Nógrád. 1980. november (36. évfolyam. 257-281. szám)

1980-11-11 / 264. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NŐGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI/8IZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ' XXXVI ÉVF., 264. SZÁM ARA: 1.20 FORINT 1980. NOVEMBER 11., KEDD December 12—14: a Magyar Szakszervezetek XXIV. kongresszusa Ütést tartott a SZOT A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa hétfőn ülést tar­tott. Gál Lászlónak, a SZOT főtitkárhelyettesének elő­terjesztésében megtárgyalta és elfogadta a Szakszerveze­tek Országos Tanácsának a XXIV. kongresszus elé kerü­lő jelentését, valamint a Ma­gyar Szakszervezetek alap­szabályának módosítására vonatkozó tervezetét. Megvitatta és elfogadta Jakab Sándornak, a SZOT fő­titkárhelyettesének előter­jesztésében a kongresszusi ha­tározati javaslattervezetet Gáspár Sándor, a SZOT főtit­kára ismertette a XXIV. kongresszus szóbeli referátu­mának főbb gondolatait. A ta­nácsülés megbízást adott a jelölést előkészítő bizottság­nak és a kongresszuson mű­ködő munkabizottságoknak. A Szakszervezetek Országos Tanácsa úgy döntött, hogy a Magyar Szakszervezetek XXIV. kongresszusát decem­ber 12, 13, 14-re hívja ösz- sze. A tanácsülésen részt vett Batanyai Tibor, az MSZMP Központi Bizottságának osz­tályvezetője is. (MTI) Ankétok — kiállítások Hajtófej Márkushegyre Politika a könyvek tükrében A Kossuth Könyvkiadó leg­újabb és régebbi műveit be­mutató kiállítás fogadta a 19. politikai könyvnapok megyei megnyitójára érkezett ven­dégeket, az ÜM pásztói Szerszám- és Készülékgyárá­ban. A megjelenteket Juhász Sándor, az MSZMP Pásztói járási Bizottságának első tit­kára köszöntötte, majd Só­lyom István, a megyei párt- bizottság osztályvezető-helyet­tese mondott ünnepi beszé­det. Beszédében — egyebek között — hangsúlyozta a po­litikai érzékenység fontossá­gát és méltatta a Kossuth Könyvkiadó eredményeit. Több éves hagyomány, hogy a politikai könyvnapok meg­nyitóján megjutalmazzák azokat a társadalmi aktívá­kat, akik kiemelkedő eredmé­nyeket értek el, áldozatos munkát vállaltak a politikai kiadványok terjesztésében, népszerűsítésében. Idén, Nóg- rád megyében hárman kapták meg a „Kiváló terjesztő” meg­tisztelő érmet: Reiner György- né, a FOKGYEM nyugdíj előtt álló takarítónője, Persik Magdolna', a salgótarjáni egészségügyi szakközép- és szakiskola szakoktatója és Mihalovics József, az ÜM pásztói Szerszám- és Készü­lékgyárának csoportvezetője. A kitüntetéseket Sólyom Ist­ván adta át. A politikai könyvnapok me­gyei megnyitójának keretében, az MSZMP Pásztói járási Bi­zottságának székházában — 16 órától — Patkó Imre, a Nemzetközi Szemle főszerkesz­tője találkozott a folyóirat olvasóival, s válaszolt a feltett kérdésekre. Mint ismeretes, a politikai könyvnapok eseménysorozata november elejétől egészen 1981. februárig tart, s a me­gye valamennyi járásában, vá­rosában tartanak, illetve tar­tottak megnyitó ünnepségeket. A megnyitókat legtöbb helyen — így Balassagyarmaton, Réí- ságon, Salgótarjánban, Szé- csényben, Nagybátonyban, Bercelen és Magyarnándorban is — könyvkiállításokkal kap­csolták össze. Sok helyütt ne­ves írók, politikusok találkoz­nak a politika iránt érdeklő­dő olvasókkal. A salgótarjáni Kohász Művelődési Központ ifjúsági klubjába például Ár­kus István, Rétságon, a járá­si könyvtárba Győri Sándor, az MSZMP Szécsényi járási Bizottságának székházába pe­dig Gyenes László látogat. A napokban készült el az Országos Bányagépgyártó Vállalat salgótarjáni gyárában az a 2x160 W-os, közel ötven tonna súlyú külszíni hajtófej, amelyet az eocénprogram kereté­ben az Oroszlányi Szénbányák márkushegyi üzemében állítanak munkába. A tarján! gyárban korábban több kisebb hajtásegységet gyártottak a dunántúli vállalatnak, melye­ket a Mátraaljai Szénbányák vegyesüzemének szakemberei szereltek össze a helyszínen. — bábel-felv. — Gerhard Schürer Budapesten Faluvégi Lajosnak, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­sének, az Országos Tervhiva­tal elnökének meghívására hétfőn hazánkba érkezett Gerhard Schürer miniszter­elnök-helyettes, a Német De­mokratikus Köztársaság ál­lami tervbizottságának elnö­ke, hogy a két ország terve­ző szervei közötti együttmű­ködés kérdéseiről tárgyaláso­kat folytasson. (MTI) Hazánkba érkezett Petr Míadenov Púja Frigyes külügyminisz­ter meghívására hétfőn hiva­talos, baráti látogatásra Bu­dapestre érkezett Petr Mlade- nov, a Bolgár Kommunista Párt Központi 3izottsága Po­litikai Bizottságának tagja, a Bolgár Népköztársaság kül­ügyminisztere. A vendéget a Ferihegyi re­pülőtéren Púja Frigyes fogad­ta. Jelen volt Sebestyén Jenő, a Magyar Népköztársaság szó­fiai és Boncso Pencsev Mitev, a Bolgár Népköztársaság bu­dapesti nagykövete. Petr Míadenov hétfőn dél­előtt megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét. Ezt követően a Külügymi­nisztériumban Púja Frigyes és Petr Míadenov megkezdte a tárgyalásokat. A két kül­ügyminiszter eszmecserét foly­tatott időszerű nemzetközi kérdésekről és a magyar—bol­gár kapcsolatok alakulásáról. A megbeszélésen részt vett Sebestyén Jenő és Boncso Pencsev Mitev. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára hétfőn a KB székhazá­ban fogadta Petr Mladenovot. Lázár Gyöngy, a Miniszter- tanács elnöke ugyancsak hét­főn a Parlamentben fogadta a bolgár külügyminisztert. bolgár vendége tiszteletére PFrigyes este vacsorát adott. (MTI) Ötvenmillióval több munkavédelemre Kevesebb a fizikai munka — főbb a befegnap Az ,öreg rókák' sem ússzák meg A FIM salgótarjáni gyárá­ban, az V. ötéves terv eddig eltelt időszakában a tervezett­nél ötvenmillió forinttal több pénzt fordítottak munkavéde­lemre. Az öntödében, a nagy­csarnoki szereidében és a saj­tóiéban végrehajtott jelen­tős beruházások, valamint a gépesítés révén számottevően csökkent a nehéz fizikai mun­ka s néhány üzemben a bal­esetek száma. A kép azonban továbbra sem kedvező, hiszen az erőfeszítések ellenére is, az idei első kilenc hónap alatt 340 nappal több esett ki betegségek, sérülések miatt a termelésből, mint a múlt év hasonló időszakában. Különösen rossz a helyzet a tmk-ban, ahol kilenccel emelkedett a balesetet szen­vedettek száma, jelentős nagy­ságú műszakot vonva el e fontos munkaterületről, s több sérültje van az öntödei gyár­részlegnek is. A legtöbb balesetet — az esetek 60 százalékát — vágás, tárgyesés okozta, de az öntö­dében meglehetősen gyako­ri a szekrényrobbanások okoz­ta égés és többen sérültek meg — kifáradás miatt. Ez utóbbinak bizonysága, hogy a harmadik negyedévben tíznél több sérülés volt, a túiórázás időszakában. S, hogy az év még hátralevő részében to­vábbi, jelentős mértékű, mű­szakon túl végzett munkával lehet számolni — ami a terv teljesítéséhez szükséges, —, gyakoribban fennállhat a bal­eseti veszély. Szinte ellentmondás az öt­venmillióval nagyobb, mun­kavédelmi „ráfordítás” és a több baleset. Mert, úgy tűnik, hiábavaló a gépesítés, a korszerűsítés, s azon intéz­kedések sorának végrehajtá­sa, amelyek megteremtették a biztonságos munka végzésé­nek feltételét, ha a balesetet szenvedettek száma tovább nő. Persze, ez csak részigaz­ság, mert a bekövetkezések emberi mulasztások, felelőt­lenségek, kényelmesség, túl­zott magabiztosság „eredmé­nyei.” Példaként: éppen a tmk három, idős dolgozójával történt súlyos baleset, az „én öreg róka vagyok a szakmá­ban, semmi baj nem érhet” szemlélet miatt. Villanyszere­lők, lakatosok itták lezsersé- gük levét. Számtalan sérülést okozott az al- és felkaron és gyak­ran a hason is, hogy a sor- jás lemezeket felgyűrt ing­ujjban, kigombolkozva mun­kálták meg. Pedig a ZIM-ben — eltérő­en a SZOT-határozattól, amely negyedévenként köte­lező munkavédelmi oktatást ír elő, ezt, a fokozott veszé­lyekre való tekintettel, ha­vonta megtartják. Mi több: az idén, a háromnegyed évig már néhány híján háromszá­zan tettek biztonságtechni­kai vizsgát és száztíz mun­kavédelmi őr is iparkodik fel­adatait ellátni. Igaz, csak több-kevesebb lelkesedéssel, hiszen a vizsgálatok reális megállapításai szerint is mind­össze húsz-huszonöt száza­lékuk végez elfogadható mun­kát. Fegyelmezettebben, a tech­nológiai utasításokat tényle­gesen betartón kell tevé­kenykedni, hogy a munkavé­delemre fordított összeg ne legyen hiábavaló. S na vala­ki ez ellen sorozatosan vét azzal szemben érvényesíteni kell a jogszabályok adta lehe­tőségeket. Ezzel élnek is a ZIM-ben, hiszen kilenc hó­nap alatt két gyárrészlegve­zetőt és két üzemvezetőt fi­gyelmeztettek írásban és tíz dolgozó ellen kezdeményez­tek fegyelmi felelősségre vo­nást. Nemzetközi konferencia kezdődik Salgótarjánban A szocialista értékrendszer és a mindennapi kultúra cím­mel nemzetközi konferencia kezdődik ma Salgótarjánban, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat szervezésében. Egészen röviden összefoglalva: a konferencia célja annak vizsgálata, hogy milyen értékek befolyásolják az emberek mindennapi életét mind az anyagi, mind a szellemi szférában. Máskép­pen fogalmazva; milyen értékrendszerek jellemzőek ma tár­sadalmunkra. Általában az életmód kérdéseinek előtérbe kerülése hosz- szabb idő óta világjelenség. A szocialista fejlődés szintén sürgetően veti föl az életforma és az életmód kérdéseit. Ért­hető az a figyelem, amely a szocialista embertípus társadal­mi méretekben való kialakításának folyamatát kíséri, hi­szen társadalmunkban az anyagi javak felhalmozása sem ön­cél, hanem éppen a szocialista emberformálás eszköze. Olyan eszköz, amelynek segítségével az ember megvalósíthatja ön­magát, teljes emberré válhat. Aczél György mondotta a het­venes évek elején: „A kulturális fejlődés, az életforma szo­cialista fejlesztésének feladatai még soha nem merültek fel olyan súllyal és átfogóan, mint ma, amikor a szocializmus tel­jes felépítésének munkáját végezzük.” A társadalmi folyamatokhoz kapcsolódva a hazai társa­dalomtudományi kutatásnak is egyik fontos témája az élet­móddal való foglalkozás, legkülönbözőbb területeinek vizsgá­lata. A tudományos kutatásnak e téren szintén lényeges gya­korlati jelentősége van, többi között például a művelődéspo­litikai tevékenység alakítása szempontjából. A ma kezdődő salgótarjáni konferencia már az ötödik a sorban. „Munka és művelődés” címmel 1966-ban rendezték az első konferenciát Budapesten. A második és a harmadik szintén a fővárosban zajlott 1971-ben és 1974-ben „Szabad idő és művelődés” cím alatt. A negyedik konferencia meg­rendezésére 1977-ben került sor Salgótarjánban az életmód és a művelődés kérdéseiről. A mostani — mint említettük — a szocialista értékrend- szer és a mindennapi kultúra kérdéseinek vizsgálatát tűzte célul. Erről szólnak az előadások, zajlanak a viták. Az elő­adók foglalkoznak e témakör filozófiai megközelítésével; a szociológiai felmérések alapján arról szólnak, milyen értékek és értékhiányok jellemzik a társadalmat; vizsgálják, hogyan hatnak az emberek mindennapi kultúrájában az értékrend- szerek. Általában megjegyezhetjük: az értékekkel, értékrend- szerekkel kapcsolatos kutatások világszerte kibontakozóban vannak szociológiában, kultúrantropológiában, szociálpszicho­lógiában, művelődéstörténet-írásban és így tovább. Reméljük a salgótarjáni nemzetközi konferencia mindezek gazdagítá­sához hozzájárul. Erre az alkalomra számos kül- és belföldi kutatót kö­szöntünk városunkban, tudományos intézetek munkatársait, a megyei oktatási igazgatóságok filozófiai tanszékvezetőit, a TIT filozófiai, szociológiai előadóit, szakértőit. A nemzetközi tanácskozáson mintegy másfél százan vesznek részt­Köszöntjük kedves vendégeinket, külön azokat, akik Bul­gáriából. Csehszlovákiából, Lengyelországból, a Német De­mokratikus Köztársaságból, a Szovjetunióból és az USA-ból érkeztek hazánkba. Kívánjuk, hogy a nemzetközi konferen­cia eredményeket hozzon. Minden kedves vendégünknek jő munkál, kellemes salgótarjáni tartózkodást kívánunk! T. E.

Next

/
Thumbnails
Contents