Nógrád. 1980. november (36. évfolyam. 257-281. szám)

1980-11-25 / 276. szám

Bérek és bányászok /. Nem mind arany. Nyugodjon öreg! békében az biztosat tudni a kívülálló, s tenve tekintettünk a lábunk álszeméremnek tartja, ami- elé, ahol nagy buborékokban Aki még két hónappal ez- kor a bányásznapi ünnepség pattantak a hírhedt metán előtt is háborgott, hogy nem után az enyhén spicces ak- gömbjei, s a menekülés leg­adta meg neki a sors: szü- nász nem hajlandó tízezrekről iethetett volna húsz-huszonöt beszélni. esztendővel előbb. Mert ak- Tegyük hozzá rögvest: jog­kor — mondta — minimum gal. Hiszen nem is tudna. Jól kétszer akkora nyugdíjból él- értesültek szerint még a vál- degélnék az asszonnyal, s jalat vezérigazgatója sem nem engem kellene alkalman- „markol bele vastagon a dó­ként a gyerekeimnek kisegí- hányba”, persze — fűzték ezt teni... hozzá kritikus-jogosán —, Nyugodjon békében! — is- már csak azért sem, mert most tnétlem, hisz’ még két hónap- rosszabbul megy a bolt. És _ ^ pal ezelőtt is olyan közked- nőn lenne igazságos, kínlódás- coimj>a az egyj.k fejlámpa fé­velt, szellemileg friss, minden sál alig teljesített tervért iránt érdeklődő, mindenre ér- akárkinek is horribilis össze- aaékenyen reagáló volt, hogy get kifizetni. — bocsássanak meg vele gzól így a fáma — igazan, szembeni esetleges elfogultsá­gomért a falubéliek — párját S történik így. ritkította nem csak szűkebb gy engedtük meg mindjárt környezetében. Számtalan, írásunk elején már esak azért hajdan viselt társadalmi js e néhány megnyilatkozást, funkciójának egyikét-másikát hogy számtalan beszélgető . ^ emlegette beszédesebb órái- partnerünk előtt tisztázzuk: a mef> amit mi csinálunk... Es ban, gyakorta elmesélte, még nyugdíjnak semmi, a hűség- amit lehet, nagyon kevesen *neg is könnyezve, hogyan pénznek éppen csak érintőleg csalnak utánunk. Vette át bányászmunkájának van köze a cikkünk címét is n Knh elismeréseként a Parlament- adó, a Nógrádi Szénbányák­ben Dobi Istvántól magas ki- náj levő bérpolitikához. Lé­tüntetését, s hiába övezte el- vén, egyik sem befolyásolja a ismerés megyeszerte: halála termelést, nem ösztönöz haté- rwm kerf«nek ú-ev pillanatáig nem nyugodott konyább, intenzívebb munka- “ keveTet a fenl­meg mert bántotta alacsony ra. Állóvíz - de beszédtéma, ^e a lentiek sín Pemzi, nyugdija. Miként — evezzünk eredeti ezen kijelentés, viszonyítás Meg néhány héttel ezelőtt vizekre — a legfelsőbb szintű kérdése. Hiszen egy, a kózel­is megkérdezte: Mit írsz mos- ve7jetők_ aknaüzem-igazgatók, múltban készült, nagy pontos­tanában? Mikor elmondtam, f^^mokok, aknászok, brl- Sággal végzett *==™>.h!»«/vniíté közelebbi útját nézve tekint gettünk a recsegő ácsolat alatt a sűrű honriályba. Igaz, a vá- gathajtók nem áztak annyira: fóliából tekertek leplet ma­gukra. — Így mindig? — kérdez­tem. — Nem mindig! Néha be­omlik fentről az iszap is. — És megfizetik? — Mondjuk — villan ár­nyé. — Mennyi volt a múlt hó­napban? — Tizenegyezer-hatszáz. — Több mint a vezéré... — Azt én nem tudom. Igaz, nem is érdekel. Minket nem érdekel, hogy más mennyit keres. Azt a munkát fizessék Fojtó bűzzel buborékol fel a sárból a metán. tanában? Mikor elmondtam, mely’ téma foglalkoztat, mint­ha vidámabbnak láttam volna néhány pillanatra. Aztán vesd papírra, hagyta rám az utol­só beszéd végrendeleteként, hogy nem mind arany, ami fénylik! Korántsincs úgy megbecsülve pénzbelileg a bányász, mint ahogy azt szél összehasonlító kimutatás szerint a nógrádi szénbányászok bére egyes _ , , munkaterületeken jóval alatta Tagadhatatlan: nem keres- marad a Magyar Szénbányá­nek rosszul a fentiek. Sót ....... szati Tröszt átlagának, bár _________________ igaz az is: másutt meg fölöt­g ádvezetők nagy fizetése is. Ami egyébként, tényleg van. Féltérdig álltunk a gumi­te van annak. S mily ellent­mondásos: gyakorta azokon a tében-hosszában róluk terjesz- csizmát harapófogóként ősz- a föf^alatt és a* kiü­tik. Nem templom egerei, az ^eszorito védosi- gzinen ig eléggé tóvol állnak «f*»; h°gy bankbetétjeik alaptevékenységtől, teljesít­toamatábol. ha egyáltalán van ^sagff a°PtPa"^f “ menytől egyaránt. Igazsága ilyen, meg biciklire sem tel- an?“ ***** f®"V Z?. ennek, hogy a múlt évben az lene — mondta —, bizton ál- tu?k , valamennyi legkeményebb munkán: if*«™ ruhadarabunkból néhanyperc- , ^ lttom- nyi itt-tartózkodás után fa- a szen* meddoelovájasban , . . csarni lehetett volna azt — az egyesek szerint finomnak tar- Tény: még ma is hihetetlen tott folyadékot, amely lan­Érdekazonosság és együttműködés Már korábban megkezdőd- A fogyasztási szövetkezetek mennyiség ennek mintegy tek a következő évi szerződés- már több szerződést megkö- négyszerese lesz. kötések, a mezőgazdasági tér- töttek, elsősorban a már ve- A Nógrád megyei lESZOv- mékek termeltetésére és fel- lük régebben is kapcsolatban nél is megtörtént a szerződé- vásárlására, de az érdemi levő vállalatokkal. Ilyen pél- sek többségének felülvizsgála- munka csak ezekben a napok- dául a szolnoki baromfikelte- ta. A tapasztalatok szerint ban indult be. A szerződni tő állomás, amellyel az 1981-es egyes vállalatok olyan feltéte- kívánó felek többségére min- esztendőre 331 500 napos- leket akartak rákényszeríteni baromfi szállítására állapod­tak meg. Ennek több mint egyharmadát — 120 ezret — a Szécsényi ÁFÉSZ igényelte. Szerződésköfések denek előtt a nagyfokú óvatos ság és a várakozó álláspont jellemző. Ehhez hozzájárul még az idén rendkívüli módon elhúzódó őszi mezőgazdasági munka. Ennek ellenére a megyei ZÖLDÉRT -vállalat november első felében hat termelőszö­vetkezettel kötött mennyiségi szerződést, több mint hatszáz A tavalyit meghaladó meny- nyiségű sertésre kötött szer­ződést három fogyasztási szö­vetkezet — a szécsényi, a salgótarjáni és a kisterenyei — a KARANCSHÜS-sal. En­nek értelmében jövőre 6100 vagon burgonyára, zöldségre sertést, — mintegy 670 tonna és gyümölcsre. Elkészültek a súlyban — értékesítenek. Ez szerződések kilenc másik me­gyei ZÖLDÉRT, vállalattal is, mintegy 380—400 vagon zö­mében olyan termékre, ame­lyek Nógrád megyében egy­általán nem vagy csak későb­bi időben termelhetők. Ilyen például a barack, a primőr­áruk és a korai szőlő. A ZÖLDÉRT más irányú szerző­dései — a konzvergyárakkal is a hűtőiparral — csak később, az ÁFÉSZ-ekkel való szerző­déskötések után jönnek létre. A MÉSZÖV és a ZÖLDÉRT közötti tárgyalások lezajlottak, a közeljövőben konkrét szer­ződéskötésekre kerül sor az ÁFÉSZ-ekkel. hetven tonnával több az idén átadott mennyiségnél. Ügy tűnik — legalább is az eddigiekből arra lehet követ­keztetni — rendeződnek a a termelőüzemekre, amelyek hátrányosan érintenék őket. A TESZÖV-nek — mint a termelőszövetkezetek érdek- képviseleti szervének — sike­rült az akadályokat elháríta­ni, a szerződéstervezeteket módosítani, * így most már a gazdaságokon a sor. Annál is inkább, mert az idő meglehetősen előrehaladt és részben a termelés bizton­sága, részben a jövő évi el­látás biztosítása azt kívánja, hogy a szerződések minél előbb létrejöjjenek. Ebben so­kat segíthet az érdekeltek ru­galmassága, a partnerek kor­rekt kapcsolata. A mezőgaz­frontok a^ nymfelvásárkások daság és az élelmiszeripar ” előtt nagy feladatok állnak, ezek eredményes megvalósítá­sa közös érdeke kell, hogy le­gyen termelőnek, felvásárló­nak. feldolgozónak egyaránt. Érdekazonosság és szoros együttműködés. Ez kell. hogy jellemezze a szerződéskötése­ket. Annál is inkább, mivel a szerződéseket nemcsak meg­területén. Négy ÁFÉSZ a Kör nyei Mezőgazdasági Kombi­náttal kötött szerződést 231 ezer -r- 580 tonna — nyúl le­adására, a másik négy me­gyei fogyasztási szövetkezet előreláthatólag a FOTK-al fog szerződni, amely eddig is kor­rekt partnernek bizonyult. A Hatvani Konzervgyárral eddig két ÁFÉSZ-nek van fo- kötni kell, de az abban foglal- lyamatban szerződése, 1100 takat teljesíteni is. tonna uborkára. A végleges zilahy Szakembereink külföldön dolgozók műszakibérei hét szá­zalékkal maradtak el a bá­nyászati átlagtól, míg a föld lény: meg ma is mneieura wjui iwjauraui, fp.ii^ítrnérivhfvn nemfoe összegű bányászfizetésekről, gyossága és lúgossága miatt .^LU^ttak keresete (forint/ még ennél is magasabb, főleg' iszonyú jó gyógyszer a más­vezetői hűségjutalmakról vél napos gyomorra. És megret­A kongresszusi küldött A képviselet bizalom és felelősség A közelmúltban tartotta — Én úgy fogalmazom XXXIII. kongresszusát az Épí- meg: munka! Más kérdés, tó-, Fa- és Építőanyagipari hogy eddigi tevékenységemet Dolgozók Szakszervezete. A elismerték. fórumon a központi vezetőség _ Bemutatná magát? t agjának és a magyar szak- _ Mátraderecskei születé­szervezetek kongresszusi kül­sű vagyok, de már régóta döttének választották meg Ju- ,gaz. nógrádinak vallom ma_ u gam. A salgótarjáni bánya­hász Lászlót, a nagybátonyi gyárának zetőjét. — Első alkalommal vettem részt országos tanácskozáson — mondja. — Ezért nehéz is kiemelni bármit. Az élményt a kongresszus tartalmi mun­kája és magas fokú szervezett­sége jelentették. Különösen a kérdések és feladatok konk­rét megfogalmazása, elvi tisz­tasága és realitása tetszett. Jóllehet, minden érdekelt, azért mégis a minőség, a ha­tékonyság és a kultúra prob­lematikájának elhangzásakor koncentráltam jobban. .. — A központi mely területén fog tevékeny, kedni ? — A sport irányításában és szervezésében. — Hogyan hasznosítja a kongresszuson tapasztaltakat? — Nem közhelynek szánom: mindent megteszek, hogy a hatások, az élmények egyre többünkké legyenek. A mun­katársaimé is! — Apropó; ők szóltak? — Gratuláltak, érdeklődtek. Az utóbbi sokat jelent, hi­szen végső soron az ő javas­latuk, bizalmuk alapján ke­rültem a magas szakszerve­zeti tisztségbe. Ez természe­tesen kötelez! — Huszonkilenc éves korá- f* ez szép siker. ,s gépgyárban szereztem gépla­katosszakmát, a Stromfeld Aurél Gépipari Technikum­ban pedig technikusi okleve­let. Az utóbbit — munka mellett (!) — 1979-ben. He­tedik éve dolgozom a FŰTÖ- BER-ben. Rövid ideig meós voltam, most művezető az előkészítő I. üzem kovácsrész­legében. Huszonkét ember munkájáért felelek... — Hogyan vesz részt az üzem politikai életében ? — A KISZ-ben kezdtem, folytattam az szb-ben, mint sportfelelős. A legutóbbi vá­lasztásnál újra rám testál­ták e munkát. Négy évvel ez­, , előtt tagja lettem az MSZMP- vezetoség nek ;s jelenleg a marxista— leninista esti egyetem első év­folyamán tanulok. — Milyen érzésekkel, gon­dolatokkal készül a szakszer­vezetek országos kongresszu­sára? — Mozgalmi munkát — ta­pasztalataim alapján mondom — akkor lehet jól és eredmé­nyesen végezni, ha az ember érzi az ügyért való elkötele­zettséget. van kellő türelme, szereti a munkát és az em­bereket. — Ha szót kap, erről is be­szél? — Igen A FŰTÖBER-dol­gozók életének bemutatása mellett... Tóth István lalkoztatottak keresete (forint, műszak), három százalékkal haladta meg azt. S furcsának tűnik az is, hogy majdnem negyvenéves bányászati múlt­tal bíró, okleveles bánya­mérnök fizetése csak alig né­hány forinttal kevesebb öt­ezernél és egyik néven nem nevezhető — legalábbis ő nem igényelte a nyilvánosságot —, nem olyan régen, egyik bün­tetésvégrehajtási intézmé­nyünkből szabadult, túlórával igaz, de ennél kétszáz forint­tal többet keresett. Néha — szerintünk jogosan — háborognak a diplomás mű­szakiak, a termelés fő irá­nyítói és ellenőrzői, de előfor­dul, hogy odacsapnak a bá- nyamester asztalára a hat ele­mit végzettek is. Persze, mondják, munka és munka között különbséget kell tenni. S bár imént a két végletet ve­tettük papírra, de felvetődik a kérdés: ezen oly szerteágazó területen lehetséges-e egyál­talán az igazságot csupán csak súroló bérezés? Karácsony György tájszólásban kérdező, érvelő újságíróknak. Akik — köz­vetve és finoman — volta­képp azt akarták tudni, hogy a kicsiny magyarországi mit keres a nagy — japán, NSZK, bens vagy mint sokan, „kon­zuli útlevéllel” mérnökeink, technikusaink, szakmunkása­ink...? Halas Gábor villamosmér­nök Halléban az erősáramú Nehéz lemérni a hazai szak­emberképzés hatékonyságát — otthon. 'Nem hunyhatunk sze­met ugyanis a munkakörül­mények, a személyi érdekek befolyása felett, mert bele­játszanak kérdésünk megvá­laszolásába: mit ér valamely szakember tudása, mennyi­ben járult hozzá a vállalati exporthoz, a versenyképesség növeléséhez stb. Könnyebb le- désben már maga a nyelvi- forgalom korlátozása nélkül merni bizonyos teljesítménye- leg rutinos válasz Is fontos, helikopterek segítségével he— két, magát a helytállást kül- Más dolog egy előre megírt lyezik el a sínek villamos ve­földi kiküldetésen, főként, ha----’----------------' ’ a szakember „éles” helyzetek­be kerül, s méginkább, ha tar- mány paramétereit és megint amerikai — elektronikus cé- berendezések gyárában dol- gek versenyében a maga egy­néhány gyártmányával? gozik, abban az üzemben, amelyben az újszerű vasút­Meglehet furcsán hangzik, villamosítás ötletét kidoigoz- hogy a szakmai jellegű kér- ták. Lényege, hogy a vasúti papírba kapaszkodva, például zetékek oszlopait és ugyan­felsorolni valamely gyárt- csak helikopterrel feszítik ki tós kiküldetésben dolgozik. HANNOVERI ESET Nem felejtem például a hazai elektronikus ipart kép­más — igazán hatékony vá­lasz — az, na akit kérdeznek, jó nyelvtudása birtokában ké­magát a vezetéket. Az ered­mény egyszerű‘és a gyors vil­lamosvasúti telepítés a bizo­nyíték arra is, hogy mindig pes gyors körképben vázolni van új a nap alatt. válaszának szélesebb alapjait. A következő ütőkártyája a viselő egyik szakemberünk politikai őszintesége volt tekintetben országunk ítélhető „kicsinek1 helytállását a hannoveri vá­sáron, amely — mint minden jelentős ipari vásár — a szakújságírók gyülekezőire- például az elektronikus lye is. A neves nagyipari vál- rendezések, lalatok igen sokat adnak gyártásában azokra a sajtóértekezletekre, szerben is Nos, Halas Gábor és ma­gyar kollégái eredményesen T-. , - törekedtek arra, hogy ezt a Utalt például arra, hogy sok licencet az NDK-tól megve­ipari fejlesztési amelyeken a szakújságírók kapacitással dolgozunk, mint hol szándékosan naiv, hol ra- számos, a vásáron kiállító, vaszkodó, esetenként kifeje­zetten támadó kérdéseket tesz­nek fel. Nos, szakemberünk, csatát nyert azon a szakmai sajtó- értekezleten, amelyen magam is részt vettem. Először is nyelvtudás dolgában, ha több anyanyelvű gyük. A licencvásárló — _ minthogy partnerek számának növeke- be- désével együttjáró nehézségek számítógépek révén — mindig több mun- nagyobb rend- kát és gondot ad. Halas és társai megtehették volna, hogy „rendesen” dolgozva, megülnek babéraikon. Nem ezt tették. Mint sokan irtások, akár „egyszerű” szakmunká­saink közül, akik az NDK- ban dolgoznak, olyanok is, akik a hazai ún. hiányszak­mát — ilyen például az er őr művei és vegyipari csőszere­ismert nyugati vagy távolke- leti cég. HALAS MÉRNÖK PÉLDÁJA Hogyan bizonyíthat külföl­dön egy kisebb beosztású Mint- szakemberünk? Például az lő szakma — az~NDK-ban ta- lenne, NDK egyik vagy másik kom- nulták meg. úgy válaszolt a különböző binátjában tartós kiküldetés­Szluka Emil .................................................................................................................. ...............................................................................................................Iliim Mimii IHIIIII........................mumm.............. Az esztendő első kilenc hónapjának Időarányos tervét 100,3 százalékra teljesítette a balassagyarmati kábelgyár a 1-. gyártott termékmennyiségen belül az exportárukat is terveiken felül elszállították megrendelőiknek. = «=s

Next

/
Thumbnails
Contents