem ségbe vetett közbizalmat meg- félrevezető túlzásokat. Foglal- rendítenie: minden reklám- kozik a tervezet az árenged- nak becsületesnek, szavahihe- ményekre, részletfizetésekre, tőnek kell lennie. áruhitelekre történő utalások­Gondolnak az esztétikai és kai is, valamint a pályázatok- művészeti közízlésre, sőt az kai, jutalomdíjakkal és garan- írásos és szóbeli reklámban a ciákkal. Nem szabad olyan stílusbeli és nyelvhelyességi reklámtevékenységet folytat- követelményekre is. Igen ér- ni, amely termékeknek meg- dekesek a tervezet egyes — a rendelés nélküli, kéretlen szál­tárgyi és motivációs jellegre lításával kapcsolatos. A rek- vonatkozó — kitételei: „A lám tehát nem lehet tolakodó, reklám nem sugalmazhat ba- „A félrevezető reklám azon az bönás vagy misztikus nézete- alapon sem igazolható — két...” „A dohányzás és az mondja ki a tervezet —, hogy alkoholfogyasztás reklámozó- a reklámozó vagy az, aki sát — az eladás helyén alkal- megbízásából eljár, utólag he- mazott tájékoztatást kivéve — lyesen tájékoztatja a fogyasz- jogszabály tiltja. Ennek meg- tót.” felelően ... még motívumként A „Magyar reklámetikai sem alkalmazható”. Régi óhaj kódex” tervezetét most széles beteljesülését ígéri továbbá, körben megvitatásra bocsátják, hogy „a reklámnak mind tar. s csak az így szerzett tapasz- talmában, mind a fogyasztó tálatok figyelembevételével megközelítésének módjában léptetik életbe, tiszteletben kell tartania az k. gy. tézmény épült meg. Egyedül Berlin legújabb lakónegye­dében, Marzahnban 20 új is­kolát adtak át rendeltetésé­NŰGRÁD — 1980. november 12., szerda

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents