Nógrád. 1980. november (36. évfolyam. 257-281. szám)

1980-11-26 / 277. szám

Zakónak a nevelés» érteVe7letel< Hazai fajokon (4.) Az önképzés és továbbképzés színhelyei Csipkereki házak Hagyomány mór, hogy no­vember második felében va­lamennyi oktatási intézmény­ben nevelési értekezletet tar­tanak. tgy van ez Nógrádban is Az intézmények éves peda­gógiai tervükben jelölik ki, hogy ezeken a tanácskozáso­kon milyen témákat vitatnak meg. A novemberi tanácsko­zások témája a sajátos, vagy különös jegyek alapján ala­kult ki. (Egyébként, majd a második félévben, áprilisban, valamennyi intézményben azonos témák kerülnek napi­rendre, az óvodákban az anya­nyelvi nevelés kérdései, az is­kolákban, a diák- és a nevelő­otthonokban pedig a tanulói képességek fejlesztésének fel­adatai). Miről zajlanak a mos­tani tanácskozások ? A megyei művelődési osztá­lyon nyert tájékozódásunk alapján megállapítható, hogy a jelenlegi nevelési értekezle­tek is szinte kivétel nélkül lényeges pedagógiai kérdése­ket helyeztek a viták közép­pontjába. Említsünk néhány példát. Több óvodában vizsgálják az óvodai testnevelés kérdéseit, valamint a közlekedésre ne­velést, így Szurdokpüspökiben, Diósjenőn. Megnyugtatónak látszik az a mód, ahogyan az általános is­kolák választottak témákat A nevelőtestületek helyes törek­vését fejezi ki az, hogy a ta­nulói személyiség megismeré­se több általános iskolában kerül napirendre. Például a ludányhalászi, a varsányi ál­talános iskolákban, vagy hogy egy középiskolát is említsünk e/íze! kapcsolatban, a, salgó­tarjáni Madách Imre Gimná­ziumban és Építőipari Szak­középiskolában. örvendetes az is, hogy — egyebeken túl — a tanórán kívüli nevelési tényezők szerepét szintén meg­vitatják a tantestületek. Ezek közé tartoznak ilyen témák: a család és az iskola közös fel­adatai a nevelésben, az olva­sóvá nevelés, iskola és köz- művelődési Intézmények kö­zös teendői. ez utóbbit a salgótarjáni ipari szakmun­kásképző intézetben tűzték na­pirendre előbbi témákat pe­dig például Bujákon, Bárnán, Balassagyarmaton a Petőfi Ál­talános Iskolában. A nagybá- tonyi ipari szakmunkásképző intézetben a szakmunkástanu­lók nevelésének lehetőségeit vizsgálják a szocialista brigá­dokban. A miniszter tanév­nyitó utasításának szelleme közvetlenül jelenik meg ab­ban, hogy az egészséges élet­módra nevelést, mint a tanév kiemelt feladatát szintén több helyen állították a tanácsko­zások középpontjába. A középfokú intézmények közül többen tűzték napirend­re az új dokumentumok foga­dásának. bevezetésének hely­zetét. Az új tanterveket tár- gvaliák a szécsényl Nógrádi Sándor Mezőgazdasági Szak- középiskolában, az új rendtar­tást a salgótarjáni kereskedel­mi és vendéglátóipari szak­munkásképző iskolában, a sal­gótarjáni Stromfeld Aurél fiú­kollégiumban, A gimnáziumok ee'’ úi feladatkörrel ismerked­nek, az orientáció tantárgy- és tevékenységkör kerül előtérbe, így a balassagyarmati Balas­si Bálint Gimnáziumban és a kisterenyei gimnáziumban. Szintén hangsúlyos tanévi fel­adat az egységes követelmény- rendszer kialakítása, amelyet a balassagyarmati ipari szak­munkásképző intézetben és a salgótarjáni Stromfeld Aurél Gépipari Szakközépiskolában vitatnak meg. Érdekes képet kapunk, ha a többi, kevésbé általánosítható témaválasztást nézzük. Itt is egy-két példa. A salgótarjáni Mártírok úti Általános Iskolá­ban a játék szerepét vitatják meg a nevelésben. A balassa­gyarmati Dózsa iskolában az önismeret, önnevelés szerepel napirenden, az ugyancsak balassagyarmati I. számú óvo­dában pedig az ünnepélyek szerepe a világnézeti nevelés­ben. A nevelőközösség eszmei, politikai, szakmai, emberi fel- készültségének állapotáról tanácskoznak a balassagyar­mati Szántó Kovács János Szakközépiskolában. A horpa­csi nevelőotthon és álto.lános iskola testületé a pedagógus személyiségét vizsgálja a ne­velésben. Nem soroljuk tovább a té­mákat. Mindenesetre, ezek a nevelőtestületi értekezletek a testületek egységének fontos rendezvényeit jelentik. Az is­kolai nevelőmunkának nem egyszerű, hétköznapi esemé­nyéről van szó. A pedagógiai alapelvek tisztázása, a kü­lönböző módszerek és utak megkeresése és meghatározá­sa a nevelőmunka kulcsfon­tosságú része. A nézetek ele­ven vitában tisztázódnak, s ez garancia lehet a további cse­lekvési egység megteremtésé­hez. Csak helyeselhetjük, hogy kiemelt eseményként keze­lik ezt az iskolák vezetői, ne­velőtestületei. Valamennyi lelkiismeretes nevelő és veze­tő ezt az önképzés és tovább­képzés fontos fórumának te­kinti. A munkaközösségek már hetekkel ezelőtt meg­kezdték a felkészülést. S en­nek eredményességét meg to­vább fokozza íii. a tény, hogy oktatási intézményeink söme középtávú muMési tervében jó előre meghatározza felada­tait. Ez az időbeli előrelátás a tartalomban tudatosságot, tervszerűséget,, jobb minősé­get eredményezhet. Mint a megyei művelődési osztályon elmondták, ezt elősegítendő a Művelődési Minisztérium öt évre előre megadja majd a kötelező nevelési értekezle­tek témáját is. Ezzel a terv­szerűség még tovább növelhe­tő. Napjainkra visszatérve a nevelési értekezletek javá­ban folynak. A tapasztalat azt jelzi, hogy kellő előkészítés­sel — eredményesen. Mindenképpen Igen szép kirándulásokat tehet, aki a 8-as úton Ny ugat-Dunántúlt keresi fel. Elhagyva a Ba­konyt, a közelebb s távolabb emelkedő vulkáni hegymarad­ványokat is, átlépi Vas me­gye határát. Ott és Zala északi, nyugati részein válto­zatos tájat, az év minden szakában különböző színek­ben pompázó vegyes erdők, gazdag arborétumok, régi templomok, kastélyok, a né­pi építkezés emlékei és más látványok várják. KEMENESHÁTON A sok érdekességet tartoga­tó Vas megyéből más alka­lommal megemlékeztünk már Dukáról, amely szinte a me­gye kapujában áll őrt a 8-as és a 84-es utak keresztező­désében. Ha már most onnan folytatjuk az utat, elhagyva a nyájas Kemenesalját a ba­rátságosan változatos Keme- neshátra érkezünk. A Keme- nes szót a szláv Kamenból vezetik le, az egykori folyó­hordalékból maradt kavicsos részek hajdani nevéből. A Kerneneshátot régebben in­kább Hegyhátnak nevezték, ez a Vasi-hegyhát folytatá­sa, az pedig az ausztriai Al­pok nyúlványaié, Schöcklé meg a Gleichenberger Kogel- né. A Kemenesháton erdő húzódik végig délnyugatról északkelet felé, jórészt Far­kaserdőnek nevezték hajda­nán. Az erdős hátakat ke­resztezve ismét egy elágazás Kámnál: a 87-es út válik ki s irányul a megyeszékhely, Szombathely felé. Itt az elágazás közelében, az ellentétes oldalon van mindjárt egy igen szép és gazdag látványosság, a Kámi arborétum (össze nem tévesz­tendő a kámonával, amelyik Szombathelynek egy külvá­rosa immár.) Ez az arboré­tum mindenképpen megéri a látogatást, de akkora (s olyan változatos), hogy 2—3 órán belül aligha járjuk meg­Ha mármost megtekintet­tük, ezúttal ne is menjünk tovább Vas megyében. (Hagyjunk belőle máskorra is: Vasvár várával, Körmend kastélyával, Ják templomával — hogy csak a legjelesebbe­ket említsük — mind külön megéri, hogy felkeressük!) Ezúttal balra forduljunk a főútról a még Kám előtt Za- labér felé elkanyarodó útra. CSIPKÉS KEREK ERDŐ Néhány kanyarulat után egy faluba ereszkedünk, amelynek érdekes neve biz­tosan felkelti a figyelmünket: Csipkerek. A földrajzi neve­ink szótára elhomályosult szóösszetételként a csipke = csipkebokor és a kerek szóból származtatja. Erdő volt, s van itt.. Azt is feljegyezték, hogy Balogh Ádám és Kis­faludy László kuruc csapatai a Csipkerektől Sárvárig húzódó — említett — Far­kaserdőben rejtőzve lepték meg és onnan ki-kiesapva késleltették, fárasztották Rabutin generális császári csapatait 1707-ben. Az átutazónak a hangula­tos falusi utcán bal kézről két egyforma tetőzetű, hasonló ház tűnik fel. Az egyiknek már korszerűsítették a hom­lokzatát, ablakait rolóval lát­ták el, de a másikon még zsalugáterek diszlenek. Mind­kettőn régi zsúpfedél van, amely a ház végén csonka- kontyba bukik az út felé. Mégpedig úgy, hogy nem csak a tető felső része lecsapott, hanem a két tetőoldal Is ki­nyúlik a fal elé. Ezt különö­sen a régebbi formát meg­előző ház rosszabb állapotú tetejénél figyelhetjük meg. KALABUKOS. CSONKAKONTYOS Az ilyen tetőmegoldás nem volt ritka hajdan a Nyugat- Dunántúlon. Az oromfal le­csapott felső része, illetve at lecsapott, azaz lekontyolt fe-j délelőrész folytán csonka­kontyosnak nevezték az ilyen! házormot. Csakhogy e két csipkereki háznál nem csak! lecsapott az orom fölött a te-« tő eleje, hanem az egész at tetőnek mindkét oldalon elö-J re — az oromfalon túl ad utca fölé — nyúló felső ré-( szével ferdén előre is ugrikj illetve bukik- Ezt kalabukók csonkakontyos megoldásnak! mondják. Ilyen épületeket) számba vettek a néprajzosok a környéken többfelé: Sár-í váron, Herényben, Perinten,' Hegyháthodászon. Csipkere- ken pedig egy régi, a XVIIIJ század derekáról való prés­házat jegyeztek föl, amely­nek nyeregteteje jórészt ha­sonló, két végén lekontyolt volt. Aki egyébként a szép régi népi épületeket igazán ked­veli, annak érdemes úgy ter­veznie az utat, hogy Szom­bathelyről — ahol megnézi a vasi múzeumfalut — Csip- kereken át Zalaegerszegre megy — ott meg a göcseji falumúzeum vár rá. S aztán még folytathatja az utat az őrség vagy Hetés felé, ahol további régi épületekre talál, N. F. T. E. .......................................................................................................................................................imiiiimiimiiiiiiiiiii.....iiiiiimmmimmmmiiiiiiiiiimmiimi..............................ii:„niimiiiimiiiiiinintti M észáros Márta tizedik film­jét mutatja be a salgótarjáni November 7. Filmszínház no­vember 27—28-án, a balassa­gyarmati Madách Filmszínház november 29—30-án. Az Örök­ség a második világháború előtti években játszódik, az úgynevezett úri osztály köré­ben. A jómódú házaspárnak nem lehet gyermeke, de az öröksége miatt szüksége lenne rá. Ezért az asszony „megkér” .egy fiatal leányt, hogy titok­ban vállalkozzon a férjétől való gyermekszülésre. Az Örökségnek ez az alaphely­zete jó lehetőség Mészáros Mártának arra, hogy ezúttal is a férfi és nő, illetve a nő és nő viszonyának bonyolult kérdéseit járja körül. A sze­reposztás érdekességét jelenti, hogy együtt szerepel a can- nes-i nagydíjas Isabelle Hup­pert és a teheráni fesztivál nagydijasa, Monori Lili, vala­mint Mészáros Márta több filmjének férfiszereplője, a lengyel Jan Nowicki. Barátom A tizenkét éves fiúk és lá­nyok feszülten figyelték Fasching Károlynét, a szécsé- nyi könyvtár vezetőjét, aki „Barátom a könyv” címmel nemrég rendezett szellemi vetélkedőn a játékvezetői te­endőket látta el. „Három vá­ros: Tomszk, Omszk és Ir- kutszk. Melyik regénnyel tud­játok kapcsolatba hozni”. A gyerekek erősen koncentrál­tak. s volt aki felkiáltott a fel­ismerés örömében: „Megvan”. És már irta is a helyes vá­laszt a papírra. Ezután a kü­lönböző szakkönyvek haszná­latnak jártasságáról adtak számot az ifjú olvasók. To­vábbiakban' fel kellett ismer­ni versidézeteket, felsorolni ifjúsági regényeket. Komoly munka elé állította a verseny­a könyv zőket az a feladat, amikor kü­lönböző témájú könyveket kellett csoportosítani, „bepol­colni”. Az ifjú könyvbarátok leleményességére, könyvtári jártasságára épített az a fel­adat, ahol megadott témához különböző könyveket gyűjtöt­tek össze. A tíz feladatból álló, han­gulatos, színvonalas verseny során a gyermekek tanúbi­zonyságot tettek arról, hogy jó barátjuk a könyv, szeretnek olvasni, értenek a különböző szakkönyvek használatához, gyakori látogatói a könyv­tárnak. Az ügyesek közül is a legjobbak Szenográdi Péter, Gál Anna. Hanzélik Zsuzsan­na, Mócsány Ágnes egy-egy jutalomkönyvvel gazdagíthat­ták házi könyvtárukat. 4 NÖGRÁD - 1980. november 26., szerda — Jó napot kívánok, vagyis hát inkább estét, mert ahogy itt a kezecskémen né­zem az órát, igencsak elmúlt nyolc óra, sőt, mór huszon­egy is. Hajjaj, bizony így van ez; megy az idő, megye- get, akkor is ha én nem fi­gyelek rá. Jaj, de kedves kis nézőim, hát ez itten most já­ték, nem afféle locsogás, úgy­hogy akkor mindjárt tesse­nek telefonálni a helyes meg­fejtéseket, azzal nyilván előbbre jutunk ... csak tud­nám mit integetnek itt a stú­dióban, biztos nekem szól, mert mögöttem már nem ül senki... hogy mit csinál­jak?... persze ezt nem tet­szenek, aranyos jó nézőim lát­ni, de itten egy szemüveges pacák, a Dezső hű, de nagyon mutogat a telefonomra ... most meg a fejére . .. hát nem tu­dom mit akarhat... jaj, tet­szenek látni, milyen butuska vagyok, hiszen még a szokásos telefonrejtvényt sem adtam föl. Lám, lám, nem rózsás a műsorvezető helyzete. Akkor föladom. Mindenki figyel? Na, kezdem. Ötös, hetes, nyol­cas, kilences. Ezt tessenek megfejteni és már csöröghet­nek is ide nekem. Ez nagyon furfangos telefonszám, csak arra ügyeljenek, hogy nullá­tól kilencig emelkedő szám­sorrendben tárcsázzanak olyan arab számokat, amiket én nem mondtam. Ugye jól kitaláltam? Nini, hogy kap­kodnak a telefonos kisasszo­nyok! Hívom is akkor az el­(Ki)kapcsoltam... ső budapesti számot. Vagy inkább vidékivel kezdjem? Nem is tudom. Talán az előb­bi szemüveges integető pa­cák majd kisegít... Dezső! Mit hívjak? A Dezsőt nem tetszenek látni eszemadta né- zőkéim, pedig micsoda szép lila feje van, színesben mu­tatna. Jó, Dezsőkém, vidékit hívok,. ,ö.. .igen.. .mit össze­búg ez a telefon.. .ö.. .jó na­pot kívá... bocsánat... jó estét .. .tetszik akarni játszani ? Biz­tos? ...Hát nem bánom.. .szó­val tetszik akarni ? .. .ő.. .mi is a becses neve? Nem látom jól ezen a mordizomadta papíron ... Nemoda Buda ... istenkém, micsoda szép nevet adott ön­nek, vagyis magának az édes­apukája. . .na mindegy.. .há­nyán vannak?.. .kilencen... testvérek? ... nem? ... nagy kár, milyen szép lett volna, hej, kilenc dali fiatalember, vállt a vállhoz vetve.. .mit? .. .hány éves a drága ver­senyző ?•. .nyolcvanegy... szép kor... tehát nem testvérek? ... ö ... akkor rögtön a má­sodik kérdést teszem föl za­varomban. . .mögöttem már látja is... nem? .. . Dezső, in­kább ezzel törődnél, mint in­tegetsz. . .na, ez a kakukkto­jás.. .olvasom: libatojás, ka­csatojás, verébtojás, kakukk­tojás. . .melyik ebből a ka­kukktojás? ... jól gondolja meg... annyit segítenék, hogy a végefelé kell kapizsgólni, ott az utolsó tojás környékén, ennél többet nem segíthe­tek. .. úgy van! A kakukkto-, jás a kakukktojás! Nagysze­rű! Játszik tovább? Remek! Hatvanfilléres kérdés! .. .ö... hová is tettem.. .addig árul­ja már el hol lakik, hiszen maga a mai első vidéki játé­kos. .. Csepelen.. .kitűnő... megvan! Melyik hónap van előbb a naptárban: a janu­ár, vagy a február? Csak egyetlen választ fogadhatok el. ..mi? Hogy a január is, meg a február is előbb van? ... Dezsőkém! Jó ez ? Én mindenesetre elfogadom, lesz, ami lesz. Egyhúszért játszik? Jó. Akkor most csak úgy vicc­ből megfogom a bal fülemet és megkérdezem, na melyik fülem cseng, drága kis játé­kosom? Huj juj, majdnem si­került ! Nem a jobb! Eny- nyit igazán segíthetek. . .MON­DOM. HOGY NEM A JOBB! . .. Hahó, hát persze, a bal! Remekül megy magának a já­ték! A kettőnegyvenes kér­désem jön, vállalja? ...Ma­gához operát kéne írni, a maga bátorsága engem lenyű­göz. A kérdés: egy év hány hét? ...a száz úgy tűnik sok, tessék talán kicsit gondolkoz­ni. . .mennyit tetszett monda­ni? Negyvennyolc? Utána számolok a kezecskéimen.., Izé.. .az ujjacskáim kevésnek bizonyultak, ne tessenek hara­gudni gyönyörű nézőkéim, el­tűnök most kicsit az asztal alatt, hogy a lábujjacskóimat is segítségül hívhassam... mindjárt jövök... Dezső, ne integess, muszáj ellenőriznem a nagyapa állítását, különben 'kikapunk.. .hát sajnos, végte­len kedves Nemoda Buda, ne­kem több jött ki: negyvenki­lenc. A papíron ugyan ötven van, de hát most számoltam utána... mi az, hogy nem en­ged a negyvennyolcból? ... ha gondolja, írjon Kossuth Lajosnak ... viszonthallásra ... huhu, jajjaj, de nagyon saj­nálom szegény idős verseny­zőnket, ki is fújom az orro­mat, amíg tárcsázok.. .mi jön most?.. .budapesti, igen... Mi a fene van veled, Dezsőkém, a végén izomlázad lesz! De kár, hogy nem tetszenek látni ezt az aranyos, jópofa De­zsőt! Bár most inkább amo­lyan zilált Lear király a té­pett nyakkendőjével, kigom­bolt ingével, csapzott hajá­val. . .na, tárcsázom.. .né. csö­rög a másik telefonom.. .ki hívhat ilyenkor.. .halló! Azt mondja, halló! Most meg azt mondta, hogy azt mondja, halló, most meg azt mondta, hogy azt mondja, hogy azt mondta, halló.. .na de De­zsőkém. . .hát miért löksz ki a székből? Nekem itt ezt a telefonos műsort kell vezet­Hortobágyi Zoltán

Next

/
Thumbnails
Contents