Nógrád. 1980. november (36. évfolyam. 257-281. szám)

1980-11-10 / 263. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVI. ÉVF., 263. SZÁM ÁRA: 1,20 FORINT 1980. NOVEMBER 10., HÉTFŐ Tanácsi vb-ülés Salgótarjánban Mindenkit érint — <a szolgáltatás fejlesztése ' Több fontos, a lakosságot sokoldalúan érintő kérdés megvitatását tűzte napirend­jére a Salgótarjáni városi Ta­nács Végrehajtó Bizottsága, amely vasárnap tartotta so­ron következő ülését. Első­ként megtárgyalta és kiegé­szítésekkel elfogadta azt a be­számolót, amelyet a végre­hajtó bizottság utóbbi öt esz­tendőben végzett munkájáról készítettek, s amely a rövi­desen összeülő megyei tanács vb napirendjén szerepel. E napirend rendkívül alapos elemzésének munkájában részt vett Illés Miklós, a me­gyei tanács általános elnök- helyettese. Nem csupán a város, de a megye lakosságát is érintő kérdésként szerepelt a végre­hajtó bizottság ülésén az a beszámoló, amely a Nógrád megyei Szolgáltatóipari Vál­lalat tevékenységéről szólt, s amelynek előterjesztője Pongácz András, a vállalat igazgatója volt. A lakossági szolgáltatás javításának érde­kében egy átszervezéssel né­hány évvel ezelőtt új kere­tek közé lépő vállalat tevé­kenységének értékelése ért­hetően élénken foglalkoztat­ta a végrehajtó bizottság tag­jait. Ez megmutatkozott a nagyszámú hozzászólásból és abból a felelős véleményal­kotásból, amely a vállalatot úgyszólván minden részleté­ben érintette, s amelynek legfőbb célja az volt, hogy a testület sajátos eszközeivel se­gítséget nyújtson a lakossá­gi szolgáltatásból egyre na­gyobb részt vállaló gazdasági egység munkájához. Néhány jellemző adat és összefüggés is azt mutatja, hogy a megyei kiterjedésű, ám Salgótarján életében je­lentős szerepet betöltő szol­gáltatóipari vállalat új minő­ségben és mindössze három­éves gyakorlatával nagy erő­feszítéseket tett a szolgálta­tóipari munka, a lakosság kö­rében végzett tevékenység megalapozásának érdekében, és az egyre növekvő igények­hez képest folyamatosan ke­resi a továbblépés, a fejlő­dés útját. Ezt a törekvését — amiként erre Fekete Nán­dor, tanácselnök rámutatott — elismerően értékelte a kö­zeli múltban a tanács mel­lett működő várospolitikai bizottság is. A feladat, amely­nek a vállalat igyekszik sok­oldalúan megfelelni, rendkí­vül nagy, hiszen megyénk or­szágosan utolsó előtti helyen áll az egy főre jutó szolgál­tatás igénybevételének mér­tékét tekintve. Bár a válla­lat a jövőt illetően megfele­lőnek ígérkező fejlesztési el­képzelésekkel rendelkezik, a végrehajtó bizottság tagjai közül többen is hangsúlyoz­ták a rugalmasság megtar­tását a lakossági igények ki­elégítésében. Fontos adat, hogy az utóbbi öt esztendő­ben a lakosságnak nyújtott szolgáltatás mértéke a válla­lat keretein belül megkétsze­reződött. Ugyanakkor a to­vábblépést, a hatékonyságot és a koncentráltabb munkát nagymértékben hátráltatja, hogy a vállalat nem rendel­kezik megfelelő központi te­leppel, egységei szétszórtan létesültek a város különböző pontjain, és mint felvevőhe­lyek nem váltották be a hoz­zájuk fűzött reményeket Ez­zel összefüggésben volt szó arról, hogy a felvevőhelyek egyben javításra is alkalma­sak legyenek. Híradástechnikai cikkek, háztartási gépek, hűtőgépek javításában, a járműjavítás­ban további előrelépést ter­vez a vállalat, amely jól meg­oldotta a városi antennaszere­lési feladatokat és tervei kö­zött szerepel a bedolgozó­rendszer kiterjesztése, vala­mint a lakáskarbantartási te­vékenység jelentős bővítése. Segítség a városnak i Űj kazánok — olcsóbb fizelSátás A Salgótarjáni Kohászati Üzemek a nagy gőzfogyasz­tó vállalatok közé tartozik. A téli hideg napokon átlagosan 28, hidegebb időben még a 32 tonnát is eléri az óránkén­ti gözfogyasztása. A zavarta­lan gőzellátás azonban nem­csak a gyárnak, de az egész városnak is legnagyobb gond­jai közé tartozik. Hopka László, a Salgótar­jáni Kohászati Üzemek mű­szaki igazgatója arról tájékoz­tatott, hogy a gőzellátás ész­szerű rendezésére a kohászati üzemekben a városi tanáccsal egyeztetett fejlesztés folyik. Harmincnyolcmillió forintból korszerűsítik a gyár régi ka­zánházát. Mégpedig úgy, hogy üzemeltetésével a város lakó­házainak, közintézményeinek gőzellátása is javuljon. A kazánház korszerűsítésé­ben a gyár is, a város is ér­dekelt. Az energiaárak emel­kedése jelentősen növeli a gyárban előállított termékek költségeit. S miután a vásá­rolt gőz ára bőven meghalad­ja a saját kezelésben előállí­tott gőz árát, így várhatóan a korszerűsített kazánház munkába állításával a gyár termelési költségei is számot­tevően csökkennek. A Salgótarjáni Kohászati üzemek jelenleg óránként 24 tonna gőzt igényel a város­tól- A cél az, hogy a város dinamikus fejlődéséhez szük­séges fokozódó gőzmennyiség biztosítására, a saját költségei kedvezőbb alakulására a gvár nemcsak felújítja, de korsze­rűsíti is azt a kazánházat, amelvet évekkel ezelőtt kiik­tattak az energiaszolgáltatás rendszeréből \ Salgótarjáni Kohászati Kernek kazánházának kor­szerűsítése során 38 millió forint költséggel két új ka­zánt építenek be a régiek mellé, amivel a vállalat jelen­legi gőzellátási igényeit meg tudják oldani. A régi két ka­zán egyenként mindössze hat­hat tonna gőz előállítására képes, ami nem fedezné a gyár gőzszükségletét. Az új kazánok termelési kapacitása a régieknek a duplája lesz: 12 tonna óránként, s ezzel biztosítható a nagyarányú szükséglet saját kezelésű ellá­tása. A Budapesti Láng Gépgyár már leszállította és a kazán­házban már el is helyezték a két darab új kazánt. Ügy tervezték, hogy a korszerűsí­tett kazánházat 1981 . decem­berében adják át. A gyors megoldás azonban a gyárnak elsőrendű érdeke, hiszen az energiaköltségek a termelési költségekben fontos szerepet játszanak. A munka ritmusát felgyorsították és az eredeti tervnél fél évvel előbb, 1981 nyarán már szeretnék a gyár rendelkezésére bocsátani, a korszerűsített kazánházat­Befejeződött a szovjet kultúra napjainak rendezvénysorozata Elutazott a kulturális delegáció Szombaton este a Fővárosi Operettszínházban tartott ün­nepi záróelőadással befeje­ződött a szovjet kultúra nap­jainak rendezvénysorozata. Az eseten az ukrán állami akadémiai „Virszkij” tánc- együttes lépett fel. Az együt­tes 85 táncosa ezúttal is nagy sikert aratott műsorával. A tíz napon át tartott sok­színű eseménysorozat bőséges zenei kínálatából is jutott a szombat esti utolsó „felvo- nás”-ra. Budapesten — a Nemzeti Galériában — Igor Gavris gordonkaművész Brahms-, Francoeus-, Scsedrin- és Sztravinszkij-műveket tol­mácsolt, Borisz Rozin zongo­raművész közreműködésével. Igor Gavris egyébként ép­pen a magyar fővárosban aratta egyik első nagy sike­rét: az 1968-as budapesti nemzetközi gordonkaverseny győztese volt. A Zeneakadémia nagyter­mében a Szovjetunió Állami Hangversenyzenekara lépett fel. A leningrádi Gorkij Szín­ház a Vígszínházban játszotta Osztrovszkij: Farkasok és bá­rányok című művét Georgij Tovsztonogov rendezésében. Az Arkagyij Rajkin vezette leningrádi Miniatűr Színház pedig Székesfehérvárott, a Vö­rösmarty Színházban lépett fel. Vasárnap hazautazott Moszkvába a szovjet kultúra napjai alkalmából hazánkban tartózkodott szovjet kulturá­lis küldöttség, amelyet Jurij Barabas, a szovjet kulturális miniszter első helyettese ve­zetett. Itt-tartózkodásuk so­rán tárgyaltak Pozsgay Imre művelődési miniszterrel, a magyar—szovjet kulturális kapcsolatokról. A küldöttség vezetőit fogadta Aczél György, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Miniszterta­nács elnökhelyettese. (MTI) Politikai könyvnapok Immár csaknem két év­tizede í igyomány, hogy november ben országszer­te niegrendezik a politikai könyvnapokat. Az idei — sorrendben 19. — ünnepi eseménysorozat országos megnyitóját november 3- án tartották meg Debre­cenben, ma délután pe­dig a politikai könyvna­pok megyei megnyitójára kerül sor Pásztón. Vajon mi indokolja a politikai művek középpont­ba állítását. Mindenek­előtt az az évről évre nö­vekvő érdeklődés, amely nem egyszerűen a politi­kai tárgyú könxjvek, ha­nem általában a politikai kérdések iránt nyilvánul meg. Politikai könyvki­adásunk ma már meglevő igényekéi elégít ki! Ám az igények felkeltésében magának a könyvkiadás­nak is jelentős szerepe volt. Elsősorban azért, mert pártunk kezdettől megkülönböztetett fon­tosságot tulajdonított az író.sos propagandának, a könyvkiadásnak. (A Kom­munista Párt már 1944 decemberében megjelen­tette Szegeden a .,Kom­munista kiáltványt”.) Ez a megkülönböztetett figyelem mutatkozik meg a politikai könyvkiadás­ban 1957-től elsődlegesen részt vállaló Kossuth Könyvkiadó gondozásá­ban megjelenő művek színvonalának emelkedé­sében. Abban, hogy szin­te naprakészen „reagál” a bel- és külpolitikában végbemenő folyamatokra, eseményekre. Idén is közel 100 művet jelentetett meg a Kossuth Könyvkiadó, a politikai könyvnapokhoz kapcsoló­dóan pedig további 21 mű kerül az olvasók kezébe — összesen több mint 600 ezer példányban. (Emellett a kiadó csaknem ugyan­ennyi tankönyvvel segíti a pártoktatást.) Amikor a politikai könyvnapok megyei ese­ménysorozatát köszöntjük, egyúttal szólnunk kell azokról az aktivistákról is, akik a pártszervezetek tagjaiként vállalnak áldo­zatkész munkát a politi­kai könyvek terjesztésé­ben, népszerűsítésében. A politikai könyvnapok eseménysorozata kiadók, terjesztők, és olvasók kö­zös ünnepe. Mindazoké, akik hétköznap is figye­lemmel kísérik a politi­kát P. K. Az idén már háromszor rendeztek munkaversenyhónapot a Salgótarjáni Ruhagyárban. Száztíz százalékot is meghaladó teljesítményükkel Kökény Béláné brigádvezető — képünkön — és munkatársai kerültek az értékeléskor a legjobbak kö­zé, melyet nem csak gyorsaságukkal, hanem minőségi mun­kájukkal értek el. A Kállai Sva nevet viselő kollektíva a korábbi években már kétszer elnyerte az aranykoszorús cí­met. — kulcsár — Téli KRESZ? Felkészülés az utakon Nógrádban A téli havazás, a síkosság a közlekedésben évről évre ki- sebb-nagyobb fennakadásokat okoz, melyek egyenként is je­lentős népgazdasági kárral járhatnak. Éppen ezért ki­emelkedő fontosságú volt az a tanácskozás, melyre vasárnap került sor a KPM megyei köz­úti igazgatóságán, a megyei tanács mezőgazdasági és élel­mezési, valamint ÉKV osztá­lya, a Salgótarjáni városi Ta­nács műszaki osztálya, a me­gyei rendőr-főkapitányság, a távközlési üzem és a Volán képviselőinek bevonásával. Szakos Pálnak, az igazgató­ság főmérnökének beszámoló­jából kitűnt: a közlekedés biz­tosítása költséges dolog. Pél­dául 1976—77-ben 5,2 millió forintba, két évvel később 9,9 millió forintba, legutóbb pe­dig mintegy 7 millió forintba „került a tél”. Ugyancsak az anyagiak érzékelésére az érin­tett években 3700, 4465, illet­ve 4200 tonna sót szórtak ki, ami ugyancsak nem filléres tétel, különösen ha figyelem­be vesszük a változó árakat. Éppen ezekből következik, hogy a közlekedés téli biztosí­tását a korlátozott anyagi le­hetőségek és a forgalom függ*- vényében kell lebonyolítani. Ezek figyelembevételével hagy­ták jóvá azt a sorrendet, melyhez a szükséges csúszás­mentesítés során az igazgató­ság ragaszkodik. Ennek értel­mében a nagy forgalmú főút­vonalakon — 300 kilométeres hosszban — naponta járnak az őrjáratos kocsik és szükség esetén teljes hosszon sóznak, míg a fennmaradó utakon úgynevezett rajonos védelem keretében helyi bejelentések után látnak munkához a gé­pek, s itt nem a teljes útfelü­letet, hanem elsősorban a ka­nyarokat, emelkedőket és más veszélyes szakaszokat kezelik. Ilyen formán egyenes útszaka­szokon előfordulhat csúszós rész, sőt ez még a felsőbb­rendű utakon sem kizárt, hi­szen az őrjáratos kocsi elhala­dása után is bekövetkezhet jelentős időjárás- és ezzel út­viszonyváltozás. A felkészülés keretében 4700 méter hófogórácsot helyeznek ki november 15-ig, 2700 méter hóvédő erdősáv teljesíti ugyanezt a feladatot. 5600 ton­na sót halmoztak fel, 900 ton­na salak áll rendelkezésre, a Volán folyamatos szállítást ígér. A gépek szemlézése meg­történt, az alapgépparkon túl 5 hómaró, 18 szóró, 4 rakodó­gép áll készen, és szövetkeze­tektől is bérelnek (szükség esetén) erőgépeket, A felkészülésről számoltak be az ülés meghívott résztve­vői is. — g. — Vidéki körúton a parlamenti küdötfséq Apró Antalnak, az ország- tette a Volvo-Bm traktor- és gyűlés elnökének vezetésével közúti erőgépgyárat. Svédországban tartózkodó ma- Szombaton a magyar dele- gyar parlamenti küldöttség a gáció Upisala megyét kereste hét végét vidéken töltötte. fel. Tanulmányozta a megye A vidéki útra a delegációi Vikben működő népfőiskolá- a svéd parlament több kép- jának munkáját és megtekin- viselője is elkísérte. A kül- tette a svéd történelemoen döttség pénteken látogatást kiemelkedő szerepet betöltő tett Eskilstunában. Megtekin- Upisala nevezetességeit.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents