Nógrád. 1980. november (36. évfolyam. 257-281. szám)
1980-11-06 / 261. szám
Motorbidktin a iov&b* Akiből nem lett katona Kicsi gyerek kora óta katona akart lenni. Kedvét még át iszonyú világégés —, a második világháború — sem tudta elvenni, sót, ez erősítette meg a kamaszodé szé- csényi legénykében az elhatározást. Talán majd a mundérban többet tehet, hogy az a borzalom még egyszer még ne ismétlődhessék. .. Akkoriban azonban még az egykori katolikus Iskola padjaiban szívta magába a szegény gyerekek számára elérhető tudományokat Földi László, aki ma Szécsény tanácselnöke. Apja afféle föld nélküli földműves Volt, akinek jő, ha fél hold jutott, abból, meg a ház körüli jószágból kellett eltartani asszonyt, két gyereket, önmagát. Felesbe-har- madába fölvállalt még némi területet, a sovány lovacskákkal, később szamarakkal művelte, ahogy tudta, amig valami átkozott vas a lábát föl nem sértette. Ki ért rá akkoriban orvos után futkosni? Különben sem vette komolyan a sebet. Hanem az nem tréfált. Az idősebb Földit 43- ban temették... Földi László alig volt tizennégy éves. — „Szakma kellett, ez nem volt vitás. A polgáriból hátralevő időt letudtam, aztán Pestre, a Csonka János Gépgyárba mentem a lakatosmesterséget kitanulni. Jó iskola volt, ott ismertem meg a mozgalmi munkát. Cimboráim vittek a tizenegyedik kerületi szocialista ifjúmunkások szervezetébe, ez volt a szociáldemokrata párt utánpótlása.” Felszabadulásunk évét mutatta a naptár. Három évvel később megkapta papírjait a lakatosinas —, most már semmi akadálya nem volt. hogy a saját lábára álljon. Az egyévnyi munka alatt azonban nem hagyta nyugodni a régi terv: önként jelentkezett katonai szolgálatra. A Petőfi Akadémiára került — ott volt azok között, akik közé mindig vágyott. Am a dolgok nem mindig követik az emberi álmokat. Egy téli gyakorlat árnyékot hagyott Földi László tüdején, így hát obsitot kapott — Én azóta vagyok tanácsi ember, ennek már lassan harminc éve. Végigjártam az államigazgatási iskolát mindenféle értelemben. Berken belül megtanultam a pénzügytől az igazgatásügyig mindent. Az akkori járási tanácsnak titkára is voltam darab ideig. Cudar idők Voltak, háromhetente le akartam mondani, Aztán valahogy mégis maradtam. »Volt olyan tanácselnöke a járásnak, aki csupán a nevét tudta leírni. De a szíve! És Velük kellett új államigazgatást teremteni, az emberek bizalmát megszerezni. Óriási akarat, lendület Volt mindany- nyiunkban, a jó szándékunkat senki nem vitathatta. Csak így sikerülhetett. Három zötyögős motorkerékpár jelentette a járási tanács gépparkját az ötvenes évek derekán. Télen, nyáron rótták a poros, latyakos utakat, jó idő, rossz idő nem Számított, menni kellett. Államosítás, begyűjtés, 1 téesz- szervezés, ellenforradalom —, mindezt felelős posztokon élte át Földi László. A sok megpróbáltatás, izgalom nem múlt el nyomtalanul fölötte. A szíve olykor feledi a fél évszázados ritmust, néha csúfondáros ütemet ver ki az erek falán. A testes ember egyik cigarettáról a másikra gyújt, a napi két dobozi elfüstöli, — Egyik évben megszámoltam, hogy száznegyven értekezleten vettem részt. Ennél persze jóval többre hívtak. .. Kevés az időm. Pedig telente reggel hétkor már itt vagyok az irodámban, nyáron még korábban. A fogadási időt sose tartottam be, de jól is néznék ki, ha a fa- lumbélieket az ajtóm előtt ácsorogtatnám. Persze, legtöbbjük ügyét az apparátus intézi, nem én. Néha elgondolom, amikor hallgatom őket, itt, az irodában, vagy az utcán, vagy ahol épp beszédbe elegyedünk, hogy nélkülük mindünk kezemunká- ja nélkül sose jutott volna idáig ez a település. Sokra vitte a falum, büszke vagyok rá. öröm, ha az új iskolára nézek, vagy a lakótelepen sétálgatok. Maholnap érünk annyit, mint egy város. Mondják, hogy öreg Moszkvicsával —, ma a fia keze alatt szolgál — öt év alatt háromszázezer kilométert autózott. Ennek java része hivatali út volt. A mind te- rebélyesebb, szebb nagyközség érdekében itt kopogtat, ott kilincsel, amott szervez. Fölharsan öblös nevetése, a sóderbánya tavánál, ahol a horgásacimiborák lesik a ha* lat, megkóstolja, dicséri a ré* gi ismerős borát, tanácskozáson elnököl.., néha úgy tűnik, Földi Lászlóból kettő is van. Mindenkit ismer, mindenki ismeri, szavára odafigyelnek Szécsényben. — Nem lettem katona, de nem bánom. Az eltelt harminc évet hasznosabban nem tölthettem volna. Sopron, a faipari mérnökképzés otthona Sopron nevét számos jelzővel illetik: műemlékváros, üdülőváros, a hűség városa, iskolaváros. Mint iskolaváros, az utóbbi két évtizedben jelentős tényezővel gazdagodott: itt képezik a felsőfokú szakembereket hazánk egyik leggyorsabban fejlődő iparága, a faipar számára. A FEJLŐDŐ MAGYAR FAIPAR A faipar a felszabadulás után egyike volt azoknak az iparágaknak, amelyeket szinte a semmiből kellett felépíteni. A modern faipari termékek — bútorok, ajtók, ^ablakok, épületszerkezetek stb. — készítéséhez a korszerű alapanyagok gyártását kellett először megvalósítani. A korunkat mindinkább jellemző nyersanyaghiány világszerte az újra termelhető nyersanyagokra irányítja a szakemberek figyelmét, amelyek közül egyik legfontosabb a fa. Ez a tény új Impulzusokat adott a fafeldolgozó ipar fejlesztésének. Az európai színvonalú bútorgyárak és farostlemezgyárak mellett hazánkban épült fel a világ legnagyobb cementkötésű forgácslapgyára. FELSŐFOKÉ FAIPARI SZAKEMBERKÉPZÉS SOPRONBAN A faipar fejlődésének záloga: megfelelő számú, jól képzett szakembergárda. E szakembereket az Erdészeti és Faipari Egyetem faipari mérnöki karán, 2 szakon képezik ki, A tanulmányi Idő a mérnöki szakon 5, az üzemmérnöki szakon 3 év. A hallgatók magas fokú műszaki alapképzésben részesülnek, majd ezt követően Szerzik meg a szükséges szakmai ismereteket és szereznek jár* tasságot a bútorgyártásban, ajtó- és ablakgyártásban, fűrészipari termékek, lemezipari termékek gyártásában, sportszergyártásban, belső- építészetben és hajóépítésben, azaz a fafeldolgozó ipar minden ágazatában. A tanulmányokhoz sajátos hangulatú hátteret ad a város és a festői környezete. A KISZ-szervezet klubházában egyetemi színpad' és különböző művészeti szakkörök működnek. Az egyetem sportkörében 11 szakosztály dolgozik, működésüket a sport- csarnok és sportpályák segítik. EGY FAIPARI MÉRNÖK — négy Álláshely A végzett faipari üzemmérnökök és mérnökök a legkülönbözőbb munkaterületeken helyezkedhetnek el. Bútor-, épület-, asztalosipari-, forgácslap-, farostlemez-, gyufa-, parketta-, sportszergyárak, fűrészüzemek és egyéb vállalatok várják a végzett szakembereket. Az üzemi gyakorlat megszerzése Után közülük kerülnek ki a kutatómérnökök, valamint a szakma közép- és felsőfokú oktatásban résztvevő pedagógusok is. Egy végzett szakember átlagban négy álláshely között válogathat, tehát négyszer annyi szakemberre van szükségük a vállalatoknak, mint ahányan végeznek. Ez érthető is, hiszen a faiparban az üzemi munka mellett szinte mindenhol jelentős műszaki fejlesztés folyik. Az egyetem a végzett mérnökök pályafutását figyelemmel kíséri, számunkra mérnöktovábbképző és szakmérnöki tanfolyamokat szervez. Évente több százezer vendég fordul meg Sopronban, Sokan talán nem is tudják, hogy a fejlődő magyar faipar irányító szakemberei e szép mfiemlékváros egyetemén készülnek fel választott hivatásukra. Hortobágyi Zoltán Lebontották a rongyos falú kolóniát, eltűnt egy cigánytelep, a putrisort a föld színével tették egyenlővé . . . Mindez egy határozat, — a szociális követelményeknek meg nem felelő telepek felszámolására tett intézkedések — nyomában. S mindez nem egyik napról a másikra, hanem hosszú, szívós munka eredményeként. Gátakkal, falakkal akadályoztatva. Mert a telepeken, a putrikban emberek, családok élnek, a ki- szabadulás vágyával, vagy görcsösen ragaszkodva a régihez, a megszokotthoz, gondosan őrizve az elődök által hagyományozott örökségeket, szokásokat. Nehéz örökség. Mely a putrik, cigánytelepek felszámolásával nem törölhető ki egyik napról a másikra az emberek életébőL * Hol vernek új tanyát az egykor volt putrilakók? Hogyan fogadja őket az új környezet? Segítik-e otthont, közösséget teremtő szándékukat? Egyáltalán, van-e ilyen törekvésük? * — Jött .az ember a tanácsról. gyorsán végigszaladt a hir a telepen, mi járatban van. Bontják az újaknai cigány- ■öft. Lármáztak a szomszédok, fohászkodtak istenhez, Nehéz örökség átkozódtak is. Mi lesz velünk, hová kerülünk? Akinek pénze akadt, kapott kölcsönt, építhetett új házat. Nekünk az urammal erre nem volt módunk. Felneveltünk hat gyereket, az uram az építőiparban dolgozott, míg le nem rokkant. A gyerekek elhagytak bennünket, tanultak ilyenolyan mesterséget. Az uram meg zenélni járt, ha hívták. Kis pénzből éldegéltünk. Hogy én egyszer Ilyen emeletes házban lakom majd, arról álmodni sem mertem. Bent van a gázfűtés, a víz, külön fürdőszoba. A tanács utalta ki nekünk. — Megállt az autó a ház előtt, rakodtuk a bútorokat, nem a putriból hoztuk, a bizományiban választottuk. Az asszony új függönyöket vart, új ágyterítőt Ügy éreztük, nem kell szégyenkezni, a szomszédok mégis elforgatták a fejüket. Bezártak ajtót, ablakot. Mi köszöntünk, ők nem fogadták. Súgtak-búgtak a hátunk mögött. Azt hitték minden cigány egy kaptafa. — Azóta sok minden megváltozott Van olyan lakó. aki előre köszön, elbeszélget főzésről, bevásárlásról. Az uram meg, ha kiül az ajtó előtti padra, nem tud elszakadni a házbeli nyugdíjasoktól. Akkor a legboldogabb, ha arra kérik, zenélne már valami szép, régi nótát. Olyankor leakasztja a hegedűt a falról, mert ott a helye, a konyhában, és muzsikál nekik, kedvük szerint. Fent, a salgótarjáni domboldalon, a Schuyer Ferenc utcában így éldegél O. Géza, feleségével. Egyenrangú tagjai a lakók közösségének. S, hogy így történt, az bizonyára rajtuk is múlott. — Volt olyan magyar család, amelyik kijelentette: cigány mellett nem fog lakni. És volt olyan Cigánycsalád, amelyik csak magyarok közé akart költözni. Én kérem, mindig azt mondom, hogy kettőn áll a Vásár. Persze, akadnak elrettentő, szomorú példák is — mondja az l.-l tanács elnöke, aztán meginvitál egy „C” lakásba, Röpke látogatásra. Két szoba, konyha, kamra, kedvezményes kölcsön a tanácstól. Felégetett parketta, krumpli az egy szem heverő alatt, tyúkok a kisebbik szobában. És jajveszékelés, hogy kevés a pénz, sok az adósság, nagy a család. Az ember minden pénzt eliszik. Beszélik, hogy az asszony is. — Már jelezték, hogy leadnák a házat, költöznék Miskolc mellé, a rokonokhoz, mert ott még „nem tették tönkre” a cigánytelepet — mondja a tanácselnök. — Leéltem a cigánydombon 85 évet. Ott halt meg az apám, anyám, onnan temettem öt gyereket. De, hogy én hol halok meg, azt már nem tudnám. El akartak vinni valami öregek otthonába. Ott nem engednének bagózni, csak bezárnának valami szobába, ülhetnék magamnak. Nekem hiába mondogatják, hogy Boris néni, így, meg úgy, ez lesz, meg az lesz. A putrimat lebontották, a rokonok fogadtak be. De azok is meddig tűrnek itt. Nehéz örökség. Sokan cipe ük életük végéig, másc megtagadják, igyekeznek sZf badulni tőle, Ám egyik naf ról a másikra nem törölht tők ki az emberek életéből. Kiss Mária Pásztói tantermek A terveknek megfelelően halad Pásztőn a 12 tantermes általános iskola építése. Várhatóan december 20-án adják át a diákoknak a/ intézményt. A NógTád megyei Tanácsi Építőipari Vállalat szakemberei a belső festést, mázolást végzik. Hátravan még a beépített szekrények elhelyezése, a finomszerelvényck szerelése, a különféle burkolómunka. Ali már a tornateremhez vezető átjárófolyoső acélszerkezete A jövőben felépítésre kerülő kollégium, tornaterem és' iskola fűtését, a melegvíz-szolgáltatást a kazán’’ á -bői old Iák meg, ahonnan a csővezetékeket mostanában fektetik, hegesztők. __ kulcsár —
