Nógrád. 1980. november (36. évfolyam. 257-281. szám)
1980-11-27 / 278. szám
Pályázati felhívás — külföldi ösztöndíjra Amint azt lapunk minapi .számában hírül aduik, megjelent a Művelődési Minisztérium pályázati felhívása külföldi Ösztöndíjra az ifik 82-es, valamint az 1982/83-as tanévre szólóan. A középiskolák negyedik osztályos tanulói az egyetemek és főiskolák első éves és előfelvett hallgatói részére az oktatási in* tő «lények útján közvetlenül hirdették meg a pályázatot. A tanácsnál pedig azon érettségizett nőtlen, Illetve hajadon, felsőoktatási intézménybe fe'vételt nem nyert dolgozó fiatalok jelentkezése várható, akik a 25. életévüket még nem töltötték be. S játéko'tatót a Jelentkezési lappal együtt S 'gótarjánban a 353 számú — Tanácsköztársaság téri — könyvesboltban szerezhetik be az érdeklődők. ☆ A Pályázati felhívás" mindazon tudnivalókat részletesen közli, amelyek szükségesek a külföldi ösztöndíj elnyeréséhez, fgy például szól a pályázati félti telekről. Felsorolja a választható szakterületeket a műszaki-, az agrár-, az orvos- és társadalomtudományok. valamint a művészetek köréből. Az általános tudnivalók között közli a jelentkezés rendjét, a felvételi vizsgákkal kapcsolatos teendőket, az ösztöndíj odaítélésével kapcsolatos információkat, és így tovább. Tájékoztat az ösztöndíjasok állami juttatásáról és a szülői térítésről, az ösztöndíjasok nyelvi felkészítéséről és kiutazásáról. A kiadvány igen lényeges része az. amelyik a felvételi vizsgák tárgyköreit és követelményeit sorolja fel, az általános követelményektől a nyelvtudásig stb. ’ Nagy hagyományai vannak a szocialista országokban folytatott egyetemi tanulmányoknak Magyarországon. Az elmúlt három évtizedben mintegy hatezer magyar fiatal szerzett diplomát a Szovjetunióban és más szocialista országban. Ezekben az országokban jelenleg Is mintegy másfél ezren tanulnak. Salgótarjánban, a megyei tanácson kapott tájékoztatás szerint. Nógrád megyéből évente körülbelül tizen jelentkeznek külföldi ösztöndíjra. Még egy országos adatot említünk, múlt tanévben ezren pályáztak külföldi egyetemi és főiskolai ösztöndíjra. Közülük fi50-en tettek sikeres felvételi vizsgát. Milyen szakok iránt érdeklődnek a pályázók? Hosszabb idő óta Itt Is vannak változatlanul divatos szakok, amelyekre gyakran tízszeres, vagy még ennél is több a túljelentkezés. S amint azt a tájékoztatóból megtudjuk, ugyanakkor viszonylag kevesen pályáznak például a könnyű- és élelmiszeripari szakokra. Figyelmet érdemel a pályázati felhívás azon megjegyzése is. hogy önmagában nem elég az érdeklődés a külföldi ösztöndíjak Iránt. Hosszú évek tervszerű felkészülése szükséges ahhoz, hogy a pályázók megfeleljenek a követelményeknek. Nem véletlenül történik erről ^említés, hiszen például múlt tanévben a pályázók 35 százaléka nem érte el felvételi vizsgán a minimális tíz pontot, azaz a két szaktárgyból szóbeli és írásbeli részeredménye gyengébb volt a közepesnél. Igen lényeges szempont továbbá a nyelvtudás, hiszen például a megfelelő szintű orosz és német nyelvtudás hiánya tapasztalat szerint sok esetben gátolta meg az ösztöndíj elnyerését. Reméljük, a nógrádi jelentkezők idén kellő felkészültséggel, felelősség- tudattal jelentkeznek. Felkészültségük alapján elnyerhetik az ösztöndíjat, s tanulmányaik után szakmai tudásban, látókörben, emberi kapcsolatokban gazdagodva térnek vissza kész' szakemberekként Nógrádba. — t — 450 éves az ország első középiskolája, a túri ólma mater Négy évvel a mohácsi vész után, a reformáció Idején alapították az ország egyik legrégibb Iskoláját, a túri alma matert, a mai Mezőtúr Dózsa Györgyről elnevezett Mező- gazdasági Gépészeti Szakközépiskoláját. A híres pataki és debreceni kollégiumok előtt alapított protestáns — kálvinista — iskola évszázadokon át klasszikus műveltséget közvetítő gimnáziumként, úgynevezett deákiskolaként működött. A mai növendékek az érettségi bizonyítványon kívül mezőgazdasági, gépész szakmai képzettséghez jutnak, s húsz- liuszonöt százalékuk főiskolán, egyetemen szerez magasabb képzettséget. Képünkön: az évforduló alkalmából rendezett kiállítás. Hazai tájakon (5) Kisbók, a Dráva holtága A homok itt minden nedvességet elnyel. Mohón issza be az esővizet, a legnagyobb zivatar után is járható a néhol hatalmás fák között kanyargó keskeny kis út, amely a 6-os út mellett egy fatörzsre erősített táblától — „Hof- gásztanya” a felirat — vezet egészen a természetvédelmi terület határáig. Hajdan a Dráva zabolátlan vize görgette Itt a kavicsokat. Gyors vizét mér visszaparancsolták, csak egy kifli alakú, néhány kilométer hosszú holtág maradt a nyomában, mélyen bevágott, széltől védett mederben: a Kisbók, a Dél-Dunén- túl egyik legszebb tava, a barcsi horgászok ákombákom stégekkel „háziasított’ törzshelye. A horgászállások ellenére Is a Kisbók érintetlen víznek tűnik: a csend uralja a környékét, a vadkacsák hápogása, az ugró rablóhalak nyomában loccsanó víz, á vég nélkül hangoskodó kakukkok kiáltása harsogó zajnak hallatszik. A napsütötte időben felmelegedett, a közepén néhol 7—8 méter mély viz a virradat hűvösében pdrafel- hőkbe burkolózik. Mozdulatlanok Ilyenkor a tó fölé hajló évszázados fák nyúlánk ágai, a csónakkikötőben várakozó ladikok kátrányfekete tömbjei, a túlpart! nádas zöld fala és a horgászstégek tükörképe sem rezdül. Mesélik a helybeliek: régen nagyon gazdag volt halakban a Kisbók 1 A gödrökben jókora harcsák, a nád mellett termetes pontyok, a sűrűben mohó törpeharcsák, a vízbe dőlt fák kusza ágai között süllők és csukák, a vízLadikok a holtágon. felszín közelében súlyos amú- rok éltek. Egyszer azonban egy gyors áradás után a megemelkedett víz átlépett a gáton, rohant a Dráva felé, s vitte magával a rengeteg halat is. Azért a horgászok kitartanak, Naponta leereszkednek a meredek parton, ladikba ülnek, vagy a stégjükhöz mennek, Iegyezőszerűen szétterítik a botjaikat — póznának hívják errefelé a 3—4 méter hosszú husángokat —, hallgatják a csobbanásokat, s várják: a régi nagy halak közül mikor mozdítja már egy az úszót... Ha fekete ladikjában hangtalanul arra lapátol a halőr, suttogva mondott szavaik is messze hallatszanak: (A szerző felvétele) A tó közel van Barcshoz, a másik oldalról — ha Pécs felől megyünk — nem messze a híres ősborókástól. Ide mindig sokan mennek, sokan megállnak, u kényelmes pihenők, tűzrakó és szalonnasUtő helyek, a sétautak marasztalók, így a Kisbókhoz csak kevesen jutnak el, elrobognak a kocsik a bekötőút kezdeténél tarkólló cigánytelep mellett; Pedig ritka élmény a tó partján leereszkedni. A táj szépsége és a csend önmagában is megéri a fáradságot. Ezt mondom egy helybeli horgásznak is, bólogat, hümmög, s csak egy kifogása van az idegenekkel szemben: — Semmi.. 1 nak tovább. — De azt nem tudják; mennyi hal volt itt — ré- — és marad- gén... Mészáros Attila A Duna-kutatás jelene és jövője A Duna-kütatást 1956. óta a Bécsben működő nemzetközi munkaközösség, az IÁD koordinálja. Tagjai a dunai államok, valamint Svájc, amelyet az inn folyó kapcsol a Dunához, Nyolc állam tudósai figyelik a nagy európai folyam vándorlását. A Duna egyébként a legalaposabban megfigyelt, a legjobban tanulmányozott nagy folyók közé tartozik. A kutatások eredményeit Reinhardt Liepolt professzor és a Duna menti államok legjelentősebb szakemberei tudományos műbe foglalták össze. A Dunáról szóló különböző közlemények és előadások bibliográfiáját a Román Tudományos Akadémia gondozza. A tudósok hatékony segítséget kívánnak nyújtani ahhoz, hogy — jelentős hidrotechnikai berendezések, víztisztító művek munkába állításával — a Duna vize újra tiszta legyen és szolgálja azt a csaknem 30 millió embert, aki a partjain él. A kutatómunkában tevékeny részt vesz a Szlovák Tudományos Akadémia Kísérleti Biológiai és ökológiai Kutató Intézete is. Csehszlovákia már két IAD-konferénciának és három nemzetközi hidromikro- biológiai szimpozionnak adott otthont. V. Muchá akadémikus vezetésével egy tudóscsoport Duna-monogréfiát adott közre az országon átfolyó Du- na-szakaszról. A pozsonyi kutatóintézet volt az első Duna-menti intézmények, közül, amely a folyam vizének radiológiai vizsgálatát megkezdte, és a vízben található kórokozók. vírusok kutatásával kezdett foglalkozni. Egyébként ez az intézet a mikrobiológiai és vízhigiéniai kutatások metodikai központja. Az egyes dunai országok szakemberei közül többen tanulnak, gyakorolnak itt A pozsonyi kutatók — más országbeli kollégáikkal együtt — jelenleg különös figyelemmel vizsgálják a mikrobák tevékenységét a folyamban és egyes csoportjaiknak a szerepét az olajszármazékok, a cellulóz, a szintetikus anyagok felbontásában. Nemzetközi filmkollokvium Weimarban Ez év őszén érdekes eseményre került sor Goethe városában. Weimarban: „Anti- fasizmus és film — történelem, jelen, jövő feladatok” címmel több napos kollokviumon vitatták meg a vendéglátókon kívül nyolc ország iilmszakemberei a címadó témát. A találkozón film- és televíziós szakemberek legjobbjai fejtették ki véleményüket, így az NDK filmeseit tömörítő szövetség elnöke, Lothar Beilag rámutatott arra: mivel a mai fiatal generáció csupán a történelemkönyvekből ismeri a Hitler-fasizmust, meg kell találni a módját az antifasiszta filmek olyan előadásmódjának, amely velük is megérteti a történelemnek ezt a sötét korszakát. Jakatyeri- na Vermiseva szovjet filmrendezőnő úgy vélte: a jelen filmrendezőinek fontos kötelességük, hogy filmjeikkel az újfasizmus éledésére hívják fel a figyelmet. A találkozó alkalmával 16 estén 20 filmet mutattak be az antifasiszta filmalkotások legjobbjaiból, közöttük az emlékezetes „Ballada a katonáról” című szovjet, a „Bizalom” című magyar, a „Merénylet” című csehszlovák, a „.Háborús filmtudósítók” és a „Csillagok” című NDK- produkciót. NÖCRÁD — 1980. november 27., csütörtök Tények, adatok az oktatásról A szocialista Bulgáriában 1980 végéig a gyermekek 85 százalékát gondozzák már bölcsődében, óvodában. 1985- ig a terv szerint ez az arány tovább nő, és eléri a 91 százalékot. 1990-re pedig előreláthatóan valamennyi gyermek helyet kap az iskoláskort megelőző gyermeknevelő intézményekben. ☆ 1971—1975-ben a bulgáriai technikumokban 150 000 szakembert neveltek. E középfokú oktatási intézmények a következő tervidőszakban — 1976— 1980 — előreláhatólag már 175 500 új szakembert adnak a népgazdaságnak. A felsőoktatás fejlődését mutatja az a tény, hogy a háború utáni első évben mintegy 26 és fél ezer diák tanult az ország főiskoláin, egyetemein, ma számuk meghaladja a 90 ezret. Bármelyik Iskolatípust nézzük, ugrásszerűen megnőtt a pedagógusok száma is. 142198 tanító, illetve szaktanár gondoskodik például az általános iskolás tanulók oktatásáról. A középiskolákban oktató tanárok száma 76 448, a technikumokban, szakközépiskolákban oktatóké 20 031. A felsőoktatási intézményekben csaknem 12 000 oktató tevékenykedik, közülük 2618 egyetemi tanár. Siker Cannes-ban, siker Párizsban t.ivm Mészáros Márta tizedik filmje Készült 1980-ban, a MAFILM HUNNIA FILMSTÚDIÓ és a francia GAUMONT S. A. színes koprodukciójában. Forgatókönyv: KÓRODY ILDIKÓ Operatőr: RAGÁLYI ELEMÉR Rendező: MÉSZÁROS MÁRTA Főszereplők: ISABELLE HUPPERT MONORI LILI JAN NOWICKI SZABÓ SÁNDOR PERCZEL ZITA Megyei bemutatók: XI. 27—28. SALGÓTARJÁN XI. 29—30. BALASSAGYARMAT XII. 2—3. NAGYBÁTONY
