Nógrád. 1980. november (36. évfolyam. 257-281. szám)

1980-11-30 / 281. szám

ŐTINC I gazán cßak a költői túl­zás mondatja az em­berrel, hogy a leg­szebb nevű magyar község, mert hiszen, aki közelebbről megismerkedik Nőtinccsel, akár a nevének eredetével is, hamar rájön az igazságra: társközségeivel, Szendehely— Katalin-pusztával, Felsőpe- ténnyel, Ösagárddal egye­temben nemzetiségi község — a javából! De már a neve is elkanyarodik, ha jobban meg­kutatjuk az eredetét, attól a képtől, amit eláő hallásra így alakít ki az ember: Nőtincs, azaz női tincs — mi más le­hetne, mint egy szép nő (mert csúnya meg miért lenne?) kedves hájfürtje, amely elsza­badult a kendő alól; amely —, hogy kellően és illendően ré- gimódian fejezzem ki magam — valóságos éke egy szép és kedves arcnak. A valóság. sajnos vagy jtppen ellenkezőleg? — egé­szen más a néveredet tekin­tetében is. Azt tartja'Nőtincs­ről, mint helységnévről a Földrajzi nevek etimológiai Szótára (Kiss Lajos hézag­pótló, nagyszerűen hasznosít­ható munkája), hogy a név eredete bizonytalan. Illetve, hogy esetleg régi nyelvemlék­ben lengyel eredetű, Nie- tyksa, mint személynév, vagy szláv Netyk, Netyszj (ami kö­rülbelül annyit tesz, mint Netyk nevűé), még tovább pedig, hogy neteszj (foneti­kus!) neteca, azaz „nem fo­lyó víz”. Hát tessék válasz­tani! De az mindenképpen bizonyos, hogy messzire ke­rültünk a szép hajfürttőL De bizony, ezeknél talán mégiscsak lényegesebb dol­gokban is módosítani szüksé­ges á Nőtincsről, esetleg a korábban részben megalapo­zottan, részben pedig felüle­tesen kialakított képet. Mert épperihogy maguk a nőtincsi- ek és környékbeliek az együ­vé tartozó nemzetiségi köz­ségek alakítottak és alakíta­nak rajta napjainkban, a kö­zeli jövőben is nem keveset, sokat! Itt van mindjárt a víz kérdése, amiről azt tart­hatta a távolabb élő, de a megyei híreket azért ismerő, hogy Nőtincs vízellátása, vagy egy évtizede immár jól megoldottnak tekinthető. Nos, éppen o víz az egyik legna­gyobb gond, mert az igaz ugyan, hogy a vízműtársulás­sal évtizede sikerült komo­lyan előrelépni, de még in­kább igaz az, hogy ma meg már semmiképpen nem ele­gendő az a vízmennyiség, ami' az itteni kutakból ki­emelhető. Erről is, meg a jö­vőről is sokat szóltak a kö­zeli múltban megtartott fa­lugyűlésen, de éppenhogy en­nek a gpndnak a pontosabb megismerésére utazott a na­pokban Nőtincsre, és tárgyalt a tanácsiakkal, a megyei víz- és csatornamű vállalat igaz­gatója is; erről beszél a kró­nikásnak Bíró Ottó, a fiatal tanácselnök (körülbelül két esztendeje került ide a járás- tők a helyi tanácsi munka megerősítésére), de erről szól a tereskei tanácselnöki szék­ből egy éve ideérkezett Mak­rói István, a körzeti pártve­zetőség titkára is. A nőtinesi vízhiány első­sorban abból adódik, hogy a fellelt víz mennyisége nem elegendő már most sem, ami­kor pedig mindössze a teljes házállománynak mintegy a felébe vezette be a vizet' a lakosság! Üjabb kutak fúrá­sával sem sokra mennének, hiszen egy adott mennyiség akkor sem lesz több, ha töb­ben szivattyúzzák. Mi hát a megoldás? Egyedül a nyugat­nógrádi vízrendszerre csatla­kozás hozhat eredményt, megnyugtatót, amely lehető­vé teszi, néhány év leforgá­sa alatt, hogy ez az urbanizá­ciós készséggel, igénnyel fel­lépő és szépen fejlődő, me­gyehatárra szorult község igazán vonzó legyen az itt élőknek. A helyzetet csak bonyolítja, hogy Nőtincs nem szerepel abban a jegy­zékben, amely azokat a köz­ségeket sorolja fel. ahová a bekötéseket tervezik. Tehát itt külön elbírálásra és nyil­ván külön figyelemre lesz szükség a jövőben, amire per­sze minden remény indokolt. A fejlődő község hajdani tör­ténelmét védett műemlék bi­zonyítja. A korábbi években a túl­ságosan gyakori változások, változtatások a helybeli ve­zetésben (tanács, termelőszö­vetkezet) sem mindenben kedveztek ennek a község­nek. Mostanra azonban más kép vetül elénk, hiszen a következetes járási káder­munka minden fontos posz­ton kitapintható, és persze az eredmény sem sokat vá­ratott magára. Itt van példá­ul a tanács és a párt, vagy akár a „Naszályvölgye” Mgtsz, nagy a társközségek egyre fejlődő jó kapcsolata: az a fajta demokratizmus, amely mindig a közös érde­ket tekinti. És az a fajta koncepciózus együttműködés, amelynek máris érezhető a jó hatása — termelésben, az élet megtervezésében, a taná­csi és a tömegpolitikai mun­kában, vagy akár a net e- i tiségi politika helybeni tu­datos, de minden erőltetett- ségtöl mentes gyakorlatában. Realitás és megalapozottság — körülbelül ez a legfőbb jellemzője ma a nőtinesi gaz­dasági, falupolitikai élet bo­nyolításának. A realitás meg­mutatkozik a legfontosabb dolgokban, például a helyi termelőszövetkezet figyelem­re méltó törekvéseiben. Erről Máté János, a szövetkezet termelési elnökhelyettese mond néhány jellemző ada­tot. Felsőpetény és Szende­hely idetartozó határait is fi­gyelembe véve összesen mint­egy háromezer hektáron gaz­dálkodnak, amelyből 1800 hektár a szántóterület Het- venmilliós termelési értéket állít elő évente a „Na­szályvölgye” és ennek mint­egy a negyven százaléka kü­lönféle kiegészítő tevékeny­ségből ered! Ezt a kört még esetleg bővíteni, de minden­képpen feileszteni-erősíteni szeretnék tekintve, hogy a 13 aranykoronás környékbeli földek szerény lehetőségei erre ösztönzik őket. így ke­rült sor például egy évek hosszú sora óta veszteséggel termesztett növény, a kukori­ca és egy másik, a répa visz- szafejlesztésére, de így került sor arra is, hogy régi hagyo­mányokat felelevenítve, mint­egy száz hektáron szőlőt tele­pítsenek, amelynek éppen a forgatását végzik ezekben a napokban. Búzából és tava­szi árpából a helyi adottsá­gokhoz képest jó átlagtermést értek el ebben a szigorú esz­tendőben. A szövetkezetnek nyolcszáz szarvasmarhája kö­zül 380 a tehén, de tart nyolc­száz anyajuhot is — ez utób­A fiatalok nemcsak a mászó- rúdon törekednek a magasba, valamennyien többet, jobbat akarnak községüknek. biban törzstenyésztésre ki­jelölt gazdaság. Az őszi búza vetését most végzik; „10 nap jó idő kellene csak”, és ak­kor rövidesen ezzel a mun­kával is végeznek 540 hektá­ron. A váltás a szőlőre azon­ban mindenképpen érdekes. Figyelemreméltóan oldották meg a bevezetését is: a Felső- babádi Állami Gazdasággal állnak kapcsolatban a telepí­tésben és az értékesítésben. Ám, ami ennél is érdeke­sebb, és talán nem is kevés­bé fontos a jövőt illetően, az a szövetkezet gazdasági tár­sulása az ócsai Vörös Csillag Termelőszövetkezettel. Nem kisebb dolgokról van szó, mint arról, hogy váci székhely- lyel, de vándorló munkahe­lyekkel egy várhatóan nagyon nagy társadalmi igény elé lépnek: épületfenntartási és karbantartási munkákat vál­lalnak. Jelenleg mintegy másfél száz dolgozója van en­nek a társulásnak, amelynek a hasznán fele-fele arányban osztozik a két szövetkezet tagsága, de amely például nagyon alkalmas arra, hogy a fővárosban, vagy Vácott el­szórtan dolgozó helybelieket összefogja, munkával is kö­zelebb hozza a szűkebb pát­riához. Az építőipari, kar­bantartói munka jövőbeni rentábilitásárób pedig senkit, sem kell külön meggyőzni, így volt ezzel az a pénzinté­zet is. ahonnan a szőlőtelepí­téshez szükséges tőkét erre a fedezetre kölcsön kapta a szövetkezet. Ilyenformán igazán alig van olyan pontja ma Nő­tincsnek, amelynek változá­sairól ne lehetne szólni legalább ilyen megalapozot­tan. Amiként megalapozott vélemény az is, hogy a ma még kastélyban működő is­kola körülményei enyhén szólva aggodalomra adnak okot. Néhány éve szerencsé­re a téli szünet ideje alatt esett le nagy robajjal az ál­lagában alaposan elhasználó­dott épület tantermének mennyezete. A következő időszak éppen az új iskola jegyében zajlik majd Nő­tincsen is; addig mindenkép­pen eljutottak már, hogy a kiviteli terveknek a jövő év­ben el kell készülniük. A nagyobbrészt eljáró köz­ség igényei azonban már ma mindenképpen fokozottabb kielégítésre szorulnának. Ilyen kérdés a húsellátási amelyről azt tartják, hogy mivel majd mindenki Vácról hordja, Nőtincsen, az utazá­si költséggel eleve magasabb az ára! A szövetkezeti keres­kedelem valahogy nem volt képes a mai napig olyan megnyugtató megoldást ta­lálni és alkalmazni ezen a szegletén a megyének, amely legalább az alapvető ellátás­ban kielégítené a lakossági igényeket. A feltörekvés, az igények felkeltődése. az össze­fogás a közös élet minőségének javításában, a korábbi hagyományokon ala­puló községenkénti, sőt, bi­zonyos értelemben nemzeti­ségi elhatárolódás dinamikus feloldódása: ugyanakkor a legegészségesebb lokálpatrio­tizmus, a valóban sportszerű versenyszellem például a lab­darúgásban. amely még ak­kor sem tűri el a „bundát”, ha ez kifejezetten előnyös, lenne a négy község valame­lyikének — mindezek együt­tesen jellemzik Nőtincset, azokat akik társak - vele a- jelenben és a jövő alakításá­ban egyaránt. T. Pataki László Kép; Kulcsár József íM'J: 'Ili ti: .fi ..U.1 .á •’|l V feii1: | Ä termelőszövetkezet melléküzemágában pizsamákat varrnak. Majnik Istvánncnak és A kastélyiskola szemre szép, a patinás falak között azonban már korszerűtlen a tanító«, munkatársainak jövedelmező tevékenysége. 5 h

Next

/
Thumbnails
Contents