Nógrád. 1980. november (36. évfolyam. 257-281. szám)

1980-11-12 / 265. szám

IRAK—IRÁN Ellentmondó hadijelentések Rossz kilátások a túszügyben Irak a végsőkig folytatja a harcot, amennyiben Tehe­rán nem mond le a Shatt al-Arabról, valamint a hor- muzi szorosban levő három kicsi, de stratégiai fontossá­gú szigetről — hangoztatta Szaddam Husszein iraki ál­lamfő hétfőn este Bagdadban, a háború kitörése óta tar­tott első sajtókonferenciáján. Az államfő megismételte a korábbi fenyegetést, amely szerint Irak annál nagyobb területi követeléseket fog tá­masztani, minél tovább tart a háború­Husszein közlése szerint a 480 kilométer hosszúságú fronton az iraki csapatok el­foglalták Khorramshahr vá­rosát, Abadant ostromolják, 8 kilométernyire megköze­lítették Dizful olajvárost és ugyanilyen közel vannak Ahwazhoz, Khuzisztán olaj­tartomány székhelyéhez, (amely egyébként a két or­szág határától 120 kilométer­nyire van.) Szaddam Husszein állításai ellentmondanak azoknak az iráni közléseknek, amelyek Abol Hasszán Baniszadr irá­ni. államfő sajtóértekezletén hangzottak el hétfőn, a fron­ton. Az iráni csapatok tehe- ráni források szerint sikere­ket könyvelhetnek el a harc­téren és több helyütt sike­rült feltartóztatniuk, sőt, visszaszorítaniuk az ellenfe­let. Az iraki államfő egyébként közölte: országa elégedett a harcban elért sikerekkel, kü­lönös tekintettel arra, hogy az iráni hadsereg modem amerikai fegyverekkel har­col és a feketepiacon ma is hozzájut ezekhez, valamint az amerikai pótalkatrészek­hez. Husszein azt is bejelentet­te, hogy Irak rövidesen újra megindítja az olajtermelést, időpontot azonban nem je­lölt meg. Az elnök sajtótájékoztató­ján nagyrabecsüléséről biz­tosította a Szovjetuniót és Franciaországot, amelyeket Irak — mint mondotta — „barátai között tart számon”. Emlékeztetett a francia—iraki nukleáris együttműködésre és ezzel kapcsolatosan hatá­rozottan megismételte: Irak tiszteletben tartja az atom- sorompó-egyezményt. * Szadegh Ghotbzadeh volt iráni külügyminisztert hét­főn Khomeini ajatollah köz­vetlen utasítására szabad­lábra helyezték. Ghotbza- dehet néhány nappal ezelőtt azért tartóztatták le, mert több bíráló megjegyzést tett az iráni belső helyzetre- * Az iraki légitársaság az ammani repülőtér felhasz­nálásával több járatát újra indítja. Kelet-Európábán Moszkvát és Belgrádot érin­tik a háború kezdete óta szünetelő járatok. Amman- ból buszokon szállítják to­vább az utasokat Bagdadba. * — Washingtoni értesülé­sek szerint tovább romlottak a túszválság gyors megoldá­sának kilátásai. Az amerikai külügyminisztérium által kiszivárogtatott hírek sze­rint Warren Christopher kül­ügyminiszter-helyettes és kísérete olyan „ellenajánlat­tal” utazott Algériába, amely a négy iráni feltétel közül csak egynek azonnali telje­sítését ígéri. Az Egyesült Államok haj­landó kötelezettséget vállal­ni arra, hogy nem avatkozik be most és a jövőben Irán ügyeibe. Nem tud azonban kormánygaranciát nyújtani arra, hogy lemond minden Iránnal szembeni követelé­séről. Nem lát módot a be­fagyasztott iráni követelések azonnali feloldására, sem pe­dig a sah vagyonának visz- szaszolgáltatására. Az ame­rikai törvények szerint mind­ezek a kérdések a bíróság jogkörébe tartoznak. Washingtoni illetékesek szerint a Christopher-misszió ilyen körülmények között ke­vés sikerrel kecsegtet. A leg7 több amit a küldetéstől pil­lanatnyilag remélnek, a köz­vetlen kapcsolatfelvétel Iránnal. A State Department arra számít, hogy Teherán hajlandó lesz elküldeni a maga delegációját Algériába. Egyáltalán nem bizonyos azonban, hogy ha ez bekö­vetkezik, Algírban sor kerül a közvetlen tárgyalásokra. Ismeretes, hogy Irán eddig elutasított mindenfajta köz­vetlen kapcsolatfelvételt. (MTI) Apró Antal Kekkonennél A hivatalos látogatásának második napján Finnország­ban tartózkodó magyar parla­menti küldöttség vezetőjét, Apró Antalt, az országgyűlés elnökét, kedden fogadta Urho Kekkonen, a Finn Köztársaság elnöke. A magyar delegációt hivatalában fogadta Mauno Koivisto miniszterelnök és Paavo Väyrynen külügymi­niszter. A delegáció a nap folyamén a finn parlamentben tárgya­lásokat folytatott a Johennes Virolainen elnök vezette kül­döttséggel, amelynek tagjai voltak a parlament alelnökei, valamint a politikai pártok csoportjainak vezetői. Brezsnyev fogadta Colombót Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa El­nökségének elnöke kedden a Kremlben fogadta Emilio Co­lombót, az Olasz Köztársaság külügyminiszterét. A megbe­szélésen jelen volt Andrej Gromiko, az SZKP KB Po­litikai Bizottságának tagja, szovjet külügyminiszter. Leonyid Brezsnyev hangsú­lyozta: a Szovjetunió külpo­litikai irányvonalát a követ­kezetes békevágy jellemzi, valamint az a törekvés, hogy mindent megtegyen az együtt­működés és a biztonság erő­sítéséért. Európában és az egész világon. Mindkét fél megerősítette elkötelezettsé­gét az enyhülés és a nem­zetközi együttműködés iránt. A megbeszélés résztvevői nagy figyelmet fordítottak a két ország között kialakult együttműködésre, továbbfej­lesztésük lehetőségeire, kife­jezésre juttatva a Szovjetunió és Olaszország kölcsönös ér­dekeltségét. A megbeszélés tárgyszerű, építő, baráti légkörben folyt le. (MTI) A Giscard —Schmidt találkozó után Kívánatos egy Bapátainb életéből Csehszlovákia Rekultivációs program Csehszlovákia útjait járva sok új építkezés látható. Nő­nek a városok, az új üzemek, erőművek, bányák körül új te­lepülések alakulnak. Ez a fej­lődés a mezőgazdasági műve­lésre alkalmas földterületek rovására történik. 1966 és 1979 között csak a Cseh Szo­cialista Köztársaságban 120 ezer hektárt vontak ki a mű­velésből. Ebből 65 ezer hektár örökre elveszett a mezőgazda­ság számára, mivel építkezé­sekre és bányák nyitására használták fel. Ennek ellenére igen sok a parlagon hagyott föld, ame­lyeket a korszerű technikával nem lehet megművelni. A most folyó földfelmérések előzetes eredményei azt mutatják, hogy a parlagon hagyott föl­dek területe kb. 100 ezer hektár. A Cseh és Szlovák Geológiai és Kartográfiai Fő- igazgatóság évkönyve szerint egy-egy megműveletlen föld­terület mérete három és ezer hektár között ingadozik. A szakemberek véleménye és a mezőgazdasági termelő- szövetkezetek tapasztalata szerint még ezek a nehezen megközelíthető, csekély ter­mőképességű földek is jelen­tős gazdasági hasznot hozhat­nak. — A parlagon hagyott föl­deket kertészeknek és méhé­szeknek adjuk ki — mondja a Szovjetunió breclavi kerületi nemzeti bi­zottság elnöke, Bukhart Ska- nec. — Egyedül a kertészszö­vetség kétszáz hektáron gaz­dálkodik. Jó példa a gustopeci csoport tevékenysége. A cso­portnak 537 tagja van, akik több tucat parcellán gazdál­kodnak, melyek összterüle­te 24 hektár. Tavaly a keres­kedelmi szervezetekkel kö­tött szerződés alapján ez a csoport 72 tonna gyümölcsöt, 145 tonna szőlőt, 188 tonna zöldséget adott a kereskede­lemnek. Végeredményben minden kertbarát átlagosan majdnem nyolcszáz kilogramm mezőgazdasági terméket adott az államnak. Vagy itt egy másik példa ugyanebből a kerületből. A „Kobiii” Egyesült Mezőgazda- sági Termelőszövetkezet gaz­dag tapasztalatokkal rendel­kezik a dombok és lejtők megművelésében. Teraszos kerteket alakítanak ki rajtuk. Oldalról ezek emeletes tortá­hoz hasonlítanak. Amikor ti­zenöt évvel ezelőtt először kezdtek kísérletezni a tera­szos műveléssel, minden hek­táron 640 korona veszteségük volt. Ma minden hektár évi 89 ezer korona értékben hoz ter­mést évente. Őszibarackot, kajszibarackot, szőlőt és más gyümölcsöket termesztenek és szüretelnek. Idén a „KoÓi- li” szövetkezet kertészei és szőlészei 1200 tonna gyümölcs szállítására vállaltak kötele­zettséget. Ennek 80 százalékát korábban nem művelt terüle-í teken termelik. Ahhoz, hogy a sokezer hek­tárnyi kihasználatlan földte­rületet termővé és gazdaságod san művelhetővé tegyék, jeJ lentős eszközökre van szük­ség. A csehszlovák szakembe­rek számításai szerint a költ-' ségek hektáronként 100—140 ezer koronát tesznek ki. Al kis földterületek, dombok, lej­tők, vizenyős talajok bevonásai a mezőgazdasági művelésbe to­vább folytatódik, mivel ai nagyvárosok környékén és Csehszlovákia legterméke­nyebb vidékein a szántóterület egyre csökken, az ország la­kossága pedig évről évre nőj Nőnek a követelmények a vá-4 rosok és falvak élelmiszer-ellá^ fásával szemben is. A leg­utóbbi három évben Csehor-J szágban 28 ezer hektáron vé-’ geztek rekultivációt. Nemrégiben a Cseh Nemzeti Tanács ülésén Stepan Gornik, a Cseh Szocialista Köztársa­ság kormányának elnökhe­lyettese felszólalásában meg­jegyezte, hogy a rekultiváció kérdését folyamatosan 10—• 15 év alatt oldják meg. Mind den ötéves tervidőszakban 20 —30 ezer hektárt rekultivál-J nak. így a termőterület évJ ről évre nagyobb lesz. Nyugdíjasok A Szovjetun ióban ma mint­egy 50 millió nyugdíjas van, tehát körülbelül minden ötödik szovjet állampolgár részesül nyugellátásban. Többségük — öregségi nyugdíjas. Az átlagos életkor 70 év, s a férfiak 60, a nők 55 éves' korukban men­nek nyugdíjba. A bányászok, a kohászok, a vegyipari dol­gozók, a szövőmunkások, va­lamint az ország északi terü­letein dolgozók yiszont 5 évvel, egyes esetekben; 10 év­vel korábban mehetnek nyug­állományba. A nyugdíjak az állami költ­ségvetést terhelik. A szovjet emberek a saját fizetésükből vagy megtakarított pénzük­ből egyetlen kopejkát sem fi­zetnek nyugdíjalapra. Bárhol is dolgozik valaki — az ipar­ban, a mezőgazdaságban, a tudomány területén, vagy a szolgáltató ágazatban —, a nyugdíjkorhatár elérésekor egy­formán jogosult az 50 száza­léktól 100 százalékig terjedő nyugdíjra, alkalmazásban töl­tött idejétől függően. Itt csak egy feltétel van: a férfiak­nak legalább 25 évi szolgálati időt kell igazolniuk, a nők­nek pedig 20 évet Figyelem­be véve azt a tényt hogy a Szovjetunióiban a munkanél­küliséget 50 évvel ezelőtt fel­számolták, senkinek sem je­lent problémát a nyugdíjhoz szükséges idő megszerzése. Ám ha valakinek bármely okból a szolgálati ideje kevesebb az előírás szerinti éveknél, ak­kor is joga van a nyugdíjra, természetesen arányosan ala­csonyabb összegre. A nem tel­jes nyugdíjhoz 5 év szolgála­ti idő elegendő. A nyugdíjat nem terheli adó. A nyugdíjkorhatárt elérők közül sokan teljesen egészsé­gesek és munkaképesek, tud­nak és akarnak is tovább dol­gozni — egyesek a korábbi munkahelyükön, mások köny- nyebb munkát keresnek. Erre megvan a lehetőség. Az utóbbi években a Szov­jetunióban egy sor olyan ha­tározat jelent meg, amely megkönnyíti a nyugdíjasok munkakörülményért váítozatJ lan munkabér mellett, csök­kentett munkaidőt állapítottak meg részükre, növelték az évi szabadságot. Némely kiemelt munkaterületen például az ipari munkások, az egészség­ügyi dolgozók, a középiskolai tanárok, a szolgáltatásban dolgozók körében — az idős munkavállalók a munkabéren felül a nyugdíjukat is naeg- kapják. A Szovjetunióiban az öreg­ségi nyugdíjon kívül a család­fenntartó elvesztése vagy rokkantság esetén is fizetnek nyugdíjat. A rokkantsági nyug­díj megítélésének jogosságát orvosi bizottság dönti el. A bizottság rendszerint akkor ül össze, miután! a beteget 4 hó­napon keresztül kezelték kór­házban, A nyugdíj biztosítására a Szovjetunió hatalmas össze­geket fordít. A nyugdíjak év­ről évre növekednek. Jelen­leg a nyugdíjfolyósításra ki­fizetett összeg a honvédelmi kiadások kétszerese. ,,eros Amerika" perspektívája Baracs Dénes, az MTI tu­dósítója jelenti: Több mint négy órán át tar­tott és röviddel éjfél előtt a francia elnök és a bonni szö­vetségi kancellár sajtónyilat­kozatával ért véget a hétfő es­ti, Giscard—Schmidt találko­zó. A két államférfi az ame­rikai elnökválasztás utáni helyzetet, az időszerű nemzet­közi kérdéseket és a kétolda­lú pénzügyi együttműködés kérdéseit tárgyalta meg kötet­len keretben. Az eszmecserét követően mind a francia, mind a nyu­gatnémet vezető üdvözölte egy „erős Amerika” perspektívá­ját, hangsúlyozta messzemenő nézetazonosságát a megvita­tott kérdésekben és állást fog­lalt a francia—nyugatnémet együttműködés mellett. Giscard d’Estaing elnök ki­jelentette: „Franciaország csak örülhet, ha olyan Amerikát láthat, amely erős és eltökélt, hogy teljes mértékben vállal­ja nemzetközi kötelezettsé­geit”. S nyilatkozathoz, amely — ellenkezőjére fordítva — a carteri politika bírálatának is ■tekinthető, a francia állam­fő hozzáfűzte: „ez a megálla­pítás csak még szükségesebbé teszi, hogy megszüntessék a ’rendellenességet, amelyet (nyugat) Európának a második világháború befejezése óta a világ ügyeiből való kiszorulá­sa jelent. Egy erős Amerika és egy erejében, szerepében biztos Európa között megszer­veződhet az a baráti párbe­széd, amely természetes, vala­mint az az együttműködés, amely segíteni fog a béke megőrzésében és a szabadság megvédelmezésében”. Giscard d’Estaing állásfog­lalása tehát elvben új típusú párbeszédet javasol a Reagan- adminisztrációnak. Schmidt kancellár a maga részéről a francia—nyugatnémet, a nyu­gat-európai és az Egyesült Ál­lamokkal való együttműködést egyaránt szükségesnek minő­sítette, ugyanakkor egyetérté­sét nyilvánította vendéglátójá-/ nak kijelentésével. A két politikus nyilatkoza­taik szerint tárgyalt még a nemzetközi helyzet különböző problémáiról, mint az iraki— iráni konfliktus, a Szovjet­unióval való kapcsolatok, a kelet—nyugati viszony, a dél­kelet-ázsiai helyzet. Giscard elnök hangsúlyozta, hogy a két ország „a biztonság és a béke egyensúlya” érdekében kíván fellépni, s az NSZK Franciaország első partnere volt és marad (nyugat) Eu­rópa megszervezésében és az EGK-országok közötti szoli­daritás szorosabbra fűzésében. i. NÓGRÁD — 1980. november 12., szerda Lengyel szakszervezetek A „Szolidaritás" bejegyzése A finn államelnökkel, a parlament és a politikai élet vezetőivel folytatott megbe­szélések meleg, nyílt és bará­ti légkörűek voltak. Mindkét fél szólt a nemzetközi élet, valamint a két ország életé­nek időszerű kérdéseiről. A nemzetközi helyzetről szólva, aggodalommal állapították meg, hogy az utóbbi időben különösen sok probléma hal­mozódott fel. Kifejezték ugyanakkor reményüket, hogy az európai államok és népek az 1975-ben Helsinkiben meg­tartott értekezlet szellemében megtalálják a megoldását an­nak, hogy ne csupán egysze­rűen tovább folytassák eddigi együttműködésüket, de az eny_ hülés számára kedvező poli­tikai légkör biztosításával to­vább mélyítsék és fejlesszék azt. Robert Mugabe zimbabwei miniszterelnök hétfőn szigo­rú intézkedéseket jelentett be a rend helyreállítására az or­szág délnyugati részén fek­vő Bulawayóban. A városban Mugabe, valamint Joshua Nkomo belügyminiszter párt­hívei közötti fegyveres össze­tűzések következtében az el­múlt két napban 16-an meg­haltak és több mint 200-an megsebesültek. Rádióbeszédében Mugabe Kelemen István, az MTI tudósítója jelenti: A Lengyel Legfelsőbb Bí­róság hétfőn megvizsgálta a „Szolidaritás” nevű szak- szervezeti szövetség alapító bizottságának fellebbezését, amelyet azt követően nyújtott be, hogy az illetékes varsói vajdasági bíróság módosítot­ta a szakszervezet alapsza­bály-tervezetét. A legfelsőbb bíróság helyt adott a fellebbezésnek és be­jegyezte a „Szolidaritás” alap­szabályát, figyelembe véve azt a döntést, amelyet időközben maga az alapító bizottság ho­zott. Mint azt hétfőn a lengyel kormány szóvivője közölte, az bejelentette, hogy az erősza­kos cselekmények megféke­zésére kijárási tilalmat rendel el a városban, s a rendőrség, a nemzeti hadsereg megerő­sített egységeit vezényli a térségbe. Nyilatkozatában a Nkomo vezette Hazafias Fron­tot és annak katonai szár­nyát a „ZIPRA”-t tette fe­lelőssé a véres összecsapáso­kért és az oktalan erőszak be­szüntetésére szólította fel a szemben álló feleket. (MTI) alapító bizottság a napokban függeléket csatolt az alapsza­bályhoz. A függelék egyebek között kifejti, hogy szakszer­vezeti szövetség nem törek­szik politikai párt szerepére, a szocialista rend alapján áll, elismeri a pártnak az állam­ban betöltött vezető szere­pét és tiszteletben tartja Lengyelország nemzetközi szö­vetségi rendszerét. Hétfői nyilatkozatában a lengyel kormány megelége­dését fejezte ki a „Szolidari­tás” bejegyzése körüli vita megoldásával kapcsolatban. Mint a nyilatkozat hangsú­lyózza: „a miniszterelnök és a «Szolidaritás» országos bi­zottsága közötti találkozón el­hangzott állásfoglalás értel­mében a kormány arra tö­rekszik, hogy megteremtse a kölcsönös, tárgyszerű, part­neri együttműködés feltétele­it az állami vezetés minden szintjén.” A gdanski, a szcze­cini és a jastrzebiei megálla­podások valóra váltása — amire a kormány nagy súlyt helyez — megköveteli a gaz­daság helyzetének javítását, a munka ütemének helyreál­lítását, a piaci ellátás vala­mennyi lehetőségének kihasz­nálását. a lakosság súlyos gondjainak enyhítését — hangoztatja a nyilatkozat. Ez­után rámutat: „a kormány számít arra, hogy a «Szolida­ritás» olyan tevékenységet folytat majd, amely előmoz­dítja e célok elérését.” A legfelsőbb bíróság dön­tését követően a „Szolidari­tás” vezetői sajtóértekezletet tartottak. Felolvasták az új szakszervezeti szövetség nyi­latkozatát, amelyben a többi között hangsúlyozták, hogy a szakszervezet „teljes mérték­ben tiszteletben tartja te­vékenysége során a legfelsőbb bíróság által jogerősen elfo­gadott alapszabályt”. Ez — hangzott a nyilatkozat — „a többi között azt is megha­tározza, milyen feltételek mel­lett élhet a szakszervezet a sztrájkjoggal, mint végső esz­közzel. Az alapelveket egyet­len esetben sem szabad meg­sérteniük”. A „Szolidaritás” országos bizottsága a nyilatkozatban visszavonta a november 12- re meghirdetett „sztrájkké­szültséget”. és arra szólította fel több millió tagját, vala­mint minden dolgozót, hogy a jelenlegi nehéz helyzetben az ország elsőrendű érdekeinek megfelelően tevékenykedje­nek. Lech Walesa, az alapí­tó bizottság vezetője azt a meggyőződését fejezte ki. hogy „minden lengyel állampolgár együttműködik majd a nehéz gazdasági helyzet enyhítést ben.” incidensek Bulawayóban

Next

/
Thumbnails
Contents